Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
I Cérna nélküli varrógép Szovjet mérnökök olyan varrógépet konstruáltak, amelynél nincs szükség az orsók gyakori cseréjére, s nem kell bajlódni a cérna befűzésével sem. Szerkezetileg nagyon hasonló a hagyományos varrógéphez, csupán hiába keressük benne a tűt, annak helyén egy legömbölyített végű, lapos lemezt találunk, mely ultrahang rezgéseket keltő generátorral van összeköttetésben. Amikor a tűhöz hasonlóan lelel mozgó lemez a szövet szálaihoz ér, olvadáspontjukhoz közeli hőmérséklet keletkezik aminek hatására az anyag apró bennük a pillanat tört részéig, részecskéi egymás közé hatolnak, így erős, tartós kapcsolatot alakítanak ki. A varrógép percenként 2000 »-öltést« végez, amelynek egymástól való távolsága, valamint az »öltés« mérete tetszés szerint változtatható. A, varrónők ugyanazokkal a begyakorlott mozdulatokkal és fogásokkal dolgozhatnak, mint a tűs varrógépeken-; teljesítményük minden különösebb erőfeszítés nélkül 20—40 százalékkal nő e korszerű munkaeszköz használatával. Fokozott óvatosságot Méreg az étéiben — mérgező ételek Nyáron gyakran olvasunk az újságokban ételmérgezésekről, különösen a krémes- és fagylaltmérgezések áldozatairól. Mi okozza ezeket a mérgezéseket és hogyan védekezhetünk ellenük? Az ételmérgezés olyan heveny tünetekkel járó betegség, amelyet az elfogyasztott ételben vagy italban lévő mérgező anyagok okozzák. A betegséget okozó méreg — eredete szerint •— lehet vegyi, vagy gomba és baktérium által termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmiszer nálunk ritkán okoz mérgezést. A legnagyobb veszélyt ilyen szempontból a mérgező növényvédő szerekkel kezelt termények jelentik, ha figyelmen kívül hagyjuk a közismert óvintézkedéseket a felhasználás során. Évről évre sok a gombamérgezés a hiányos gombaismeret miatt A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kórházi ápolásra szorul, és 2,5 százaléka meghal. Az utolsó 10 évben mintegy százan vesztették életüket főleg gyilkos galócától. A legtöbb ételmérgezést világszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, amelyekben a gondatlan kezelés miatt kórokozó baktériumok szaporodtak eL Ilyen szempontból legveszedelmesebb a Staphylococcus baktérium okozta mérgezés. Többféle gyulladásos betegség, gennyesedés kórokozói ezek, ételmérgezést csak azok a törzseik okoznak, amelyek vérből felszívódó mérget, úgynevezett enterotoxint termelnek. A to- xintermelés -f- 20—40 C° között nagyon gyors: 2—3 óra alatt nagy mennyiség képződhet az élelmiszerekben. A veszélyt fokozza, hogy ezek a baktériumok hőállók: 10 percig tartó forralást is kibírnak. A legtöbb ilyen megbetegedést csaknem mindig a tejes alapanyagú fagylalt okozza. Sok megbetegedés forrása* a Salmonelle baktériumokkal fertőzött élelmiszer is. Ezek a baktériumok nem termelnek mérget, betegséget csak akkor idéznek elő, ha a táplálékkal együtt ártalmas mennyiségű élő baktérium kerül a bélcsatornába A legtöbb ilyen megbetegedést a kérmes sütemények okozzák. A vizsgálatok szerint a fertőzés legtöbbször a tojások héjáról származik. Ezért célszerű használat előtt fertőtleníteni a tojásokat A kacsatojás Salmonella-fertő- zöttsége lényegesen gyakoribb, mint a tyúktojásé, tehát azokat főleg krémek, habok, sütemények készítéséhez ne használjuk. , A már említett baktériumokon kívül egyéb baktériumfajok is okozhatnak könnyebb ételmérgezést, amely görcsökkel járó hasmenésen kívül más tüneteket ritkán okoz. Ezek közül különösen gyakori a Clostridium perfingens és a Bacillus cereus: az elmúlt évek legnagyobb ételmérgezéseit ezek okozták. Az ételmérgezések általában émelygéssel, hányingerrel, gyomor- és bélgörcsökkel, rossz közérzettel kezdődnek. Ezeket követi a görcsös, ismétlődő hasmerés. Súlyosabb esetekben láz is lehet Az ismétlődő hányással, hasmenéssel a szervezet sok folyadékot és sót veszít, ez néhány óra alatt, főleg gyermekeknél élet- veszélyes állapotot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy minél előbb forduljon orvoshoz a beteg. A mérgezés okának megállapítása érdekében az ételmaradékot és a beteg székletét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni. Az ételmérgezések elhárítása érdekében legfontosabb az élelmiszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmiszereket nem lehet tökéletesen baktérium- mentessé tenni, a cél elsősorban a minőségromlás lassítása, illetve gátlása. A tartósítási eljárások mellett így nagy szerep jut az alacsony hőfokon történő tárolásnak. Veszélyes a hűvösnek ítélt kamrában vagy pincében tartott étel is, mert az ember »relativ« hőmérő, a kánikulában hűvösnek érzett helyen is + 20—25 C° lehet, s ez nagyon is alkalmas a baktériumok elszaparodására, az ételek romlására. "1 OTTHON CSALÁD Ttégec volt olyan sikere egy ruhadarabnak, mint az idén a mellénynek. Éspedig talán azért, mert mindenkinek Jól áll; minden testalkatra előnyös; nem korhoz kötött, alakításra is alkalmas — régi ruhából, kosztümkabátból is kihozható ; nagyon modern műbőrből és bőrből egyaránt. Előnye még az is, hogy kis kénügyességgel otthon is elkészíthető. A házi előállításhoz segítséget is nyújtunk, mert a rajzainkon látható mellények szabásmintáit 1s közöljük. Az első rajzunkon látható mellény nagyon élénkszínű, posztószerű anyagból a legszebb. A nyakkivágás körül az első gombig, valamint a négy zseb pántot arany szegekkel díszíthetjük. A papírüzletekben kapható iratkapcsoló szegeket használhatjuk erre a célra. A szabásminta leírása: 150 cm széles anyagból 0,95 m kell hozzá (1 kocka»=10 cm*. V eleje, 2. háta, 3. felső zsebpánt, 4. alsó zsebpánt. Második mellényünk Grabiold- ress elnevezésű műbőrből, vagy szövetből készülhet. A csukása rágépelt pánt és fémcsat lehet. Hozzá széles nyakkendős blúz is illik. A szabásminta leírása: 150 cm széles anyagból i,9ó m kell hozzá, (1 kocka *= 10 cm). 1. eleje, 2. háta, 3. zseb. A mellényt mindenhol dupla tűzés díszíti. A harmadik mellényünk a szoknya alapanyagával azonos is lehet. PL gyöngy vászonból hűvösebb ' nyári napokon ez a megoldás kosztümöt is pótolhat. Amennyiben könnyű szövetből, pL jester karakterű anyagból készítjük el, akkor csinos egy mintás kosztümkabáttal vagy műbőr zakóval kiegészítve is. A mellény erősen karcsúsított, csípőig érő. Élesen kerekített eleje és két zseb a jellemzője. A szabásminta leírása: 150 cm széles anyagból 1,05 m kell hozzá (1 kocka 10 cm). 1. eleje középrész, 2. eleje mellrész, 3. eleje oldalrész, 4. háta oldalrész, 5. háta középrész, 6. zsebpánt. Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szeptemberi beiskolázással asxtalosipari tanulókat vesz fm kedvező feltételekkel, teljes ellátással. Jelentkezzetek vállalatunknál: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5., munkaügyi osztály. (77141) Miért szólnak a harangok T DSZEG K< A Gyöngyös-patak partján fekvő Kőszeg határszéli település. A Kőszeg-hegység tövében húzódik meg. Szombathelytől mindössze 18 kilométerre van. A város igen gazdag középkori emlékekben. Valóságos múzeum. Házai, templomai, felbecsülhetetlen műkincsei a múltról mesélnek. Legmagasabb pontja az Irottkő. Tetejéről látható a Dunántúl nagy része. A ködös távolban az Alpok nyúlványai magasodnak. Varázslatosan szép vidék. Szőlőnevelő dombok, szelídgesztenyés lankák, fenyvesekkel koszorúzott hegycsúcsok, virágos rétek, gyors vizű patakok hívogatják a kirándulókat Híres nevezetessége a kőszegi vár. Eredeti formájából kevés maradt 1777-ben tűzvész pusztította el. Újjáépítésekor alaposan megváltozott Minden délelőtt megszólalnak a harangok Kőszegen. Az idegen csodálkozva néz órájára. Tizenegy óra. Miért szólnak a harangok? Az 1532. évet Jegyzik az írások. II. Szulejmán Becs ellen készül. A nagytanácsban a szultán fővezére, Ibrahim pasa beszél. Cikornyásan sorolja a hadsereg fölszerelését Magyarország térképén mozognak gyűrűs ujjat Kijelöli az útvonalat. Nincs ama számottevő erősség. A kőszegi vár esik majd útjukba. Ibrahim nem tölti az időt a jelentéktelen végvárral. Máris dönt sorsáról. Vagy feladják, vagy elfújja a föld színéről a felséges úr egy sóhajtása. Ibrahim bevégzi tanácskozását a díván nagy szakállú véneivel, nevezetes pasáival Mélyen meghajlik a szultán előtt Szavait várja. II. Szulejmán nézi Ibrahim pasát, de nem látja. Dicsőséges személyét látja a Nyugat kapujában. Megszerzése sorra elakadt eddig a magyarok ellenállásán. Sokszor volt miattuk a török holdnak fogyatkozása. Mohácson fordult a kocka Mire Nyugat észbe kap, ott lesz a lába nyoma Becs porában. A fősereg nem tart Kőszegnek. Távolabb táborozik le kevés pihenőre. Ibrahim pasa indul az anatóliai spahikkal meg a janicsárokkal a kőszegiek megrezzentésére. A szultán hevenyészett sátrában kávéját szürcsölgeti. Két szerecsen Herkules legyezi pávatollaL Híres vívók, táncosok, szemfényvesztők szórakoztatják. Forró vízbe mártott kendővel hűsítik fényes- séges ábrázatát. A szultán jókedvű és kegyes. Várja Ibrahim pasa híreit Két nap hallgatja békességgel a szakadatlan ágyúzást. Harmadnap reggelén eléje vezetik az első hírhozót Rettenetesen felbőszül, ahogy hallja: Ibrahim pasa erősítést kér. Azonnal karóba húzatja a bortól bűzölgő embert Borospincére akadt útközben a jámbor. Addig nyakalta a tilalmas italt, míg birkaszemei látogatóba nem indultak egymáshoz. A szultán azt hitte, hogy a bor adta a szájába a képtelenséget. Ibrahim pasa lóhátról tekintette meg a várat Nagy kiterjedésű, szabálytalan négyszög alakú épület Kőszeg vára. Jurisics Miklós a kapitánya Ibrahim most hallja a nevét először, ahogy a kémeket hallgatja Nem lehet valami nevezetes ember. A védők kevesen vannak. A vár nincs különösképpen megerősítve. Segitséget nem várhatnak sehonnan. Ibrahim elégedetten bólint Nem haboz sokat. Gyorsan szeretne végezni a várral. A nagyúr türelmetlen. Levelet küld a várbelieknek. Tele van az fenyegetéssel, ám ha meghódolnak, elnéző, kegyelmet ígér. Ibrahim pasa nem veret állandó tábort. Fölösleges időtöltés lenne.A török sereg elözönH a vár környékét Az ágyúkat előbbre vontatják. Hadd der- medezzék a vér a magyarok ereiben. Gyorsabban gondolkoznak majd. Ibrahim pasa lovával a vár hatalmas kapujának irányában áll meg. Várja unottan, hogy az megnyíljék előtte. A várbeliek nem válaszolnak. Ibrahim felpillant a vár bástyáira. Mégcsak haragos sem lesz. Ám lássák a hitetlen kutyák, mit kerestek maguknak. Nem lesz kegyelem még a csecsszopónak sem. Földig romboltatja Kőszeget Ágyúzás, roham, felmászó*, nap nap után és rengeteg halott Ibrahim pasa a fogait csikorgatja dühében. Veszteségeiről nem küld jelentést a szultánnak. Tudja, a fejével játszik. Sárga arca viaszszínt ölt, ahogy újabb csapatokat kér. Pár naip múltán a hatalmas török sereg arra kényszerül, hogy teljes erejével Kőszegnek forduljon. Huszonöt napig tartott az ádáz küzdelem. A török hiába próbálkozott, a védők minden rohamot visszavertek. Négyszázan adták életüket a hazáért, városukért a hősies küzdelemben. Az utolsó, kegyetlenül véres ostrom után a török sereg elvonult a semmibe vett vár lerontott falai alóL A város megmenekült A várbeliek újjongva nézték a magasból az eltakarodó törököt A sebesültek is a falakhoz vánszorogtak, hogy lássák a török hátát Jurisics Miklós sziszegve tépte le fejéről sisakját Véres haja annak bélésébe ragadt A napórára tekintett Déli tizenegy óra volt — Húzassátok meg a harangokat! — mondta rekedten. Egymás után szólaltak meg a kőszegi harangok. Mihályt Margit SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1989. augusztus 20.
