Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
Folytatódik a politikai harc Josef Kempny beszéde a CSKP főiskoláján Josef Kempny, a CSKP KB titkára, a pártfőiskola tanévének befejezése alkalmából mondott beszédében foglalkozott az ideolóigai munka kérdéseivel. Kijelentette, hogy a jelenlegi problémák megoldásának kulcsa a párton belüli helyzet megváltoztatásában rejlik. Pozitívumként említette, hogy a CSKP kerületi és járási bizottságai kritikusan értékelik munkájukat és káderszempontból is levonják a szükséges tanulságokat, A májusi plénum óta eltelt idő bizonyítja, hogy a politikai harc folytatódik, a jobboldali opportunista nézeteik, s tendenciák védelmező és terjesztői nem tették le a fegyvert, hanem továbbra is hatni igyekeznek. A nyugati propaganda tevékenységével és taktikájával foglalkozva Kempny megállapította, hogy a tapasztalatok tanúsága szerint az ideológia területén nem lehet szó sem békés egymás mellett élésről, sem kibékülésről. Miután Nyugaton nem számolhatnak reálisan azzal, hogy egy szocialista országban erőszak útján következik be fordulat, a nyugati politikusok és ideológusok a szocialista országok fejlődésének különlegességeiből indulnak ki, és részletes, hosszú lejáratú taktikai tervet dolgoztak ki. A Csehszlovákia-ellenes, an- tikommunista tevékenységet ezért sokoldalúan modernizálták. Maximális mértékben igyekeznek a társadalomban fennálló nehézségeket kihasználni. Régebben — állapítja meg Kempny — »negativista« gyakorlatot folytatva azt mondták, hogy Csehszlovákia a «-sztálinizmus legszilárdabb bástyája«, az utóbbi években azután Csehszlovákia gazdasági és kulturális fejlettségét hangsúlyozták, Csehszlovákia »■rendkívüli helyzetéről« beszéltek a szocialista országok között, ami gazdasági és kulturális fejlettségéből, burzsoá- demokratikus tradícióiból ered. A negatív véleményeket terjesztették a szocializmus építésének eredményeiről, s idealizálták a burzsoá-demokratikus csehszlovák köztársaság eredményeit. Ugyanakkor a szocializmus építésének torzulásait céltudatosan a Szovjetunióval kötötték össze. Intenzív támadásokat intértek a marxizmus— leninizmus elvei ellen. Számos csehszlovák lapban megjelent kritikából is azt lehetett kiolvasni, hogy a marxizmus egyeseknek kellemetlen, »túlhaladott«, és »nem felel meg« az olyan fejlett ország feltételeinek, mint Csehszlovákia. Kempny ezután rámutatott, hogy az ideológiai munka gyengeségei és hiányosságai főleg a pártoktatásban mutatŐrségváltás Bonnban Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén beiktatták hivatalába az NSZK új köztársasági elnökét, Gustav Heinemannt, von Hassel Bundestag-einök- nek a lelépő Heinrich Lübkét és az új elnököt üdvözlő szavai után a távozó elnök mondott rövid beszédet Lübke ezután aláhúzta: a német nép története sok olyasmit mutathat fel, amivel hozzájárult az emberiség gazdagításához. De a népünk nevével való visszaélés a második világháború kirobbantásához vezetett. »Nem szabad kitérnünk annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy miképpen következhetett be a nemzeti szocializmus szörnyű korszaAz elnökváltozás alkalmából rendezett fogadáson: balról Lübke volt elnök feleségével, jobbra Heinemann elnök és felesége. (Telefotó: AP—MTI—KS) búcsúbeszédében a többi között hangoztatta, hogy az európai békerendezés feltétele a német kérdés megoldása, s ezt csak »az egész német nép jóváhagyása garantálhatja«. Ezután Gustav Heinemann letette a hivatali esküt, majd ígéretekben bővelkedő székfoglaló beszédet mondott. Olyan időben lépek hivatalba — mondotta —, amikor a világ ellentmondások közepette él. Az ember képes a Holdra lépni, de még mindig nem tüntette el a Földről a háborút, az éhséget és az igazságtalanságot.. »Első feladatomnak azt tekintem, hogy a békét szolgáljam — hangoztatta, majd hozzáfűzte, hogy egy európai biztosított békéről való általános tárgyalás időszerű és ennek el kell következnie.« Heinemann felhívta a világ népeit, hogy ne a fegyverkezési versenyben, hanem a leszerelésben és a fegyverkezés csökkentésében keressék a biztonságot. Az új elnök ka, mert csak akkor nem fogják a többi népek ellenünk fordítani történelmünknek ezt a fejezetét« * * * A CDU—CSU egyes körei már beiktatásának napján megkezdték a támadást Gustav Heinemann köztársasági elnök ellen. A CDU félhivatalos sajtószolgálata kedden azt írta, »sajnálatos«, hogy Heinemann-nak a Spiegelben megjelent interjúja »nyugtalanságot és bizonyos kételyeket kelt, hogy az elnöki hivatal hagyományos folytatólagossága fennmarad-e«. A CDU —CSU meggondolásai főleg az ellen a lehetőség ellen irányulnak, hogy az új elnök a kancellár véleménye ellenére is a nyilvánossághoz fordulna, ha ezt szükségesnek látná. »Az NSZK politikájáért egyedül a kancellár felelős« — írja a CDU félhivatalosa. A CDU—CSU orgánumával ellentétben az SPD és az FDP sajtószolgálata üdvözölte Heinemann önálló fellépését. (MTI) koztak meg. és ezért is nem volt a párt eszmeileg kellő mértékben felkészülve a társadalmi problémák megoldására. Ez az egyik oka annak, hogy a párt 1968 januárja után nem tudott ellenszegülni a burzsoázia ideológiai támadásának. Káros volt, hogy a párt szerveinek intézkedéseit, határozatait nem egységesen magyarázták. Hallgattak a helytelen nézetekről, amelyek a párt vezető szerepével, a szocialista haza- fisággal, a proletár internacionalizmussal és a gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban jelentek meg. Mindennek következtében jelentősen csökkent a marxista—leninista eszmék iránti érdeklődés — jelentette ki Kempny. Beszédében a kb titkára foglalkozott a CSKP pártfőiskolájának negatívumaival is. Megállapította, hogy annak számos pedagógusa és tudományos munkatársa nem harcolt határozatlan a pártellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes nézetekkel. Á CSKP KB — mondotta — most olyan intézkedéseket készít elő, amelyek biztosítják, hogy a pártfőiskola ne csak formálisan, hanem ténylegesen is a párt intézménye legyen. Az üzemekben előállott helyzettel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az üzemekben a pártnak a szakszervezetekkel közösen kell fellépni a jobboldali nézetekkel szemben, és azok ellen nyílt politikát kell folytatnia. Kempny végül hangsúlyozta, hogy a marxizmus—leni- nizmust nyílt rendszernek kell tekinteni, amely más tudományok eredményeivel állandóan gazdagszik, alapvető tézisei azonban változatlanul érvényesek maradnak. (MTI) , Guineái tiltakozás A Forradalom Hangja nevű guineai rádió vádat emelt az Amerika Hangja adásai ellen, amiatt, hogy célzatosan és hamis megvilágításban ismerteti a guineai helyzetet és szívesen közvetíti különböző emigráns szervezetek ellenséges megnyilatkozásait. Az Amerika Hangja nem most először terjeszt hazugságokat a Guineai Köztársaságról, eddig azonban a guineai rádió nem bocsátkozott vitába vele. Ge&rgi fí Halálának 20. évfordulójára Elkerülhetetlen »istencsapása«-e a fasizmus? A kispolgár lázadása? Hétköznapi kormányváltozás? Olyan hatalom, amely felette áll mind a burzsoáziának, mind a proletariátusnak? Ilyen kérdések foglalkoztatták Georgi Dimitrovot, a bolgár nép nagy fiát, amikor a német fasiszták 1933-ban kiraicatpert indítottak ellene is. ö arra is felelt, mi a teendő a fasizmus ellen. A Reichstag-per idején Dimitrov mögött már nagyszerű forradalmi múlt állott. Bla- goev oldalán, 1903-ban kapcsolódott be a bolgár marxisták mozgalmába, s később egyre magasabb szinten, vezetőként szolgálta a forradalmi fejlődés ügyét. Egyik irányítója volt az 1923-as szeptemberi bolgár felkelésnek: távonétében halálra ítélték. Ő akkor már a Komintemben, a III. Intemacionálé Végrehajtó Bizottságában dolgozott, s mint e világszervezet főtitkára, 1935 és 1943 között — történelmileg bebizonyosodott — nagyon értékes munkát végzett, amit haláláig Bulgáriában folytatott. Dimitrovot 1933-ban Göring vérbírósága a Reichstag épületének felgyújtásával vádolta, így akarták — őt és vele együtt minden kommunistát — befeketíteni a néptömegek szemében. Dimitrov azonban fantasztikus lelkierővel és csodálatot keltő szellemi fölénnyel bebizonyította a per folyamán, hogy a fasizmus a munkásosztálynál, s minden dolgozónak leggonoszabb ellensége és a nemzetközi ellenforradalom zászlóvivője. Dimitrov fellépése milliók szemét nyitotta ki, s világszerte heves mozgalmak kezdődtek megmentésére. Végül a Szovjetunió fellépésére 1934-ben megszabadult Hitler börtönéből, hogy aztán a Komintern főtitkáraként kidolgozza hires antifasiszta téziseit és megszervezze a Komintern VII. kongresszusát, amely az egész haladó emberiséget mozgósította a fasizmus ellen. A VII. kongresszus elemezte a német fasizmus uralomra jutásának tanulságait. Megállapította, hogy a hitleristák azért győztek, mert a német dolgozókat a munkásegység hiánya és a testvérharc dezorganizálta, s ebben a helyzetben a burzsoáziának alkalma nyílott a parlamentarizmus, a polgári demokrácia és a szabadságjogok fokozatos megsemmisítésére. Dimitrov és a Komintern VII. kongresz- szusa bebizonyította, hogy a fasizmus mint államforma nem osztályok feletti és nem kispolgári lázadás, hanem olyan népcsalás, amely gátlástalan szociális demagógiával, nacionalista jelszavakkal, a »plutokrácia« szidalmazásával és »szocialista« frazeológiával képes volt a maga oldalára állítani az elégedetlen kispolgárt és a proletariátus elmaradottabb elemeit. A Komintern 1935-ös VII. kongresszusa — Dimitrov tézisei nyomán — a fasizmus elleni harc sikerének feltételeként jelölte meg a forradalmi párt létét, a proletariátus harci egységét, a megfelelő politikát a kispolgárság és a parasztság megnyerésére, s a cselekvést a megfelelő időben. Kimondotta, hogy a siker legfőbb tényezője a munkásegységfrontra épített népfront. Dimitrov életműve nagy hozzájárulás volt az antifasiszta küzdelmek végső sikeréhez. És bár dicsőséges életútja 1949. július 2-án, életének 76. évében véget ért, tettei alapján milliók szívében él tovább... F. M. A sziklafámaszpont blokádja Megszűnt az utolsó kapocs is Gibraltár és Spanyolország között. A madridi hatóságok megszüntették az Algeiras és Gibraltár között közlekedő kompjáratot. (Újsághír) KÜLÖNÖS KONFLIKTUS parazsa izzik az Ibériai-félsziget legdélibb csücskén: Franco blokádot hirdetett Gibraltár ellen, megtiltotta a támaszpont-városban dolgozó ötezer spanyol munkásnak a további munkavállalást az angoloknál, sőt a turistákat sem engedi át a legendás sziklaerődhöz. Katonák sütnek kenyeret és Marokkóból | próbálnak munkaerőt importálni Gibraltár hatóságai. A spanyol—angol vita közvetlen előzményei: Franco néhány év óta »nemzeti felszabadítást« hirdetett meg a »Spanyolország területén levő brit gyarmat ellen«. Az angolok erre népszavazást rendeztek még 1967-ben. amely majdnem 100 százalékos győzelmet hozott a számukra. Az ügy azonban az ENSZ előkerült, amely a felszabadult országok szavazataival »gyárA walesi herceg beiktatása és a biztonsági intézkedések Caemarvonban kedden délelőtt kezdődtek Károly herceg walesi herceggé való beiktatásának ünnepségei. A rendőri szervek széles körű intézkedéseket foganatosítottak, hogy biztosítsák a rendet, valamint a nagyszámú látogató és a királyi család személyi biztonságát. A í* f ai r .♦ * ■iV^r V\ * . ‘-i ’ : A walesi Caernarvon vár körül minden előkészület megtörtént arra, hogy Károly herceget, a trónörököst fényes ünnepség keretében beiktassák a walesi herceg tisztségébe. Mivel a walesi nacionalisták fenyegetően mozgolódtak — hétfőn is felrobbant egy időzített bomba —, a kastélyhoz különleges rendőralakulatokat vezényeltek, (AP — Képtávírón érkezett) királyi családot szállító vonat — amelynek útvonalát szigorúan titokban tartották — keddre virradó éjjel mégis kénytelen volt 50 percig nyílt pályán vesztegelni, az előtte haladó tűzszerészek és biztonsági rendőrök ugyanis egy kis vasúti híd alatt gyanúsan ketyegő csomagot találtak. Az »időzített bomba« a gondosabb vizsgálat során egy becsomagolt ébresztőórának bizonyult. A királyi vonat őrizetével megbízott rendőröknek az éjszaka folyamán újabb gondot okozott, hogy a pálya mellett futó távíró- és telefonvezetéket — feltehetően walesi nacionalisták — elyágták. . Az angol sajtó élénken találgatja a trónörökös jövőjét. A keddi Daily Mirror emlékeztet arra. hogy Viktória királynő idején a walesi hercegnek 59 éves koráig kellett várnia, míg- trónra léphetett, Ha Erzsébet királynő is 82 érvig élne, mint Viktória,' akkor a ma húszéves Károly hercegnek szintén 59 éves koráig kellene várnia a koronára. A Daily Mirror ezért azt javasolja, hogy Erzsébet királynő 60 éves korában vonuljon nyugalomba, s ebben az esetben Károly már 37 éves fejjel átvehetné a királyságot. matosításellenes« határozatot hozott, magyarán: az ENSZ távozásra szólította fel Angliát. London válasza: az idén májusban a szikla domíniumi státust kapott. A kép — enyhén szólva — tragikomikus. Mert még csak vitatkozni sem érdemes azon, hogy a gyarmatosításnak a legutolsó maradványait is el kell tüntetni a világ térképéről. Az adott esetben viszont felettébb érthető, hogy a korántsem gyarmati sorban élő, inkább a brit alattvalók helyzetét élvező gib- raltáriak nem óhajtanak a fasiszta Spanyolország állampolgáraivá válni. Valóban furcsa »felszabadulás« volna ez egy olyan kis közösség számára, amely gyermekeit évtizedek óta a polgári demokratikus tradíciók szellemében nevelteti, másfelől semmi köze sincs a spanyolokhoz, mert angolul beszél eredetét tekintve pedig portugál, génuai, olasz és ki tudja még hány levantei származású család keveréke. A legérdekesebb a helyzetben az, hogy a sziklaerőd Anglia szempontjából elvesztette értékének háromnegyed részét. Néhány éve még valóban ellenőrizték innen a Földközi-tengert, korábban — a második világháború idején pedig — sakkban tartották Francót, Hitler potenciális szövetségesét. Azóta azonban Anglia tengeri szerepe erősen csökkent, ráadásul a Földközi-tenger térségét stratégiailag nem Gibraltár, hanem a közép hatósugarú vagy ennél is nagyobb rakéták határozzák meg, s végül: ami imperialista »aprómunka« ebben a térségben akad —. azt úgyis az amerikaiak látják el a Gibraltár közvetlen szomszédságában, spanyol területen levő rotai támaszpontjukról. MARADT TEHAT a konfliktus Francóval, illetve ezen felül még évi mintegy 40 millió dollárnyi költség. Eny- nyit kell a brit adófizetőknek Gibraltárra küldeniük, hogy fenntartsák ott is az angol életformát. m SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. július t. *
