Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
A minőség tervezése KORUNK TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI forradalma a munka társadalmi hatékonyságát eddig ismeretlen és elképzelhetetlen magaslatra emeli. Végső soron az ember ereje, teljesítőképessége sok- szorozódik meg az elektronikus számítógépek felhasználásával, az atomenergia békés célzatú hasznosításával, a világűrt ostromló űrhajókkal, az atom titkait fürkésző reaktorokkal, részecskegyorsítókkal. A termelékenység növekedése pontosan számszerűsíthető a tudományos és technikai forradalom gyakorlatias eredményeinek hasznosításakor. A műtrágya, a műanyag, a műszál, a tranzisztor, az automatáka-elem, a házgyári termék, a konténer előállítása és főként felhasználása gazdaságosabb klasz- szikus elődjénél. A társadalmi és gazdasági hasznon igen gyakran a minőség ugrásszerű javulásából, a tartósság növekedéséiből, az üzembiztonság fokozódásából származik. A tranzisztorok élettartama gyakorlatilag korlátlan, villamosenergia-igénye csupán töredéke a rádiócsőének. Arról nem is szólva, hogy sok pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg a szervizigény csökkenésével. A műszállal kevert textíliák, a műbőrök, műtalpak, a műanyag csapágyak használhatósága jobb, élettartamuk nagyobb a hagyományos megoldásoknál. Gyakorta a fejlesztés-kutatás eleve a minőség javítását, a tartósság fokozását célozza, és nem általában helyettesítő pótanyagok feltalálásét A minőség javítása — mint a munka társadalmi hatékonyság-növelésének igen fontos tényezője — a tudományos kutatás témája lett. A termék tartósságát élettartamát napjainkban már ugyanúgy megtervezik, mint a szerkezetét, a működési elveit Ez a tervszerűség külön előnyök és megtakarítások forrása. Ha egy gépkocsit például 100 ezer vagy 300 ezer kilométer lefutására minősítenek főjavítás nélkül, akkor erre a teljesítménytartamra szükséges fejleszteni a jármű valamennyi fontos szerkezeti részét: a motort, a sebességváltót, a futóművet, a karosszériát stb. így a gépkocsi nagyjavítása eleve tervezhető, és nem kell ötletszerűen, hol egyik, hol másik fődarab alkalmi hibáinak elhárításával bajlódni. Ha a fénycső vagy a villanyizzó üzemidejét például 2000 üzemórában állapítják meg, akkor érdemesebb a felhasználó nagyüzemben a 2000 üzemóra leteltével valamennyi fényforrást egyszerre kicserélni, függetlenül attól, hogy azok működőképesek-e. Több kár származnék abból, ha egy nagy csarnok több ezer fénycsövét, izzóját egyenként pótolnák, vállalva akár csak a néhány perces rossz megvilágítás veszélyeit, mint amennyi a már »leirt«, de még üzemképes égők selejtezéséből származik. Az élettartam tervezése, a minőségi jellemzők meghatározása nem puszta óhajra és elhatározáisra épül, hanem a gyártás és a felhasználás érdekeinek sokoldalú egyeztetését, gazdasági optimatizálását jelenti. Vagyis a minőség javítása addig kifizetődő, amíg a gyártó is, a felhasználó is megtalálja rajta számítását. Olyan minőségjavításra nincs szükség, amelyre a fogyasztó nem tart igényt, illetve a velejáró gyártási többletráfordításokat nem hajlandó a vételárban megfizetni, mert a fel- használás során nem térülnek meg azok. Vagyis a minőség javítása nem mindenáron valósul meg és nem is öncélú feladat. A felhasználó vagy a fogyasztó minden tennék és szolgáltatás iránt meghatározott minőségi követelményt támaszt. Ennél kevesebbet nem akar elfogadni, többet pedig nem hajlandó megfizetni. Ez a népgazdaság érdekét tekintve is racionális magatartás. A szezonális jellegű ruhák, cipők, ha tiszavirág-álelű divatigényeket szolgálnak, nem szükséges, hogy a legdrágább anyagokból készüljenek. Olcsó kártolt szövetből átmeneti kabátok, másodrendű, ám mégis tetszetős bőrkellékekből lábbelik készülhetnek. De az ilyen divatcikkek ára is kell, hogy tükrözze: ezúttal nem az örökkévalóságnak állítottak remekművet. No és a minőségi bizonyítvány is! A több évre vásárolt, nem divatjellegű cipőknél, ruháknál viszont az ilyen olcsó anyagok felhasználása, az olcsó technológiák alkalmazása — pazarlás és megengedhetetlen. A propaganda, a fogyasztóközönség kulturált tájékoztatása megkívánja, hogy a gyártó, a kereskedő írásban és szóban egyaránt ismertesse a terméket a vevővel, hogy az ne legyen zsákbamacska ... A női divatcsizma készülhet például a vizet nem szívlelő lakkbőrből. A baj csak abból származik, ha erről a vásárlás után, viselés közben szerez tudomást a vevő. A TERMELŐMUNKA CÉLJA emberi szükségletek kielégítése, használati értékek előállítása. A használati érték foka, a szükségletkielégítés mértéke ma még üzemeink többségében valahogy magától kialakul, és legtöbbször nem tudatos gazdasági kalkuláció, nem tervszerű fejlesztő munka végeredménye. Pedig a reform, a piaci mechanizmus érvényesülése, a felhasználók érdekeinek védelme elképzelhetetlen tudatos és tervszerű vállalati minőségfejlesztő politika nélkül A BÉKE VÉDELMÉBEN H atalmas utat tett meg az emberiség az elmúlt húsz évben — a Béke Híveinek Párizsi Világkongresszusa óta. Már a mai húszévesek is tudják, hogy a párizsi Béke-világkongresszus nem sokkal azután ült össze, hogy az Egyesült Államok kormányának szorgalmazására megalakult az Észak-atlanti Szövetség — a NATO. A jó szándékú emberek előtt Keleten és Nyugaton egyaránt ezzel teljesen világossá vált, hogy a második világháborút követő béke súlyos veszélybe került, mert az amerikai és a nyugat-európai vezető körök olyan 'katonai csoportosulást hoztak létre, amelynek célja az Európában kialakult helyzet erőszakos megváltoztatása volt A népek drágán szerezték meg a békét, hát féltették is azt A jó szándékú emberek tehát a cselekvés útjára léptek, mert felismerték: csakis a népek békeakaratának szervezett egyesítésével lehet elhárítani az új háború veszélyét. Ma már történelmi tény, hogy az egész világot átfogó békemozgalom az elmúlt húsz esztendő során óriási anyagi és szellemi erővé fejlődött. Egyes akciói száz és százmilliókat mozgattak meg földünk minden részén Skandináviától Ausztráliáig és Japántól a Tűzföldig. A béke megőrzése, a háború hirdetőinek elszigetelése a közvetlen napi munka mellett legfőbb céljává vált az üzemek munkásainak, fontos feladatává a falvak parasztságának, az íróasztalok mellett dolgozó értelmiségnek, minden társadalmi osztály és réteg tagjának egyaránt. A béke híveinek akkori felhívása minden néphez szólt: őrizzük meg közös házunkat, óvjuk meg ősi kultúránkat! S e felhívást — akiknek kedves volt a béke — meghallgatták és megértették — a marxisták éppúgy, mint a katolikusok vagy a szabadgondolkozók. Béke van. Az emberek alkotnak, új értékeket hoznak létre, nagyszerű alkotások születnek. S azért, hogy nem tört ki a harmadik világháború, sokat tett a magyar békemozgalom is. Megalakulásától kezdve harcoltak tízezrek az itthoni földön is azért, hogy a józan ész diadalmaskodjék, sikerüljön bilincset rakni azoknak a kezére, akik a pusztulást tartják mindenhatónak. Az elmúlt húsz évben megtett utat is felmérve ül össze az idei őszön a magyar békemozgalom VII. kongresszusa. A VI. kongresszus óta jelentős változások következtek be mind a nemzetközi, mind a hazai békemozgalom helyzetében. A nemzetközi helyzet alakulásé következtében megsokszorozódtak a mozgalom feladatai, és a mozgalom erősebbé, szélesebbé vált. Tehát maguk a változások is időszerűvé teszik a VII. kongresszus összehívását, s a mozgalom tisztikarának újjává- lasztását. A kongresszus egyben lezárja a nemzetközi és a magyar békemozgalom 20. évfordulójának jubileumi ünnepségsorozatát is. Időszerű feladat: V etőmagcsávázás új berendezéssel A Somogy megyei Növény- dúl. A gépjavító állomásokon védő Állomáson kaptuk a tájékoztatást Fülöp Mihály igazgatótól, hogy eddig a három somogyi területi tsz-szövetség- gel közösen nyolc csávázási bemutatót rendeztek a járásokban a termelőszövetkezeti szakembereknek. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható Nagy József főmérnök konstrukciója, az FCA nevű csávázógép iránt. Az állomás három ilyen berendezéssel rendelkezik, ezeket mutatta be a megyében, de októberben külföldön is látható lesz ez a gép: elviszik Csehszlovákiába, a nyitrai mezőgazdasági gépkiállításra. Közeledik az őszi kalászosok vetésének ideje, érthető, hogy a figyelem most a vetőmagvak megfelelő előkészítése felé forlevő csávázógépek egy része az elmúlt években a hosszas használat után tönkrement, sok termelőszövetkezet pedig nem rendelkezik saját berendezéssel. A növényvédő állomás ezért sietett a gazdaságok segítségére. — Állomásunk három ilyen gépet üzemeltet, ezenkívül a zselickisfaludi tsz-nek van még a megyében hasonló csá- vázója — mondta Fülöp elvtárs. — Az új berendezést a Székesfehérvári Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat gyártja. A gép kapacitása háromszorosa a régi csővázának: egy tízórás műszakban tiz vagon szemet készít elő vetésre. Ebből következik — no és a gép árából, amely megközelíti a 12 000 forintot —, hogy igazán gazdaságosan csak úgy üzemeltethetik, ha maximálisan kihasználják, s lehetőleg két műszakban működtetik. Az állomás a termelőszövetkezetektől beérkező vetőmagcsávázási igényeket igyekszik sorrendben kielégíteni, azonban lényegesen csak az segíthet, ha ezeknek a berendezéseknek a száma gyarapszik a megyében. Az eddigi bemutatók sikeresek voltak, több mint ötven új csávázógépet kértek a somogyi gazdaságok. A munka az őszi árpa vetőmagjának előkészítésével indul. A jövő évi gabonatermés biztonsága megkívánja, hogy csávázott, a kártevőknek ellenálló vetőmag kerüljön a földbe az ősszel valamennyi gazdaságban. H. F. Várhatóan mi lesz a VII. kongresszus napirendje? Mi előtt választ adnánk erre a kérdésre, gondolom hasznos, ha a tanácskozás jellegére is kitérünk. A hagyományos békekongresszus helyett munka- jellegű tanácskozást kívánnak szervezni. Az Országos Béketanács tisztikarának az a javaslata, hogy ez a fontos tanácskozás plenáris ülések és munkabizottságok formájában végezze munkáját. Négy munkabizottságot terveznek létrehozni. Az első a magyar békemozgalom helyzetével és feladataival kívánna foglalkozni jelenlegi helyzetünkben. A második az európai biztonság kérdéseivel és a tennivalókkal, a harmadik a vietnami szolidaritási mozgalommal, a negyedik pedig a békés egymás mellett élés politikájával és a nemzetközi helyzettel. Ebből a felsorolásból világos: minden fontos kérdés napirend kerül, s a kongresszus feladata, hogy programot adó határozatokat hozzon, építve az eddigi eredményekre, s meghatározva a tennivalókat. A magyar békemozgalom eddig is jelentős munkát végzett, de szükséges, hogy ezután is nagy feladatokat vállaljon magára. Fontos feladat, hogy a Békevilágtanács kérdéseinek helyes megoldásában is részt vegyen. E téren olyan kérdéseket kell megnyugtatóan rendezni, mint a béke-vi- lágmozgalom felépítésének és szervezetének megjavítása, a vezető szervek hatékonyságának fokozása, a munkában lévő formalitások kiküszöbölése, a békeharc új formáinak és módszereinek kidolgozása, a más békeerőkkel való kapcsolat kialakítása. B ár ezekről a kérdésekről a közelmúltban tárgyaltak a nemzetközi békemozgalom vezetői Berlinben — határozataik az egész mozgalomra érvényesek —, mégis ki kell alakítani a magyar akcióprogramot, amely az elkövetkező években a munka lényegét szolgálja. Támaszkodva a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén elhangzott nyilatkozatra, mely együttműködésre szólít minden haladó erőt, melynek drága a béke, akcióegységre hív minden jó szándékú embert, aki a haladást, az építést kívánja szolgálni. Bereczky Gyula Latincáék halálának 50. évfordulóján Emléktúra a Nádasdi erdőben ötven évvel ezelőtt halt mártírhalált Somogy öt proletár vezetője — Latinca Sándor, Tóth Lajos, Szalma István, Farkas János és Lewin Samu — a Nádasdi erdőben. A városi KISZ-bizottság emléktúrát szervezett emlékükre vasárnap a középiskolák kiváló sportolóinak részvételével. A gépipari technikum csapata végzett az első helyen. Felsorakoztak a csapatok az eredményhirdetésre. .mert a munkaerő olcsóbb Több munkás, kisebb termelékenység f A tény ismert: az év első felében a somogyi tanácsi vállalatoknál csökkent a munka termelékenysége. Kedvezőtlenül alakult az egy dolgozóra jutó termelési érték, s ebben bizonyos mértékig szerepet játszik a létszámnövekedés is. A múlt év első feléhez viszonyítva hatszázzal dolgoznak többen az iparban. Növekedett a nyugdíjasok és a fiatalkorúak foglalkoztatása is. Ugrásszerűen emelkedett a hatórás műszakban dolgozó fiatalok száma. Á Híradás- technikai Vállalat a nyári iskolai szünetben például kétszázötven tizennégy-tizenöt éves lányt foglalkoztatott. Miért nő a létszám ? A tapasztalatok szerint a létszámnövekedés többnyire indokolt. A megyei tanács munkaügyi osztálya a vizsgálatok során azonban azt is megállapította: előfordul még néhány helyen, hogy a bér- színvonal miatt növelik a létszámot. Alacsony fizetésű munkásokat, alkalmazottakat vesznek föl, s a náluk jelentkező átlagbér-megtakarításból emelik a régebbi dolgozók fizetését. Másutt pedig a biztonsági munkaerő-tartalék megteremtésére törekszenek: arra számítanak, hogy a szükségesnél több ember foglalkoztatása esetén a kilépésekkor sem jönnek zavarba. Létszámnöveléssel járt legtöbb helyen a rövidített munkahétvizsgálatai szerint egyedül a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál fogadható el, bár az összetételen itt is lehet vitatkozni: jelentősen nőtt az adminisztratív dolgozók aránya. Mindez természetesen befolyásolja a vállalatok termelékenységét. A tapasztalatok szerint tiz tanácsi vállalat közül ötnél csökkent, ötnél pépig emelkedett a munka termelékenysége. A tanácsi iparon belül a termelékenység kedvezőtlen alakulását több tényező befolyásolja. Ilyen többek között, hogy — főleg a Híradástechnikai Vállalatnál — magas a kézi munkát végzők aránya, sok a betanuló munkás, és az ő teljesítményük kisebb a régiekénél. Szerepet játszik ebben az is, hogy a rövidített munkahétre való áttérés bevezetésekor tervezett műszaki intézkedések egy része még nem valósult meg. Hogy mi ennek az oka? A vállalatok rendelkezésére álló fejlesztési alap kevés ahhoz, hogy viszonylag nagy műszaki fejlesztést tudjanak végrehajtani. Az is igaz, "hogy a somogyi munkaerőhelyzet pillanatnyilag azokat a vállalatokat juttatja előnyhöz, amelyek munkaerővel és nem műszaki intézkedéssel — tehát termelékenységnöveléssel — akarják fokozni a termelést. Pillanatnyi előny Olcsóbban jönnek ki, ha több munkást foglalkoztatnak, re való áttérés is. A tanács mintha gépet vásárolnak. Ez azonban csak pillanatnyi előny: később éppen a műszaki színvonal alacsony volta miatt nagyon is visszaüthet. Természetesen az is igaz, hogy a jelenleg érvényben lévő bérszínvonal-rendszer is ösztönöz a létszámhígításra. Ennek következményeként nőtt a nyugdíjasok aránya a termelésben. A létszámnövelés természetesen magával hozza a fluktuáció növekedését is. Ez pedig éppen ellenkező hatást idéz elő: azokban az üzemekben, amelyekben nagy a kézi munka szerepe és alacsony a műszaki színvonal, sokkal nagyobb jelentőséget kap a begyakorlottság. Ha tehát megindul a fluktuáció, csökken a termelékenység. S a gondolatot tovább is lehet folytatni: ahol nagy a fluktuáció és a bérfeszültség, ott rosszabb a munkafegyelem. Belső felmérést A gondok egy részén csak maguk a vállalatok tudnak segíteni. Ezért vizsgálják felül a csökkentett munkahétre való áttérés kapcsán tervezett intézkedések megvalósítását, az eddigi eredményeket, s ha szükséges — márpedig legtöbb helyén az —, akkor gyorsítsák meg ezt a folyamatot. A munkatermelékenység további csökkenésének csak akkor tudnak gátat vetni, ha feltárják és megszűntetik azokat az okokat, amelyek a vállalaton belül ezt előidézték. Kerczu Imre SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1969. «BcpteraSer 16.
