Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
Munka a fold alatt A járókelők gyakran' látnak a járdán bekerített, esetleg sátorlappal leborított nyilast, amely a fold alá vezet. Vajon mit csinálnak a föld alatt. A kíváncsiak közé tartozom, érdekelt hát, hogyan dolgoznak lent az emberek. A lejutás az első alkalom tnal még elég körülményes A lépcsőn óvatosan kell lefelé menni, mert szűk a hely. Ütolsó lépcsőfok, és már lent Is vagyok. Körülbelül három méter mély, három-négy méter hosszú kábelaknában ál- "k. A falakból nagyon sok lönböző vastagságú ólom- v agy műanyag cső jön ki. A fal melletti állványokon haJ ladnak, majd az érkezési iránytól eltérve ismét a falban kiképzett lyukakba mennek. Ezek a vezetékek teszik lehetővé, hogy az emberek telefonon beszélhessenek egymással. Kaposváron a posta mellett* 2 * * 5 két aknában hatan dolgoznak, mégpedig a budapesti kábel- üzem munkásai. Kiss Béla, a kábelszerelői, csoportvezetője éppen 416 előfizető telefonvezetékét szereli. Egy-egy szál 0,4—0,6 mm-es papírral borított rézhuzal. Minden szálat külön keif a megfelelőhöz kötni. — Mire kell ügyelni a szerelésnél? — Figyelni kell a huzalkö- legek színét és azt. hogy milyen jelzés van rajta. Ha véletlenül megcserélünk kettőt, akkor már nem a megfelelő helyen szól a telefon. — Milyen érzés áűandóar á föld alatt dolgozni? — Én már húsz éve csinálom — mondja Késs Béla, — Megszoktam és megszerettem ezt a munkát. Lemle István nemrégen még ipari tanuló volt. Harmadéves korában a többféle munka közül ezt választotta Most éppen egy összeszerelt kábelt forraszt be ólommal. Üvegbölcsőben születnek a növényevő halak A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson megkezdték a növényevő halak mesterséges szaporítását. A megtermékenyített ikrákat vízzel töltött üvegedényekbe helyezik, és megfelelő hőmérséklet mellett keltik ki. A kísérleti állomás üvegbölcsőiből ebben az évben több millió halivadék kerül ki. Képünkön: Az ikrával teli üvegedények a keltetés ideje alatt. — Miért választotta ezt a munkát? — Azért, mert változatos. Sokfelé járunk az országban, fa minden munkahely más. Utazás közben sok várost megismerünk. Van, ahol jobb körülmények között dolgozunk, van. ahol alig férünk el a sok kábel között. Lassan a vezetékek is megváltoznak. Az ólomvezetékeket felváltja a műanyag. — Sokan megkérdezik a járókelők közül, hogy mit csinálnak? — Általában érdekli az embereket, mi van a föld alatti A másik aknában hárman dolgoznak, Palotai József, Ku- kuruzsnyák Károly és a fiatal Bihari János. A szerelés már itt is a végéhez közeledik. A legtöbb vezeték szépen sorban az állványokon van. Így sokkal tágasabb a hely. — Milyen veszéllyel jár ez a munka? ’ ' — A kötésnél használt ólomtól fertőzést lehet kapni Ezért mindennap fél liter tejet és egy citromot fogyasztunk el védőételként. — Mennyi ideig tart a kábelösszekötés? — Ha ketten végezzük, négy-öt óra, de ha egyedül és vastag a vezeték, akkor egykét napig is eltart. — Fizikailag fárasztó ez a munka? — Csak annyiban, hogy néha emelgetni kell a vastag vezetékeket. Sokszor inkább szellemileg fárasztó, mert a kötésnél nagyon kell figyelni, koncentrálni. — Milyen távolságban vannak a kábelaknák? — ötven-nyolcvan méterre, attól függően, hogy milyen akadályok vannak a földben. — Mióta dolgoznak itt Kaposváron? — Már tavaly március óta. Most már jobban ismerjük Kaposvár utcáit, mint az itteniek. Pár hét múlva végzünk, és menünk vissza Budapestre. — Nem rossz ez a vándorélet, távol az otthontól, a családtól? — Különösen a családos embernek nem jó, hogy mindig távol van. Legtöbben Szolnok. Nyíregyház; felé lakunk, de minden héten hazamegyünk. Az a jó, hogy kifizetik az útiköltséget A vándorláson meg nem változtathatunk. Ez a munkánkkal ,iár. Mindig megyünk, ahova menni kell, a kötelesség így kívánja. Adonyi Ágnes Igények és lehetőségek Lesz-e vízgazdálkodási szakközépiskola Barcson ? A Dunántúl az ország felszíni és talajvízkészletének több mint a felét adja. Mégis csupán egyetlen vízgazdálkodási középiskola van ebben az országrészben. — Ez adta az ötletet a szakközépiskola létrehozásához? — Ez is — mondja Sós Dezső, a Barcsi Járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. — A fiatalok továbbtanulása nagy gondot jelent járásunkban. A gimnáziumba egyre kevesebben adják be felvételi kérelmüket, szakmát szeretnének a gye-* rekek is, a szülők is. Bérezi Istvánnal, a gimnázium igazgatóhelyettesével azon töprengtünk, hogyan lehetne ezt az egyre súlyosbodó problémát megoldani itt Barcson. — Átolvastam a TIT összes szakfolyóiratát és minden vízüggyel kapcsolatos könyvet — veszi át a szót Bérezi István —, mert alapos felmérést akartunk végezni. Olyan iskolát szeretnénk, amelynek jövője van. A vízgazdálkodási szakközépiskola látszott a legjobb megoldásnak. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak (Pécsre) benyújtott előterjesztést lapozgatjuk. »A gimnáziumi tagozattal párhuzamosan egy vízgazdálkodási (szabályozási és hasznosítási) szakközépiskolát szeretnénk beindítani- — olvasom. — Hogyan fogadták a javaslatot Pécsen? — Nemcsak Pécsen, hanem Budapesten, a főigazgatóságon is örömmel. A pécsi igazgatóság vezetője, Kiss György, sok értékes tanácsot adott. Elmondta, hogy a barcsi szakaszmérnökség bővítését tervezik. A Dráva hasznos folyó a jövő elképzelései között sze repel a Dráva szabályozása, és egy téli javító hajókikötőállomás építése is. Napirenden van a Dunántúl belvízrendezése és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek öntözéses rendszerének bővítése. Somogybán például 350 öntöző- mester, vízügyi technikus és szakember állása betöltetlen Más megyékből, főleg Zalából és Baranyából is lenne jelentkező bőven. — Mikor indulhatna meg a képzés, milyen lehetőségei és akadályai vannak a szakközépiskola létrehozásának Barcson? — Legkorábban az 1971— 72-es tanévben kezdhetnék az oktatást. A gimnáziumban — a diákotthon kivételével — minden feltétel megvan. (Jelenleg a tizenkét tanterembő. csak nyolcat használ a gm- názium.) A tárgyi felszerelést megkapnánk, van olyan terület is, ahol a gyakorlati oktatás egy részét megtarthatnák. A folyami, vízügyi gyakorlatokat pedig a Dráván. A barcsi szakaszmérnökség szakoktatódat, mérnököket küldene az iskolába — tájékoztatott Sós Dezső. Ahogy Bérezi István is mondta, »-Barcson az élet sürgeti a vízgazdálkodási szak- középiskola létrehozását«. Átmenetileg 35—40 fiatal kezdhetné meg itt a tanulmányait. Később az igényeknek megfelelően fejlesztik az iskolát. Egyedül a diákotthon okoz fejtörést a barcsiaknak. Ezt — mint elmondták — községi erőből és társadalmi összefogással sem képesek előteremteni, így megoldásához az országos és megyei szervek támogatására számítanak. B. Zs. Paradicsomkutatás A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet főleg a paradicsommal kapcsolatos komplex kutatással foglalkozik. A kutatók fő feladata az új fajták előállítása, különösen az étkezési fajtákra fordítanak nagy gondot. A konzervipar részére pedig a nagy termőképességű fajták meghonosításán dolgoznak. Feladatkörükbe tartozik a paradicsom betegségei ellen való védekezés kiépítése, valamint a vetőmag előállítása. Az ország paradicsomterületének 90 százalékát az itt előállított fajtákból ültették be. A turmixgépnek is szerepe van a kutatásban. Képünkön: A paradicsom savtartalmának mérését készítik elő. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű a talajlakó kártevők vizsgálata A. VEINER - G. VEINER: NYOMOZÁS 34. TELEFONOGRAM 81 1. sz. Tyihonov rendőrszázadosnak. Bűnügyi rendőrség, Moszkva. "... a puska 1965. január 23- án készült a Tulai Fegyvergyárban. A 231234-es raktári szám alatt a brjanszki Sportszer-Nagykereskedelmi Vállalathoz került. A tulai bűnügyi nyomozó- csoport operatív tisztje Hohlov«. * * * Tyihonov telefonhívására a brjanszki Sportszer-nagykereskedelmi Vállalat közölte: a puskát 1965. áprilisában adták el a városi önkéntes Honvédelmi Sportszövetség klubjának. » » » TELEFONGRAM. RENDKÍVÜL SÜRGŐS! A BRJANSZKI BŰNÜGYI NYOMOZÓCSOPORTNAK. 119. sz. A moszkvai bűnügyi rendőrség körözi a VB 806237. számú TOZ—17 típusú puska tu- l jdonosát. A puska 1965. áprilisában került az önkéntes Honvédelmi Sportszövetség klubjának tulajdonába. Kérjük felderíteni, kinél található jelenleg. Az ellenőrzés eredményéről sürgős értesítést kérünk. A moszkvai bűnügyi rendőrség csoportfőnöke, Sarapov«. TELEFONOGRAM. RENDKÍVÜL SÜRGŐS! Bűnügyi rendőrség, Moszkva. Sarapovnak 7. sz. "Közlöm, hogy a VB 806237. számú, TOZ—17 típusú puska 1965. április 21-én valóban az önkéntes Honvédelmi Sport- szövetség városi klubjának tulajdonába került. A fegyvert sportvadászatra használták, őrzéséért a sportszertár vezetője, V. Sz. Honjakov felelős. 1965. június 29-én azonban a puskát — különböző más tárgyakkal együtt — ellopták a klub helyiségéből. A nyomozás Sz. J. Pelcsun személyében állapította meg a tettest. Pelcsun elismerte bűnösségét, és az általa eltulajdonított tárgyak egy részét visszaszolgáltatta. Vallomása szerint a többi lopott holmit különböző személyeknek adta el. A fent említett puskát egy ismeretlen férfi vásárolta meg tőle 45 rubelért a városi piacon. Személyleírást nem tud róla adni, de úgy véli, felismerné. Nyomozószerveinknek eddig nem sikerült megállapítani a körözött ismeretlen személyét. Plecsun jelenleg a jarcevói büntető-mur.katelepen tölti büntetését...« * * * KÉPTÁVIRAT. RENDKÍVÜL SÜRGŐS! Különleges intézkedés a BTK 132. sz. cikkelye alapján. A jarcevói büntztő-munkate- lep vezetőjének. Itt küldöm négy férfi megszámozott fényképét. Kérem, hogy az OSZSZSZK Büntető- törvénykeny vének 1965. cikkelye alapján mutassák fel őket azonosításra a jarcevói munkatelepen büntetését töltő Sz. J. Plecsun polgártársnak. Kérem az anyagot címünkre elküldeni: Moszkva, K—6 Pet- rovka 38. Sarapov csoportfőnök«. Tyihonov kinyitotta a páncélszekrényt, egy köteg fényképet vett -elő, figyelmesen tanulmányozta valamennyit. Négyet kiválasztott, a távirathoz erősítette őket. Majd némi gondolkodás után egy ötödiket is csatolt. Brjanszk ... Akszjonova Brjanszkban járt. Senki sem tudta, hogy oda készül, és amikor hazaért, senkinek sem mondta el, hogy ott volt. És hatvan óra múlva agyonlőtték egy behavazott telken Vladi- kinóban. Egy vadászpuskával, amelyet Brjanszkban loptak el. s Brjanszkban adtak el egy ismeretlen férfinak. Túl sok az egybeesés. Az eddigi gyanús’tottak közül senki sem brjanszki. És mégis ott kell keresni a tettest. "Egyelőre tapogatózunk" — »ondolta Sztasz. — »Tapogatózunk a puszta falon. De az "jtónak itt kell lennie, valahol egészen közel. Brjanszkban? Valószínűleg. Akszjonova fekete vonallal húzta alá noteszéban Hizsnyak nevét. Ugyanígy húzogatta alá rovnói föl- jegyzéseit is. Ezek szerint Hizsnyakot is inkább Rovnó- ban kell keresni. Hogy is szólnak azok a mondattöredékek? »A leprabacilusok tizenöt évig is elélnek«. »A gyávaság szüli a gaztettet«. Ez az utolsó előtti noteszeben volt. És az utolsóban, amit a retikülben találtunk? Ott is van valami hasonló: »A gyűlölettől fehér a izémé". És egy vonalakból rótt emberi figura. Egy másik ábra akasztófára emlékeztet. »Feni a fogát«. Valamiképp mindez összefüggésben lehet Hizsnyakkal. Hol keressük hát? Rovnóban vagy Brjanszkban? Rovnóban kell kezdeni. Akszjonova Rovnóban határozta el, hogy Brjanszkba megy. Itt kell lennie valahol az ajtónak!..." PÉNTEK. — Ébresztő, fiatalember! Hasára süt a nap! Tyihonov felnyitotta a szemét, és mindjárt hunyorogni is kezdett az ablakon beáran- dó vakító fénytől. Megdörgölte a szemét, megrázta a fejét. A padló alatt dübörögtek a kerekek, Tyihonov élvezettel locsolta magára a hideg vizet, vörösre dörzsölte az arcát, megfésülködött. »Nem ártana megborotválkozni" — gondolta. De nem volt nála a borotvafelszerelés. Semmit sem hozott magával, nem volt ideje hazamenni, egyenesen a Pet- rovkáról indult az állomásra. A kalauz csodálkozva meg is kérdezte: — És a csomagja? Tyihonov elnevette magát: — A ronda bőrönd a rossz ízlés jele. Inkább nélkülözöm. A kalauz gyanakodva mérte végig: — Harmadik fülke. (Folytatjuk.) Időszerű a talajlakó kártevők vizsgálata az őszi gabonák vetésére kijelölt területeken. A vizsgálatnak ki kell terjednie a cserebogárpajor, a drótféreg, a csócsárló és a ta lajszinten károsító mocskospajorok fölmérésére. A felvételezést mintagödrök ásásával kell végezni. A mintagödröket a táblán átlós irányban kell kijelölni; egy négyzetméteres 60 cm mélységű legyen. A talaj gondos átmorzsolásával pontos adatot kapunk a kár tevők jelenlétéről, melyeke denaturált szesszel félig feltöltött üvegben lehet gyűjteni. Az említett kártevők veszélyességi küszöbértéke a kö vetkező: csócsárló 2 db vagy 2 frissen csócsárolt növény négyzetméterenként, cserebogárpajor szántóföldi kultúrában 4, drótféreg 4, mocskospajor 2 darab négyzetméterenként. Amennyiben veszélyességi küszöbértékben vagy azon felül találhatók, illetve a kártevők együttes létszáma (drótféreg, csimasz, mocskospajor) eléri, esetleg mégha ladja négyzetméterenként az 5 darabot, talajfertőtlenítést kell végezni. Talajfertőtlenítésre használható a Hungária L—7 8 kgkh, Hungária L—2 20—50 kg/kh, Lindános szuperfoszfát 100 kg'kh dózisban Kijuttatás után a szert tárcsával a talajba kell munkálni. Tömegesen repülnek a kukoricamoly második nemzedékének leDkéi. Lárvái kuko ricán — főleg csövön —, valamint rostkenderen károsítanak. Ellenük a veszélvezte- tett területen (csemegekukorica kivételével) repülőgéorö' kipermetezett szisztematikus rovarölő szerrel lehet védekezni. Kísérleti méretekben alkalmas Basudin 5 granulátum kiszórása, amely Hungária DL—40-nel kombinált, jó eredményt ad. A megye északkeleti részén a mezeipocok gyors elszaporodása tapasztalható. A veszélyes kártevőt elsősorban évelő pillangós telepítésekben, út mentén és ruderális területen kell figyelni. Veszélyességi küszöbértéke 2 járt lyuk 100 négyzetméteren. Vegyszeres védekezésre használható az Arvalin, ebből 4 szemet kell a lakott lyukba juttatni, lucerna permetezésére 2 kg kh Thiodan, vagy Thionex 300 liter használható holdanként. A szerek erős mérgek, orvosi, tanácsi, vadásztársasági bejelentésről, őriztetésről és figyelmeztető táblák elhelyezéséről gondoskodni kell. A Thiodan és Thionex által kezelt takarmányt 30 napig nem szabad felhasználni. Tovább kell folytatni a védekezéseket az amerikai fehér szövőlepke, almamoly, szilvamoly, barackmolyok, kaliforniai pajzstetű, káposzta- hernyó. levéltetvek és atkák ellen. Kórokozóknál különösen a szőlőszürkepenész, sző- lőoeronoszpóra, őszibarack- és szőlőlisztharmat. almafa-liszt- harmat, alma- és körtevara- sodás, valamint zöldségfélék gombabetegségei ellen. A védekezések a várakozási idő és óvó rendszabályok megtartásának messzemenő figyelem- bevételével történjenek. A községi tanácsok mező- gazdasági szakigazgatási szervei adjanak hathatós segítséget a községek területén az amerikai feh*r szövőlepke elleni védekezés megszervezéséhez. A védekezés kötelező, a mulasztók ellen soron kívül szabálysértési eljárást kell foganatosítani a helyi szakigazgatási szervnek. El SOMOGYI NÉPLAP Péntek, lMfc
