Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ..npn$> Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli XXV. évfolyam, 224. szám 1969. szeptember 27., szombat Budapestre érkezett Dr. Lrlio Kaleva Kekkemen a Finn Köztársaság: elnöke Loaemezt Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Urho' Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A finn államelnök kíséretében Budapestre érkezett Ahti Karjalainen külügyminiszter, Erkki Itkonen akadémikus, Heikki Hannikainen protokollfőnök, Unto Nurmela bánya- tanácsos, llmari Hustich professzor, Urpo Levő ezredes, az elnök szárnysegéde, Risto Hyvarinen, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, " Niilo Saksela profesz- szor, Arvo Hautala, a szakszervezeti Szövetség elnöke, s több vezető beosztású személyiség. Az elnököt és kíséretét ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren, ahol már jóval az érkezés előtt több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A repülőteret magyar és finn zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. A betonon díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elríökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Ott volt a fogadtatáson Mártii Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott az elnök kíséretéhez. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, továbbá a magyarországi finn kolónia tagjai. Negyed kettőkor tűnt fel a repülőgép, amelyet a határtól a magyar légierőit valászgép- köteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással elsőként üdvözölte a repülőgépből kilépő finn államelnököt és kíséretét. Díszjel harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a Finn Köztársaság elnökének, majd felcsendült a finn és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a finn államfő tiszteletére. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Losonczi Pál társaságában ellépett a diszzászlóal.j előtt, s köszöntötte az egységet. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket, s a diolomáciai képviseletek vezetőit és tagjait üdvözölték. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Lo- * sonczi Pál társaságában elhaladt a fogadtatására megjelent fővárosi dolgozók sorai előtt, s barátságosan integetve kör sző ütötte őket. Magyar és finn zászlócskák emelkedtek a magasba. A részvevők meleg szeretettel köszöntötték a testvéri finn nép képviselőit Ezután Losonczi Pál mondott üdvözlő beszédet, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány és az egész magyar nép nevében meleg szeretettel köszöntötte a finn köztársasági elnököt és kíséretének valamennyi tagját — finn testvéreinket — hazánk fővárosában. A többi között ezeket mondta; Megtiszteletetés számunkra, hogy elfogadta meghívásunkat és kíséretével együtt megismerkedik népünk mai életével és munkájával. Az ön magyarországi tartózkodása nagy esemény és öröm mindannyiunk számára. Biztosak vagyunk benne, hogy találko- zásunk tovább erősíti országaink és népeink szoros baráti kapcsolatait Majd így folytatta: Elnök úr! ön bizonyára már az első pillanatban érzi, hogy baráti földre érkezett Mi mindent elkövetünk, hogy ez az érzés hassa át itt-tartóz- kodása minden percében. Bármerre is járnak majd országunkban, tapasztalni fogják. azt az élénk érdeklődést, őszinte tiszteletet és szeretetet, amely nálunk mindenütt megnyilvánul a testvéri finn nép élete és munkája iránt. Ebben a szellemben készültünk megbeszéléseinkre is a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekben. Biztosak vagyunk benne, hogy megbeszéléseink és az Önök tapasztalatai minden vonatkozásban tovább erősítik kölcsönös megértésünket és együttműködésünket. Fenntartás nélkül bízhatunk ebben, hiszen a magyarokat és a finneket történelmi múlton alapuló testvéri barátság és hagyományos kapcsolatok fűzik egymáshoz, s a mai nemzetközi viszonyok között sok új, közös, nagy feladat áll előttünk. S bár országaink társadalmi rendszere különbözik, s jelentős a földrajzi távolság is közöttünk, kapcsolataink eddigi fejlődése is az együttműködés további sok, hasznos lehetőségével biztat bennünket. Losonczi Pál szavaira Kekkonen elnök válaszolt. őszinte köszönetét fejezte ki a rendkívül szívélyes fogadtatásért és a baráti szavakért. — Nem először járok itt; tudom, hogy magyarországi látogatás a finn ember számára olyan maradandó élményeket jelent, amelyekre csak itt tehet szert. Mi, finnek egy családba tartozunk Önökkel, magyarokkal. Vérségi, etnika’ kapcsolat van közöttünk, s nyelvünk Is hasonló csengésű. Akaratlanul is ezek az első gondolatok, amelyek az ide érkező finn ember eszébe ötlenek. Hiszen mi — immár több emberöltő óta — kétoldalúan, tudatosan vállaltuk ezt a kölcsönös vérségi és nyelvi kapcsolatot. Kölcsönösen tapasztaltuk, hogy közös múltunk különféle árnyalatainak kutatása gazdagítja egymáshoz Tegnap délután Budapestre érkezett dr. Urho Kaleva Kekkonen a Finn Köztársaság elnöke. A repülőtéren a vendéget és kíséretét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, az országgyű'és elnöke, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja fogadta. Képünkön: Losonczi Pál kezet fog az .érkező KekkonenneL (Képtávírón érk. — MTI—KS) fűződő kapcsolatainkat, és szilárd alapját alkotja közös kulturális érdeklődésünknek. Mindezeken túlmenően is bizonyára van okunk hangsúlyozni, hogy a jelenben élünk, hogy a törzsek népekké váltak, hogy állampolgáraink mindinkább a világ polgáraivá válnak, akikben mélyen él az együvétartozás érzése az egész emberiség — és magasabb fejlettségi fokon talán a világ egésze iránt. Mi, az önök vendégei, tudjuk, hogy egy szorgalmas nép korszerűen fejlett országába érkeztünk, amelynek eredményeivel érdemes megismerkednünk. Érdekes, sokoldalú program vár ránk, amelyet házigazdáink állítottak össze számunkra. Nagy várakozással tekintünk látogatásunk elé az Önök szép országában, s már előre is öröm tölt el bennünket. Hiszem, hogy ez a látogatás a továbbiakban is szilárdítani és gazdagítani fogja az országaink közötti nagyszerű kapcsolatokat — mondta befejezésül a finn államfő. A díszegység díszmenete után a vendégek gépkocsikba ültek, és a magyar államférfiak társaságában szállásukra hajtattak. (MTI) Dr. Urho Kaleva Kekkonen Losonczi Pálnál és Fock Jenőnél Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap délután az Országház Munkácsy-termében fogadta dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét. A finn államelnök ezután látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél. A Minisztertanács tegnap ülést tartott. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a Ho Si Mi/nh elvtárs temetésén részt vevő magyar párt- és kormányküldöttség útjáról; Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a Bulgária felszabadulásá nak 25. évfordulója ünnepségein részt vevő magyar pártós kormányküldöttség útjáról; valamint a pénzügyminiszter jelentését a KOST tagországok pénzügyminisztereinek szeptember 16. és 18. között Magyarországon tartott tárgyalásairól. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésére a kormány határozatot hozott hazánk részvételéről az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának Rómában, november 8. és 27. között sorra kerülő 15. ülésszakán. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy hazánkat kormányküldöttség képviseli az Egyetemes Postaegyesület (UPU) október 1-én Tokióban kezdődő. 16. kongresszusán. (Az Egyetemes Postaegyesület 1874-ben alakult, célja elősegíteni az országok közötti különböző postaszolgálatok megszervezését, tökéletesítését, elmélyíteni az együttműködést) Magyarországot, amely a pos taegyesületnek megalapítása óta tagja, 1964-ben beválasztották az egyesület végrehajtó tanácsába. A Minisztertanács határozatot hozott az Állami-díj, és Kossuth-díj bizottságának ősz szetételéről. A bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tájékoztatta a kormányt a munkaidő- csökkentés tapasztalatairól. Az előterjesztők megállapították, hogy eddig az iparban és az építőiparban mintegy kétmillió dolgozó munkaidejét csökkentették, és ezeknek a dolgozóknak azonos kereset mellett évente huszonöttel több szabadnapjuk van. A kormány megállapította, hogy megfelelő ütemben halad a munkaidő csökkentésére hoTanácsi vezetők értekezlete A Pénzügyminisztériumban tegnap megbeszélést tartottak a megyei szintű tanácsok illetékes végrehajtó bizottsági vezetői és pénzügyi osztályvezetői részvételével. A minisztérium vezetői tájékoztatást adtak a pénzügyi politika aktuális kérdéseiről, az 1970. évi költségvetés elkészítésének feladatairól, a tanácsi szabályozási rendszer működéséről és tervezett továbbfej lesztéséről. A tájékoztatást vita követte, amelynek során a tanácsi vezetők ismertették a tanácsi gazdálkodás helyzetét — terű létük tapasztalatai alapján, és javaslatokat tettek az 1970. évi költségvetés egyes problémáinak megoldására. (MTI) Tegnap délután Kekkonen finn államelnök látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél. Felvételünk a találkozóról készült (középen a két tolmács ül). (Képtávírón érk. — MTI—KS) A magyar-jugoszláv határügyi bizottság ülése Belgrádban szeptember 22-e és 26-a között megtartották a magyar—jugoszláv határügyi fő vegyesbizottság IV. ülésszakát. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Siklósi Ferenc ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokságának osztályvezetője, a jugoszláv delegációt pedig Franjo Micsetics, a belügyminisztérium csoportfőnök-helyettese vezette. A fő vegyesbizottság ülésszaka értékelte a magyar—jugoszláv határ rendjét és ezzel összefüggésben a helyi vegyesbizottságok tevékenységét. Megállapították, hogy k magyar—jugoszláv határon a helyzet jó és rendezett zott határozat végrehajtása, és ezzel javultak az érintett dolgozók életkörülményei. Gondot okoz, hogy a vállalatok sok esetben nem szervezik meg a hét végón a vasúti kocsik rakodását és ezzel nehezítik az áruszállítás zavartalan lebonyolítását. A Minisztertanács elemezte a megnövekedett szabadidő felhasználásának tapasztalatait, és megállapította, hogy nagyobb gondot kell fordítani a kulturált pihenés feltételeinek biztosítására. Felhívta a szak- szervezetek, az ifjúsági szervezetek. a tudományos intézetek, a közművelődési intézmények és vállalatok vezetőit: fordítsanak erre nagyobb figyelmet Az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány rendeletben újra szabályozta az állami tulajdonban álló házingatlanok eladásának feltételeit. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy társasházzá történt átalakítás után a tizenkét lakásosnál nem nagyobb épületekben levő lakásokat magánszemélyek öröklakásként megvásárolhassák. Az átalakításról az illetékes tanács — illetőleg az eladásra jogosult állami szerv — gondoskodik. Magánszemélyek megvásárolhatják a vegyes (részben állami. részben személyi) tulajdonban levő trásasházakban az állami öröklakásokat is. A vásárlásra elsősorban a bérlők jogosultak. Állami ingatlant azonban csak az vásárolhat, akinek — illetőleg családjának — a vásárlás után legfeljebb egy állandó lakása és egy üdülés céljára szolgáló házingatlana lesz. Az ingatlanok vásárlói ár- kedvezményben részesülnek, a vételárat részletekben fizethetik. Ez esetben az összeg 10 százalékát a szerződés megkötésekor fizetik ki, a többit évi 3 százalékos kamat mellett a bentlakók huszonöt, a másutt lakók pedig tizenöt év alatt törleszthetik. A megvásárolt házingatlanra öt évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a telekkönyvbe bejegyezni. A vételárból származó bevételt a tanácsok (állami szervek) elsősorban lakásépítésre és az állami lakóépületek javítására használhatják fel. Állami szervek irodai, gazdasági, szociális, kulturális, testnevelési, sportolási, üdültetési célra felhasználható házingatlanukat — amennyiben már nem tartanak igényt rájuk — eladhatják társadalmi szervezeteknek, szövetkezeteknek. A rendelet intézkedik az ilyen épületek vételárának megállapításáról, a fizetési feltételekről és az eladásból származó bevételek felhasználásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: BOGY A IMBfE: Együtt a néppel és fegyverbarátainkkal (3. oldal) KERCZA IMRE: Hírnév a kesztyűben (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: JÓZAN ÁLMODÓK (5. oldal) BÖDIS ISTVÁN: Az imperializmus elleni harc vezető ereje (6. oldal) BERTHA BULCSU: SZOMBAT DÉLUTÁN (7. oldal) ANATOLIJ BOJKO: Visszatért boldogság (8. oldal) i
