Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

AZ MSZMP SOMOGY MtOYII B I Z OTT S A C A M A K LAPJA XXV. évfolyam, 180. szám. Szerda, 1969. augusztus 6. Vigyázni kell! Délelőtt tíz óra. Várakoz­nak az emberek a buszmeg­álló oszlopa előtt. Kosárral a karjukon, kissé fáradtan, tü­relmetlenül a hőségtől. Má­sodpercnyi pontossággal tűnik fel a 3-as járat. MÁVAUT állomás—Egyenesi út A Cse­ren keresztül. Elhatároztam, hogy végigjárom a vonalat. óvatosan kanyarodik és lassít a kocsi, a várakozók kézbe szorított kétforintossal az ajtó felé fordulnak. Egy öregember megbotlik a járda­szélen, karjáról lebillen a ko­sár, szertehull a zöldség, s máris ott fekszik, szinte pár­huzamosan a kocsi feljárójá­val. — A meleg — lihegj mi­közben felemelik. — Ismerem a bácsit — mondja Győré Vilmos gépko­csivezető. — Még jó, hogy lassan kanyarodtam a járda mellé, s elkerültük a balese­tet. Elindulunk a vonalon. A kocsiban kellemesen jár a levegő, de az utasokat ala­posan megviselte a hőség a várakozás közben. — Egy kisebb hőhullám is komolyan emeli a baleseti statisztikát. Nagyon sokat ol­vasok erről az Autó-Motor­ban. De tapasztalom is. Ügyel­ni kell,'mert minket is eléggé igénybe yesz. Gyakran lehet hallani arról, hogy ilyenkor udvariatlanok a vezetők és az utasok is. Szerintem ez mind­kettőn múlik. És mutasson akármennyit is a hőmérő, ak­kor sem szabad megfeledkez­nünk magunkról. Jóllehet ilyenkor ingerültebbek az em­berek, és figyelmetlenebbek is. Hiába tűz a nap, azért utaz­ni kell. S a megállókról egyre többen szállnak fel. A Cseri útnál sorompót kapunk. És máris mérhető az utasok ide­gessége. Az ülések közül in­gerült mormogás hallatszik és elégedetlenség A vezető is er­ről beszél. — Most még jó, mert nin­csenek sokan, de a reggeli tömött munkásjáratok utasai jogosan idegeskednek. Elég, ha sorompót kapót itt, oda és vissza, máris többet ké­sünk, mintha valamelyik kö­zeli faluból járnának be. — Mi a véleménye, hogyan kell vigyázni? — Ennek csak egy módja van. Óvatosnak kell lenni és figyelni. És nem szükséges fölöslegesen buszozni. Ez a délelőtti járat tele van öreg­gel, és van, aki csak unalom­ból használja a bérletet. Bi­zony, nekünk, fiatalabbaknak kellene ügyelnünk a nagyon idősekre. — Balesete volt már? — Még nem. 1957 óta va­gyok a vállalatnál, mint sze­relő kezdtem. Innen mentem katonának. Ezen a vonalon három éve járok már, de ed­dig még nem volt baj. Nem­sokára elérem a 250 000 kilo­métert. Baleset nélkül... Csak vigyázni kell! T T II megbecsülés útja A tanácsok és a lakosság kapcsolatának közvetlenebbé válásáról, az ügyintézés meg­gyorsításáról és a félfogadás kulturáltságáról már több alkalommal írtunk lapuink­ban. A napokban Nagy Jó- zsefné olvasónktól hozott le­velet a posta, amelyben ar­ról ír, hogy lakás ügyében fölkereste a tanácsot. Több ircdában és több ügyintéző­nél járt, végső megoldásként bekopogtatott a vb-elnök iro­dájába. Tárgyalt, nem ért rá, de olvasónk megvárta, negyed tizenegytől fél ket­tőig állt az ajtaja előtt, mi­re befejeződött a megbeszé­lés. Az elnök (»-biztosan na­gyon éhes lehetett már, hi­szen nem tudott ebédelni menni«) készségesen meg­hallgatta olvasónk kívánsá­gát, s a lehetőségekhez mér­ten segíteni igyekezett. Nagy Józsefné leveléből a hála és a köszönet szavait olvashattuk, a szíve és lelki­ismerete diktálta az egysze­rű mondatokat. Jóleső érzés­sel olvastuk sorait, mert ez azt bizonyítja, hogy a vá­lasztók valóban olyan veze­tőre adták szavazatukat, akikben feltétlen bíznak, s tudják, hogy ha bármikor fölkeresik gondjaikkal, ba­jaikkal, udvarias, előzékeny és segítőkész bánásmódban lesz részük. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy vezető többnyire nem ren­delkezik idejével. Értekezle­tek, tárgyalások, megbeszé­lések váltják egymást reg­geltől estig, s ilyenkor bi­zony nem sok idő jut a sze­mélyes panaszokkal való fog­lalkozásra. Szándékosan hagytuk el a vb-elnök és a helység ne­vét, ahonnan levélírónk meg­címezte levelét. Fogadta az asszonyt és igyekezett lakás­gondjain segíteni — ez ter­mészetes, bár még nem min­denhol. Levélírónkat Idézzük: >►... mert én elmondom min­denkinek, ha szóba kerül, hogy kevés az ilyen, min­denki bajával szívből törődő vezető hivatalnok«. Itt kezdődik a tisztelet és a megbecsülés ... S. G. TA&iA Növekvő kapacitás — Szállítási gondokkal Nagy a várakozás és a készü­lődés a Kavicstermelő Vállalat gyékényesi bányájában. Ritecz János, a bánya vezetője elmond­ta, hogy a vállalat fokozatosan korszerűsíti a kavicsbányákat, és a rekonstrukciós akció — lassan a vége felé közeledve már — most érkezett el Gyékényesre. A beruházás értéke mintegy 50 millió forint, és az új gépek, osz­tályozó üzemrészek beindulásával, raktárak felállításával nagyban növekszik majd a bánya kapaci­tása. Megkezdték már a kotróha­jók vezetőinek az átképzését is. A bányában az elmúlt félév so­rán 452 ezer köbméter kavicsot termeltek ki, jóval többet, mint amennyit a félévre terveztek. Ez is bizonyítéka annak a jó munka­szellemnek, amelyről a bánya ve­zetője olyan szívesen beszél. A kapacitás teljes kihasználását megakadályozza azonban az egye­netlen szállítás, illetve a vasúti vagonok hiánya. Kérdéseikre még máig sem kaptak biztató és ki­elégítő választ. Panaszukat a MÁV pécsi szállítási igazgatósá­gának címezhetjük^ Orvoslása mindenképpen fojitos, és sürge­tően időszerű, hiszen alapvető ér­deke anyaghiánnyal küzdő építő­iparunknak is. Építőtábor Balatonszabadiban Önálló kezdeményezés, övekvő tekintély Példamutató és hasznos kez­deményezésről számolhatunk be: a KISZ siófotó járási bi­zottsága és a balatonszabadi K ISZ-szervezet önkéntes ifjú­sági építőtábort szervezett Balatonszabadiban. A szeszé­lyes időjárás miatt a terme­lőszövetkezet nyári mezőgaz­dasági munkáiban jól jött a segítség. Szatmári Lajos agronómus tájékoztatása szerint két tur­nusban 80 lány dolgozott. Az első csoportban tobi és Tab környéki úttörők és KISZ- esek, a másodikban kapos­vári diákok is voltak. Tíz-tíz napig segítettek a borsónyúvésben, a kukorica »idegenelés“Ken«. valamint a cukorrépa ' burgonya ga­zolásában. oonta 50—70 fo­rintot kereshettem, így a tábo­rozás ideje alatt — leszámít­va a háromszori ellátásért járó összeget — körülbelül 250—300 forint zsebpénzt gyűjthettek össze. A munka reggel 6-tól déli 1 óráig, esetleg fél kettőig tar­tott-. Utána fürödni mentek a lányok, s akinek nem volt kedve elhagyni a tábor terü­letét, az társasjátékkal^ játsz­hatott. tévét nézhetett, rádióz­hatott. Eredményesen zárult a na­pokban a balatonszabadi tá­bor. A haszon mellett ezzel a KISZ tekintélye is növekedett. Hasonló kezdeményezéseket várunk a továbbiakban is Tenni és szépíteni való bőven akad megyeszerte majdnem minden községben, termelő- szövetkezetben és állami gaz daságban. Az ilyen jól síké rült /',r után nyúlod te i»1' szívvel állhatnak a vezetők elé kéréseikkel a fiatalok. Valahogy így képzeljük el a KISZ más irányú tevékeny­ségét is. Látványos megmoz­dulások helyett elsősorban ilyen apró tettekre és hasznos munkálkodásra van szükség. (Bán) Gázolt a Ford Taunus Cserben hagyta áldozatát — Negyvenöt perc alatt elfogta a rendőrség Senki se hitt az őzmesének Amerikai rendszámú Ford Taunust igazoltatott a rend­őrjárőr szombaton késő este a 13. sz. AKÖV kaposvári központja előtt. A kocsi első szélvédője be volt törve, a hátsó ablak, az autó belseje csupa vér volt A volánnál ülő Gál Árpád harminc éves amerikai állampolgár arra a kérdésre, hogy miért néz ki így a Taunus, ezt válaszolta: — Egy őz ugrott neki a kocsinak... Az útközben kitalált mesét azonban nem hitte el a rend­őrség. Első pillanattól tud­ták, hogy a gyors Intézkedés meghozza a gyümölcsét, s negyvenöt perccel a somogyi utak lezárása után hurokra került a súlyo­san sérült áldozatát cser­ben hagyó gépkocsivezető. Török Géza huszonhat éves budapesti gépkocsivezető Ba- latonfenyves belterületén a 7. számú főútvonal menet szerinti jobb oldalán sétált. Nyolcvan-kilencven kilométe­res sebességgel száguldott Gál Árpád Ford Taunusa az úton, s olyan szerencsétlenül lökte meg Török Gézát, hogy esés közben kilendült a kar­ja, s beszorult a szélvédő üvegbe, amely a hirtelen ütéstől kitört. A nagy lendü­lettől a szerencsétlen ember felvágódott, s beverte a fejét a? autó tetejébe, majd esté­ben kiszakadt a fél karja, s a véres csonk beesett a ko­csiba. Gál Árpád mit sem törődve a vérében fetrengő férfival, elszáguldott Balatonlelle felé. Menyasszonya, a tizenhét éves Ipari vásár Pécsen Tízezer négyzetméternyi tarületen csaknem száz vállalat mutatja be termékeit Pécsen, a Baranya megyei Ipari Vásáron. A tíz napig nyitvatartó vásáron budapesti vállalatok is részt vesznek. (MTI fotó — Bajkor József felvétele) Justhova Mária csehszlovák állampolgár hiába könyörgött neki, hogy menjenek vissza. Vőlegénye a Becsali Csárda előtt végre visszafordult, de nem ment vissza a baleset helyére, hanem ráfordult a 67-es útra azzal a szándékkal, hogy kerülő úton, Kaposvá­ron, Böhönyén és Marcalin át mennek vissza Balatonke- resztúrra a szüleihez, vagy Balatonmáriára a villájukba. Gál Árpád egy idő után megelégelte a száguldást, megállt, hogy kiseperje a szél­védő szilánkjait, letörölgesse a vért a kocsiról. Takarítás közben megtalálták az ülés alatt a cserben hagyott férfi karját. Gál Árpád kidobta messzire, (!) s ráparancsolt a lányra: bármit kérdeznek, őz ugrott a kocsinak. Török Géza életének meg­mentésében és az ámokfutó autós elfogásában is a gyors intézkedés játszotta a legna­gyobb szerepet. Néhány perc­cel a baleset után a helyszín­re érkezett egy éppen arra haladó URH-kocsi. A benne ülő rendőrök azonnal jelen­tették a központnak rádión keresztül a történteket. A rendőrség nyomban lezárta az összes somogyi útvonalat, ne­hogy kicsúszhasson a gyűrű­ből a gázoló kocsi. A renge­teg vért veszítő, nagyon sú­lyos állapotban levő Török Gézát a marcali kórházba szállították, ahol jelenleg is ápolják. Gál Árpád először mindent tagadott, aztán arra hivatko­zott, ő nem látta a gyalogost csak az ütést észlelte, s azt hogy a szélvédő szilánkjai be­repültek a kocsiba. A bizo­nyítékok azonban meggyőzték: kár tagadni, s bevallotta, hogy elütötte és cserben hagyta Török Gézát. Az amerikai ál­lampolgár előzetes letartózta­tásban van, a rendőrség még folytatja a vizsgálatot. Any- nyit azonban már most érde­mes kiemelni, milyen ka­tasztrófát okozhat a szágul­dozás. S a baleset arra is felhívja a figyelmet, megfele­lő gyalogjárdákra volna szük­ség a tóparti ' községekben. Türelmes férj Arthur Addison pitts- burgi lakos (USA) válóke­resetet nyújtott be azzal az indoklással, hogy fele­sége elhagyta őt. A bíró megkérdezte, mikor kö­tötték a házasságot. Addison azt felelte, hogy felesége négy vagy öt alkalommal is elhagy­ta. Legutóbb ez 1921-ben történt, és azóta a 'türel­mes férj nem tudja, mi lett vele. Anglia legkövérebb embere Nem irigylésre méltó az a rekord, amit Arthur Armitage 39 éves brit könyvkereskedő állított fel. Nagy-Britannia legkö­vérebb embere. 236 kilót nyom. Meglepő azonban, hogy nem eszik sokat. Ét­kezéséről a következőket mondja: »-Könnyű reggelit fogyasztok, azután nem eszem addig, míg vissza nem térek a munkából. A vacsorám pedig olyan, mint más normális embe­reké. Atléta voltam, amíg nem kezdett nőni a sú­lyom,.« Jelenleg egy öltöny el­készítéséhez háromszor annyi szövetre van szük­sége, mint más férfinak. Védősisakos pincérek Az új-zélandi pincérek és bármixerek elhatároz­ták, hogy munka közben sisakot fognak viselni Az utóbbi időben ugyanis hi­hetetlen méreteket öltött a fiatalok agresszivitása, akiknek megtiltották az éjszakai lokálok látogatá­sát. Minden éjszakai mu­latóban plaikátok hirdetik, hogy 21 éven aluliaknak tilos a belépés. Az új- zélandi fiatalok tízezrei hadat üzentek ennek a rendeletnek. Főleg szom­batonként és vasárnapon­ként nagy csoportokban elözönlik a számukra til­tott szórakozóhelyeket, és ha nem szolgálják ki őket, botrányokat, verekedése­ket rendeznek. Nemcsak a helyiségek berendezé­sét zúzzák szét, hanem olykor a pincérek és mi­xerek fejét is beverik. Párbeszéd w Emlékszel még, mennyi brómot kellett a kávéval együtt lenyel- nünkt amikor még fiatal katonák voltunk, csak­hogy minél kevesebbet gondoljunk a lányokra? — Ennek bizony már negyven éve, de hogy jut ez éppen most eszedbe? — Nem tudom, de vala­hogy az az érzésem, hogy a bróm most kezd nálam hatni. Lajos Géza Swimgyi Mápisp Az MSZMP Somogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőséé. Kaposvár. Latinka Sándor u 2. Telefon: U-510. 11-511. 11x512. Kiadja a Somogy megvet Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Feleiö9 kiadó: Szabó Gábor. Be'-^.ldött kéziratot nem Orsiink még és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Itldexí 2506? Keöéuji a Suniv>.g\ oic-s'ei í'-vumaa- ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Launka S. u. 6. felelős vezető; Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents