Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

Pártmunkás népművelő A kulturális forradalom em­beri sorsokban is mérhető. Abban, hogy ki honnan in­dult és hová érkezett; vagy éppen mit tett azért, hogy ez a nép meglelje pM önmagát és megszerezze mindazt, ami­től egy évezre­dig elzárták. Gémesi Sán­dor, a nagy- | atádi járási pártbizottság titkára. Vala­hányszor meg­kerestem, min­dig a jelenről, a ma tenni­valóiról beszél­gettünk. Lassú, mély zengésű szavaiban ko­moly, messze néző tekintetében azonban mindig ott éreztem a közeli múlt mozgalmi és népműve­lői tapasztalatait Életútjáról hosszú tanul­mányt, vagy akár esszét le­hetne írni. Mérföldkövei, je­lentős fordulói részei a nagy egésznek; szinte egybeesnek az elmúlt negyedszázad fon­tos változásaival Negyvenöt után az omszki fogolytábor­ban kezdődött a fiatal tanító kapcsolata a népműveléssel: műsorok, analfabéta-tanfolya­mok szervezése, sok-sok be­szélgetéssel a jövőről. Milyen feladatok várnak a hazatérő pedagógusokra, a magyar ér­telmiségre? Itthon folytatódik a meg­kezdett út. 1948: dolgozók is­kolája, tanfolyamok, szak- érettségisek és tszcs-tagok szervezése Szabadiban, ahol az MKP-nak titkára is a fog­ságból hazatért fiatal pedagó­gus. Behelyezik a tankerü­leti főigazgatóságra. Az élet szinte minden mozzanatában ott lüktet a változások len­dülete. Felszámolni a műve­lődés monopóliumát; kiemel­ni és taníttatni a tehetséges parasztgyerekeket, kultúrháza- kat építeni az ;gali járásban. Divatos mozgalmi indulókat éneklünk ez időben őszinte hittel, mindig és mindenütt; e sajátos kor érzelmi hatásai magukkal ragadnak mindany- nyiunkat. A munkában, a népnevelésben és a dekorációs versenyben egyaránt... S a kor változásaiban feszülő el­lentmondásokra kevesen érez­nek rá, és ha igen, a követ­kezmények súlyát is vállalni kell. Gémesi Sándort Csökölybe helyezik. A pártból kizárják, rehabilitációja 1957-ig, az MSZMP megalakulásáig húzó­dik. A tétlenséget új helyén sem ismeri. Igazgató tanító és népművelő; ismeretterjesz­tés, színjátszó csoportot vezet; politechnikai műhelyt szervez a semmiből, a falu segítségé­vel. Élete nagyszerű éveit töl­ti Csökölyben,, ahonnan sok jó emberi tanulsággal felta- risznyázva léphetett tovább azon az úton, amelyről soha le nem tért. »■Hogyan emlékszem erre? Sole jó ember volt, akikhez, úgy érzem, sikerült megtalál­ni a hangot. Megnyertük az embereket az iskolának, a népművelésnek. Hogy mit szűrtem le ebből? Az embe­rekhez csak feltétlen őszinte­séggel szabad közeledni. Nem ködösíteni, és nem mellébe­szélni ... Újat és értelmeset kell adnunk mindig az embe­reknek; megfelelő, hozzájuk méltó feladatokra kérve őket. És soha semmit se formáli­san ... Ez a legtöbb, amit Csökölyből magammal hoz­tam, és aminek nagy hasznát vehetem ma is, Nagyatádon." Különböző pártmegbízatások után 1963-tól titkára a nagy­atádi járási pártbizottságnak. Ebben a minőségben csakúgy, mint népművelőként, igen sokat tett az értelmiség szer­vezése, a járás szellemi kapa­citásának felhasználása érde­kében. Sok újra fogékony, köz­életi érdeklődésű járás a nagy­atádi. S néhány év óta külö­nösen érdekes megmozdulá­sokra, kezdeményezésekre fi­gyelhetünk itt Vezetéslélekta­ni előadássorozatokat szervez­tek, két éve pedig az esti egyetemet végzettek — akik­nek Gémesi elvtárs előadójuk volt — kezdték úgy érezni: kár lenne elszakadni egymás­tól. kár lenne abbahagyni a vitákat, a hasznos együttlétet. És egyáltalán: hogyan is ál­lunk azzal a szellemi kapa­citással? Az elsajátított isme­retanyag bizonyos idő után megkopik. Akkumulációra volna szüksége. így alakítot­tak meg a járás értelmiségi dolgozói négy szakmai-elmé­leti munkaközösséget. Azzal a céllal, hogy tudományos mun­kásságuk, szellemi erőfeszíté­seik nyomán a járás gazdasági és kommunális fejlődése előbbre jusson. Az elkészített dolgozatok, az elvégzett kí­sérletek egy része közvetlen segítséget nyújt a termelő- munkában. Gémesi Sándor része ebben a munkában a közgazdasági és a műszaki szakcsoport munkájához szükséges elmé­leti anyag, irodalom feldolgo­zása. Ezen és a napi mun­kán túl a pihenés óráit a kertben, vagy hobbvjával, a kibernetikai szakirodalom ta­nulmányozásával tölti. A hét vége pedig a családé. S a Szocialista kultúráért érmet — mellesleg húszegyné­hány nem akármilyen év után az első állami kitüntetést — hogyan fogadta? »Őszintén szólva ezt sem vártam. Egy építőművész, ha befejezi alkotását, elvárhatja az elismerést. A mi munkánk azonban nincs befejezve. Az mindig csak megkezdődik ... A népművelésben nincsenek olyan mérföldkövek, mint például egy üzem életében. Az igazi ünngp minálunk az, ha az új, a kezdeményezés, amihez fogtunk, helyesnek, reálisnak bizonyul.. .« Jólesik hallgatni lassú, mély zengésű szavait. Aranyfedeze­tük Van: húszegynéhány év a népművelésben. Wallinger Endre Engedéllyel vagy anélkül? Határozat, fellebezés, pénzbüntetés Minden marad a régiben - Hogyan büntetnek Bulgáriában? Az elmúlt évek során — mintha az építők megérezték volna a tanács szakigazgatá­si szervének létszámgondjait — egyre szaporodtak a me­gyében az engedély nélküli építkezések, s a városképbe, a rendezési tervbe nem illő tá­kolmányok, bódék nőttek ki a földből, borították fel a kör­nyezettel kapcsolatos elképze­léseket. Somogybán jelenleg több mint kétezer objektumot tartanak nyilván, amely az engedélytől eltérő módon, vagy engedély nélkül épült. Ezek túlnyomó része lebont­ható lenne, ha ... Erre a feltételezésre kér tűni: választ a Kaposvári Városi Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjé­től, Thurzó Lászlótól. — Mi rejlik a két betű mö­gött? — Ha valaki fölfedezi az építményt, és az illető építési engedéllyel nem rendelkezik, akkor egyszeri pénzbüntetés­sel sújthatjuk, s kiadjuk a bontási határozatot. Ezt má­sodfokon megföllebbezi, s ál­talában megkapja a fennma­radási jogot. Ebben az esetben mi, az első fokú építési ható­ság már nem tehetünk sem­mit — Mit építenek engedély nélkül? — A lista nagyon változa­tos. csirkefarmtól a nyári konyháig mindent, termesze - tesen ezzel a kifogással: »nem tudtuk, hogy engedély kell egy disznóól fölépítéséhez". A másodfokú hatóság a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztálya. Mi az álláspontja ebben a kérdésben Erdős Zoltán osz­tály- és Balász Lajos csoport- vezetőnek? — Tavaly felmérést készí­tettünk a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága részére az alsóbb szintű tanácsok építési osztályainak munkájáról. A járási és a városi szakigazga­tási apparátus nyolcvanhár­mas létszámával szemben csu­pán ötvennégy hely betöltött így érthető, ha a hatóság nem tud az »építkezések elé men­ni«, s jó, ha fél éven belül fölfedezi az engedély nélküli építményt. Jogilag világos és tiszta az ügyintézés, a panasz­fórum azonban figyelembe ve­heti (és veszi is) az egyéb kö­rülményeket, méltányolja a kérést, és megadja a fennma­radási jogot A tulajdonos ki­fizeti a pénzbüntetést és min­den marad a régiben. — Előfordult-e már, hogy végrehajtották a bontási ha­tározatot? — Igen. Siófokon bontat- tunk le egy melléképületet, de még a környéken sem hasz­nált a figyelmeztető példa. — Mi az olca az engedély nélküli építkezésnek ? — A tájékozatlanság és a nemtörődömség. Sokan nem tudják, hogy például város­ban, üdülőtelepen és fűútvo­nal mellett már az épület szí­nezésére is engedélyt kell kér­ni. Ha pedig valaki ezt elmu­lasztotta, akkor reménykedik, hogy nem jön az építési elő­adó, és nem szabja ki a bün­tetést. — És az előadó nem jön!? — A siófoki járási építési osztály most kéri a vb-től, hogy havonta engedélyezzen a részükre ezer gépkocsikilomé­tert, mert enélkül nem tudja a területet bejárni. Máshol sem jobb a helyzet! — Ha már a megoldásnál tartunk, önöknek mi a javas­latuk? — Két ötlet, indult el a megvalósulás útján. Az egyik az, hogy a székhely községek tanácsain dolgozzon építési előadó. Ök legyenek az elsőfo­kú hatóság, a járás es a vá­ros a másodfok, a megyei szakosztály pedig a panasz­fórum. A végrehajtó bizottság a közeljövőben két ismertető anyagot is közread, s ez tartal­mazza az építkezésekkel kap­csolatos összes tudnivalódat. Az engedély nélküli építkezé­sek felszámolásának nagyon sok ága-boga van, a fentebb közöltek csökkenthetik a sta­tisztikát, de megszüntetni nem lógják az engedély nélküli építkezéseket. Bulgáriában sokkal radikálisabb eszközök­kel járnak el a szabálytalan­kodókkal. Ha az építés nem felel meg a rendeleteknek, akkor épületbontó brigádok­kal azonnal lebontatják a há­zat, és a lakót visszatelepítik korábbi lakhelyére. Ezzel el­érték, hogy a városokban en­gedély nélküli építkezés jó­formán nincs. Kaposváron még nem került sor bontásra, pedig a nyilván­tartott, engedély nélküli épít­mények száma eléri az ötszá­zat, s egy részüket uzsoraal­bérletre használják. Ha egyik percről a másik­ra nem is, de lassan, fokoza­tosan el kellene érni, hogy az építtető inkább várjon pár napot a nyári konyha enge­délyeztetésére, minthogy négy­öthónapos ügyiratséta se te­hessen pontot a szabálysértés végére Saly Géza A munkaidő csökkentése és a kereskedelem Az elmúlt hónapokban szá­mos ipari, építőipari üzemnél áttértek a negyvennégy órás munkahétre, s a továbbiak­ban fokozatosan nő azoknak a vállalatoknak száma, ame­lyeknél kétnapos hét végi munkaszünetet tartanak. Az országos távlatokat tekintve: az 1970. év végéig másfél millió ipari dolgozót érint a rövidített munkaidő beve­zetése. Máris pszichológusok, piac­kutatók, szociológusok hadát foglalkoztatja a kérdés: ho­gyan használják fel megnö­vekedett szabad idejüket az emberek, milyen szokások változnak meg, és milyen új A z éjjel nagy vihar volt. Dörgött, villámlott, szakadt az eső. Még most is szemerkél, a szél is fúj. Hideg van. A Petőfi ut­ca akácfáinak zöldjébe üt­ött sárgás foltok vegyülnek, ez már az ősz jele. Itt a szeptember, kezdődik az is­kola, ezt a gyerekek is érzik. Gabi ezzel látszólag keve­set törődik, még örül a nyárnak. Repül a roller, lo­bog a gyerek copfja. Tavaly befejezte az óvoda harmadik évét; az ősszel beiratkozott a Krénusz János Általános Iskola első osztályába. Ezt sikeresen elvégezte. Ezért már nem kicsi, én már az óvoda elvégzésekor nagy­lánynak tartottam. Jó barát­ságban vagyunk. Bal lábbal energikusan lö­ki a rollert. Hirtelen leáll, amint meglát engem. Arca piros, mint a pipacs. Egy ideig nem szól, töri a fejét, valami fogas kérdésre ké­szül. Olyant akar kérdezni, amire én sem tudok vála­szolni. — Tanár bácsi — emeli fel a jobb mutató ujját —, mi lenne, ha... mi lenne, ha ... mi lenne, ha ez az iskola összedőlne? — Ejnye, Gabi, ez nem okos kérdés, nem illik hoz­zád. Ez most épült, erős alapokon áll, nem dőlhet össze. — De, ha mégis... Ho mégis? — Ez sehogy sem dőlhet össze. — De, ha mégis... Ha igaziból összedőlne? Látom, mire megy a já­ték: — Akkor is kellene isko­lába járni. Atmennétek a Petőfibe és a Berzsenyibe. Egy kis zsúfoltság lenne, de a tanítás nem szünetelhetne akkor sem. — És ha azok is összedől­nének? — Akkor ott a többi is­kola, meg a sok ház, amit bérelni lehet. Egy kicsit szorosan lennétek, de kibír­nátok, már nagyok vagytok. Tudja ezt jól, hiszen má­sodik osztályba jár, de azért nem hagyja magát. — És ha az összes kaposi ház összedőlne? — Az bizony nagy baj lenne, nem tudnánk hol lak­ni. Ti is, mi is elköltöznénk valamelyik faluba. — És ha a falusi házak is összedőlnének ? Cselez, cselez a kislány, helyt kell állnom. — Az bizony még na­gyobb baj lenne, neked is: nem tudnál enni, nem volna ruhád, nem tudnál kávét in­ni; ha mebetegednél, nem lenne gyógyszer. Pedig te szereted a tejet, a kávét, még a kolbászt is. És ha mindez nem lenne? Ez látszólag hatott. Kissé elfehéredett, egy pillanatig maga elé bámult, aztán jobb­nak látta abbahagyni a té­mát. Hirtelen fordulattal az iskolára, a könyvekre terel­te a szót, majd elköszönt és elrobogott. Talán már el is felejtett mindent, hiszen nem is igaziból keretezett. Szereti ö a Krénusz János iskolát is, de a nyarat is sajnálja egy kicsit, s azt hiszem, ez ta­lán érthető. Szolga Tamás igények élednek, amiket ki kell elégíteni? A közelmúlt tapasztalatai­ból általános érvényű követ­keztetést levonni — elsietett dolog lenne. Annyi azonban a súlyos tévedés kockázata nélkül is megállapítható, hogy a csökkenő munkaidő a kereskedelmi szolgáltatás, az áruvásárlás és a fogyasztás eddigi szokásait számottevően módosítja. Változatok — egy témára A hét végi »mini-szabad­ság« két napja több irányú változás forrása lehet a la­kosság árubeszerzésénél. Mel­lőzve a várható kisebb mó­dosulásokat, az alábbi fő for­dulatokkal számolhatnak már­is a kereskedelmi vállalatok: a) A szabadnapok miatt csökken az üzemi étkezdék szombati forgalma, s ezzel együtt növekszik az éttermi kiszolgálás. A szórakozóhe­lyek jobbára már péntek este is benépesülnek. b) Növekszik a hét végi közös családi időtöltés, en­nek keretében megélénkül az otthoni vendégfogadás, a tár­sasélet. Nyilvánvaló, hogy a nyers élelmiszerek, a félkész ételek, a hidegtálak, a felvá­gottak, a tejtermékek pén­teki—szombati forgalma foko­zódik. c) Sokan vannak, akik a kétnapos vikendet részben az otthon, a saját ingatlan, a hétvégi üdülóház körüli teen­dők ellátására, részben — a végzett munka utáni felüdü­lésként — házi szórakozásra használják fel. Ehhez egyfe­lől a jelenleginél több tisz- títóozert, barkácsolóeszközt, szerszámot, másrészt televí­ziót, rádiót, magnetofont, le­mezjátszót és hanglemezt, könyvet, folyóiratot, fotófel­szerelést vásárolnak. d) Emelkedik azok száma, akik a túrázás, kirándulás örömeit keresik. Így az ed­diginél többen vásárolnak sportszereket. túrafelszerelé­seket, illetve konzerveket, tartósított élelmet. A kereslet fenti irányválto­zásai természetesen nem je­lentik azt, hogy a kétnapos hét végi szünet eredménye­ként az összforgalom volu­mene tovább nyújtózik, mint amennyit a vásárlóerő taka­rója enged. Csupán arról van szó, hogy az egyes árucso­portok iránti érdeklődés toló­dik el, az értékesítési ará­nyok változnak meg — a ke­reskedelmi forgalom végszá­mán belül. Élen: az élelmiszerek Az ünnepnapok, a hét végi pihenőnapok természetes ve­lejárója volt eddig is a vi­szonylagosan magas élelmi­szer-fogyasztás. Üjabban a szabad szombatok miatt a nyershús iránti kereslet már a pénteki napon számotte­vően megnőtt. Figyelmet ér­demel, hogy a két napra jól elkészíthető és beosztható ba­romfit a korábbinál több há­ziasszony keresi az üzletek­ben. Csatát nyert a vágott baromfi, mely olcsó ára és gyors elkészíthetősége miatt mind gyakrabban szerepel a családok étrendjén. Ugyan­csak emelkedik a félkész ételek, a hidegkonyhai ké­szítmények, a konyhakész zöldségek, a cukrászipari ter­mékek és az aprósütemények iránti kereslet, bizonyságául annak, hogy a növekvő sza­bad időt sokan nem a máso­dik műszak meghosszabbítás­ra, hanem valóban szórako­zásra, felüdülésre kívánják felhasználni. Pénteki csúcsforgalom A rövidülő munkahét rész­leges módosulást eredményez a bolti vásárlási csúcsok idő­pontjában. A tartós fogyasz­tási cikkeknél e tekintetben egyelőre nincs jelentős válto­zás, hiszen eddig sem volt jellemző az, hogy munkaszü­neti napon, vagy annak elő­estéjén indul a család »nagy bevásárlásra«. Az élelmiszereknél más a helyzet. Eddig a csemegeüz­letek, élelmiszerboltok a szombati napon érték el leg­magasabb bevételüket. Ilyen­kor szinte szünet nélküli a sorállás a pénztárak előtt, s kasszazáráskor gyakran az egyéb hétköznapi bevételek kétszeresét számolják össze. A jelenben már előbukkan az a tendencia, hogy valame­lyest csökken a szombati, és élénkül a péntek délutáni élelmiszer-forgalom. Sokan főznek már friss vacsorát a szabad hét vége kezdetét je­lentő péntek estére is, és egyre többen jönnek rá, hogy a pénteki élelmiszer-bevásár­lással tehermentesíthető a kettős szabadnap programja. Az élelmiszert forgalmazó vállalatoknál, szövetkezetek­nél emiatt sürgetően szükség van a húsboltok, a zöldség­üzletek és a kis forgalmú, egyműszakos fűszerboitok árusítási idejének felülvizs­gálására. Érdemes megfontol­ni a péntek délutáni hosz- szabbított nyitvatartásuk be­vezetését. Kettős feladat A rövidített munkaidőre való áttérés kereskedelmi kö­vetkezményeit előre látni, pontosan meghatározni nem lehet. Fő feladatként az áll a ke­reskedelem dolgozói előtt, hogy figyeljék nyitott szem­mel a kereslet változásait, s az árukészlet nagyságának és összetételének alakításával, a napi fogyasztási cikkek gon­dos rendelésével, a nyitvatar­tási idő szabályozásával kö­vessék a vásárlók igényeit. A kereskedelmi dolgozók egyelőre csak kiszolgálói, és nem részesei .. csökkentett munkaidőnek. Náluk a negy­vennégy órás munkahét be­vezetésére — kormányhatáro­zat értelmében — csak 1970 után kerülhet sor. De a té­ma azért már így is, most is gondolkodásra késztető: milyen eszközökkel, hogyan tudja megoldani áruellátási szektorunk a következő öt­éves terv időszakában jelent­kező kettős feladatát, a tár­sadalom zavartalan áruellátá­sát és saját munkásgárdája számára a szabad szombat biztosítását. BánhicTí Tibor SOMOGYI NÉPLAP imbst, IMS. szeptember 13. 5

Next

/
Thumbnails
Contents