Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

AZ ÉLET PEDAGÓGIÁJA H a idősebb és fiatalabb munkás kapcsolatáról esik szó, mindig eszem­be jut a fiatal kovácsmester, akivel Mesztegnyőn találkoz­tam. Arról az időről beszélt, amikor a mesterség első fogá­sait tanulta. Egyszerű szavai mögött mély szeretet húzódott meg. A tanítvány hálája az öreg mester iránt Mert a szakma öregjei és a kezdők közötti kapcsolat is a pedagó­gia része, az ólet pedagógiá­jáé. Jóllehet más a módszer és más az eredmény itt, mint az iskolában, a szervezett ok­tatásban, de a tanár-diák vi­szony talán mélyebb és hosz- szabb időre szól. Ennek az iskolának is megvannak a jó és rossz tanítványai, de a jó és rossz oktatói is. A szakmunkásvizsgával nem ér véget a tanulás. A kezdő­nek hozzá kell szoknia az új környezethez, meg kell tanul­nia minden apróbb fogást, a szakma ezernyi fortéját. Es, hogy milyen munkás lesz, az nagyban függ az oktatótól is. Attól, hogy milyen segíteni akarással, türelemmel, hozzá­értéssel és nem utolsósorban őszinte szeretettel közeledik a fiatalhoz. Gyakran hallottam panaszkodó szakmunkástanu­lót, aki elmondta, hogy sep­réssel kezdődik számára a műhelyben a munka. Ez nem is baj, hiszen a rendre szok­tatás az iskolának is módszere, csakhogy ebben éppen a mes­ternek kell elöl járnia jó pél­dával. Siófokon a szakmun­kásképző intézet igazgatójától hallottam a következő elgon­dolkodtató történetet Az egyik kisiparost a hozzá osztott ta­nuló figyelmeztette a kötelező balesetvédelmi előírások be­tartására. A tanuló jó szándé­kú figyelmeztetésének a jutal­ma az lett hogy a főnök, ha csak tehette, csali hajszolta a munkában. Végül is állami vállalatnál helyezte el a gye­reket az iskola. A szakmunkásképzés mind az ismeretek, mind a nevelés- elmélet szempontjából jóval túl van már a »►műhelysep­rés« fokán, de a gyakorlat né­hány esetben ellentmond en­nek. Persze nem mindenütt ilyen »kőszívű« a mester. Hal­lottam elragadtatott fiatalt is, aki ezt hajtogatta »nekem mindenem a főnök« ..'. »én is maszekolni fogok.« Mert a fő­nök túlzott jósága megnyilvá­nult abban is, hogy megismer­tette a különböző rövid ita­lokkal, gépkocsivezetéssel, na meg azokkal a szellemes ki­szólásokkal, melyeket az em­ber autózás közben a volán mögül repít az autóstoppos hölgyek felé. Ez így persze nem a kisiparosokra, hanem inkább egy hibás szemléletre érvényes, amelyik az ilyen­fajta »jótékonykodásban« lát­ja azt a módot, ahogyan »be­vezeti« a fiatalt az életbe. Szándékosan beszéltem ed­dig mester és tanítvány kap­csolatáról. Hiszen ez, akár a kovácsszakma — ha egyelőre tendenciózusan is — egyre in­kább a múlté. A szakmát kez­dő fiatal ma már inkább mes­terek kezébe kerül. Érezhetően groteszk és nem egy szakmun­kásnak rossz emlékű kifeje­zése ez, hogy valakinek a ke­zébe kerül... Mert erre a »kézbe kerülésre« is akad pél­da. Fogadták már azzal is a kezdőt: »Mi egy hajtós társa­ság vagyunk, na lássuk, mit tudsz?« Mit tudott? Eleinte csak selejtet, aztán késő estig ott maradt, és »bütykölte a melót« addig, amíg bevette a társaság. Ezek után kérdés, hogyan közeledik majd ő évek múltán az odakerülőhő z, ofcul-e saját példáján, vagy azt vallja, hogy járja csak ki az élet iskoláját Pedig az élet is­kolája korántsem ez. Lehet, hogy volt időszak, amikor ez volt, de a mai élet itt is új pedagógiát teremtett és te­remt Szocialista brigádvezetők tanácskozásán hallottam, hogy a további jó munka egyik' fok­mérője az lesz: a brigádban mennyire tudják megteremte­ni az idősebb szakmunkások és a kezdők közötti jó vi­szonyt Hiszen a ma, de még inkább a holnap munkása automaták irányítója, bonyo­lult gépek kezelője; képzésé­hez sokkal több felelősségérzet és türelem kell. Mint minden pedagógiáinak, ennek is van­nak állandó, illetve állandóan megújhodó elemei. I lyen az a becsületes ra­gaszkodás is, amelyik újjá teremtődik ebben a közös nevelésben, és talán tartalmasabb, mélyebb annál, mint amelyik a kovácssegédet a mesteréhez fűzte. Tröszt Tibor Szárad a dohány A barátság hullámhossza rr Űrhajózás és műszaki újdonságok Gazdag műsor a Moszkvai Rádió magyar adásaiban Minden este felhangzik az ismert szünetjel, és magyar nyelvű műsorral jelentkezik a Moszkvai Rádió. Azok is, akik rendszeresen hallgatják, azok is. akik ritkábban fogják ezt az állomást, elmondhatják, hogy az érdekes, színes mű­sorok gyorsan követik a világ- események változását, hű ké­pet adnak a Szovjetunió kül­politikájáról, a kommunizmus építésének sikereiről, pontosan tudósítanak a szovjet és a ma­gyar kapcsolatokról. Ä különféle rovatok minden hallgató érdeklődését kielégí­tik. Minden kedden este fél tízkor sugározza a Moszkvai Rádió. A szovjet tudomány és technika világában című prog­ramját. Az űrhajózástól az atomenergia felhasználásig, a pszichológiától az ipar és a mezőgazdaság műszaki újdon­ságaiig mindenről szó esik a félórás adásban. Pénteken és dióhallgatók az ifjúsági mű­sort. A közkedvelt programban kitárul a szovjet fiatalok éle­te. A magyar lányok és fiúk megtudhatják, mit olvasnak, mit énekelnek, mire táncolnak a szovjet fiatalok, hogyan ta­lálják meg helyüket az élet­ben. A Szovjetunió rádióképekben sorozat minden hónap éLső és harmadik szombatján jelent­kezik. A magyar hallgatók levélben kérhetik a műsorban elhangzó és bemutatott helyek látképeit. A Magyar témák a szovjet sajtóban című szemlét szerdánként, az esti hatórás műsorban sugározza a rádió. Az adásokban rendszeresen helyet kap egy különösen köz­kedvelt rovat, az Utazások barátaink országában. Ebben Magyarországon járt szovjet emberek és a Szovjetunióban járt magyarok számolnak be élményeikről. A Moszkvai Rádió rendsze­vasámap este hat órakor hall- _ gathatják meg a magyar rá- i vetélkedőket a ______________________________ gatók számára. A esömendl Május 1. Terme­lőszövetkezet hagyományos do­hánytermesztő gazdaság, a ho­moki földeken régtől fogva szívesen foglalkoznak ezzel az ipari növénnyel- A szövetkezet 1964-ben építette föl a korsze­rű szárítópajtát Évről évre ugyanakkora területen — 22 holdon — termesztik a do­hányt s a száraz levéltermés­sel minden nyáron megtöl­tik a pajtát Az idén az ösz- szes dohányból hét hold ter­mését szárítottan tizenöt hol­dét pedig zölden értékesítik, illetve értékesítették. Elégedet­tek a Havannával és a Hevesi fajtával is, az előbbit szárít­ják, az utóbbit zölden adták eL — A két fajtából összesen 270 000 forint bevételt tervez­tünk, jóllehet ennél többet ér­tünk el tavaly. De dohánynál nem lehet egy-egy jó év ho­zamára alapozni az előirány­zatot, nagyon kockázatos en­nek a növénynek a termeszté­se — mpndja Tálas László, a Május 1. tsz-elnöke. Majd így folytatja: — ötször permetez­tünk az idén, a peronoszpora csak csekély kárt tett. A ter­vezettnél magasabbak a hoza­mok, a bevétel is több lesz, mint amennyire számítottunk. Tessék, ilyen a termés... Ezt már a dohánypajtánál néztük meg. Száradnak a leve­lek a zsinóron. Arról beszél­gettünk, milyen nagy érték van itt a tető alatt. Sok mun­ka volt a dohánnyal addig, amíg ide eljutott Egy huszon­öt tagú brigád foglalkozott vele tavasztól, ők neveltók és ültették ki a palántákat, csak a kapáláshoz vettek igénybe »idegen« erőt, ezt nem győzte volna egyedül a brigád. S ki más ügyélne most is a száradó dohánylevelekre, mint ifjú Tálas Imréné a brigád vezető­je, aki egész éven át irányítja a munkát Mert ügyelni kell, a munka még nem fejeződött be: reggelente kitárulnak a pajta kapui, ablakai, hogy a levegő átjárja, szárítsa a leve­leket, este viszont el kell zárni az értékes termést a ködtől, mert ez tönkretenné az egé­szet, s télen csak romlott, pe­nészes leveleket simíthatná­nak, csomózhatnának az asz- szonyok. Ilyen kis területen az idén utoljára termesztenek dohányt a csömendiek. A közgyűlésen ugyanis kimondták az egye­sülést, és jövőre a marcali egyesült Vörös Hajnal Terme­lőszövetkezet csömendi üzem­egységében már 60 holdon ül­tetik el ezt az értékes ipari növényt. H. F. Jó ütemben épül a Híradástechnikai Vállalat Világhírű termék Kaposváron Magasabb szinten valósul meg a beruházás Dienes Béla vezérigazgató nyilatkozata Kaposvár legfiatalabb üze­me a Híradástechnikai Válla­lat. Építésének üteméről és fejlesztéséről tárgyalt tegnap , ,, , . , . , a megyei vezetőivel a megyei résén rendez palyazatokat es mnács székhazában Dienes “ ~ " ‘ Béla, az Egyesült Izzó vezér­Exportra is szállítalak té|lát megpkiil Új gyártmányok — Díszlet az ítélet című filmhez Új gyár Balatonszentgyörgyön (Tudósítónktól.) Nemcsak megyénkben, ha­nem országosan is értékesíté­si gondjai vannak a téglát gyártó vállalatoknak. Mivel valamelyest csökkent a kisla­kásépítési kedv, eladási prob­lémák mutatkoztak a válla­latoknál; elsősorban kis mé­retű téglát keresnek keveseb­ben. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat eredményes tárgyalásokat foly­tatott, és Csehszlovákiából több mint 23 millió kis mé­retű téglát exportál. Tárgyal­nak egyik építőanyagot érté­kesítő jugoszláv vállalattal is kétmillió tégla exportjáról. A tégla- és cserépipari vál­lalat önálló kereskedelmi osz­tályt szervezett az idén, s nemcsak a hagyományos munkákhoz ragaszkodnak, ha­nem különleges feladatokat is elvállalnak. A kaposmérői téglagyár pl. a MAFILM-nek dolgozott az elmúlt hetekben. Az ítélet című koprodukciós film felvételei egy lovagvárban folynak, ide 8000 darab padló­burkoló téglát gyártott az üzem. Cserép iránt viszont igen nagy a kereslet. Kapaci­tásibővítéssel az idén elérik, hogy 600 000 darabbal többet gyártanak, mint tavaly. Üj cikket is készítenek ebben az évben. Megkezdték a 6 és 10 cm-es válaszfaltéglák gyártá­sát. Ehhez több mint másfél millió forintért a Szovjet­unióból vettek három vá­kuumprést. Tervezik egy bur­kolólapgyár építését is, amely­ben a belső és külső burko­láshoz felhasználható, mázas kivitelű lapokat gyártanák. Ennek az üzemnek az építési költségeihez a Somogy és a Zala megyei Állami Építő­ipari Vállalat is hozzájárul, s az új üzem elsősorban e két vállalat igényét elégíti ki. Üj üzemet avat néhány hét múlva a vállalat: a balaton­szentgyörgyi új téglagyárat Ez elsősorban a Balaton menti villa- és családiház-építőket látja el mindenekelőtt kis mé­retű, lyukacsos téglával. (Évente 16 millió téglát gyárt majd a korszerű technológiá­val működő üzem.) Kőröshe­gyen eddig sok problémát okozott a rakodás. Most a Pécsi Épületfuvarozó Válla­lattal közösen gépesítették a fel- és lerakódét. Arra törekszenek, hogy jó minőségű gyártmány kerüljön ki az egyes üzemrészekből. Ezért laboratóriumot állítanak fel a tüskevári téglagyárban. Az idén vezették be a negy­vennégy órás munkaidőt a gyárakban, sőt egyes munká­soknak egészségi ártalom miatt csak negyvenkét órát kell dolgozniuk. A kiesett munkaidőt műszaki intézke­désekkel pótolja a kollektíva, amely ebben az esztendőben is jó munkát végez. magyar hall- A győztesek értékes jutalmakat kapnak. A hallgatok kívánságát figyelem­be véve szerkesztik a magyar nyelvű adásokat Vasárnapon­ként este fél tízkor sugároz­zák a Válaszolunk hallgató­inknak című összeállítást. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait minden este kétszer hallgathatják a magyar rádióhallgatók. Az este hat óralror kezdődő félórás mű­sort a 19, 25, Sl és a 194 m-es, huulámhosszon, a fél tízkor kezdődő programot a 25, 31, 49 és a 194 m-es hullámhosszon. igazgatója. A tanácskozás után lapunknak adott nyilatkozatá­ban a vezérigazgató megálla­pította: — Ez az ipartelepítés a várt­nál jobb eredményeket hozott. Gyorsabban fejlődik a kapos­vári Híradástechnikai Válla­lat, mint azt a tervezésnél el­gondoltuk. Ezt annak ellenére mondom, hogy jelen pillanat­ban a nemrég elkészített — nagyon is feszített — beruhá­zási tervünkhöz képest egy kis lemaradást tapasztalunk. A termelési felfutás azonban Vizsgázik a szabálysértési kódex a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) Egy évvel ezelőtt lépett élet­be az új szabálysértési kódex, amelynek alapján büntetés szabható ki azokra az állam­polgárokra, akik az államigaz­gatási szervek munkáját aka­dályozzák, vagy megsértik a társadalmi együttélés szabá­lyait. A kódex olyan eljárási rendet állapít meg, amely biz­tosítja az ilyen ügyek gyors intézését, és azt akarja elérni, hogy a szabálysértések elleni küzdelem egyre eredménye­sebb legyen. A törvény életbe lépését ala­pos előkészítés előzte meg a nagyatádi járásban. A községi szakigazgatási szervek vezetői tanfolyamon ismerkedtek meg a kódexszel. A községek sza­bálysértési bizottságainak tag­jait nagy körültekintéssel vá­lasztották meg. Megállapítható, hogy a szabálysértési bizottsá­gok bírságpolitikája jó, s a szakigazgatási szervek vezetői is helyesen értelmezik és al­kalmazzák a hatáskörre vonat­kozó rendelkezéseket. A kó­dex életbe lépésével bővült a községekben az államigazgatási munka. 1969. június 30-ig 188 följelentést bíráltak el, és 116 esetben szabtak ki pénzbírsá­got. Milyen gyakoribb szabály- sértések fordultak elő? Ta­nácsrendeletek (köztisztasági szabályok megsértése, állatok kiengedése az utcára) meg­szegése, tulajdon elleni vétség, csendháborítás stb. A járás községeiben csaknem kétszáz bizottsági tag vesz részt a szabálysértési munkában, és állandó önképzéssel tevékeny­ségüket még hatékonyabbá te­szik. lényegesen magasabb, mint amilyenre számítottunk. — Az ön véleménye sze­rint minek köszönhető ez a jó ütemű fejlődés? — Nagyon jó partnerekre találtunk a somogyi vezetők­ben; szívügyüknek tekintették mindig ezt a munkát Ezt egé­szítette ki az a tény, hogy a vállalat munkásai rövid idő alatt elsajátították feladatai­kat: a kívánt termékeket ad­ják mennyiségben is, minőség­ben is. — Ez azt is jelenti, hogy előbb valósul meg a beru­házás? — Előbb nem, de minden­esetre magasabb szinten. — Mit ért ez alatt? — Terveztünk egy bizonyos termelési értéket, ez már most magasabb a tervezettnél, s az is marad. Ezenkívül többféle gyártmányt hoztunk Kapos­várra, mint azt eredetileg ter­veztük. Először csak rádiócsö­vet akartunk készíteni, aztán jöttek a tranzisztorállványok, s rádiócsőből is több típust hoztunk le az eredetileg ter­vezettnél. Szívesen mondom el azt is, hogy öröm számunkra az itteni munkások kulturált, jó hozzáállása a fejlesztéshez: vezetők és beosztottak egy­aránt arra törekszenek, hogy az új gyártmányokat is gyor­san tudják fogadni. Igaz, hogy hozzásegített ehhez a lendület­hez kezdetben a Budapestről Kaposvárra települt mérnök-, technikus- és munkásgárda, de a számuk kicsi ahhoz, hogy ezt a precíz munkát, amelyik ma­gas fokú fegyelmet, lelkiisme­retességet követel, egyedül el­sajátíttassák az itteni embe­rekkel. — Ezután a jő vélemény után indokolt a kérdés: milyen jövő vár a kapos­vári Híradástechnikai Vál­lalatra? — Pontosan meghatározott elképzeléseink vannak: ezek elsősorban a vertikalitás szé­lesítését jelentik. Mind na­gyobb szerepet vállal ezzel a gyár az Izzó világhírű termé­kének, a rádiócsőnek az előál­lításában, Nem szabad elfelej­teni, hogy ez a termék a már­kánk. ez fémjelzi tevékenysé­günket, s ennek van a legna­gyobb tradíciója nálunk. A rádiócsőgyártással Kaposvárra került a magyar ipar egyik legreprezentatívabb, legpati­násabb terméke. Ez már szük­ségessé tette azt a jogi válto­zást, is, amelyben ma itt meg­állapodtunk: 1970. január el­sejétől kezdve az Egyesült Iz­zó egyik vidéki gyára lesz a ma még tanácsi üzem. A jö­vőre megvalósuló beruházás azt is igényli, hogy a jelenle­gi ezerötszázas létszámunkat mintegy ötven százalékkal emeljük. Ez jövőre már két­ezer munkás foglalkoztatását jelenti. Létszámban az Izzó hat vidéki gyára közül a har­madik legnagyobb lesz. Jelen­tőségét tekintve azonban még ennél is előkelőbb, helyet fog­lal el, hiszen gyártott termé­keinek hetven százalékát ex­portra küldi, s ennek zöme a fejlett nyugati tőkés országok­ba kerül. Csak úgy lehetett ezt elérni, hogy a megye kivétele­sen jó lehetőséget biztosított az Izzó fejlődéséhez. Ezt a több mint százmillió forintos beruházást sikerült úgy meg­oldani, hogy nem kellett az állami tervekben szerepeltet­ni. És az is dicséretes, hogy ezt a nagy fejlesztést három év alatt véghez lehetett vinni. K. I. SOMOGYI NEPiAP Csütörtök, 1969. szeptember 18.

Next

/
Thumbnails
Contents