Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
űz országgyűlés csütörtöki ülése tFolytatás az 1. oldalról) sítaniuk, amelyek hatására a munka mindenütt tervszerűvé és fegyelmezetté válik, amelyek biztosítják a folyamatos, fokozott ütemű előrehaladást a termelékenység növelése érdekében. — A szakmunkásképzésről szóló új törvényünk szervesen illeszkedik a gazdaságirányítási reform végrehajtásának folyamatába. A törvény közeli és távolabbi céljainkkal szoros egyet alkot. Végrehajtásával meg kell teremtenünk az alapvető feltételeket a magasabb értékű szakmunkához. — Meggyőződésem, hogy a beterjesztett törvényjavaslat jó ügyet szolgál, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatot emelje törvényerőre. * * * Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszólalók, bizonyos gondolatok vissza-visszatértek a hozzászólásokban. Minden bizonynyal a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Az utánpótlás szervezett megoldása szempontjából kell elsősorban megítélni a törvényjavaslatot DR. HORGOS GYULA — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő —, mert az eddigi szakmunkásképzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlása az egyik fő oka ma a szakmun- káshiánynak. Riss Jenő budapesti képviselő, a vállalatok érdekét vizsgálva ugyanezt a problémát érintette rhondván, hogy amikor a képzés vagy a csábítás között kell választani az üzemeknek, ma még többnyire az utóbbit választják, mert a képzés költségesebb. Számos ferdeségre rámutatott ezzel kapcsolatban. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hozzászólását. Az emelt szintű szakmunkásképzés és az nrszáyns továbbképzési rendszer fontossága A törvényjavaslatot dr. Horgos Gyula a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a minisztérium vállalatai nevében örömmel üdvözölte. Kiemelte, hogy a kohó- és gépipar számára is rendkívül fontos az eddiginél is hatékonyabb, magasabb színvonalú szakmunkásképzés. A miniszter utalt a törvény- javaslat második fejezetére, amely azt szolgálja, hogy a szakmunkásképzés , beilleszkedjék iskolai rendszerünkbe, és a szakmunkás-képesítést az általános iskolánál magasabb szintű iskolai végzettségnek — jellegében középfokú képzésnek — ismeri el. A pályaválasztási tanácsadás fejlesztésével párhuzamosan az eddiginél szélesebb körben be kell vezetni a pályaalkalmassági vizsgálatokat, mert ezek is nagymértékben elősegíthetik a helyes pályaválasztást. A fiatalokat a pályaalkalmassági vizsgálatokkal azokra a munkterületekre lehet és kell irányítani, amelyek leginkább megfelelnek képességüknek, adottságaiknak. A miniszter kitért az emelt szintű — úgynevezett tagozatú — szakmunkásképzésre, amely az átlagosnál magasabb elméleti tudást biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy a közismereti tantárgyakat az eddiginél lényegesen bővebben, nagyobb óraszámban oktassák. s a szakmai ismereteken kívül a tanulók humán műveltsége is emelkedjék. A képzésnek ez a formája különösen fontos a gépipari szakmákban, mert a technika fejlődésével — a jó kézügyesség mellett — ma már egyre nagyobb követelmény az elméleti tudás. — A technika fejlődésével a tudomány az egész világon egyre jobban behatol a termelésbe és mint termelő erő jelenik meg. Fokozatosan a tudományos és technikai forradalom korszakába lépünk, az emberiség minden eddiginél rohamosabb fejlődés elé néz. Egyre inkább előtérbe kerülnek az igen bonyolult félautomata, automata gépek, az elektronikus számítógépek, a programozott, nagy termelékenységű berendezések, gépsorok. A nemzetközi munka- megosztás egyre bővül, és ez tőlünk már ma is sürgetően megköveteli a technika fokozott fejlesztését. Ehhez jól képzett mérnökökre, technikusokra és nem utolsósorban jó 1 képzett szakmunkásokra van és lesz szükség. Mindezt a szakmunkások képzése, a tantervek, tananyagok kialakítása során feltétlenül figyelembe kell venni. Számolni kell azzal is, hogy a szakismeretek a technika rohamos fejlődésével elavulnak, és egyre égetőbben jelentkezik a továbbképzés szükségessége. A mérnökök, szaktechnikusok továbbképzésén kívül szükséges a szakmunkások intézményes továbbképzése is — Javaslom, tűzzük ki célul olyan átfogó, országos szintű továbbképzési rendszer kialakítását, amely a technilca fejlődésével, az új gépek, új technológiai eljárások megjelenésével párhuzamosan biztosítja a szakmunkások továbbképzését. Ez nemcsak a társadalomnak, hanem az egyénnek is érdeke. Befejezésül kiemelte: — A törvényjavaslat megadja mindazokat a lehetőségeket, amelyek a következő időszakban a szakmunkásképzés ügyét hazánkban előbbre vihetik. Tisztelt országgyűlés! A szakmunkásképzésről szóló törvényt szükségesnek, időszerűnek tartom. Különösen társadalompolitikai szempontból nagy a jelentősége. Többről van szó, mint szoros értelemben vett oktatásról, hiszen a napirenden lévő tervezet, ha törvényerőre emelkedik, a szakmunkát társadalmi rangra emeli. Helyes, hogy a törvénytervezet egyértelműen és világosan meghatározza a szakmunkásképzés méltó helyét oktatási rendszerünkben. A törvény jelentős hozzájárulás lehet ahhoz, hogy a közvéleményben tovább erősödjék a termelő munka tisztelete, megbecsülése. Szocializmust építő társadalmunk alapja a munka. Az anyagi javakat előállítóknak csaknem 80 százaléka fizikai dolgozó. Mégis vannak családok, amelyek rangon alulinak tartják, hogy érettségizett, de tovább nem tanuló gyermekük szakmunkáspályát válasszon. Emberileg meg lehet ugyan érteni azokat a szülőket, akikben kitörölhetetlen nyomokat hagyott az egykori rossz emlékű inasképzés s akik most anyagi áldozatokat sem sajnálnak azért, hogy gyermekük többre vigye. Fel kell azonban ismerniük a szülőknek, hogy a mai szakmunkásképzés össze- hasonhthatatlanul más, mint a régi volt, s hogy az emberek megítélése kizárólag a végzett munkától függ. A szülők gondolkodásmódjának megváltoztatására széles körben ismertetni kell a pályaválasz tási lehetőségeket, a szaktudás egyre növekvő értékét. Az elmúlt húsz évben óbb olyan jelenségnek voltunk tanúi, amely eltérítette a fizikai munkától a fiatalokat. A szocialista társadalom építésének kezdeti szakaszában a továbbtanulásra készülőket elsősorban a gimnáziumokba irányították, s csak az oktatási reform bevezetése után kezdődött meg a szakközépiskolák létrehozása. Somogy megyében a szakmunkásképzés lehetőségei nagyobh arányokban csak 1964—65 óta teremtődtek meg. Ettől az időponttól • kezdve szinte ugrásszerűen fejlődik a beiskolázás. 1960—61-ben az első évfolyamra még csak 110Ö. 1963—64-ben 1480, az elmúlt iskolaévben 2880, az idén pedig már 3300 tanulót vettek fel. A szakmunkásképző iskolák munkájának személyi és tárgyi feltételed azonban még nesm kielégítőek. Három szakmunkásképző intézet igazgatójával beszélgettem e kérdésről. Elmondották, hogy a szemléltető A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslattal egyetért és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja, Jónéhány képviselő foglalkozott mélyrehatóbban a mezőgazdasági szakmunkásképzés sajátos problémáival. Többek között felszólalt Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő is. szeget irányoztak elő a költségvetésben. A Munkaügyi Minisztérium véleménye az, hogy maga az iskola állítson elő minél több szemléltető eszközt, erre azonban csak részben van lehetőség. A fizika, a kémia, az elektrotechnika oktatásához olyan korszerű, bonyolult eszközök szükségesek, amelyeket csak magas összegekért lehet megvásárolni. A képviselő helytelenítette, hogy az általános és középiskolákból általában csak a gyengébb tanulókat irányítják a szakmunkásképző iskolákba. Az egyik legnagyobb probléma, hogy kevés a kollégiumi hely. Somogy megyében jelenleg több ezer ipari és kereskedelmi szakmunkástanulót tartanak nyilván, közülük azonban csak 400-at tudnak kollégiumokban elhelyezni. Több mint kétezer a bejáró tanuló. A bejáró tanulók helyzete ifjúságvédelmi szempontból is nagy gondot jelent. A szakmunkástanulók többsége — folytatta a képviselő — kis jövedelmű fizikai dolgozók gyermeke, így a családi környezet sem támogathatja őket megfelelően tanulmányaikban. Tehát rendkívül indokolt, hogy minél több fiatalt helyezzenek el kollégiumokban, ez elősegítené a fiatalok oktatását, nevelését. Országosan — s ezen belül Somogy megyében is — fontos feladat a szakmunkás lányók arányának növelése, amihez szintén elengedhetetlen a kollégiumi hálózat fejlesztése. Somogybán egyébként az 1968—69-es tanévben már 1246 leány vett részt a szakmunkásképzésben, 500-zal több. mint öt évvel ezelőtt A megye szakmunkástanulóinak jelenleg 21,3 százaléka leány. A demográfiai hullám a megyében az idén tetőzött, és a vártnál kevesebb problémát jelentett a fiúk elhelyezésében, továbbtanulásában. Jelentősebb gondot okozott azonban a lányok taníttatása, foglalkoz tatása. A lányok arányát a szakmunkásképzésben tovább kell fokozni, hogy ezzel is jobb feltételeket teremtsünk számunkra az elhelyezkedéshez Egyes szakmunkásképző iskolákban komoly problémát jelent a tanteremhiány. Me gyénkben a kereskedelmi szakmunkásképző iskola működik a legmiostohább körülmények között: nyolc tantermében — amelyből kettő szükségtanterem — 26 csoportban oktatnak, nevelnek 345 tanulót és 150 felnőtt dolgozót. A teremhiány az oka. hogy Kaposváron 1963 óta nem részesülnek testnevelésben a kereskedelmi tanulók. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény, hogy a kereskedelmi tanulókat eszközökre viszonylag kis somoGti Péntek, I960. NÉPLAP 26. HORVÁTH SÁNDORNÉ: A ‘ 7" rangja és az oktatás problémái fokozatosan bevonják az emelt szintű oktatásiba. Ezért kérem a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy a megyei tanáccsal közösen vizsgálja meg: mit lehet tenni annak érdekében, hogy a negyedik ötéves terv időszakában Kaposváron felépüljön egy kereskedelmi szakközép- és szakmunkásképző iskola. Társadalompolitikai szempontból a törvénytervezet lényeges vonásának tartam, hogy meghatározza a munkavi ■ szonyban állók képzésének módját is. Megyénkben az iparban foglalkoztatottak 39 százaléka rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, a munkaviszonyban álló és még munkaalkalomra váró nők döntő többsége szakképzetlen. A szakmunkásképző iskolák esti tagozatai és egyéb tanfolyamok, bizonyára nagyon sok asszonyt és leányt ösztönöznek majd arra, hogy szakmai képzettségben felzárkózzanak képzett társaik mellé. Az egyéni tanulás lehetősége különösen kedvező a gyermek- gondozási segélyt igénybe vevő fiatal, még szakképzetlen anyák számára. Szükséges viszont, hogy az üzemek, vállalatok a munkaviszonyban állók továbbtanulásának tervezésénél a nők tanulási törekvéseit fokozottan vegyék figyelembe. Segítsék őket abban, hogy közülük minél többen szakmunkásokká válhassanak. A képviselő végül hangsú lyozta, hogy a napirenden levő törvény sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele a szakmunkásképzés ügyéért fáradozók társadalmi bázisának további szélesítése. A fia talokat oktató, nevelő intézmények nem nélkülözhetik a családok és a munkahelyek szoros együttműködését. A képviselő a törvényjavaslattal egyetért, és azt az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. • t t A képviselők megjegyzései és javaslatai, amint azt Veres József miniszter válaszában hangsúlyozta. alkalmat ad majd arra, hogy az értékes gondolatok és javaslatok birtokában készítsék el a törvény végrehajtási utasításait. A miniszter egyébként egyetértéssel fogadta az együttes bizottság több előzetes módosító javaslatát és azokkal egyetemben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Egy módosító javaslat körül némi vita támadt, majd az országgyűlés törvénybe iktatta a szakmunkásképzés új jogszabályát. Délután került sor a gázenergiáról előterjesztett törvényjavaslat tárgyalására A nehézipari miniszter a javaslat indokolásában meggyőző adatokkal illusztrálta a szén- hidrogének, közöttük a gáz rendkívül gyors előretörését az energia termelésben és ellátásban. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a szén 1950-tben elfoglalt 75 százalékos részesedése az energia- termelésben a jövő évben már 50 százalék alá esik, 1975-ben 40 százalék alá 1980-ban pedig előreláthatólag már a 30 százalékot sem éri majd eh Helyét természetesen a szén- hidrogének, a gáz és az olaj foglalja el. Vázolta a miniszter a föld- gáztermelés rendkívüli mértékű fellendülését, részben a korábban reméltnél gazdagabb hazai mezőkre alapozva, részben pedig a gyorsan növekvő szovjet importra építve. Nagyarányú vezetéképítéseket terveznek, ami mind hozzájárul maid ahhoz, hogy a következő évtized végére a fogyasztói felhasználás megtízszereződik, és meghaladja a félmilliárd köbmétert. A városok egész sora kapcsolódik be a gázfogyasztásba, s végül is — a számítások szerint 1980-ban — az ország összes energiafogyasztásának egynegyedét gázból fedezik majd. Mindebből következik, hogy a gáztermelés és -ellátás jelentősége a villamosenergiáéhoz lesz hasonló, ez teszi szükségessé ennek az új ipari törvénynek a megalkotását is. Sajátossága a javaslatnak, hogy nagy mértékben figyelembe veszi a gáz veszélyességét és messzemenően védi a fogyasztók érdekeit. Ilyen természetű a törvénytervezet azón paragrafusa, amely szerint csak törvényes oka lehet I a szolgáltatás megtagadásának; hogy a szolgáltatás körülményeit szerződésben kell rögzíteni, továbbá, hogy a fogyasztó 15 napra felmondhatja a szerződést, a szolgáltató azonban nem és így tovább. Ugyancsak fontos, hogy kizárólag hatósági engedélyezés és minősítés alapján lehet gázkészülékeket és szerelvényeket forgalomba hozni, és a szabálysértőket szigorúan meg kell büntetni. Ide tartozik az is, hogy a szolgáltatónak a berendezéseket rendszeresen ellenőrizni kell, még ha ez kényelmetlenséget okoz a fogyasztónak, akkor is. Aki viszont akadályozza ezt az eljárást, 3000 forintos pénzbüntetéssel sújtható. A törvény azonban csak ff jövő év júliusában lép hatályba, miután igen sok még az elvégzendő jogi- és műszaki előkészület a megfelelő vég- rehaitárhoz. Több hozzászólás • közül kiemeljük Szokola Károlyné dr.-nak, a Somogy megyei 7. számú választókerület képviselőjének, a Fonyódi Járási Tanács vb-titkárának beszédét, amely az országgyűlés délutáni ülésén angzott el. DR. SZOKOLA KÁROLYNÉ: Növekszik a mezőgazdaság energiaigénye is Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet igen jelentős, mert népgazdaságunknak olyan fontos kincséről, mint a gázenergiának a fel- használásáról intézkedik. A törvénytervezet alapos indokolást tartalmaz, mindany- nyiunk számára közérthető, s meggyőz arról, hogy az új törvényre valóban szükség van. örvendetes, hogy a gázprogram mind több ipari és mezőgazdasági üzem, városi és vidéki háztartás részére teszi lehetővé a gázfelhaszná- lást. 1980-ra az energia fel- használásában, a gázenergia aránya a jelenlegi 14-ről 25 százalék fölé növekszik. A gázvezeték-hálózat mintegy 1700 kilométerrel bővül. A hálózat fejlesztésének azonban természetesen feltételei vannak, s mindenekelőtt a városokat, a gázlelőhelyekhez közeli településeket tudják ellátni vezetékes gázzál. A programtól a vidék is sokat vár, az utóbbi években már megyénkben is tapasztalhattuk a gázellátás javulását. Több ezer falusi család kapott már lehetőséget arra, hogy palackos gázt használjon, s ez a lehetőség a következő években tovább növekszik. Ez is emeli a falusi családok életszínvonalát, javítja életkörülményeiket. — Somogy megyében a párt- és a tanácsszervek a Kőolaj- és Gázipari Tröszttel és a hozzá tartozó vállalatokkal jó kapcsolatokat építettek ki. A megállapodások alapján 1965 óta a sok nehézség ellenére tervszerűen javul a gázellátás. Kaposváron és Siófokon folyamatban van a vezetékes gáz bekötése. Ba- bócsára már be is vezették a gázt. A megyében a gázvezeték hossza már 15 kilométer, s mintegy 2500 háztartás, ezenkívül jónéhány ipari üzem kapott vezetékes gázt. A megyében a palackos gáz fogyasztóinak száma elérte a 40 000-et — ezekért az eredményekért képviselőcsoportunk megbízásából a megye lakossága nevében itt is köszönetét mondok a Nehézipari Minisztréiumnak, az Országos Kőolajipari és G'zipari Trösztnek, s a hozzá tartozó, vállalatok kollektíváinak. A képviselő ezután rámutatott, hogy a napirenden levő törvény keretjogszabály. Gyakorlati realizálását jónéhány további intézkedésnek kell elősegítenie. Szükségesnek tartom, hogy a végrehajtási rendeletek kidolgozásakor külön szabályozzák a gáz fel- használását a mezőgazdaságban. Indokolt volna, ha módosítanák a törvénytervezetnek azt a szakaszát, amely a gázfogyasztók két fő csoportját említi: a lakosságot és az ipart. Indokolt volna, hogy harmadik fő fogyasztócsoportként a mezőgazdaságot is említse a törvénycikk. A mezőgazdaság energiaigénye ugyanis rohamosan növekszik. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a nyári hónapokban, amikor egyéb területeken lényegesen csökken az igény, igen nagy mennyiségű gázzal el lehet látni a mező- gazdaságot. A képviselő szükségesnek tartja, hogy a végrehajtási rendelet anyagilag is ösztönözze az ipart és a mezőgazdaságot, hogy közös vállalkozásban létesítsenek gázvezetékeket. Somogy megyében ez főleg a mezőgazdaság számára volna nagyon fontos és előnyös. A képviselő azt is szorgalmazta, hogy a távvezetékhálózat építéséhez szükséges kellékek, a szerelvényeik, de a korszerű tüzelőberendezések is kellő időben megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. A tapasztalat ugyanis az, hogy a különféle anyagok igen gyakran hiányoznak. Kevés az olyan szakember is, akire rá lehet bízni a gázhálózat, szerelési és karbantartási munkáit. Az új törvény — folytatta — újabb kötelezettséget ró a gázszolgáltató vállalatokra. Elengedhetetlen ugyanis a berendezések biztonságtechnikai ellenőrzése, felülvizsgálata. Sajnos, e vállalatok törzsgárdája leolvadóban van, néhány év alatt 70-ről 40 százalékra csökkent a megyei gázszolgáltató vállalatok törzsgárda-tagjainak saját szakmunkásaihoz viszonyított aránya. A fluktuáció megakadályozásához c feltétlenül szükséges, hogy felülvizsgálják a bérezési rendszert. Ehhez a Munkaügyi Minisztérium tevékeny közreműködésére is szükség van. A végrehajtási rendeletek szerkesztőinek figyelmét felhívnám arra, is, hogy a gázfogyasztásba egyre nagyobb mértékben bekapcsolódó városok és települések közismerten lakásgondokkal küzdenek. így a vezetékek ellenőrzéséhez és karbantartásához szükséges szakmunkásállo- mány telepítése nehéz, \ agy egyáltalán nem is lehetséges. Helyes volna, ha a tanácsok és a gázszolgáltató vállalatok közösen lehetőséget kapnának arra, hogy e szakmunkások lakásgondjait megoldják. A képviselő a továbbiakban biztonságtechnikai kérdésekről szólt, majd árkérdéseket elemzett. A gáz fogyasztói árának megszabásakor — mondta — figyelembe kell venni, hogy a lakosság számára fontos közszükségleti cikkről van szó. Ügy érzem, időszerű nemcsak a gáz, hanem a villamosenergia átlagos fogyasztói árát is i .alakítani a jelenleg területenként eltérő árak helyett. Ma még a szerelvények magas költsége is visszata: t egyes területeket a gáz bevezetésétől. Javaslom, hogy az új fogyasztók bekapcsolási és szerelvényezési költségeikhez kapcsolhassanak megfelelő hitelt. Végül a képviselő a törvényjavaslatot elfogadta, és azt az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. * * * Az együttes bizottság egyetértett azzal, hogy ár. Szokold Károlyné és Kamm .1 Lajosné képviselők szövegm J - dosító javaslatainak egy része a miniszteri végrehajtási rendeletbe, illetve utasításokba tételesen kerüljön be. Ezután szavazás követke Az országgyűlés egyhangí. ; elfogadta dr. Szokola Károlyné és Kammel Lajosné két szövegmódosító javaslatát. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és — a már elfogadott módosításokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. A parlament őszi ülésszaka ezzel, befejeződött. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós további jó munkát kívánt a képviselőknek. s az ülésszakot berekesztette. (MTI) ^
