Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

'■o í A-. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér 1 Csaknem 30 ezer önkéntes ifjúmunkás Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 197. szám 1969. augusztus 27., szerda Az együttműködés javításával fl lakosság jobb áruellátásáért A belkereskedelem és a kohó- és gépipar vezetőinek tárgyalása A KGM és a Bélkesreske- détmi Minisztérium vezető munkatársai, továbbá a két tárcához tartozó érintett vál­lalatok vezetői kedden — az új mechanizmus bevezetése óta első ízben — széles körben megtárgyalták a lakosság el­látásának helyzetét és vár­ható további alakulását. A felszólalók egybehangzó véleménye, hogy bár több vasműszaki áru kerül forga­lomba, mint azelőtt, és a hiánycikkek száma is csök­kent, a kereslet egy részét még nem tudják kielégíteni. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyezettes elmondotta, hogy a kohászat és gépipar ez év első felében 4,47 milliárd forint értékű árut szállított a belkereskede­lemnek, 2,3 százalékkal töb­bet, mint tavaly az első fél­évben. A hiánycikként nyil­vántartott fürdőkádból 14, ké­ziszerszámból 24, épületszerel­vényből 25,5, betonacélból és idomvasból 20 százalékkal többet adtak át a hazai ke­reskedelemnek. A piac felve­vő képessége azonban ennél nagyobb mértékben nőtt. Az ellátásban zavarokat idézett elő, hogy a kereskedelem ren­delései túlzottan óvatosak vol­tak, nem számoltak a vásárló­erő jelentős növekedésével. Hazai rendelés hiányában az ipari vállalatok újabb ex­portpiacokat kerestek és ta­láltak. Az első félév végén a nagykereskedelem már szá­mos olyan cikkre jelentette be igényét — mint például hűtő­gép, magnetofon, tv, porszívó —, amelyből tavaly a ren­delések egy részét visszavon­ta. Pótrendeléseket adott fel centrifugára, . mosógépre, vil­lanybojlerre is. Mivel az ipar­vállalatok külföldi szerződé­seikkel lekötötték a kapacitá­sukat, az újabb igényeknek már csak részben tudnak ele­get tenni. Ennek ellenére az eredetileg tervezettnél igye­keznek többet szállítani épü­letvasalásból, hűtőszekrényből, televízióból és más cikkekből. I A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium nemrég foglalko­lényegesen tovább nő az áruk vábbi jelentős iránti hazai kereslet. Müsza ki cikkekből előreláthatóan 12—13, vasárukból 10—11 szá­zalékkal kell növelni a forgal­mat. Előzetes számítások sze­rin jövőre 220 ezer hűtőszek­rényt, 180 ezer mosógépet. 220 ezer kerékpárt, 200 ezer olajkályhát, 250 ezer tv-ké- szüléket hoz forgalomba a belkereskedelem, az alkatrész- ellátást pedig ennél is na­gyobb mértékben kell növelni. Mivel most már erőteljeseb­ben megkezdődött a régi ház­tartásig gépek cseréje, az 1970 to­zott a hazai ellátás helyzeté­vel, programot dolgozott ki a hiányok felszámolására. A vállalatok egy része bővíti ka­pacitását, ennek eredményei részben már 1970-ben érezte­tik majd hatásukat. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy az ipari és ke­reskedelmi vállalatoknak job­ban figyelembe kell venniük egymás érdekeit. Célszerű volna az is, ha a kereskede­lem hosszabb időre előre és folyamatosan rendelne, ezzel biztonságot nyújtva az ipar­nak. Azt is fontosnak tartja, hogy a belkereskedelem ide-’ utáni évekre a forgalom jében értesítse az ipart im- ____________________ p ortszándékairól, hogy nagy tömegű külföldi áruk érke­zése ne okozhasson meglepe­téseket. Borsos László belkereske­delmi miniszterhelyettes el­ismerte, hogy a belkereske­delmi vállalatok korábbi ren­delései nem voltak eléggé megalapozottak, túlzottan ala­csony értékesítési lehetőségek­kel számoltak, s készleteiket nagyobb mértékben csökken­tették, mint- ahogy az indo­kolt lett volna. Kijelentette, hogy o minisztérium a jövő­ben nem lesz elnéző vállala­tainak hibáival szemben. Anyagi konzekvenciái is lesz­nek annak, ha valamely vál­lalat nem a forgalom emelé­sével, álló- és forgóeszközei­nek lehető legteljesebb ki­használásával, hanem a kész­letek csökkentésével vagy más módon akar nagyobb jö­vedelemhez, anyagi előnyök­höz jutni. Véleménye szerint azonban az ipari vállalatok munkáján is javítani kell. Javasolta, hogy az ipar erő­sítse tovább hazai piackuta­tó-hálózatát, s a belkereske­delem kiszolgálására fordít­son több energiát. Vélemé­nye szerint a közgazdasági szabályozókat is úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy a hazai kereskedelmet érdemes legyen legalább olyan jól kiszolgálni, mint az exportpiacot. Erre egyik legjobb eszköz az ex­port-ártámogatás csökkentése. Ez annál is fontosabb, mert a felmérések szerint jövőre növekedésével kell számolni. Borsos László egyetértett dr. Kocsis Józsefnek azzal a ja­vaslatával, hogy az ipari és a kereskedelmi vállalatok lehe­tőleg hosszabb távra kössenek megállapodásokat. Hozzáfűzte azonban, hogy az ipar bizton­ságát szolgáló szerződésekért a kereskedelem ellenszolgálta­tást, például egy-két százalé­kos ármérséklést vár. Egyet­értett azzal is, hogy a bel­kereskedelmi importról már az elhatározás időszakában tájékoztatni kell az ipart. (MTI) Egymillió négyszázezer órát dolgoztak az építőtáborok fiataljai Letették a szerszámokat a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nyári táboraiban az utolsó turnus önkéntes munkásai. Jú­nius 15-től augusztus 23-ig — öt váltásban — csaknem 30 ezer fiatal segítette a legsür­getőbb népgazdasági feladatok elvégzését. A 36 nyári ifjúsági építőtábor lakóinak többsége a Bács- és a Pest megyei ál­lami gazdaságokban, illetve termelőszövetkezetekben dol­gozott, hogy kellő időben le­szüreteljék a zöldség- és gyü­mölcstermést, elvégezzék a növényápolást A két nagyobb »-megrende­lőn« kívül még Veszprém, So­mogy, Szolnok és Baranya me­gyében végeztek mezőgazdasá­gi munkát a fiatalok. Győr- Sopron és Borsod megyékben csatornaépítkezéseken, Pest, Fejér és Baranya megyékben pedig az út- és vasúthálózat korszerűsítésénél segédkeztek a diákok. Két tábor lakói pe­dig az úttörők üdülővárosai­nak — Csillebércnek és Zán- kának — a rekonstrukcióján dolgoztak. Az elvégzett munkáról még nem készült részletes statiszti­ka, annyi azonban már. bizo­nyos, hogy az idei önkéntes ifjúmunkások alaposan tetéz­ték az elmúlt évek teljesítmé­nyét. Az első turnus fiataljai a számukra megállapított ter­vet 106 százalékra teljesítet­ték, s ezt a szép eredményt még felülmúlták a második és a harmadik turnus munkásai 118, illetve 120 százalékkal. Jóval túlteljesítette a 100 szá­zalékot a negyedik és az ötö-. dik turnus gárdája is. A KISZ központi bizottsá­gának munkatársai gyorsmér­legben összesítették az első négy turnus teljesítményét. E szerint a szünidei munkások leszedtek és válogattak 40 677 mázsa gyümölcsöt és 6744 má­zsa zöldséget, elvégezték tó ob mint 8 millió szőlőtőkén áz időszerű munkákat, az út-, vasút- és csatornaépitkezése- ken megmozgattak 145 894 köbméter földet, s talajegyen- getésben a teljesítményük meghaladta a 270 000 négyzet­métert. Az utolsó (ötödik) tur­nus eredményeit még csak a napokban dolgozzák fel. A már kész statisztikák szerint az első négy turnus pontosan 1 390 152 munkaórát teljesített, s ezzel a fiatalok — a tizen­egy évvel ezelőtti kezdettől számítva — teljesítették a húszmilHomodik munkaórát. A táborozás érdekességei: az első két turnusban a ma­gyar fiatalokkal együtt 80 szovjet és 40 lengyel diák dol­gozott. Munkához látott a 300 ezredik táborozó, s az utolsó turnusban önálló tábort nyi­tottak a külföldieknek. A Kis­kunhalas melletti Kígyós­pusztán 21 ország 100 fiatalja vett részt a munkákban. Szolidaritás Vietnammal A helsinki ifjúsági találkozó Helsinkien ^ vége felé kö­zeledik a vietnami szolidaritá­si világtalálkozó. A keddi ta­nácskozások után a szakbizott­ságok már összegezik javasla­tukat, és elkérzítik jelentései­ket, amelyek a szerdai plená­ris ülésén kerülnek megvita­tásra. Az egyik ilyen jelentés — »a vietnami ifjúságnak az amerikai agresszió ellen és ha­zája védelmében vívott har­ca« — e’készítésére a vietna­mi népnek nyújtott segítség e1 ismeréseként a magyar de­legáció kapott megbízást. Kedden két sajtóértekezletet tartottak. Délelőtt Nguyen Van Trien, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány Párizsban tárgyaló kül­döttségének helyettes vezető­je, délután pedig Hoang Minh Giam professzor, a VDK mű­velődésügyi minisztere talál­kozott a sajtó képviselőivel. Ho Si Minh üdvözlő távirata Ho Si Minh, a VDK elnöke üdvözlő táviratot küldött Hel­sinkibe az ifjúsági vietnami szolidaritás világtalálkozó kül­dötteihez. Ho Si Minh táviratban kö­szönetét mond a világ ifjúsága képviselőinek azért, hogy tá­mogatják a vietnami nép igazságos harcát az amerikai agresszió ellen. A találkozó részvevőinek sikereket kíván­va, a VDK elnöke leszögezi: a vietnami nép szilárd elhatáro­zása, hogy mindaddig folytat­ja harcát, amíg az Egyesült Államok meg nem szünteti agresszióját, ki nem vonja minden feltétel nélkül saját és csatlósai csapatait Dél-Viet- nam területéről, mindaddig, amíg nem teszi lehetővé Dél- vietnam népe számára, hogy maga oldja meg problémáit. (MTI). Nem merítette ki hitelletőségeit a kiskereskedelem A Magyar Nemzeti Bank a készletről A kis- és nagykereskedelem együttes készletei jelenleg mintegy 1,8 milliárd forinttal alacsonyabbak, mint egy év­vel ezelőtt, s nagyjából ha­sonló a különbség az 1968. év végi készletekhez képest is. Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért a Magyar Nem­zeti Bankban a készletek csökkenésének okairól és ten- dendáiróL — A csökkenés fő oka — hangzott a tájékoztatás —, hogy az új mechanizmus indu­lására nagy tartalékokkal ké­szült fel a kereskedelem. A kereskedelmi készletek a gaz­dasági reform bevezetésekor több mint 25 milliárd forintos rekordértéket értek el. E nagy tartalékok birtokában a ke­reskedelem tartózkodott újabb nagyobb rendelésektől, s az ipari vállalatok egy része a rendelések hiányában a bel­földi piac helyeit újabb kül­földi piacokat keresett. Ezért 50. születésnapját ünnepli a szovjet filmművészet 1919. augusztus 27-én írta alá Lenin a szovjet állami filmművészet megteremtésére vonatkozó dekrétumot — ezt a dátumot tekintik a szovjet film születésnapjának. A szov­jet filmalkotásik azóta is nagy nemzetközi fesztiválok állandó díjnyertesei, a film­piac magasan jegyzett pro­dukciói közé tartozik. A felszabadulás óta a ma­gyar filmszínházak több mint 700 szovjet játékfilmet mu­tattak be, amelyeknek néző­száma jóval meghaladta a 400 milliót, 2 600 000-en te­kintették meg a Maximkát, 2 500 000-en a Bátor embere­reket, s csaknem kétmillióan váltottak jegyet a Kétéltű ember és a Ballada a kato­náról című filmek előadásai­ra. 1967-ben készült el az első szovjet—magyar koprodukciós film, a Jancsó Miklós ren­dezte »Csillagosok, katonák«. ' A magyar filmesek napja­inkban is állandó vendégei a szovjet stúdióknak, hamaro­san két újabb közps alkotás forgatása indul meg. Szász Péter rendező »Kapaszkodj a fellegekbe/« címmel egy 1919- ben játszódó történelmi víg­játékon munkálkodik, míg Keleti Márton Lisz életéről készít filmet szovjet kollégái­val. Érdekesek a Szovjetunió­ban bemutatót magyar játék­filmek látogatottságáról valló adatok. 1948-tól számítva a szovjet filmszínházakban csaknem 150 magyar játék­film pergett, s látogatóik száma jóval meghaladta az 1 milliárd 806 milliót. Egy siker a sok közül: Húsz óra című filmünket nyolc hónap alatt három és félmillióan nézték meg. Hazai mércével mérve ugyancsak ritka szám ez is: a szovjet filmesek csu­pán erről az egy produkció­ról 1182 kópiát készítettek. A franciaországi Volt önkéntesek és Ellenállók Egyesületének magyar származású tagjai budapesti látoga ásuk alkalmából, Párizs felszabadulásának 25. évfordulójára emlékezve, a Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Kerepesi te­metőben a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél helyeztek el koszorút. A képen: Koszorúzás a Kerepesi temetőben. ___ k ésőbb, a hazai rendelések új­bóli növekedésekor már nem mindig tudott az ipar lépést tartani a kereskedelem igé­nyeivel. — Többször felmerült, hogy vajon a pénzügyi szabályozó eszközök nem ösztönzik-e túl­zottan a kereskedelmet készle­teik korlátozására, csökkenté­sére. A tapasztalatok nem ezt igazolják. A Magyar Nemzeti Bank — éppen a vásárlóerő növekedése, s az áruk iránti növekvő kereslet miatt — jú­lius eleje óta újabb pénzügyi kedvezményeket nyújt a kis­kereskedelemnek megfelelő készletek gyűjtéséhez. Lehető­vé vált, hogy ha a kereskedel­mi vállalat áruértékesítése nem csökken, úgy a készletnö­velésre hitelt kaphat, tehát azt nem kell fejlesztési alapjából finanszíroznia. Bár az erről szóló tájékoztatás már másfél hónappal ezelőtt megjelent, a vállalatok e hitellehetőséggel eddig alig éltek. Jogosan fel­tehető tehát, hogy a megfelelő készletek gyűjtésének nem pénzügyi okai vannak. Az áruellátás további javításának mindenképp az a fő feltétele, hogy az ipar és a kereskede­lem minél jobb kapcsolatokat építsen ki, az ipar a piac igé­nyeinek megfelelő választék­ban elégítse ki a kereskedelem igényeit. — A kereskedelmi készletek egyébként az év eleje óta is­mét növekedtek. Ez év már­ciusában 23 149, júliusban pe­dig /már 23 245 millió forint ér­tékű áruja volt a kis- és nagykereskedelemnek. Azt természetesen nehéz lenne el­dönteni, hogy ez az árumeny- nyiség sok vagy kevés; ez el­sősorban azon múlik, hogy aZ árukészletnek milyen az össze­tétele, megfelel-e a piaci ke­resletnek. A tapasztalát az, hogy — bár az áruválaszték javult — még mindig h ába keres a vevő egyes közszük­ségleti cikkeket a boltokban. A hitellehetőségek minden­esetre a kiskereskedelem ren­delkezésére állnak, hogy a szükséges árut beszerezzék, a közgazdasági szabályozók vár­ható továbbfejlesztése pedig bizonyára még hatékonyabban ösztönzi majd a.z ipart, hogy az eddiginél is jobban alkal­mazkodjék a lakosság igényei­hez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents