Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

¥UAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fftTér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI XXV. évfolyam, 218. szám 1969. szeptember 20., szombat A béke fenntartása és megszilárdítása a világszervezet legfontosabb feladata Gromiko felszólalása az közgyűlésén Kiss Csaba, az MTI tudó­sitója jelenti: Az Egyesült Nemzeteik Szer­vezete közgyűlésének 24. ülés­szaka New Yorkban tegnap folytatta általános vitáját. A délelőtti ülésen hangzott el Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter nagy érdeklődés­sel várt beszéde. A szovjet külügyminiszter hosszan tartó taps közben lé­pett a szónoki emelvényre. Beszédében Gromiko szov­jet külügyminiszter a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sáról fontos javaslatokat ter­jesztett az ENSZ közgyűlése elé. A szovjet kormány ne­vében javasolta, a közgyűlés forduljon felhívással minden állam kormányához, így az ENSZ keretein kívül álló kor­mányokhoz is, és szólítsa fel őket határozott intézkedések megtételére a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása érdeké­ben. Gromiko a szocialista or­szágok nevében nemzetközi egyezmény-tervezetet terjesz­tett elő a vegyi és bakterio­lógiai fegyverek eltiltásáról. A szovjet delegátus nagy érdeklődéssel várt beszédében leszögezte: a Szovjetunió és a szocialista országok politikája, amely a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésén ala­pul, a világ békéjének meg­szilárdítását szolgálja. A Szov­jetunió és a szocialista or­szágok messzemenően támo­gatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke fenn­tartására és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit, ezt a világszervezet legfontosabb feladatának tekintik. Ezt kí­vánják elősegíteni az új ter­vezettel is. »A békepolitika: ez a mi elvi politikánk, amelyet a szovjet állam megalapítója, korunk hatalmas személyisé­ge, Lenin dolgozott ki.« Az egyes konkrét kérdések­ről szólva a szovjet külügymi­niszter foglalkozott a vietna­mi háborúval. Leszögezte: a Párizsban folyó tárgyalások a vietnami kérdés politikai ren­alapvető feltételeként jelölte meg a szovjet külügyminisz­ter az agresszor csapatainak teljes kivonását a megszállott arab területekről, a Biztonsá­gi 'Tanács határozatának meg­felelően. Ez a határozat egy­ben leszögezi minden állam jogát a független állami létra A szovjet külügyminiszter beszédében követelte, hogy a megszálló csapatokat vonják ki Dél-Koreából, fokozzák a harcot a gyarmatosítás ma­dezéséről folynak, s ezeken vadványai ellen, és tegyenek | mind a VDK, mind az ideig­lenes forradalmi kormány konkrét javaslatokat tett a rendezés megvalósítására. »Szeretnénk remélni, hogy az amerikai politikában felül­kerekedik a józanság és a helyzet reális, megítélése, s a párizsi tárgyalásokon megál­lapodás jön létre azon az ala­pon, amely egyedül lehetséges és egyedül felel meg az ENSZ-alapokmány betűjének és szellemének. Ez az alap: lemondás mind a katonai, mind pedig az egyéb beavat­kozásról a vietnami nép ügyeibe. Az agresszív háború befejezése, a vietnami béke megteremtése mind a vietna­mi népnek, mind pedig az egész világnak létszükséglete. Meggyőződésünk, hogy . erre az amerikai népnek is szük­sége van« — mondotta a szov­jet külügyminiszter. A közel-keleti helyzetről szólva Gromiko határozottan leszögezte, hogy a jelenlegi válságért Izraelt, illetve az izraeli politikát támogató ele­mek felelősek. A rendezés határozott intézkedéseket fajüldöző rendszerek ellen. Gromiko igen részletesen foglalkozott az európai hely­zettel, ezen belül az NSZK- val. Megállapította, bár Euró­pa ma mentes a nyílt válsá­goktól — annak következté­ben, hogy a kontinensen új erőviszonyok jöttek létre ■ megalapozatlan lenne a túl­zott derűlátás. Az európai kontinensen fegyvereket hal­moztak fel, köztük nukleáris (Folytatás a 2. oldalon) Az új gazdasági mechanizmus és az életszínvonal A Nehézipari Minisztérium igazgatói értekezlete Tegnap délelőtt a Nehéz­ipari Minisztériumban érte­kezletre ültek össze a minisz­térium felügyelete alatt mű­ködő trösztök, egyesülések és vállalatok gazdasági és poli­tikai vezetői. Az értekezlet dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter tájékoztatójával kezdődött. A miniszter elmondta: az érte­kezlet célja, megvizsgálni az új gazdasági mechanizmusnak a nehéziparra gyakorolt hatá­sát, és felmérni a már érvé­nyesülő vagy most kialakuló tendenciákat, amelyekkel a legközelebbi és a távoli fel­adatok meghatározásakor szá­molni kell. Részletesen ismertette a tárca felügyelete alá tartozó területen tavaly elért eredmé­nyeket Ezután az idei év el­ső felének gazdálkodásáról adott képet A 'Beszámolóról rendezett vitában felszólalt Tímár Má­tyás is. Megállapította, hogy amint az elmúlt húsz hónap tapasz­talatai bizonyítják, a gazda­ságirányítási reform beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket. Bevezetése óta javult a gaz­daság egyensúlya, és ha a fej­lődés üteme valamelyest el is maradt a korábbi évek átlaga mögött, ezt nagyrészt éppen az egyébként egészséges ered­ményekre vezető szerkezeti Befejezte érdemi munkáját a szocialista akadémiák VI. értekezlete A szocialista országok aka­démiáinak VI. értekezlete teg­nap a Magyar Tudományos Akadémián a szekcióülésekről adott beszámolók megvitatá­sával befejezte érdemi mun­káját. A * * * Dionyz Smolenski akadé­mikus, a lengyel delegáció vezetője, aki a konferencián javaslatot tett a több oldalú tudományos együttműködés továbbfejlesztésére, az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában elmondta: — Az együttműködés to­vábbfejlesztésének egyik alap- feltétele — hangsúlyozta —, hogy meghatározzuk a krité­riumokat, amelyeknek alapján kiválogathatjuk a kizárólago- sa"n akadémiai feladatot je­lentő kutatási témákat. A má­sik szempont, hogy a problé­ma elméleti megoldása több oldalú együttműködést igé­nyeljen. Természetesen felté­tele az is, hogy egyes orszá­gokban olyan kutatási lehető­ségek, intézetek, laboratóriu­mok álljanak rendelkezésre, amelyeket közösen jobban le­het hasznosítani. — A közös kutatás külön­böző módokon valósulhat meg. Legszorosabb együttműködést, a közös munka legfejlettebb formáját az adott téma meg­oldására életre hívott nem­zetközi közös kutatóintézet jeíenti­Jaroslav Pluhar akadémikus, a csehszlovák küldöttség ve­zetője a csehszlovák akadé­miának a nemzetközi együtt­működésben betöltött szerepé­ről nyilatkozott. — A tíz közös kutatási té­mából a csehszlovák akadé­mia a félvezető-, a vírus- és sejttani kutatásokat, valamint a jelenkori imperializmus fej­lődési törvényszerűségeinek vizsgálatát koordinálja. — Mostani tanácskozásun­kon jelentőségéhez méltóan foglalkoztunk a műholdak megfigyelésével és az ebből nyert tudományos eredmények felhasználásával — mondta a továbbiakban. — A szocialista országok akadémiái között igen eredményes együttműkö­dés jött létre. A Prága mel­lett elhelyezett szlovák csil­lagvizsgáló^ valamint az egye temek és más intézmények megfigyelő állomásai elsősor­ban a műholdak pályájának számításával, és fotografikus nyomon követésével foglal­koznak. Ebből a célból elekt­ronikus számítási központ ki­építését is tervezik. A továb­bi együttműködés tekinteté­ben Magyarország kulcshely­zetben van, ugyanis felada­tául kapta az újabb megfi­gyelő műszerek kikísérletezé­sét és gyártását. (MTI) A tanácskozás témája: A háztáji állattenyésztés Kaposváron, a Latinka Sán­dor Művelődési Házban teg­nap mintegy háromszáz me­zőgazdasági szakember ta­nácskozott a háztáji állattar­tás jelentőségéről és fejleszté­sének lehetőségeiről. A ta­pasztalatcserét, a kisgép-be­mutatót és a végzett hallga­tóknak a továbbképzést a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum, a Bara­nya, a Tolna és a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Ilii átrendeződés váltotta ki. Meg­állapítható. hogy a fejlődés üteme töretlen, bár egy-két területen — például a köny- nyűiparban és az építőanyag­iparban — a termelés elma­radt a tervekhez képest, míg egyes nem rentábilis vállalat­nál tudatosan csökkentjük a termelést. Tőkés külkereske­delmi és fizetési mérlegünk a tervezettnél kedvezőbben ala­kult. A reform bevezetésének esztendejében erősen kon­centrálni kellett a külső egyensúlyi problémákra, az átmenet zavartalanságára és bizonyos beruházási kérdések­re, most viszont fokozottab­ban előtérbe kerülnek már a belső kérdések, a lakosság jobb ellátásának problémái. A reform jövő évi továbbfej­lesztését annak a szempont­nak kell irányítania, hogy a lakosság fokozottabban érez- ce: a reform érette, a gyor­sabb fejlődési ütemért, az életszínvonal gyorsabb emel­kedéséért van. Lényegesen kell bővíteni az áruválasztékot a lehetőség határain belül rendet kell te­remteni a termelékenység és az átlagbérek kérdésében, s előreláthatólag csökkenteni kell egyes dotációkat, amit bérügyi és egyéb intézkedé­sekkel kell ellensúlyozni. Szólt Tímár Mátyás a ter­melékenység problémájáról. A termelékenység nem kedvező alakulásában számos tényező játszott szerepet. Az égjük a termelés átrendeződése volt. de szerepet kaptak benne a szabályozó rendszer hiányos­ságai, a munkaidő csökken­tése, és bizonyos munkaszer­vezési hiányosságok. Ä reform elhatározása és bevezetése idején alapvető cél volt a teljes foglalkoztatott­ság fenntartása, és ezt a célt túlzott mértékben sikerült megvalósítani, így látszólagos munkaerőhiány keletkezett. Látszólagos azért, mert a vál­lalatoknál még mindig bőven vannak tartalékok. Befejezésül megállapította, hogy a gazdasági életben ál­talában élénkülés tapasztalha­tó. Erősödött a jó értelem­ben vett szocialista üzleti szellem, és a nagyobb lehe­tőségek birtokéban megnőtt a vállalatokon belül az alkotó kedv. A tanácskozást dr. Guba Sándor nyitotta meg. Dr. Molnár László kísérleti e cdményékről beszélt. Agrártudományi Egyesület Állattenyésztő Társasága, va­lamint a Somogy megyei AG- ROKER Vállalat rendezte. Részt vett a tanácskozáson Sási János, a Somogy megyei Tanács vb-elnökhelyettese is. A rendezvényt dr. Guba Sándor, a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum igazgatója nyitotta meg, majd Fábri István, az MSZMP Somogy . megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának ve­zetője köszöntötte a részve­Sok nézője volt a kiállított mezőgazdasági kisgépeknek. vöket. Elmondta egyebek kö­zött, hogy a tanácskozás na­pirendjén levő téma nagy fi­gyelmet érdemel, annál is in­kább, mert a termelőszövet­kezeti tagság a közös gazda­ságból kapott jövedelem mel­lett jelentős kiegészítésre tesz szert a háztájiból. A közös el­sődleges fejlesztése mellett a háztáji segítése népgazdasági érdek is, s hogy a termelés fokozódjon, az új technoló­giáknak a háztáji termelésben is egyre nagyobb szerepet kell kapniuk. Dr. Magas László főosztály­vezető-helyettes (Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium) mondott vitaindító előadást, majd hozzászólások következtek. Dr. Molnár Lász­ló tanszékvezető (Kaposvár), Baksai Antal tsz-elnök (Bak- sa), Forgó Sándor tanár (Hód­mezővásárhely), Kerner Ádám tsz-elnök (Szalánta), Péti Jó­zsef tsz-elnök (Regoly), Stil­ler Ottó osztályvezető (Orszá­gos Tervhivatal), dr. Számos- közi László osztályvezető (SZÖVOSZ), Kovács Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Urai Ferenc, AGROKER Vállalat igazgatója (Kaposvár) és Puska Lajos tsz-főállatte- nyésztő (Ráksi) mondta el vé­leményét, tapasztalatait. A vitát dr. Guba Sándor Zárta le. A részvevők a ta­nácskozás szünetében megnéz­ték a helyszínen kiállított mezőgazdasági kisgépeket. H. F. VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: SZALAI LÄSZLÖ: HARCGYIKORlflTON (3. oldal) KERCZA IMRE: Üzemi demokrácia és hatáskör (3. oldal) LAJOS GÉZA: A gyorsabb előrehaladásért (4. óldal) PINTÉR DEZSŐ: Egy este a galeriban (5. oldal) HERNESZ FERENC: Szárnyalni a főidőn... (5. oldal) SOÖS JÓZSEF: KEGYETLEN NAPOK (6. oldal) ERDŐS LÁSZLÓ: Egy válóper története (8. oldal) TRÖSZT TIBOR: NEQYVENSZÁZ • DISZKRÉTEN (12. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents