Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

NYÍLTENYÉSZTÉS ÖREGLAKON iimmmuu.wüT XXV. évfolyam, 218. szám. Szombat, 1969. szeptember 20. Rönf-gennapok Siófokon Az öreglak! Kertészeti Tsz-ben az idén foglalkoznak elő­ször nyúltenyésztéssel. Induláshoz 50 új-zélandi fehér anyát és tíz apaállatot vettek. Dél-Dunántúl területén első alkalommal rendezték meg a magyar röntgenorvosok tudo­mányos előadássorozatát. Eb­ből az alkalomból csaknem kétszázan gyűltek össze teg­nap délelőtt az ország külön­böző városaiból a siófoki Bá­nyász Üdülő nagytermében. A rendező szervek nevében dr. Csáki László, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának Johanna Ojsághlr: »Vasárnap avatják az öregek napközi otthonát Öreglakon.« Jóva\ túl van már a hetve­nen. Hajlott a háta, megfehé- ritette haját a hetvenöt év, hallása is gyenge, öreglak község, ahol él, Johanna néni néven ismeri. Igaz, azóta öt­venhárom év telt el, mióta aláírta nevét az anyakönyv­vezetőnél, s azt sem minden­napi körülmények között. Az esküvőt az olasz fronton, egy kórházi ágy mellett tartották. A vőlegényt, Juhász Tamást, súlyos fejlövéssel akkor épp ott ápolták, Johanna pedig vöröskeresztes nővér volt an­nál az alakulatnál, amelynél férje a császár és király pa­rancsára harcolt. Felgyógyult, áthelyezték az orosz frontra, a fiatal feleség pedig Budapestre került Krammer Mór Rádai utcai vegyészeti gyárába. Itt hamar megismerte a tőkés és a mun­kás közti ellentéteket, olyany- nyira, hogy társai műhelybi­zalminak választották. A Rá­kóczi úti és a Thököly úti munkásotthon lett a fiatal- asszony második otthona. A fővárosban érte az őszirózsás forradalom és a Tanácsköz­társaság kikiáltása. Sokat tud beszélni erről az időről Jo­hanna néni, a tanácshatalom megdöntéséről és a menekü­lésről. Sokáig álnéven bújkált a fehér tisztek elől. Sikerült megúsznia az ellen­forradalom. vérengzéseit. 1921- ben férje hazaérkezett a Szov­jetunióból. Elég volt egy mon­dat: »Ha tudom, hogy itt ilyen világ van...«, s máris rend­őrkézre került. Kitiltották a főváros területéről. A család kétfelé éTt, csak titokban ta­lálkoztak. Sorsuk végül 1930- ban fordult valamivel jobbra. Dél-vietnami szabadságharc osok Kaposváron A Szakszervezeteik Megyei Tanácsának vendégeként ti­zenegy dél-vietnami szabad­ságharcos érkezett Kaposvár­ra pénteken délelőtt. Szőke Pál, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára fo­gadta a kis delegációt, majd megtekintették a textilműve­ket. A gyár vezetői bemutat­ták a különböző munkafolya­matokat, majd megtekintették a szociális intézményeket A bölcsőde és az óvoda látoga­tásakor a szabadságharcosok a'ig akartak elszakadni az apróságoktól. Délután Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára és Csapó Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára lát­ta vendégül a testvéri nép küldötteit. Tájékoztatták őket Kaposvár fejlődéséről, szociá­lis, kulturális, kommunális terveinkről és válaszoltak kér­déseikre. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcosai ma az öreglaki Állami Gazda­ságban tesznek látogatást, majd vasárnap Kaposváron veteránokkal találkoznak. Már levelezni sem merünk. Az elmúlt hetekben szinte alig jelent meg olyan újság, amely ne foglalkozott volna a posta lapterjesztési hiányossá­gaival. Az a két glossza, ame­lyet lapunk közölt, több olva­sónkat késztette levélírásra, így Bakos József szentai ta­nácstagéit is. Nemcsak a sa­ját, hanem választókörzetének véleményét is tolmácsolta le­velében. »Felháborító a tény: népi demokráciánk huszonötödik évében azzal kell küszködni, hogy a levél és az újság meg­érkezzék rendeltetési helyére, amikor milliárdokat költöt­tünk utakra, villany- és tele­fonhálózatra. megteremtve a legeldugottabb községekkel is az összeköttetést. Szentán a postát a vasútállomás forgal­mi irodájába tették be, de a levelek, az újságok eltűntek, vagy nem érkeztek meg, a ra­gasztás is gyanús volt, ezért kértük, hogy a kézbesítő vi­gye ki az állomás környékén lakó tizenkét családnak a kül­deményeket. Ez mindössze negyedórás munka. A Pécsi Postaigazgatóság 14547—3/69. számú levelében közölte, hogy a kézbesítő naponta kétszer (!) jön ki az állomásra szét­osztani a postát. Megoldás­nak azt tanácsolta, hogy sze­reljünk az erdőbe egy posta­ládát, vagy menjünk el sze­mélyesen a postára. Ezt az ajánlatot nem tudjuk elfogad­ni, már csak azért sem, mert a kézbesítő nemhogy kétszer, de egyszer sem jár naponta a környékünkön. Magam is több napi- és hetilapot jára­tok, nem szívesen válnék meg kedvenc újságjaimtól. De ha nem változtatnak a jelenlegi állapoton, akkor az lesz a vége. Érzésünk szerint nem ké­rünk lehetetlent« — fejezi be levelét olvasónk. Ekkor telepedtek le öregla­kon, ahol vásározói engedélyt kapták. 1944 decemberében a front miatt el kellett hagy­niuk lakásukat. Elveszett min­denük, kezdhették az életet elölről. S bár valami föld ne­kik is jutott az osztáskor, a két öregben már nem volt erő, hogy anyagilag megkapaszkod­jon. Csak ketten voltak, mert gyermekük már a húszas években meghalt. Az öreg Ju­hász csőszködött, de annyi évet már nem dolgozott ha­láláig, hogy nyugdíjat kapha­tott volna utána Johanna né­ni, aki idős korában jegy­szedő lett a falu filmszínhá­zában. ö sem tudta összegyűjteni a nyugdíjhoz szükséges éve­ket. Amikor a betegség né­hány hgnapja annyira elő­vette, hogy már dolgozni sem tudott, ott állt mindössze száz forinttal, amelyet saját sza­vai szerint a koporsójára tett el... Váratlanul megváltozott az élete. Utolsó munkahelyének javaslatára állandó szociális járadékot állapított meg ré­szére a Fonyódi Járási Ta­nács. A legmagasabbat. A múlt héten pedig levelet ho­zott Johanna néninek a pos­tás. A meleg hangú írásban arról értesítették, hogy ő is mehet az öregek most meg­nyíló napközi otthonába, ahol kedves szón, s az idősek iránti figyelmen kívül mindennap jó ebéddel várják. Azóta fiatalosabb lett Jo­hanna néni arca, s a könnyek már nem a bánat, hanem az öröm könnyei. F. L. vezetője köszöntötte a megje- { lent egyetemi tanárokat, a' röntgenintézmények vezetőit és az orvoskollégákat; az első dunántúli röntgennapok rész­vevőit. Megnyitó beszédében a röntgentudomány jelentő­ségét méltatta. — Az orvostudomány múlt­ja hosszú évszázadokra tekint vissza. Ezzel szemben a ra­diológia fiatal, alig hetven­éves. A röntgensugár fölfede­zésével az orvosok olyan fegy­vert kaptak a kezükbe, mely- lyel forradalmasították az or­vostudományt. Sokféle új módszerrel olyan emberi test­részeket is vizsgálni lehetett, amelyeket korábban semmi­féle módon nem közelíthetett meg a tudomány. Ezáltal a gyógyítás ágazata is fejlődés­nek indult. Szinte elképzel­hetetlenek a szív- és érsebé­szet mai eredményei röntgen­vizsgálat nélkül — mondotta, majd a röntgen-diagnosztika fejlődéséről szólt. Ennek je­gyében hangzanak el az elő­adások is a radiológia leg­időszerűbb és legmodernebb vizsgálati metódusairól, külö­nös tekintettel az ér- és nyi- rokér-rendszer, valamint az emlő röntgenvizsgálatairól. A magyar röntgentudomány eredményei az utóbbi időben nemzetközi viszonylatban is méltó helyet kaptak. Maga a szakma mégsem népszerű hi­vatás. A fiatal orvosok nem szívesen jelentkeznek radioló­gusnak, főlég anyagi okok miatt. Másrészt a röntgenoló- giát sokan alárendelt, »ki­szolgáló« szakmának tartották. Ez a felfogás azonban egyre inkább a múlté. A röntgen­orvos mind többet képes nyújtani a klinikusoknak, akik sok esetben tőle várják a döntő véleményt — mon­dotta a megyei főorvos, majd eredményes munkát kívánva ünnepélyesen megnyitotta a kétnapos tanácskozást. Ezután dr. Erdélyi Mihály professzor, az Orvostovább­képző Intézet képviseletében mondott rövid bevezetőt, majd megkezdődtek a szakmai elő­adások Esté hat órákor megtekin­tették a siófoki kórház rönt­genosztályát. Ma folytatódnak a tudomá­nyos előadások. A mintegy félszáz röntgenasszisztens ré­szére pedig továbbképzést tar­tanak délelőtt a siófoki kór­ház könyvtárában. Utóhang a Déryné Színház elmaradt előadásához Az egyik vasárnap este színházba készültek a csur­góiak. Bérletük első előadá­saként a Drága szerelem cí­mű zenés vígjátékot akarták megnézni, melyet Mikszáth Kálmán Az eladó birtok cí­mű regényéiből írtak színpad­ra. Az Állami Déryné Szín­ház autóbusza délután beállt a járási művelődési központ udvarára, és megkezdődött a szorgos munka. A színpadon már századvé­gi hangulatot árasztottak a díszletek, a folyosón Mik­száth jól ismert alakjai be­szélgettek. Csupán az egyik öltözőben hajoltak aggódó arcok Mátyus Emmi művész­nő fölé. Rsoszullóte nem múlt, orvosért kellett küldeni. Mi lesz az előadással? A művésznő betegen is vállalta a játékot, mindössze annyit kért, hogy legnehezebb tánca maradjon ki a produkcióból. Már gyülekezett a közönség, amikor az orvos kimondta a végső szót: a művésznő nem léphet színpadra, mert ez esetleg az életébe kerülhet. A , hivatás, a kötelességtu­dat még lázadt. Mátyus Em­mi alkudozott: »Csak még ma este«... Holnaptól már pi­henni fog. Nem akar csaló­dást okozni a közönségnek. Ám nem volt ellenvetés. Az orvos — aki egyébként maga is a színházba készült aznap este — hajthatatlan maradt. A művésznő egészsége fonto­sabb, mint az előadás. A csurgóiak szomorúan mentek haza. Kárpótlásul egy másik darabot tekinthettek meg. De meg kell jegyez­nünk: nagyon szép gesztus volt a művésznőtől, hogy mindenképpen vállalni akar­ta a fellépést. Csurgói színházi bérletesek Magyar kiállítás a Litván SZSZK-ban Az ideális leány Dianna le Buth 27 éves basiledown-i hölgyet meg­választották Nagy-Britan- nia legideálisabb lányává. Kitűnően varr (még fér­fiöltönyt ás), ízletesen és ügyesen főz, ízlésesen öl­tözködik és szépíti magát, a lakásberendezésben egé­szen ritka tehetséget árul el, kifogástalanul vasal, szellemesen cseveg és így tovább. A londoni nagy döntőn minden versenyszámban nyert A zsűri így indo­kolta meg döntését: Dian­na valóban ideális élet­társa lehet egy férfinak. Csak arra nem adott választ hogy eddig még miért nem ment férjhez? Örök fiatalok Burmától délre, az In­diai-óceán egyes szigetei­nek lakód többször is »születnek«. Ezek az em­berek, legalábbis a naptár szerint nap mint nap fiatalabbak lesznek. Ho­gyan lehetséges? A titok nyitja a következő: Minden újszülöttnek, amint a világra jön, hat­van évet »ajándékoznak«, és ettől kezdve visszafelé számolják az éveket. így például a háromévesek­nek unokáik vannak. Minden lakos, ha nulla­éves ezen a szigetcsopor­ton, a közösség bölcs tagjának számít, és újabb tíz évet kap, ha pedig ezt is leélte, még tízet és így tovább. Minden alka­lommal, amikor éveit »el­fogyasztotta«, újszülöttnek számít Konkurrencia Herb Gardner amerikai vígjátékira lelkes korán­kelő. Egy újságíró meg­kérdezte tőle, miért ül az íróasztalnál már hajnal­ban. Gardner ezt vála­szolta: — Felemelő érzés tudni azt hogy Tennesse Wil­liams ilyenkor még al­szik, és alszik Artur Mil­ler is... Vagyis: ilyenkor nincs konkunrencia. Ez nagyon megnyugtató szá­momra .., Megcsodáltalak Gerard Jacob párizsi gyártulajdonos villát épít­tetett az. egyik legismer­tebb francia építésszel. Alighogy beköltözött, özönleni kezdtek hozzá a levelek, amelyekben az építészeti egyetem pro­fesszorai kérik, engedje meg, hogy megmutassák diákjaiknak: hogyan nem kell építeni. A gyártulajdonos erre beperelte az építészt... A litván fővárosban megnyitotta kapuit a magyar vegyi és laboratóriumi berendezé­seket bemutató kiállítás, amelyen a Chemolimpex, a Metrimpex és a Lampart termé­kei tekinthetők meg. Ez az első magyar kiállítás a Litván SZSZK-ban. MTI Külföldi Képszolgálat (TASZSZ) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőségi Kaposvári Latinka Sándor u. 2. TMefe&l U-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka 8. a. 2. Teléfon: 11-511* Felelős kiadó: Szabó Gábor* Beküldött kéziratot nem ŐrziinlB meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 PL Index: 25067 Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezetői Mautner Jóssstuj

Next

/
Thumbnails
Contents