Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

KÜSZÖBÖN AZ ŐSZ A munkaidő kihasználásáréi Látszat és rejtvény Ahogy ott térdelt a gép alatt Takács Ferenc trakto­ros, arra gondoltam, hogy va­lahol itt kezdődik a munka szeretete. Az a fajta munka- szeretet, amiről szóban ne­héz beszélni. — Te miért nem ebédelsz? — szólt oda társa, Futó Jenő. — Menet közben már et- terp. Azt hittem, nem tar­tunk ebédszünetet. A két SZK—4-es kombájn silózó adapterrel fölszerelve ott állt a balatonszentgyörgyi Egyesült Dél-Balaton Tsz ku­koricatábláján. Az egyik kö­rül ott szorgoskodott Takács Ferenc, csavarokat húzott meg. A gazdaságirányítás új rendszere lényegesen megvál­toztatta a kisipari szövetkeze­tek működésének körülmé­nyeit is, így a több mint húsz évvel ezelőtt, 1948-ban kiadott szövetkezeti törvény és az akkor elkészült alapszabály nem felel meg a követelmé­nyeknek. A múlt évben hosszan tar­tó vita alakult ki a szövetke­zetek létjogosultságáról a Társadalmi Szemle hasábjain. A vitában kimondták: >>A szövetkezeti tulajdon megha­tározott emberek csoporttu­lajdona, a szocialista tulajdon formája.-" önállóknak kell te­hát lenniük a kisipari szövet­kezeteknek is. A piac igényei határozott, gyors döntéseket követelnek. Tulajdonukról, munkájukról a ktsz-ek hiva­tottak dönteni. Ami változik A régi mintaalapszabályt az OKISZ készítette, s a tagság változtatás nélkül fogadta el. Természetes, hogy az új alap­szabály sem tartalmazhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek a jogszabályok­kal. Az OKISZ választmánya a kormánytól kapta azt a fel­adatot, hogy dolgozza ki a ktsz-ek új alapszabályának irányelveit, amelyek tartal­mazzák a szövetkezetek mű­ködésének legfontosabb cél­jait, feladatait, a tagok alap­vető jogait, kötelességeit, a vezetők hatáskörét, a közös vagyon növelésének és a jö­vedelem elosztásának módját, s a szövetkezet megszűnésé­nek eseteit. Rögzíti a minta a tulajdonosi jogokat, ezek gyakorlásának módját. Ko­rábban a vezetőség nyílt sza­vazással választotta meg a szövetkezet elnökét, a jövőben a ktsz teljes közgyűlésén tit­— Mindig meglazulnak, s ha nem vigyáz az ember, el­vesznek... Na ezt meg nem is tudom megigazítani, kiko­pott a menete. Majd este benn. A többiek ebédeltek, a déli fülledt órákban pihentek egy kicsit. Megtehette volna ő is. — A sok eső pontosan két héttel vetett vissza bennün­ket. Most aztán meg kell fog­ni a dolog végét. No nem, kapkodni nem kell, de ké- nyelmeskedni sem lehet. Négyszáz holdon van silóz- nivaló terménye a Szövetke­zetnek, s ennek még csak a negyedrésze fogyott le. — Ez most a legfőbb mun­kos szavazással bízzák meg. A tagok döntik el, hogy lét­rehoznak-e szövetkezeti tár­sulásokat, vagy csatlakoznak-e a már megalakult kisipari, mezőgazdasági vagy fogyasz­tási szövetkezeti társulásokhoz. Ki rendelkezik a termelőeszközökkel ? Régebben a KISZÖV állapí­totta meg, most a tagság ha­tározza meg a vezetők — el­nök, műszaki vezető, főköny­velő — javadalmazását. Pótrészjegyet is jegyezhet­nek a ktsz-tagok, függetlenül attól, hogy veszteséges-e a szövetkezet, vagy sem. A ré­gi alapszabály előírta, hogy a tag ajánlja föl termelési esz­közeit, most a szövetkezet tagsága dönti el, hogy igényt tart-e az újonnan belépő tag termelési eszközeire. Koráb­ban az alapszabály kötelező­vé tette, hogy a tagok közös műhelyben együtt dolgozza­nak. Indokolt esetben a KI­SZÖV adhatott engedélyt ar­ra, hogy otthon végezzék a munkát, most a szövetkezet tagsága —• munkaügyi és munkavédelmi szabályzatban — saját maga határozza meg a munkavégzés föltételeit. A szövetkezet minden tagja kezdeményezheti a jogszabály­ellenes határozatok megsem­misítését. A tag munkavi­szonyt is létesíthet, ha a ve­zetőség ehhez hozzájárul. Nemcsak jogaikat gyakorol­hatják a szövetkezeti tagok, hanem ■ teljesíteniük kell köte­lességeiket is. A szövetkezeti tagság érdeke a korszerű ter­melés, amely megköveteli a pontos, fegyelmezett munkát, ezért a szövetkezeti tagnak »Jó föld kell az őszieknek... kánk — jegyezte meg Knoll László elnök. Aztán hozzátet­te még: — .Persze az ember' csak úgy egyértelműen nem is mondhatja ezt. Hiszen szép-- tember van, itt van a vetés­idő. A silózással szinte egyen­rangú gond a talajelőkészítés. A balatonberényi részen Bene Béla traktoros Rigó Ist­ván és Darvas Géza gépkeze­lővel veti a repcét. A szépen elmunkált földbe hull a mag. Néhány száz méterrel arrább Mihályfi Rafael és Takács László gyűrüshengerez. A ke­rék nyomán porhanyó és tö­mör lesz a talaj. — Jó föld kell az ősziek­nek. Persze a tavasziaknak is. De most ez a munka van soron. Erről beszél az ember, ez a gondja. — Sokan a saját bőrükön tanulták meg, hogy nem kell takarékoskodni a talaj mun­kákkal. Már úgy értem, meg kell a földnek adni a mun­kát, hogy jól érezze magát benne a mag. Idegeskedés nélkül beszél­nek, tempósan, szorgalmasan dolgoznak. A sok eső, mint másutt is, itt is okozott egy k's megcsúszást, de úgy tart­ják, megfelelő szervezéssel be lehet hozni. — Most talán szerencse, hogy mi nem vetünk kora őszieket, csak egy kevés ta­végre kell hajtania fölöttesei utasításait Felügyelet helyett érdekképviselet Megváltozott a ktsz viszo­nya a szövetséghez. Megszűnt az úgynevezett ■»központkény­szer-«, a közgyűlés határozza el, hogy tagja lesz-e a szö­vetkezet a szövetségnek. A KISZÖV, az OKISZ már nem irányító, hanem érdekképvi­seleti szerv. Társadalmi, mű­velődéspolitikai feladatokat lát el, s ajánlásokat, külön­böző szolgáltatásokat végez a szövetkezetek számára. A fel­ügyeleti jogkört az illetékes tanácsok gyakorolják. Remél­hető, hogy ellenőrzés közben az eddiginél jobban megis­merik a ktsz-ek életét, tevé­kenységét, gondjait, s erköl­csileg és anyagilag is segítik megoldani a problémákat. A KISZÖV vezetősége még­tárgyalta a tennivalókat a ktsz-ek gazdasági és politikai vezetőivel, előkészítő bizott­ság alakult a KISZÖV veze­tőségének tagjaiból és a szö­vetség dolgozóiból. Előkészítő bizottságok alakultak a szö­vetkezetekben is. Tagjaik a törzsgárdából, a szocialista brigádokból, a vezetőségből és a szövetkezeti bizottságból kerülnek ki. A bizottságok alapszabály-tervezetet készí­tenek, amelyet vezetőségi ülé­sen, termelési tanácskozáso­kon, műhelyértekezleteken vi­tatnak meg a tagsággal min­den ktsz-ben. Figyelembe ve­szik, összegyűjtik a tagok ja­vaslatait, s 1569. november 1-e és december 15-e között közgyűlésen hagyják jóvá az új alapszabályt. Ezután — de­cember 31-ig — «erjesztik a felügyeiyet gyakorló, terüle­tileg illetékes tanács elé. Szakács Erzsébet « karmánykeveréket. A nagy munkát majd a búza vetése jelenti. Persze most jó idő kellene, mert nem maga a vetés, hanem a talajelőkészítés igényel több időt, több mun­kát. Naponta hat-tíz gép végzi ezt a feladatot. Néhány pedig a rét második kaszálását foly­tatja. S az emberek? — Nyolcvan-kilencvenen a kertészetben dolgoznak. Ezen­kívül a rét kaszálását kézzel is végezzük, ott is vannak. Ez az év szerencsésen ala­kult, valahogy sikerült elke­rülni a nagy munkacsúcsokat, a nagy torlódásokat. Ügy hiszem, nem magától értetődő és nem véletlen, hogy így van. Jól megfontolt elgondolás, előrelátó szerve­zés van emögött. Így van ez a mostani időszakban is, amikor minden azért törté­nik, hogy a 17-én kezdődő cukorrépaszedés idejére ne maradjon sem a közösben, sem a háztájiban más jelen­tősebb munka, mint a kuko­ricaszedés és a szüret. A határ őszies, a reggelek ködösek. Nő a silóhalom, földtakaró borul az elvetett repcemagokra, ekék, tárcsák, hengerek fejezik be a munkát újabb és újabb táblákon. A balatqpszentgyörgyi határban mindenfelé higgadt, szorgal­mas munka folyik. Az egyik gépkezelő sapkáját szemére húzza, messze néz a tábla fölött: — Hát igen. Megint itt az ősz. .. A Kaposvári Városi Tanács közelmúltban tartott ülésén adott számot a végrehajtó bi­zottság az 1969. első félévi költségvetés végrehajtásáról és a fejlesztési alap felhasználá­sáról. Az első félévi gazdálkodás kiegyensúlyozott volt. Nem za­varta a munkát pénzellátási nehézség, fedezethiány, a be­folyt bevételek lehetővé tették a kitűzött feladatok teljesíté­sét. A költségvetés eredetileg hatvanegymillió forint bevétel­lel számolt, de ez az összeg 68,6 millióra módosult, ami időarányosan 53,1 százalékos teljesítésnek felel meg A la­kosságra kivetett adókból szár­mazó bevétel nem éri el az előirányzott összeg ötven szá­zalékát (42,8). Ez abból adó­dott, hogy a júniusban besze­dett négyszázezer forint adó átutalása áthúzódott júliusra. A tanács és intézményei jól gazdálkodtak, de ha a közterü­leti díjak hátralékainak, a köz- tisztasági szolgáltatások díjai­nak beszedése még fegyelme­zettebben történt volna, ak­kor még jobb eredménnyel zárhatták volna az első hat hó­napot. A kiadások összege az első félévben harmincegymillió fo­rintot tett ki, ez az évi költ­ségvetés 45,1 százaléka. A kiadások a gazdasági, szo­ciális és egészségügyi, kulturá­lis, rend- és jogbiztonsági, va­lamint igazgatási ágazatok­ban jelentkezik. A költségvetési üzem a vá­ros köztisztasági helyzetén, parkosításán, csinosításán, az út- és járdaviszonyokon lénye­Finommechanika, transzfor­mátorrészleg. Pergő tekercselő sablonok, mindent betöltő gép­zúgás. Csattan a kapcsoló, le­lassul a kígyózó vörösréz hu­zal. A fülsértő zaj után szin­te szokatlan a hirtelen támadt csend. — Hány órát dolgozik ezen a gépen? — kérdezem Balogh Mihálynét. — Nyolc óra a munkaidőm, de ha úgy kérdezi, hogy meny­nyi időt töltünk ki ebből mun­kával, akkor is csak ugyanezt mondhatom. — Pihenés vagy cigaretta­szünet? A szőke fiatalasszony hátra­tolja fején a kendőt, és vár a válasszál. Aztán némi szünet után megszólal: — Nem azon gondolkodom, hogy mit mondjak, hanem hogy hogyan, öt perccel a hi­vatalos munkakezdés előtt már itt vagyunk a gép mellett. Nem mondom, hogy nincs ne­gyedórás cigarettaszünet vagy egy szusszanásnyi pihenő, de mi sokat dolgozunk. Három éve csinálom, transzfer m-tot tekercselek. Magas a normánk, hajtani kell, hogy kereshes­sünk. Az is igaz, hogy csak kevesen tudják teljesíteni. Es ezt a normás is tudja. Nekem 1200 a havi átlagom. — Vannak-e lógósok? Az írógépműszerészeknél egy fiatalember válaszol a kérdésre: — Mindig vannak. Ha má­sért nem, azért, mert néha munka sincs elég. De ez nem új dolog. Ilyenkor a hatvan perces javítanivaló kilencven perces lesz. — Nyolc éve vagyok a rész­legnél — mondja Rónai Lajos — és lassan gyakorlattá lett, hogy a hosszabb pangás után a javításra kerülő darabokra a valóságosnál sokkal több időt számolnak el. Borostás arcú férfi veszi át a szót: — Előfordult, hogy hárman- négyen vártunk valami mun­kára — Mit csinálnak ilyenkor, hogyan telik az idő? — Keresztrejtvényt fejtünk, és kisorsoljuk, hegy kié lesz az első beérkező javítanivaló. Az jó, ha dolgozhat az ember, úgyhogy a sorsolásnál az a szerencsés, akinek a nevét ki­húzzák. Meggyes Ferenc részlegveze­tőt nemrég emelték ki, itt dol­gesen javítani nem tudott. Az anyagi fedezet rendelkezésre állt, azonban a munkaerő- hiánnyal (a tervezett négyszáz- negyvennyolc főnél százzal ke­vesebbel dolgoztak) és az anyagbeszerzési nehézségekkel nem tudtak megbirkózni. A szociális és egészségügyi ágazat kiemelt feladatát a la­kosság egészségének védelme, a bölcsődékben elhelyezett cse­csemők gondozása és nevelé­se, valamint az arra rászoru­lók segítése jelentette. A költ­ségfelhasználás negyvenkét százalékos, kevesebb az idő­arányosnál. Gondot okozott, hogy két körzeti gyermekor­vosi és két iskolaorvosi állás betöltetlen maradt. Az ágazat a félév során az előző évi pénzmaradványból nyolcszáz­ezer forintot kapott, ebből be­vezettették a gázt a II. számú bölcsődébe, s a szociális foglal­koztatóban hetven százalék­kal növelték a munkahelyek számát. Az öregek napközi ott­honának fejlesztésére száztíz­ezer forintot áldoztak. A kulturális ágazat féléves kiadása tizenhétmillió forint volt Ez az összeg sokat segí­tett az oktató és nevelő munka feltételeinek javításában. Az egy tanteremre jutó ötven- nyolcas tanulólétszám a Krá- nusz iskola működése követ­keztében ötvenegyre c-okként (az országos átlag negyven). Ha a Gárdonyi és a Bartók iskola bővítése befejeződik, akkor ez további tíz tantermet jelent. A demográfiai' hullám tetőzésé­vel sem emelkedett a tanulók bukási átlaga, sőt egyes mun­gozott a többiek között ö mondja: — Meghatározott időt adunk minden hiba kijavítására, és általában ebbe bele is fér­nek a műszerészek. — Mennyi idő eshet ki a napi munkaidőből egy-egy műszerésznél? — A városban helyszínen is javítunk, és azokat, akik ilyen munkát végeznek, nem lehet pontosan ellenőrizni. Biztosan elvégzik napközben egyéb hi­vatalos dolgukat is, meg a fon­tosabb intéznivalókat, mert tő­lünk-ilyenre nem kémek időt. Egyébként azt hiszem, a nyolc órából csak fél órát nem töl­tenek el munkával az itt dol­gozók. A többi időt azzal töl­tik, amivel kell. Egy ipari ta­nuló reggel elvégzi a napi be­vásárlást, és arra sincs gond munka közben. Nyolc-kilenc műszerész tar­tózkodik a műhelyben, hárman dolgoznak írógépen, számoló­gépen. A többiek hol az egyik, hol a másik asztalnál találha­tók. A részlegvezető ezt igy látja: — Munkát végez nálunk az is, akinek éppen nem mozog a csavarhúzó a kezeiben. A szá­mológépeknél a hibakeresés sok töprengést, gondolkodást követel meg a régebbi műsze­részektől is. A nem minden­nap adódó hibákat — ha meg­találja valaki — sokszor közö­sen is megvitatják. A külső szemlélő szerint több időt töl­tünk el kihasználatlanul, mint amennyit a valóságban. Azt hiszem azért ebben le­hetne vitatkozni a részlegveze­tővel. — Nemcsak a munkáról, egyéb témákról is szó esik a műhelyben — jegyzi meg egy fiatalember —, s nem is min­denben értünk egyet. Vasas- és Fradi-drukkerekből áll a gár­da. Amikor még jobb volt a Vasas, akkor többet vitatko­zott a két tábor a hétfő reg­geli kezdéskor. Most nem kell meggyőzni a Vasas-drukkere­ket, elég, ha csak a bajnoki táblázatot mutatjuk nekik. Nem mindig olyan a mun­ka, hogy a beszélgetés zavarná a műszerészt, hiszen nemcsak a bonyolult számológépek »-be­tegednek meg«, hanem a könnyű kis írógépek közül is elég sok »gyengélkedik". Nagy József kásterületeken (Gárdonyi is­kola) lényegesen csökkent. A fejlesztési alap első félévi gazdálkodását a tanács 91,6 milliós bevétellel és 51,6 mil­liós kiadással hagyta jóvá. A célcsoportos lakásépítés ötven­milliójából csupán a tavaly­ról áthúzódott 58 lakás készült el, ez egyben azt is jelenti, hogy az 1969. évre tervezett lakásokból lényegében egy sem épült meg. Az Állami Építő­ipari Vállalat eddigi tevékeny­sége alapján egyáltalán nem látszik biztosítottnak a beruhá­zások megvalósítása. Előfor­dult, hogy a vállalat a részére előkészített és átadott munka- területeket csak késve, több­szöri tárgyalás és felkérés után volt hajlandó átvenni, és ott a munkát megkezdeni. A kulturális ágazat pénz­felhasználása egészen minimá­lis, mert a teljes összeg az ál­talános iskolák bővítésére és a tizenkét tantermes Damjanich utcai iskola építésére volt elő­irányozva. A bővítési munkák befejezése a második félévben, a Damjanich utcai iskola épí­tése pedig csak 1971-ben vár­ható, hiszen ez utóbbinál az alapkőletételen kívül semmi -nem történt. A tanács a végrehajtó bi­zottság előterjesztése nyomán a második félévben négy fő feladatra fordít különös fi­gyelmet: a költségvetési üzem építési munkálatainak irányí­tására, a közterület-használati díjak kivetésére és beszedésé­re, a piacok és vásárok díjbe­vételére és a kaposszentjaka- bi művelődési ház munkájára. Egyre fogy a négyszáz hold silóznivaló. Hull a mag a földbe, vetik a repcét. Új alapszabályt készítenek a ktsz-ek Vörös Márta 0 fejlesztés és a költségvetés első félévi eredménye Kaposváron 3 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. szeptember 10.

Next

/
Thumbnails
Contents