Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Mpqs^ fILAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! £ra. 80 ff||ér | Somogyi Néplap AZ MSXMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 206. szám 1969. szeptember 6., szombat A VÁSÁRLÓK VÁSÁRA Kapunyitás a Városligetben Tegnap reggel 9 órakor ün­nepélyesen megnyílt a második Budapesti őszi Vásár. A meg­nyitó ünnepségen megjelent Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfej­lesztési, dr. Lévár di Ferenc nehézipari, Nagy Józsefné könnyűipari, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá a politikai, gezte benyomásait, tapasztala­tait: — A gazdaságirányítás re­formjának egyik fő célja, hogy gyorsabb ütemben javuljon a lakosság ellátása, bővüljön a választék, s mind teljesebben ki tudjuk elégíteni a vásárlók igényeit. A következő években e tendenciának jobban ki kell bontakoznia. A Budapesti Őszi Vásár is kitűnő alkalom ar­ra, hogy az ipart és a kereske­delmet a lakosság jobb ellátá­sára ösztönözze. Az idei vásár jóval gazdagabb a tavalyinál, széles spektrumát adja a leg­különbözőbb fogyasztási cik­keknek gazdasági és társadalmi élet számos vezetője. Ott voltak a Budapestre akkreditált keres­kedelmi tanácsosok illetve at­tasék. A vendégeket Kristóf László, a HUNGEXPO Vezér­igazgató-helyettese és dr. Vitéz András vásárigazgató fogadta. A Himnusz elhangzása után Szurdi István mondottá el megnyitó beszédét. A beszédet követően a meg­nyitó ünnepség részvevői kör­sétát tettek a vásáron. közszükségleti cikkek nagy se­regszemléje legyen. Ehhez jól bevált külföldi tapasztalatok is rendelkezésre állnak, amelyek­nek elemzése számunkra is tanulságos lehet. gyasztókkal való jobb kapcso­latot. A hármas találkozás — az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók — létrejöttéhez ki­tűnő alkalmat biztosít a vásár. Ennek is köszönhető, hogy már a megnyitás napján. az érdeklődés középpontjába ke­rült a Városliget. Az a tény, hogy a vásáron kiállított árukat már gyártja az ipar, vagy a közeljövőben elkezdi a gyártásukat, még in­kább növeli a vásár jelentő­ségét. A Könnyűipari Minisz­térium kikötötte: csak azokat a termékeket lehet kiállítani, amelyeket legkésőbb a jövő év második felében már meg­kap a vásárló. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a közel öt­ezer féle. cikket kínáló könnyű­ipari pavilon a vásár legrep­rezentatívabb kiállítása, akkor érthető, hogy már az első na­pon sokan keresték fel. KONSUMEX és a HUNGA- ROCOP külkereskedelmi vál­lalatok jóvoltából százféle napi cikkel találkozik. Valószínű, hogy sikert arat többek között az NDK-ból behozott gyufás- doboz nagyságú ébresztőóra. Előhírnökök ezek, hiszen a szakemberek már itt a vásár­ban így fogalmaznak az im­portált termékek megjelenésé­ből arra lehet következtetni, hogy ha jövőre még nem is, de 1971-ben az Őszi Vásárnak már bizonyos nemzetközi jel­leget lehet adni. Leginkább a KGST, valamint a fejlődő or­szágoknak kell majd lehetővé tenni, hogy bemutassák az árucserére kínált fogyasztási cikkeket, kereskedelmi gépe­ket és automatákat. Ez már a jövő. A jelen itt a vásárvárosban a színes, lükte­tő kereskedelmi élet. Kercza Imre Tímár Mátyás nyilatkozata A Budapesti őszi Vásáron jobban szakosítsák, tehát a ta­téit körséta után Tímár Má- vaszi vásár lényegében a ter- tyás a következőkben össze- melőeszközök, az őszi pedig a — A tavalyi vásáron is, de az idén méginkább tapasztal­ható a vállalatok közötti ver­seny kibontakozása. Ezt a mindennapi gyakorlatban is mind szélesebbé kell tenni. — A Budapesti Őszi Vásár ízlésformáló hatását is igen fontosnak tartom. A vásárlók egyes rétegeinek ízlése megle­hetősen konzervatív, a vásár is hozzájárul ahhoz, hogy mind többen megkedveljék a mo­dem árucikkeket — Mindent egybevetve, a Budapesti őszi Vásár egyre inkább betölti feladatát, meg­rendezésére véleményem sze­rint továbbra is szükség lesz. Sőt, ezen túlmenően tanulmá­nyozni kell azt a javaslatot, megnyitó vendégei a kiállítás megtekintésére indulnak, hogy a vásárokat a jövőben Kádár János, a Magyar Szoc'alista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szeptember 4-cn fogadta Abdul Mohsen Abu el Nourt, az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagját, az MSZMP KB vendége­ként hazánkban tartózkodó ASZU-küldöttscg vezetőjét. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos miniszter- helyettes elnökletével pénte­ken értekezletet tartottak a Parlamentben a fővárosi, a megyei, valamint a megyei jogú városi tanácsok vb-el- nökei. Az értekezleten megje­lent Egri Gyula, az MTS or­szágos tanácsának elnöke, Mezősi János és Szegedi Jó­zsef, az MSZMP KB alosz­tályvezetői, és dr. Jókai Ló- ránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Dr. Papp Lajos a tanácsi személyzeti munka tapaszta­latairól és a soronlevő fel­adatokról tartott előadást. Ezt követően Egri Gyula a test- nevelési és sportmozgalom időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta az értekezlet részvevőit. Kitért arra: az állami és tár­sadalmi szervek összehangolt együttműködésével a jövőben még inkább arra kell töre­kedni, hogy a sport élvonalát is egészséges fejlődés jelle­mezze. Ennek egyik fontos fel­tétele a sportirányítás szín­vonalának javítása, valamint a társadalmi összefogás erősí­tése. Nagy jelentősége van annak, hogy a tanácsok az if­júság testnevelésével elmé- lyülten foglalkozzanak, s elő­segítsék az iskolai testneve­lés hatékonyabbá tételét, összehangoltabb anyagi és erkölcsi támogatással meg kell teremteni az élsport fej­lődéséhez szükséges korszerű feltételeket. Az MTS elnöke arra kérte a tanácselnököket, hogy közép- és hosszútávú terveikben a jelenleginél na­gyobb lehetőséget biztosítsa­nak a sportlétesítmények fej­lesztésére. A vitában több megyei ta­nácselnök fejtette ki vélemé­nyét. Az értekezlet dr. Papp Lajos miniszterhelyettes zár­szavával ért véget. VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: SZÁLAI LASZLÖ: Kihasználjak a reform leh etöségeit (3. oldal) HORANYI BARNA: Kis faluban - nagy kitüntetés (4. oldal) BAN ZSUZSA: Az építőipar ifjú szakmunkásairól (5. oldal) SARDI JÓZSEF: Az imperializmus ma (6. oldal) KONSZTANTIN KOLEY: UTAZÁS ESŐBEN (1. oldal) CSONTOS GABOR: ALI ÉS ÖLI (8. oldal) Hármas találkozás Jó nyári szezont zárt a konzervipar Kiküldött munkatársunk te­lefonjelentése: ötvenezer négyzetméter alapterületre került ez évben áru, s a rendezők a tavalyi egy helyett már három kaput nyitottak meg a látogatók előtt. Arra számítanak ugyan­is, hogy az előző évi félmilliót meghaladja a látogatók száma. Az első Őszi Vásáron bebi­zonyosodott: rendkívül nagy szükség van a fogyasztási cik­kek előállításánál arra, nogy a gyártó vállalatok ismerjék a gyorsan változó igényeket. A biztonságos gyártás megköve­teli azt is, hogy a vállalat le­gyen tisztában a kereslettel. Az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése óta megnőtt vállalati önállóság még pa- rancsolóbban írja elő a fo­Azt, hogy a vásárlók számá­ra nyitotta meg tegnap kapuit a BŐV, minden hangsúlyozza: külön gondot fordítottak pél­dául arra, hogy az új termé­keket könnyen megismerhes­sék a látogatók. Az ételkós­tolók mellett a különböző ke­reskedelmi vállalatok és az ipari üzemek működés közben mutatják be új háztartási gé­peiket. A vásárban a kereske­delemnek módja van a hazai piac kutatására, a lakosság fo­gyasztási igényeinek felméré­sére és befolyásolására. Kitű­nő alkalmat teremt az Őszi Vásár az ipar és a kereskede­lem közötti üzletkötések elő­készítésére. Igaz, a vásár akkor tölti be legjobban feladatát — mond­ják a szakemberek —, ha a közvélemény útján megfelelő információkkal szolgál a gyá­rak és a kereskedelem részé­re, és nem mond le az árusí­tásról sem. Az első Őszi Vá­sáron csak a Centrum Áruház árusított. Most viszont egy sor vállalat kínálja áruit a fogyasztóknak — sőt új üzlet­nemeket is bemutatnak. Az ABC-áruházak mellett meg­jelent, főleg a tartós fogyasz­tási cikkek forgalomba hoza­talára, a minta utáni értékesí­tés. A vásárló a hazai boltokban külföldi árut is talál, s a A HŰVÖS, ESŐS napok is­mét lassították a paradicsom érését, s így — bár már ja­vában benne vannak a sze­zonban — a konzervgyárak még mindig nem tudták ki­használni a teljes, napi 800 vagonos pürégyártó-kapacitá- sukat. Ennek ellenére eddig már 900 vagonnal több para­dicsomit dolgoztak fél, mint tavaly ebben az időszakban. Az üzemek és a termelők most várják az érés tetőzését, a paradicsom-feldolgozás csú­csát. Ehhez lesz elegendő nyersanyaguk. A konzervipar a tervek szerint 30 000 vagon — minden eddiginél nagyobb mennyiségű — paradicsomot dolgoz fel. örvendetesen kedvezőek — ha nem is ilyen méretekben — a zöldség-gyümölcs fel­dolgozás nyári eredményei is. Zöldborsóból realizálták a ta­valyinál nagyobb saját prog­ramjukat, amellyel korlátla­nul ki tudják elégíteni a ha­zai szükségleteket, s az igé­nyek szerint jut exportra a jó minőségű zöldborsóból. Ta­valy még szeptember vegén is volt a gyárakban, most már lefutott a zöldbab. Több mint 1200 vagonnal került doboz­ba, üvegbe, s ez elegendő a megfelelő ellátáshoz. Túl vannak az uborkaszezon ne­hezén is. Naponta mintegy 50 vagonnal dolgoznak fel a kedvelt téli savanyúság, a kelendő exportcikk alapanya­gából a különféle külföldi igényeknek megfelelő ízesí­téssel. Megkezdődött a dara­bos vegyes savanyúság kon­zerválása is, ebből csupán szovjet exportra ezer vagon kerül. A ZÖLDPAPRIKÁVAL SINCSEN baj; szerződésekkel fedezték 5000 vagonos igé­nyüket a konzervgyárak, s rendben kapják a folyamatos munkához szükséges mennyi­séget. A fűszerpaprika vi­szont kéthetes késésben van. ’ A jelzések szerint a felvásár­lásra kerülő mennyiség ele­gendő lesz mind a hazai, mind az exportmegrendelések teljesítéséhez. A gyümölcsök közül a ta­vasziak — a cseresznye, a .pieggy, de főleg a málna és az eper — változatlanul gyengén fizettek. A gazdag termés miatt viszont elárasz­tották sárgabarackkal a kon­zervgyárakat. A tavalyi 580 vagonnal szemben az idén 1500 vagon feldolgozását vet­ték programba; de a nagy kínálat miatt 1850 vagonnal vásároltak fel. Őszibarackból mintegy 1400 vagonnyit tar­tósítottak. A szilva feldolgo­zása a szokásosnál jóval ko­rábban kezdődött. Ez a gyü­mölcs is jó termést ígér, de — hasonlóan a sárgabarackhoz — igen aprószemű. A főleg exportra kerülő körtebefőlt- höz szükséges 500—600 va- gonnyi nyersanyagról ugyan­csak gondolkodtak a kon­zervgyárak. A KONZERVIPAR IDEI jó nyári szezonjához nem­csak az időjárás, hanem a termelőkkel való jó együtt­működés is hozzájárult. A szövetkezeteknél olyan fejlő­dést tapasztaltak, hogy ked­vezőtlenebb időjárás esetén is biztosítva látják a nyers­anyagszükségletet. Az ipar egyébként termelési elképze­léseit, értékesítési feladatait eddig jól hajtotta végre. A* idén eddig a belkereskedo” lem például 13,8 százalékká többet vásárolt, az export 7,3 százalékkal magasabb a ta­valyinál. A Pamutnyomóipari Vállalat színpompás vásári kirakata.

Next

/
Thumbnails
Contents