Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

EGY NEB-VIZSGÁLAT /ELZÉSEI Mindent a borítékba? Fontos összegezést hallgat­tam a napokban. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság öt minisztériumi, három tanácsi vállalatnál és hat ktsz-nél megvizsgálta a szociális—kul­turális alapok, valamint a bé­ren kívüli juttatások helyze­tét, különös tekintettel az új gazdasági mechanizmus első esztendejére. Hogyan alakult a volumenük, illetve rendelte­tésszerű felhasználásuk? Helyben topogás vagy visszalépés? A jelentés elgondolkoztató tényekről, jelenségekről ad számot. Egyebek között pél­dául az egy dolgozóra eső bé­ren felüli juttatások átlagos évi összege nem gyarapodott. Ez változatlanul 1,4 havi bér­rel egyenlő, jóllehet 1968-ban a vállalatok magas nyereségre tettek szert. Sajátosan alakult az üzemi étkeztetés. A válla­latok, üzemek igyekeztek ezt mielőbb áttestálni valamelyik közetEeztetéssel foglalkozó vállalatra. Kaposváron egy‘ki­vételével, ma már nincs saját kezelésű üzemi konyha. Az üzemélelmezés viszont egyre kevésbé tudja kielégíteni a növekvő igényeket; az étkez­tetés színvonala erősen vissza­esett, az árak mozgása pedig minden esetben a dolgozót terheli. Mi a rugója ennek? Ilyen módon a vállalatok lé­nyegesen kisebb hozzájáru­lással oldhatják meg az étkez­tetést, mint saját konyhájuk fenntartásával. (A dolgozók­nak alig ötven százaléka ré­szesül üzemi étkeztetésben a megvizsgált vállalatoknál.) Különösképpen szembetűnő ez az olyan önálló minisztériumi vállalatoknál, mint például a Kaposvári Ruhagyár. Itt a szociális ellátottság meglehe­tősen hiányos; fejlesztésük kizárólag termelő területekre irányult. Étkezdéjük sincs. A tanácsi vállalatok a nye­reség tömegéből elsősorban iparfejlesztési feladatokat kí­vánnak megoldani. Ugyanak­kor feltűnően kismértékűek a részesedési alapból a szociá­lis—kulturális célokra fel­használt összegek. A szövet­kezeti iparban ilyen célokra nem is terveznek fejlesztést. (Bár meg kell jegyeznünk: a műkedvelő művészeti mozgal­mat anyagilag is támogatják.) Általában a maximális nyere­ség elérése a cél és ez termé­szetes is mindaddig, amíg nem csak erről van szó. Gyermek- intézménye például csak két minisztériumi vállalatnak van. Ez elől — rendszerint a szük­séges pénzeszköz hiányára hi­vatkozva — elzárkóznak a vállalatok, illetve kizárólag a helyi tanácsi szervektől várják a dolgozóikat is alaposan érintő gondok megoldását. Üzemi szociális—kulturális te­vékenység kiadásaival is csu­pán két nagyobb vállalatnál találkozott a vizsgálat. Szemlélet kérdése is Csak néhány fontosabb ész­revételt villantottam fel a vizsgálati jelentésből, de úgy gondolom, ez is rávilágít az üzemek, vállalatok többségé­nél uralkodó szemléletre. Ez a szemlélet a minél magasabb nyereség szemlélete, — ami lényegében helyes; ugyanak­kor érezhető a kulturális, jó­léti kötelezettségek elhárítása vagy semmibevétele is, ami viszont helytelen, és az új gazdaságirányítási rendszer, , vállalati érdek egyoldalú ér­telmezéséből adódik. Pártunk politikája a gazdasági fejlő­déssel, a termelési feladatok­kal párhuzamosan művelődési, illetve jóléti—szociális felada­tok, kötelezettségek vállalását is feltételezi, elvárja az üze­mek, vállalatok vezetőségétől. Az eredmények azonban a megvizsgált tizennégy vállalat közül tizenkettőben várako­záson aluliak az ott uralkodó körülmények, illetve a műve­lődési—szociális szemlélet hiá­nyossága alapján. És hadd említsek ezzel kapcsolatiban még valamit A NEB ülésén többen szen­vedélyesen elítélték azt a né­zetet, amelyik egyedül a bo­rítékban levő névleges össze­get hajlandó figyelembe ven­ni Kifogásolták, hogy nem­egyszer lemondunk a dolgozók érdekében hozott nagy jelen­tőségű határozatok megvalósí­tásáról. Nos, a vizsgálati anyag vitája lényegében csak erről szólt. Egy hozzászólás ki­vételével — amelyik tiltako­zott, amiért a területi gyer­mekintézmények felépítésének anyagi támogatását «-a válla­latok nyakába varrják«, hi­szen ez »kizárólag helyi taná­csi feladat« — tulajdonképpen a béren felüli juttatásokkal foglalkoztak a hozzászólók. A NEB viszont elsősorban a szo­ciális—kulturális célokat szol­gáló vállalati és szövetkereti alapokat és felhasználásukat vizsgálta meg. Erről azonban vajmi kevés szó esett. Hangsúlyosabban a társadalmi érdekről Távol áll tőlem, hogy bárkit elítéljek, amiért figyelmét és szenvedélyét a dolgozók ér­dekvédelme, a béren felüli juttatások problémái kötik le. Ez — miután közvetlenül érinti az embereket — részben érthető is. Ám, ismert, hogy a vállalatok, üzemek többsé­ge — egy-két országos vállalat kaposvári gyárának a kivéte­lével — bizony édeskeveset törődik közművelődési, nép­művelési vagy éppen szociális feladataival, s e feladatok üzemi intézményeivel, illetve a területi kulturális intézmé­nyek támogatásával, közös fenntartásával. (Amire nem­régen pozitív példát is írhattunk: az ÉDOSZ Művelő­dési Ház fenntartásához a környező négy-öt üzem rend­szeresen hozzájárul nyereségé­ből; éppen az új gazdasági mechanizmus új lehetőséged alapján!) Vajon nem érdemelne ugyanannyi figyelmet — eset­leg nagyobb hangsúlyt is — ez a kérdés? Wallinger Endre Kevesebb mezSgazdasdgl tűz Megtartják a tűzrendészet!' szabályokat Eredményesen dolgoztak a biztonsági őrök — A kevesebb kár — Veszélyben 20 vagon Dr. Egyed Dezső alezredes, a megyei tűzrendészet pa­rancsnoka látható elégedett­séggel mutatja a mezőgazda- sági tüzeli idei statisztikáját. — örvendetesen megválto­zott a felelős vezetők szemlé­lete, szinte alig akad, aki ne tartaná fontos kötelességének a tűzrendészet! szabályok megtartását. A gépszemlék rendiben lezajlottak, az arató- és cséplőgépeket ellátták a szükséges oltókészülékekkel és más fölszerelésekkel. A gépek kezelőit kioktatták, s kiadták részükre az utasításokat is. Ez érződött azon, hogy július végéig mindössze kilenc me­zőgazdasági tűz volt, s a kár összege 60 000 forintra rúgott. Tavaly júniusban, júliusban 32 tűzhöz vonultunk ki, s a kár összege elérte a félmillió fo­rintot öreglakon, a falu határában két kombájn arat a kertészeti tsz búzatáblájában. Mindket­tőn ott látni a gázzal oltó készülékeket, van lapát Is. Sándor Lajos, Nagy József kombájnos a tsz-elnök tűzren­dészet! utasítását is felmutat­ja. Ismerik a szabályokat, tudják, hol szabad tankolni, mi a kötelességük, ha tűz vagy tűzveszély van. S hogy mennyire fontos az oltókészülék, azt bizonyítja egy előző napi példa: Nagy József kombájnos arra figyelt fel, hogy a gép oldala füstöl, a súrlódás következtében egyik alkatrész átizzott. Az oltókészülékkel azonban meg­előzték a tüzet — Mi nem formálisan vé­gezzük az oltást Nem elég­szünk meg azzal, hogy az em­berek aláírják a papírt, mely szerint részt vettek a tanfo­lyamon, hanem megértetjük Terveső K A városi KISZ-vb a közelmúltban megtárgyal­ta, hogyan teljesítette a Tervező Iroda KlSZ-szer- vezete a KISZ lakásépí­tési akciója feletti véd­nökséget. A végrehajtó bizottság elismerte az alapszervezet jó munká­ját, s dicséretben részesí­tette. Impozáns épületben végzik munkájukat a tervezők. A ha­talmas rajzasztalok mellett fehér köpenyes fiatalok mé­lyednek a tervek fölé. Tervek — díjmentesen Deák Mária KISZ-titkár azzal kezdi, amire a legbüsz­kébbek. — Ifjúsági tervezőcsoportot alakítottunk, s irányításával társadalmi munkában építési terveket készítenek a fiata­lok. — Már sok épületet tervez­tünk — veszi át a szót L6- rincz Ferenc, a csoport egyik tagja. — Most a KlSZ-lakó- telep közművesítési terveit készítjük, teljesen díjmente­sen. Ez a munka százötven- ezer forint értékű. Vállaltuk az új ifjúsági ház tervezését is. A lakóházak tervei közül kettőt elfogadtak országos tí­pustervnek. A KISZ-kb ezért dicsérő oklevéllel jutalmazta őket. — Nagyon szívesen tervez­zük ezeket a lakásokat, még­pedig gyorsan és gazdaságo­san. Ehhez a vállalat is nagy segítséget ad. — A mi fiataljaink nem szeretnek sokat beszólni. Ná­lunk első a tett. A jó közös­séget elsősorban a közös munka alakította ki. Deák Mária négy éve tit­kár. Részt vett a munka ne­hezében, és örült az eredmé­nyeknek. Nem csodálkozom azon, hogy lelkesen, büszkén beszél munkahelyükről, mun­katársaikról — Itt csak az a fiatal ma­rad, aki szívvel-lélekkel vég­zi ezt a munkát. Tisztelik és értékelik a fiatalokat. Például a kollektív szerződés megkö­tésénél is figyelembe vették a javaslatainkat A fiatalok látják az eredményeket, ér­zik az anyagi és erkölcsi megbecsülést Amit adnak, azzal ők is gazdagabbak. „Nagyon szeretem őket“ Szigetvári Györgyöt, a vál­lalat igazgatóját kérdezem a fiatalokról. — Én egy kicsit elfogult vagyok irántuk, nagyon sze­retem őket. Ezek a fiatal em­berek országosan elismert munkát végeznek. Mindent megadunk nekik, mert maga­tartásban, tudásban kiválóak. Állandóan képezik magukat. Tizenhármán tanulnak je­lenleg technikumokon, egye­temen, főiskolán. Ez a válla­latnak is hasznos. A párttitkár, Pusztai István kilenc éve KISZ-titkár volt itt Figyelemmel kísérte a szervezet fejlődését — Tizennégy helyett ma már harmincötre növekedett a tagok száma. Erősebb szer­vezet alakult ki. A munká­ban nagyon jól együttműkö­dik ez a gárda, azonban a szabad idő eltöltése nehéz. Mindenkinek kialakult érdek­lődési köre van, és ezt elég nehéz összeegyeztetni. Azon­ban van egy olyan mag, amely vezeti az egész fiatal­ságot A KISZ-lakások köz­művesítésének tervét augusz­tus végére szeretnénk elkészí­teni, ez csak akkor sikerül, ha az Áramszolgáltató Válla­lat, a Gázszerelési Vállalat segít ebben. Ilyen a tervező, rajzoló KISZ-tagok élete. Nem ez az egyetlen ilyen fiatal gárda az országban. Sokan vannak. Adonyl Ágnes itiii nir velük, hogy a szabályok is­merete, betartása a tsz és minden tag részére nagyon fontos — mondja Kollár László gépészeti brigádvezető. A termelőszövetkezetben nem volt gondatlanságból ke­letkező tűz az e'" évek­ben. Munka közben nem árt, ha gyakran ellenőrzik a gépeket, főleg a surlódó, nagy terhe­lésnek kitett alkatrészeket. A csömendi tsz gabonatáblájá­ban aratás közben a kombájn egyik alkatrésze átizzott a súrlódástól, leesett, s meg­gyulladt a még learatallan búza. Szerencsére a tüzet gyorsan eloltották, és így na­gyobb kár nem keletkezett. Pusztakovácsiban a kísérleti gazdaság földjén a dőlt gabo­nában szorgoskodik gépével Bedics József. — Nem kaptam tűzrendé­szet! utasítást, ellenőrző köny­vet, még a gépet sem vettem át — válaszol kérdésünkre Ez szabálytalan. Nemcsak ő, hanem a munkára utasítást adó Gyarmati Gábor is fele­lős, ha valami történik. Bizén és a somi term elő­szövetkezet földjén is tapasz­talták az ellenőrök, hogy tűz­rendészet! utasítás nélkül küldték dolgozni a gépeket Németh József őrnagy, a tűzrendészet marcali parancs­noka szerint is javult a fe­gyelem a járásban. Tavaly még több gépnél tapasztalták, hogy oltókészülék nélkül kezdték az aratást, most ilyen nem fordul elő. Az oktatások rendszeresek, alaposak, a ve­zetők nagyobb felelősséggel kezelik, védik a gondjaikra bízott társadalmi tulajdont. Persze azért e téren is tapasz­talni hibát. Beszélgetés közben hirtelen élesen felharsan a riasztó- csengő, tüzet jeleznek. A két tűzoltókocsi nyomában mi is a marcali Vörös Csillag Tsz tavalyinál lényegesen takarmány! gombai majorjába igyekszünk. Mozdonyszikrától meggyul­ladt a sínek menti száraz gaz. A tűzoltók a jelzés után öt perccel már a helyszínen vol­tak, addigra azonban a mező­ről ősszesereglett asszonyok, férfiak, kapával, ásóval elfoj­tották a veszélyesnek látszó tűzet. — Ha ez éjszaka történik, oda a téli takarmányunk... Védőszántás kellene a vasút­vonal és a kazlak közé — jegyzi meg Szabó János ma­jorgazda. Kellene? Amikor a húsz va- gonnyi takarmányt idehordták, már akkor kellett volna errőL gondoskodni! E tüzet megelő­zően egyszer már kigyulladt a sínek menti száraz avar. Szerencsére a szél ellenkező irányba vitte a tüzet A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok megszívlel­ték az utasítást, és az érett gabonát elsőnek a vasutak mentén kezdték el aratni. Gondoskodtak védőszántásról és biztonsági őrökről is. En­nek köszönhető, hogy Kisba­jomban azonnal észrevették a mozdony szikrától keletkező tüzet, s nyomban el is oltot­ták, kár alig keletkezett. To- ponáron ugyancsak az őrök oltották el a mozdonyszikra tüzát, de így is 3300 forint értékű gabona égett el. A sióó foki járásban helytelenül ér­telmezték az őrök feladatát, mert éjszaka hazamentek mint akik jól végezték dolgukat... A vezetők a legtöbb helyen szigorúan megkövetelik beosz- tottaiktól a szabályok meg­tartását Somogy túron a tsz- elnök utasította az egyik kombájnvezetőt, hogy gépén'1, az olajfolyást szüntesse meg, mert az baleset-, illetve tű - veszélyes. Ezt nem hajtotta végre, ezért az elnök fegye' - milsg vonta felelősségre az utasítást megszegő komba j- nost. Szalai László A* ifjú tervezők. Nagyatádiak tapasztalatcseréje Balatonszentgyörgyön Először mentek tapasztalat- cserére más község szakmakö­zi bizottságának tagjai Bala- tonsrentgyörgyre. A létszámá­ban kétszer akkora nagyatádi szakmaközi bizottság küldte el Balogh Lajos titkár vezeté­sével négy vezető munkatár­sát, hogy a helyszínen tanul­mányozzák a balatonszent­györgyiek eredményeinek for­rását, módszereiket. A járási székhelyről érke­zett szakszervezeti tisztségvi­selők nagy érdeklődéssel néz­ték meg a szakmaközi bizott­ság klubját, meghallgatták Simon József titkár és Erdé­lyi József kultúrfelelős tájé­koztatóját, majd számtalan kérdést adtak fel. Elsősorban az érdekelte őket, hogyan váltják aprópénzre a szakma­közi bizottságok helyéről, sze­repéről hozott SZOT-határo­■zatot, miként működnek együtt a községi tanáccsal, a tömegszervezetekkel és -moz­galmakkal. Sokáig boncolgat­ták, milyen módszerekig 1 mozgósítják a szakmaközi bi­zottság tagjait a községpolit - kai tervek megvalósítására, a szakszervezeti oktatásra B 1. - tonszentgyörgyön. A szaknr - közi klub működéséről nagyo sokáig beszélgettek a vendé­gek és vendéglátók. Töviről hegyire kikérdezték a szent- györgyieket, hogyan kezdték el a helytörténeti kutatást, s hol tartanak jelenleg. A megbeszélésen részt vevő Cseh János, az SZMT szerve­zési bizottságának munkatár­sa a somogyi szakmaközi bi­zottságok eddigi tévéké ysé- géről és az előttük álló fel­adatokról tájékoztatta a nagy­atádiakat és a balatonszent­györgyieket. Falusi divat A kis ruházati bolt tele van bő szoknyás, fejkendős nénikékkel. A piaci kosarak üresen ásítoznak az ajtó mel­lett. Különösen a méteráru­osztálynál nagy a tolongás. Egymást túlkiabálva igye­keznek kiválasztani a leg­megfelelőbb anyagot. A két eladó nehezen tudja a kéré­seket ilyen hangzavarban teljesíteni. — Azt a vékony, szürkés színű anyagot mutassa meg! —r leéri az egyik néni. A kiszolgáló leveszi a kért hatalmas tekercset. Egyszer­re öten furakodnak oda, hogy láfsák, megtapintsák. — Három métert kérek belőle! — Én is kérek két métert! — Nekem, aranyoskám, ki* és felet adjon! A Icarton egyre fogy. Lát szik az eladón, szívesen adnf már más anyagot is. Közbe, a »népszerű« anyag már a másik eladó kezébe került. ■. Az utolsó métereket adja egy középkorú asszonynak. Végül a futószalagszerű ki­szolgálás közben már nem bírja megjegyzés nélkül, és félig tréfásan, félig bosszú­san szól az asszonyokhoz. — Ne ezt vegyék mind. Talán egyenruhában akarnak járni, mint a tűzoltók? A. A. SOM OOKI NÉPLAP B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents