Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Mindig napirenden Horgolt kabát Anyaga 55 deka kártolt fo­nál. Munkánkat az oldalvar­rástól befelé haladva, tehát hosszában készítjiik. A szabás­mintának megfelelő láncszem­sorra 3 sor rövidpálcát horgo­lunk. Ezután következik a mintás rész. 1. sor: A szélső egyráhajtá- sos pálca után a harmadik pálcára leöltünk egy kétrá- hajtásos pálcát, majd az el­hagyott rövidpálcákra, egymás után visszafelé 1—1 egyráhaj- tásos pálcát öltünk az előbbi kétráhajtásos pálca mögött. Ismét kimarad két pálca, a harmadikra egy kétráhajtásos pálca, 2 egyráhajtásos vissza- öltés stb. Ezt ismételjük a sor végéig. 2. sor: A szélszem után ki­hagyunk egy szemet, majd 2 egyráhajtásos pálca után egy kétráhajtásos pálcával vissza­öltünk az előbbi pálcák előtt a kihagyott szemre, és ezt ismételjük a sor végéig. A munkát ezután mindig 4 sör rövidpálcával és 2 minta­sorral váltakozva fejezzük be. A kabát jobb elején a be­fejező 4 rövidpálca sor má­sodik soránál a gomblyukak helyén 4 rövidpálca fölött 4 láncszemmel megyünk át, a következő soron a láncszemek­be rövidpálcákat horgolunk. összeállítás után a kabát alját és az ujjakat egy minta­sorral körülhorgoljuk. Is A LÉNYEGET LEGJOB­BAN JELLEMZŐ meghatáro­zás szerint, a rák rosszindu­latú daganat. A fogalmak tel­jes tisztázása céljából azonban szükségesnek tűnik mindjárt az elején hangsúlyozni: bár az esetek túlnyomó többségénél a rákos megbetegedés való­ban, a szó hétköznapi értel­mében véve daganat, kinövés formájában jelentkezik, rákos megbetegedések közé tartoz­nak olyan kórok is, amelyek­nek a szó fizikai értelmében nincsen daganat formájuk. (Ilyenek például a vérsejtek különböző fajta rákos megbe­tegedései.) A rák ugyanis olyan sejtburjánzás, amelynek sejtjei, valamint szerkezeti felépítése lényegesen eltér az egészséges szervek sejtjeitől, és felépítésétől, annak ellené­re, hogy a szervezetnek úgy­szólván minden szövetében keletkezett rákos megbetege­dés. Ma már nagyon sok fajta rákot ismer az orvostudomány. Szerkezetükben, sejtformáik­ban, sőt tulajdonságaikban is sokszor lényegesen különböz­nek. A különbségek nem utol­sósorban a rosszindulat foká­ban is kifejezésre jutnak, az­az nem minden fajta rák egy­formán rosszindulatú. Közös, jellemző tulajdonságuk azon­kívül, hogy a ráksejtek for­mailag is különböznek az egészséges szövet sejtjétől, hogy azoknál jóval gyorsab­ban szaporodnak, nem követ­ve a keletkezési szerv szerke­zeti felépítését sem, s míg az egészséges szervek sejtjei j hasznos szerepet játszanak az egész élő szervezet felépítésé­Ismerkedés az autószifonnal Régebben vastag falú üveg­ből készítették az autószifon- palackot, s azt erős, sűrű drót­fonattal vettéli körül - az eset­leges robbanás okozta vészé- Íjj£íSv: %ek elkerülésére. Ma már ki­zárólag alumíniumból állítják elő a palackokat, ezek kétség­telenül biztonságosabbak elő­deiknél, de '»áramvonalasab­bak«. tetszetősebbek is. Az üvegpalacknak legföljebb az volt az előnye, hogy szemmel ellenőrizhető volt a vízfel töltés szintje ás a szódavíz kifogyá­sa. Rendkívül fontos, hogy a vízfeltöltés nívója fölött megfelelő légtér maradjon a vízben föl nem oldódó széndioxid szamára, a nyomás kiegyenlítésére és mérséklésére, a robbanás elke­rülésére. Alumínium palackok­nál túltöltés ellen egy csőnyúl­vány — ún. nívócső — szol­gál, amely menettel illeszke­dik a palack nyakába. Tisztí­tásnál ki kell szerelni ezt az alkatrészt, de vízzel csak ak­kor szabad feltölteni a palac­kot, amikor a nívócsövet már ismét a helyére csavartuk. Egyébként kb. kéthetenként mosogatóporos vízzel, három- négy hónaponként pedig ecetes vízzel ajánlatos kitisztítani a palackot; az utóbbi a vizkő el­távolítására való. A palack nyakába vastag gpmi tömítéssel illeszkedő fel­szállócsőről aligha kell több szót ejtenünk, egyszerű, hosz- szú életű alkatrész. Annál in­kább az autoszifonfejről, mely az egész készülék »lelke«, an­nak is a patront befogadó ré­széről. E nyúlvány furatának legmélyén a kiszúrótű foglal helyet, fölötte az ún. nyakgu­mi található, melyet tinóm menetű leszorító gyűrű tart a helyém A kiszúrótű az autószifon legkényesebb része. A ferdén levágott végű tűnek olyan erősnek kell lennie, hogy min­den nehézség nélkül átszúr­hassa a patron alumínium dugóval lezárt nyakát. E nagy igénybevétel köztien megesik, hogy a tű eltörik. A szifonfej tervezői gondoltak erre, ezért vásárláskor minden autószi­fonhoz egy olyan univerzális kulcsot adnak, amellyel a tűcsere könnyen és gyorsan elvégez­hető. Ha egyébként nincs is az enélkül nem biztonságos autószifon működése. A patron fokozatos becsa­varásakor, a széndioxid be­áramlása. közbein rázogassuk a palackot, ez meggyorsítja a gáz oldódását a vízben. Fontos szabály: szódavízzel telt autó­szifont soha ne tegyünk hő­forrás közvetlen közelébe, de még a tűző napra se! Végül hadd említsük meg, hogy az autószifonnal nemcsak szódavíz készíthető, hanem különféle szénsavas gyümölcs­levek, sőt, akár pezsgőbor is. Ha ilyen célra használtuk a palackot, utána mindig gondo­san mossuk ki. különösebb panasz a tűre, időn­ként akkor is szereljük ki a helyéről, a kiszúrótűn. a szi­fonfejbe nyúló részén ugyanis egy gumikarika található, amelynek elmozdulása vagy elszakadása sok kellemetlen­séget okozhat. Ez a gumika­rika valójában egy visszacsa­pószelep; a széndioxid be­áramlásakor — a nyomás ha­tására — kissé megemelkedik, szabad utat engedve a gáz­nak, majd a nyomás megszűn­tekor ismét ráfeszül a befúvo- nyílásra. Ha a gumi nincs a helyén, a patron, nyaka mel­lett visszaszivárgás indulhat meg, lassan »elszökik« a nyo­más a palackból. A nyakgumiként említett tö­mítés arra szolgál, hogy a fel­szúrás közben szorosan körül- t vegye a patron nyakát, meg- ^ akadályozza a nagy nyomású gáz oldalra való »kitörését«. A nyakgumi viszonylag hamar begyűrődik, í elmorzsolódik, »kifárad«. Ki­cserélése az említett kulcs se­gítségéve] nem jelent nehéz­séget. Élettartamát meghosz- szabbíthatjuk, ha a patron­tartót a belehelyezett patron- r nal együtt először óvatosan, egy menetnyire csavarjuk feí a nyúlványra, majd a patront két ujjunkkal megfogva be-» ^ nyomjuk a nyakgumi nyílásá- f ba, s csak ezután kezdjük f 2 erőteljesebben csavarni a me- í netes patrontartót. * A szifonfej emeltyűvel és erős rugóval működő szelepé­nek élettartama jóformán korlátlan, még tisztításra sem szorul, hiszen mind a nagy nyomású gáz, mind a rajta át- áramló szódavíz erőteljesen át­mossa. Éppen ezért szétszedé­sét sem javasoljuk, elég ne­héz utána összeszerelni. A csaknem teljes egészében alumíniumból készülő autószi- <t fonon. több menetes csatlako- f A hátunk mögött levő ca­zást’ találunk. Köztudomású, ^rabinierihez fordultam, és hogy az alumínium viszonylag /megkértem, engedjen be az puha fém, ezért különösen vi-$illemhelyre. Az őr egy dara- gyázni kell a menetek épségé-^ big gondolkodott, majd több­re. összecsavaráskor vigyáz- t szőri »prego, prego signore« zunk, hogy a menetes részek (szavak kísérletében intett az simán, könnyen fussanak egy-#eSyik. teasévd. mint egy köz­máson. Szorulás esetén kevés rendor’ hogy szabad étolajjal kenjük be a menete ' volt a szándékom, hogy ket. A palack nyakának erő- J keresztül megyek a bódén, és sen kopott menetét — ha »lö- ^ a »Nők részére« oldalon ki- työg« rajta a szifonfej — sür-^megyek. A legrosszabb eset- gősen javíttassuk meg, mert ben — gondoltam — ismét ben, működésében és fejlődé­sében, a ráksejtek szerepe ká­ros. Ez a káros hatás nem­csak abban nyilvánul meg. hogy a korlátlan sejtburjánzás következtében a fák elnyomja a környező sejteket, szövete­ket, azonkívül függetlenítve magát a szervezet célszerű rendszerétől, a tápanyagokat élősdi módjára elvonja a szer­vezet többi sejtjétől, hanem abban is, hogy mérgező anya­gok kiválasztásával az egész szervezetet károsítja Az említett sejtburjánzás következtében a legtöbb eset­ben előbb vagy utóbb érzékel­hető duzzanat, daganat kelet­kezik, amely rendszerint csáp­szerű, mélyen benyúló elága­zásokkal kapcsolódik a kör­nyező szövetekbe. A DAGANAT KÉSŐBBI ÉLETE folyamán egyes sej­tek vagy sejtcsoportok levál­nak az elsődleges daganat sejtjei közül, s a vér- és a nylrokerek útján a szervezet más részeibe jutnak. Itt meg­állapodva, új daganatképződ­mény megindítói lesznek. Ezt a jelenséget metasztázisnak nevezik. A gyógyítás szem­pontjából lényeges, hogy a beteg az ilyen sejtáttételek, metasztázisok keletkezése előtt kerüljön megfelelő gyógyke­zelés alá. Feltétlenül ki kell hangsú­lyoznunk: nem minden daga­nat rosszindulatú. Vannak olyan daganatok is, amelyek — bár némelyik szervben em­berfej nagyságúnál is na- gvóbbra megnőnek, szerkeze­tük jól elhatárolható a kör­nyező szövetekből, toxikus, mérgező anyagokat nem ter­melnek, metasztázisokat sem képeznek, és csupán esetleges növekedésükkel okozhatnak kárt a környező szervekben. Sokszor ez a hatás sem be­folyásolja lényegesen a .szer­vezet egészének fennmaradá­sát, akadálytalan működését, fejlődését, s épp ezért lehet­séges az, hogy sok esetben csak akkor keresi fel az ilyen beteg az orvost, amikor a daganat nagysága miatt, vagy valamilyen egyéb szövődmény miatt válik valami módon kellemetlenné. Azt is hang­súlyozni kell, hogy a gyulla­dásos, sőt más kóros folya­matok is, a megtámadott szö­vetek duzzadásával, megdaga- dásával járnak. Az ilyen meg- duzzadásoknak semmi közük nincs sem a rosszindulatú, sem a jóindulatú daganatok sok fajtája közül bármelyik­hez. A helyes diagnózis fel­odakerülök, ahol voltam — a carabinieri kezébe, s meg­úszom az ügyet egypár pofon­nal. Beléptem hát a házikóba, egy darabig mímeltem a dol­got, arra gondolva, hátha utá­nam jön az őrünk. Aztán eszembe jutott, hogy nemcsak rám kell vigyáznia, hanem ott van még a kis orvostanhall­gató is. Félre akartam tolni a belső ajtót, az azonban nem engedett Kopogni kezdtem, mire egy töpörödött vén anyó­ka, kezében egy lábost tar­tott, kinyitotta az ajtót In- dignálódva mondta, hogy még enni sem hagyják az embert. Meg azt is, hogy mit keres egy férfi a női osztályon. Látva azonban a szabadulás lehetőségét, nagy bocsánatké­rés közben, de visszatartha- tatlanul kisétáltam a női rész «jtaján, és átmentem az út másik oldalára. Ott behúzódtam egy kapu­aljba, ahonnan láthattam, hogy az én carabinierim minduntalan be-betekint a ki­állításához orvos, s amellett igen sokszor tüzetes labora­tóriumi vizsgálatok szüksége­sek. Az észlelt daganatos el­változásokkal ezért fordul­junk az észlelés után sürgő­sen kezelőorvosunkhoz taná­csért KORÁNTSEM LÉNYEGTE­LEN az sem, hogy ne ha- lasztgassuk az ajánlott gyógy­kezelést Dr. B. B. 0 OTTHON CSALÁD Saláták bolgár módra Aki huzamosabb ideig él a testvéri Bulgáriában, előbb- utóöb sok jó barátra tesz szert. Jómagam is többször ültem már a gazdagon terí­tett baráti asztalnál és lep­lezetlen kíváncsisággal néze­gettem, ízlelgettem sajátos ételeiket, de különösen a kü­lönféle salátákat. Ezek anyaga, pl. a paprika, a para­dicsom, nálunk sem újdon­ság, de az elkészítési módja más — és nagyon ízletes. Lássuk például az úgyneve­zett »sopszka« salátát. Nem szeletekre, hanem kockára vá­gott, hámozatlan zsenge ubor­kát, szeletekre vágott para­dicsomot, apróra vágott hagy­mát kevernek össze. Megsóz­zák, azután az egészet leön­tik egy kis olajjal, meghintik zöldpetrezselyemmel és a te­tejére reszelt sajtot vagy só­zott túrót szórnak. Némelyik háziasszony méregerős cse­resznyepaprikát is kever a saláta közé és bizony a gya­nútlan külföldi vendég per­cekig hápoghat, ha ráharap egy ilyen Vadul csípős bulgár »csemegére«, a csuskinak ne­vezett, gonosz kis erős papri­kára. Másik kedvencem — pilla­natok alatt elkészíthető — a paradicsomsaláta, szintén olaj­jal. A szeletekre vágott para­dicsomot megsózzák, tesznek hoizzá, apróra., vágott hagymát,, zöldpetrezselymet, ’ és leöntik egy kis étolajjal. Mindenféle sült húshoz, halhoz tálalják, de felvágotthoz, vajas ke­nyérhez, de még zsíros ke­nyérhez is kitűnő ez a vita­mindús saláta. Bolgár barátaim ismertet­tek meg a padlizsán, vagy törökparadicsom több féle ké­szítési módjával is. Az egyik: a padlizsánt megsütik, meg­hámozzák és összetörik. Egy közepes nagys'gú padlizsán­hoz megsütnek három-négy húsos zöldpaprikát. A héját lehúzzák és a paprikát szin­tén összetörik. A két masz- szát összekeverik. Tesznek be­le 2—3 gerezd reszelt fok­hagymát, egy-két hámozott nyers paradicsomot és egy kis vágott petrezselyemzöldet. Az olaj itt is elmaradhatatlan. Ezzel keverik ki a kenyérre kenhető masszát, amely teá­val kitűnő vacsora. Igen népszerű a sült pap­rika. Használják nagy salá- tás tálak díszítésére, körbe rakva vele például a sopszka salátát, de fogyasztják rántva is. A sütőben megsütött pap­rika héját lehúzzák, . lisztbe, tojásba (esetleg morzsába) mártják és forró olajban ki­sütik. A körítése burgonya vagy rizs, valamilyen sa­láta. Vendégségben az a szokás, hogy amíg az innivaló tart, a harapnivaló és a salátás tál sem kerül le az asztalról. En­nek a jó bolgár szokásnak az az előnye, hogy az ital nem árt meg egyhamar, mivel közben eszegetnek, jóféle sa­látákkal ellensúlyozzák (mind olajos) az alkohol hatását. A. E. Zsemlegombóc Tíz darab, szeletekre vá­gott száraz zsemlét mély tál­ba teszünk, és annyi forró te­jet öntünk rá, hogy gyúrható massza legyen belőle. Sóval,' borssal, apróra vagdalt pet­rezselyemmel fűszerezzük, s egy egész tojást és csapott evőkanál lisztet keverünk hozzá. Kicsi, nedves kézzel formált gombócokat főzünk belőle lobogó forró vízben. Levesbe is kitűnő, és mártá­sos húsok mellé is adható. kinyíló ajtón. Az őrön látszott, hogy mind idegesebbé válik, gesztikulál­va mondott valamit a másik fogolynak, aki a karját szét­tárta. Nyilván azt jelezte, hogy nem ért egy szót sem. Az őr erre otthagyva a diákot, határozott lépésekkel bement a bódéba. Majd pár pillanatra a néni­ké társaságában megjelenik a női kijáraton. Eközben a sza­badon hagyott társam vagy öt lépéssel eltávolodott a bó­détól, de újból visszafordult. Én a kapuiból láttam, hogy az őr még mindig a nénikével beszélget, és szinte telepati­kus erővel szuggeráitam a diákba, hogy itt az alkalom, szökjön meg ő is. Mint aki csakugyan megérzi az »üzene­tet«, egyszer csak megfordult ő is, és mint akit puskából lőttek ki. elfutott. A carabinieri még mindig a nénikével volt elfoglalva. Majd a bódén keresztül visz- szament a másik oldalra. Ott azonban akkorka már nem volt senki. Hirtelen a tölténytáskájá­hoz kapott. Először azt hit­tem, hogy meglátta a szöke­vényt, és utána akar lőni. De nem ez történt. A töltény táskából óvatosan kihúzott egy cigarettát, egy doboz gyufát, és a karabé­lyát hátára vetve, rágyújtott. Aztán nyugodtan tovább­ment, mint aki jól elvégezte a rábízott feladatot. Egy darabig még vártam, aztán elmentem az »Avanti« szerkesztőségébe Morgarihoz. Ö már tudomást szerzett a rendőrségen történtekről. In- dignálódva mondta, hogy mi­lyen nagy baj származott az ügyből. A rendőrtiszt ellen ugyanis elrendelték a vizsgá­latot, és amíg nem rendezik az ügyét, felfüggesztették a beosztásából. De hogyan bukkant fel Mé- zse Milánóban? Csak később tudtam meg, hogy a kapitány • az olaszok beépített embere volt Fiúmé­ban, de különböző korrupciós ügyekből kifolyólag el kellett hagynia helyét. Később az olaszok Milánóba helyezték, a Questura deffenzív osztályá­ra. Mindenesetre újra kijutot­tam Mézse karjaiból, de nem volt pénzem, nem voltak pa­pírjaim, s nem rendelkeztem lakással. Morgari elvtárs nyakán sem lóghattam. így hát állo­másokon lézengtem, megpró­báltam a csomaghordást is, de ebbe belebuktam, mert ola­szul csak makogtam, és kü­lönben sem ismertem M’?á- nót. Nem tudtam az utó nevét és helyét, amit a r mag gazdái megadtak ne'' De azért csak újból kim tem a vasútállomásra kö' nézni, hogy esetleg elbi' : valamelyik — az osztrák hi­tár felé menő — tehervona- ton. El is jutottam így Udinéig, ahonnan már nincs messze az osztrák határ. Majd csak fel­kapaszkodom újra egy teher- vonatra. Épp az állomáson lődörög­tem, amikor egyszerre csak magyar énekszó ütött* meg a fülemet. (Folytatjuk) B SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. szeptember 24-

Next

/
Thumbnails
Contents