Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

Győzelem Veszprém megyében ERDEI VETÉLKEDŐ Fejszecsattogás a nagymezőn — „Goromba44 javulás Visszavándorolt a serleg Két napig zúgtak a fűré­szek, csattogtak a fejszék az erdő övezte gyenesdiási nagy­mezőn. Méltó környezetben, a Balatom-felvidéki hegyek kö­zött rendezte meg a Keszthe­lyi Állami Erdőgazdaság a fakitermelő 'zakmunkások or­szágos versenyét És hogy örömmel számol be erről az eseményről a krónikás, annak mindenekelőtt az az oka, hogy Somogy elhozta a pálmát A fennsík közepén — sár­ga, szürke kaviccsal — gyö­nyörű küzdőteret alakítottak ki a rendezők. Körben hu- rzonkét fehér zászló, a részt vevő erdőgazdaságok zász- lai lengtek, s alattuk hatvan­négy kiváló képességű erdei szakmunkás mérte össze ere­jét a mintaszerűen szervezett öttusaversenyen. A lelátókat — ha cserélődött is a közön­ség — állandóan nagy tö­meg népesítette be. S az ér­deklődők között rendre meg­jelentek, szurkoltak és tap­soltak a jövő szakmunkássá, a gyerekeik iá. Az előkészítő versenyszám a fűrészláncok szerelése és élesítése volt, s már ez is hallatlanul nagy ügyességet, gyorsaságot követelt. Itt ta­lálkozhattunk először az Észak-somogyi és a Dél-so- mogyt Állami Erdőgazdaság három-háromtagú csapatával, amelyben bíztunk ugyan, de akkor még nem sejtettük, hogy ilyen kiváló eredmé­nyeket ér eL Az első igazi szenzáció Pirisi István sze­replése volt, aki a gemenci gazdaságot képviselte, s akit a célbavágás fejszével ver­senyszám hősének kiáltottak ki. Fejszéjével mind az öt apró céltáblát telibe találta. És sorba születtek a jobbnál jobb eredmények, A saran- golasnál fél űrméter dorong- és ugyanennyi hasábfát kel­lett ügyesen összerakni 15 "perc alatt, az előírások sze­rint. A darabolóvágás motor­fűrésszel ugyancsak nagy hoz­záértést követelt. Mégis a fa­döntés és annak különböző fázisai kötötték le leginkább a figyelmet. A hajk kivágás, a döntő- és szúróvágás minő­sége rendkívül nagy jelen­tőségű a mindennapi mun­kában. Kiszámították ugyan­is, hogy az itt látható új technológia bevezetése és tö­kéletes alkalmazása évente mintegy ötvenmillió forint többlet fatömegértéket jelent a népgazdaságnak. A versenyszámok értékelé­sénél teljesen kiküszöbölték a Az impozáns küzdőtér. A dél-somogyiak csapata. szubjektivitást. Legjobb erdé­szeti szakmunkásaink a mun­kafolyamatok versenyszerű bemutatásával értő szemű, és csalhatatlan műszereket ke­zelő versenybírói gárda előtt vallottak felkészültségükről. A két nap alatt összetett egyéni és csapatbajnokság so- sorsa dőlt el ezen a kitűnően szervezett, látványos és ma­gas színvonalú vetélkedőn. Szombaton délután már egymás között suttogták a versenybírák, hogy a dél-so­mogyiakat aligha szárnyalják túl a többiek. Versenyzőink kimagasló pontszámaikat és a többiekét figyelték a ver­Darabolás motorfűrésszel. senytáblán; a küzdelmen túl­voltak, de még korántsem nyugodtak meg. Németh Vil­mossal, a gazdaság igazgató­jával együtt szurkoltunk a lelátón. Ö nagyon bízott ab­ban, hogy náluk marad a tavaly megszerzett vándorser­leg. — Goromba javulás ment végbe — mondta ízesen Né­meth Vilmos. — A gazdaság csapata tavaly 1554 ponttal szerezte meg az első helyet, s az idén 1804 pontja van ... Vasárnap délelőtt már csak a ,verseny záróakkordjára ke­rült sor. Látványos külsősé­gek között vonultak föl a csapatok a küzdőtérre. Érté­kelő, üdvözlő beszéd hangzott el; kiosztották a díjakat a csaknem 42 000 forint pénzju­talommal együtt. Az összetett csapatversenyben 1804 pont­tal a Dél-somogyi Erdőgazda­ság szerezte meg az első he­lyet, s az összetett egyéni ver­senyt is a gazdaság szakmun­kása, Hüber József nyerte meg. A 39-es rajtszámú Hüber József (lipótfai erdészet) egyébként négyszer állt a helyezést jelző farönkre, négy érem függött a nyakában. Az egyéni és csapatbajnokságon kívül első lett a szerelésben is, a célbavágásban pedig har­madik helyet szerzett. A dél­somogyi csapat másik tagja, a 41-es rajtszámú Kőszegi Károly (iharosi erdészet) a célbavágásban második, az egyéni versenyben tizedik lett. Helman József (kardos­fai erdészet) pedig hatodik helyet szerzett az egyéni versenyben, S ha az észak­somogyiak nem értek is el helyezést, örömük nyilvánva­ló, hisz a következő országos versenyig Somogyba került mind a két vándorserleg. Az eseményt lebonyolító Keszt­helyi Erdőgazdaság csapata is sikerrel vette az akadályokat. A csapatversenyben harmadik, az egyéniben Varga Sándor a második helyet szerezte meg. Ugyancsak ő érdemelte ki a társadalmi szervek különdíjait is. Szép, férfias küzdelmet ho­zott ez a találkozó, amely az erdészeti társadalom emléke­zetes ünnepe is volt egyben. Hatvannégy versenyző győ­zött voltaképpen, hisz vala­mennyien gazdaságuk legkivá- lóbbjai, akik szemléletesen bi­zonyították ezen az öttusaver­senyen, hogy ma már nem a nyers erő, hanem a technikai, szakmai felkészültség a fon­tos erdőgazdaságainknál. S ez kedvet ad az ifjú generáció­nak is e szép szakmához... Jávori Béla Pletyka Büszke vagyok a tájéko­zott Ságomra, és ezt a sajtón­nak köszönhetem. A lapok­ból ugyanis mindig értesülök a legújabb és legizgalmasabb pletykákról. Sokszor előbb közlik a magyar lapok, hogy G. G., a híres Luxemburgi sexbomba kivel keveredett az olász Riviérán őrjítő szere­lembe, mint azt G. G. férje megtudja. Tájékoztatnak, ha F. F. belga szépségkirálynőt otthagyja a férje egy szene­gáli masamód kedvéért. És természetesen arról is tudó­sítanak. hogy a szomorú F. F. kivel vigasztalódik. A képes­lapok arról is, hogy mikép­pen. És pontosan tudom, hogy melyik angol b eatzenésznek mi a kedvenc kábítószere, je­lenleg éppen kivel él és kiért hal. Közlik a lapok, hogy a holland H. H. ékszerei meny­nyit érnek és kitől szármá­nak, Tájékoztatnak, hogy az imádott francia amorozónak NEVELÉS Tanév eleji nehézségek a tanulásban I lyenkor tanév elején el­lepik a szülők és gyer­mekek az írószerbolto­kat, és jól megtömött tás­kákkal, vastag csomagokkal térnek haza. A vásárlás ne­hézségei után, otthon, kirakva a tömérdek könyvet, füzetet, vonalzót, színes ceruzát, nem csoda, ha a legtöbb szülő meg­könnyebbülten és reményked­ve felsóhaj t: »Most már mindent besze­reztünk, innen kezdve igazán a gyerekein a sor! Két hétig a Balatonon nyaralt, egy hétig Budapesten a nagymamánál. Jól kipihente magát, hát most igazán könnyen tanulhat.« Aztán elmúlik egy-két nap, elszalad néhány hét is, és a bizakodó szülő homlokláncol­va tapasztalja, hogy a gyer­mek tovább könyököl a tan­könyvei fölött, mint az elmúlt évben, szemmel láthatóan ne­hézségei vannak a tanulással. S könnyen megszületik az elhamarkodott ítélet: »Mit csinálnak megint ez­zel a szerencsétlennel a peda­gógusok?« Pedig a pedagógusok »nem csinálnak vele semmit«, sőt: igyekeznek a gyermekeket a nyári hónapok után az iskolai munkához megkövetelt élet­éi munkaritmusra átállítani. Ez azonban nem megy min­dig könnyen. Általában azok a tanulók tudják gyorsan és viszonylag kisebb önterhelás- sel magukat a tanulásra átál­lítani, akik a nyári, szünet alatt sem tétlenkedtek. Azaz olvasással, játékos tanulással, ismereteik szórakoztató bőví­tésével is töltötték idejük egy részét Milyen tanulási nehézségek fordulnak elő a tanév elején? Vegyük őket sorra! A gyermekeket az jellemzi, hogy gyorsan felejtenek. De aránylag könnyen vissza is szerzik elfelejtett ismeretei­ket. Sok szülő tapasztalhat­ta már, hogy gyermekének írása a nyáron erősen elrom­lott, sokkal több helyesírási hibát ejt, mint tanév közben. A legtöbb gyermek olvasási készsége — különösen, ha a nyáron nem olvasott —, meg­gyöngül. Tudják ezt a pedagó­gusok is, és a tanév első he­teit arra használják fel, hogy a tanulók olvasási. írási, szá­molási és egyéb készségeit to­kozott gyakorlással a kívánt szintre emeljék. A tanulásnak és az emléke­zésnek is ősidők óta egyik aranyszabálya, hogy azt tud­juk jól, amit sokszor gyakorol­tunk. Az ismeretek egy része tehát természetszerűen elhal­ványul gyermekeinkben a nyá­ri szünet alatt. Szerencsére a tanulásba belelendülve egy­más után térnek vissza az is­meretek, mint valami elkó­szált nyáj bárányai; különösen akkor, ha azokat szoros kap­csolatok fűzik más tantárgyak ismereteihez. A helyes tanítás tehát az, amikor gondosko­dunk arról, hegy a legfonto­sabb tudnivalók és összefüg­gések olyan szövevényt alkos­sanak a tanulók fejében, hogy az ismeretek egymásba ka­paszkodva, mint a háló sze­mei, fenntartsák egymást. Ezt a tantárgyi koncentrá­ciónak nevezett elvet a szülő úgy segítheti, hogy az iskolá­ban tanult ismereteknek a gyakorlati életben történő al­kalmazása után kérdezőskö­dik. Nem kell a szülőnek pe­dagógusnak lenni ahhoz, hogy a gyermekkel való beszélgetés után megállapítsa: a gyermek a tanult ismereteket az élet­ben alkalmazni vagy használ­ni is tudja, illetve abban hiá­nyosságai vannak. A nyári semmittevésből a szorgalmas tanulásba való át­váltásnak sok gyermeknél más nehézségei is vannak. A gyors ritmusváltás, a szokatlanul erős szellemi terhelés a tanu­lók egy részénél fejfájásban, gyors kifáradásban, szórako­zottságban nyilvánul meg. Ezek még nem orvosi esetek. Ilyenkor legjobb, ha úgy oszt­juk be gyermekeink napirend­jét, hogy a tanulást séta, egy kis udvari labdázás, kerti le­vegőzés váltsa fel, A fejfájás, levertség szinte percek alatt elmúlik, s a tanuló tovább folytathatja munkáját. Ha azonban az ilyen jellegű kime­rültség tartósan jelentkezik, feltétlenül meg kell beszél - nünk az esetet az osztályfő­nökkel, szükség esetén az or vassal is. Előfordul, hogy a gyakori fejfájás annak a je­le, hogy a tanuló látása nincs rendben, s túlerőltette a sze­mét. Ilyenkor vizsgáltassuk meg a gyermeket szemorvos­sal, aki, ha szükséges, szem­üveget rendel neki. Sajnos, még mindig vannak olyan szülők, akik kislányuknak nem akarnak szemüveget ren ­delni, »mert az, elcsúnyítja őket« .. M inden rendellenesnek látszó tanulói fáradság­nál érdemes azonban a szülőnek megvizsgálnia azt, hogy nincs-e a tanuló képes­ségeinél és munkabírásánál nagyobb mértékben megter­helve. Vannak gyermekek, akik szülői kényszertől hajtva reggeltől estig pihenés nélkül vágtatnak valami tanulási al­kalomra: zeneóráról idegen nyelvi oktatásra; művészi tor­nára, külön matematika-fog­lalkozásra, és külön az iskolai szakkörökre. Nem ártana, ha az ilyen szülők elgondolkoz­nának azon, hogy sem az em­beri boldogsághoz, sem az életben való boldoguláshoz nem szükséges ennyiféle tud­nivaló. Az ilyen túlhajszolt gyermekekből korán érett, fá­radt, sokszor már ilyen kor­ban is életunt, »15—16 éves öregek« lesznek! Ne vegyük el gyermekeink­től a gyermekkorukat: a já­ték, a pihenés, a mindenna­pos szabad órák örömét! Tari János — csak iinpoftból mennyi a vérnyomása es a kifizetetlen szabószámlája. Tudom, mennyit keresnek az amerikai filmcsillagok és mennyi adót csalnak. A hírekből értesülök, hogy a neves nyugatnémet bonvi- ván mit és mennyit iszik, és hogy ezalatt kivel csalja a felesége. S kuncogok a mozi­ban, amikor a vásznon meg­jelenik a romantikus hősnőt domborító angol színésznő, hogy örök hűséget esküdjék imádott hercegének. Mert tu­dom róla, hogyan kerüli a filmvászonra. Képeslapunk­ban azt is láttam, pezsgőben fürdették. És a lapok híradásait ol­vasva annak is örülök, hogy a mi színészeink nemcsak te­hetségesek. hanem szolídak. és háziasak is. Nem isznak, nem csalják hitvesüket és természetesen nem is válnak. A színházból egyenesen haza­sietnek szeretett családjuk­hoz, es legföljebb akkor ma­radnak ki, ha egy-egy mun­kás-művész találkozóra hiva­talosak. Itt két pohár kris­tályvíz között elmondják, ho­gyan osztják meg otthon a háztartási munkát. Képeslapjaink is gyakorta közölnek riportokat a magyar színészekről. Ezekben látható a híres filmszinésznŐ, amint a gázrezsónál krumplilángost süt, vagy éppen férje zokni­jait stoppolja. Bemutatják az ismert táncosnőt, aki nem tud szabadulni szenvedélyé­től, a játékállatgyűjtéstől. Elnézést, hogy máris sokat fecsegtem a magyar színészek magánéletéről. Tudom, ol­vasóinkat művészeink művé­szete érdekli és mélységesen megvetik az intimpistásko- dást. Annál is inkább, mert a pletykaigényünket nyugati importból tökéletesen ki­elégítik. Ősz Ferenc 5 SOMOGYI NÉPLAP HkCdd. 1969. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents