Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

<o £ ____^ >­r ^osv/W ’ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MS Z M P SOMOGY M EGY El B I ZOTTSACÁ NAK LAPJA A«: so fillér! Apró Antal látogatása az Ikarus-gyárban XXV. évfolyam, 158. szám 1969. július II., péntek Aláírták a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Szerda a tárgyalások nap­ja volt Szófiában. A bolgár minisztertanács rezidenciájá­nak tanácstermében dél­előtt és délután egyaránt elvtársi eszmecserét folyta­tott delegációnk a bolgár ve­zetőkkel A csütörtöki nap viszont a két testvérpárt, a két nép közötti felhőtlen ba­rátságot demonstráló esemé­nyek jegyében telt. Délelőtt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának szék­hazában került sor a nagy fontosságú dokumentum, a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. Az ünnepi aktu­son részt vett Kádár János­sal és Todor Zsivkovval az élen a két küldöttség, és ott volt a bolgár politikai, tudo­mányos, kulturális élet szá­mos ismert személyisége is. Az aláírást követően Todor Zsivkov mondott beszédet. Szavaira Focic Jenő vála­szolt. Csütörtökön délután került sor arra a magyar—bolgár barátsági nagygyűlésre, ame­lyen delegációnk találkozott a szófiai dolgozók küldöttei­vel. A nagygyűlést egyéb­ként a bolgár főváros ipará­nak egyik fiatal, de máris Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se Venéczi Jánosnak, a Buda­pesti pártbizottság titkárának és Dóra Jánosnak, a XVI. ke­rületi pártbizottság első titká­rának társaságában csütörtö­kön meglátogatta az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat A gyár vezérigazgatójának és párttitkárjának beszámolója, valamint a gyáregységek meg­tekintése után Apró Antal idő- szeyl kül- és belpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót az üzem politikai, gazdasági veze­tőinek. Aczél György látogatása Szabolcsban Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán és csütörtökön lá­togatást tett Szabolcs-Szat- már megyében. Megérkezése­kor a megye vezetői: Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke fo­gadták. Aczéíl György szerdán este a városi tanács díszter­mében találkozott a város és a járások párt- és tömegszorve- zetd aktivistáival, s tájékoz­tatta őket az időszerű bal- és külpolitikai kérdéseikről. Csütörtökön reggel — a megyei és városi vezetők tár­saságában — felkereste a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskolát, ahol Kovács József igazgató ismertette az intézet munká­ját­A Központi Bizottság titká­ra a délelőtti órákban a me­gyei pártbizottság székházá­ban tanácskozott a megyei párt-végrehajtóbdzottság tag­jaival s a megyei tanács ve­zetőivel. Ezt követően elláto­gatott a nyírbátori múzeum­ba, majd felkereste a Balká- nyd Állami Gazdaságot és szabolcsi programjának befe­jezéseként megtekintette Ti- szalökön a vízi erőművet (MTI) Pompideu első sajtóértekezlete Tegnap délután mintegy 150 francia és külföldi újságíró jelenlétében Georges Pompi­dou francia elnök megtartotta hétéves hivatali időszakának első sajtóértekezletét, amelyet a rádió és a televízió is köz­vetített. Az Elysée-palota dísz­termében — ugyanott, ahol De Gaulle elnök államfői pá­lyafutásának 17 sajtóértekezle­tét tartotta — Fopidou társa­ságában jelen volt Chaban- Detmas miniszterelnök és Léon fiamon, a kormány hi­nagyszerű eredményekkel büszkélkedő létesítményében, az Elektronika Gyárban tartották. A gyűlésen Kádár János . és Todor Zsivkov mondott beszédet. A csütör­töki program este a szófiai magyar nagykövetség foga­dásával zárult. Az alábbiakban ismertet­jük Todor Zsivkovnak és Fock Jenőnek a szerződés aláírásakor mondott beszé­dét. Todor Zsivkov beszéde Kedves Kádár elvtárs! Kedves Fock elvtárs! Kedves magyar barátaink! Kedves elvtársak, elvtárs- nők! Az előbb írtunk alá egy tör­ténelmi dokumentumot — a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság új ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését Ez a szerződés természetes folytatása a húsz évvel ezelőtt . aláírt egyez­ménynek. Az eltelt Idő alatt a bolgár—magyar kapcsola­tokban jelentős haladás tör­tént. Megszilárdultak és elmé­lyültek a pártközi és állam­közi kapcsolatok. Együttműködésünk to­vábbfejlődik cs átfogja a két ország társadalmi, po­litikai, gazdasági és kul­turális életén k különbö­ző szc... órait. A gazdasági élet területén új formákkal gazdagodik, ame­lyek megfelelnek a szocialista építés magasabb fejlődési sza­kaszának Bulgáriában és Ma­gyarországon. Jól ’ haladt a kooperáció és a szakosítás, mint olyan forma, amely leg­teljesebben megfelel a két or­szág, a KGST valamennyi tagállama szükségleteinek. Eb­ből a szempontból mi nagyra értékeljük a KGST ez év áp­rilisában Moszkvában lezaj­lott 23., rendkívüli ülésszaká­nak határozatait, s minden le­hetőt megteszünk megvalósí­tásukért. Az eddigi barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés húszéves időszaka alatt országaink min­den körülmények közepette vállvetve haladták a szocializ­musért, a béke védelméért, az imperialista erők egységünk szétzúzására irányuló kísérle­teinek meghiúsításáért vívott harcban. Most az új szerződéssel megszilárdítjuk a két nép erős, megbonthatatlan ba­rátságát. Ez a szerződés, amely a szo­cialista internacionalizmus ki­próbált elvedre épül, új sza­kaszt nyit meg testvéri kap­csolataink és együttműködé­sünk fejlődésében. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tag­államai, ma ismét kinyilvá­nítják eltökélt szándékukat, hogy védelmezni fogják a szo­cialista vívmányokat, s megvédik a békét a nem­zetközi imperializmus mindenfélé beavatkozásá­val és mesterkedéseivel szemben. Az élet határozottan igazolta, hogy létszükséglet a Varsói Szerződés védelmi erejének megerősítése, azon Varsód Szerződésé, amely biztonsá­gunk, az európai és a világbé­ke biztonságának védőpajzsa. Ez a szükséglet mindaddig fennáll, amíg létezik az ag­resszív Atlanti Szövetség, a NATO. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének budapesti értekezletén hozott legutóbbi határozatok teljes mértékben megfelelnek a je­lenlegi nemzetközi helyzet kö­vetelményeinek. Szeretném ki­jelenteni, hogy országunk mindent megtesz e határoza­tok valóraváltása érdekében. Ugyanakkor fokozott tevé­kenységet fejtünk ki az érte­kezlet felhívásának támogatá­sára, amely egy európai biz­tonsági konferencia összehívá­sára szólít fel. Az európai és a világbelié megóvásának gondolatától ve­zettetve mindenkit felszólítunk, hogy legyen éber az NSZK militarista és re- vansista erőinek növekvő veszélyével szemben, amelyek az USA támogatásá­val, a NATO védőszárnyai alatt területi követelésekkel lépnek fel, igyekeznek atom­fegyverhez jutni és ezzel mindinkább fenyegetik az eu­rópai földrész békéjét és biz-, tonságát. A bolgár—magyar barátság ereje társadalmi-gazdasági rendszerünk közösségében, kö­zös ideológiánkban, céljaink­ban és érdekeinkben van. E barátság a szocialista vi­lágrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének megerősítése érdekében elfoglalt egységes pozíciónkra egy­séges tevékenységünkre épül, együttes fellépésünkre a mar­xizmus—lenin izmustól és a proletár internacionalizmustól való bármilyen eltéréssel szemben. Kedves elvtársak, clvtárs- nök! Szeretném megelégedéssel nyugtázni azt a szívélyes, ba­ráti légkört, amelyben a Ká­dár János elvtárssal és Fock Jenő elvtárssal és a magyar párt- és kormányküldöttség többi tagjával folytatott tár­gyalások lezajlottak. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződése világosan és teljesen meghatározza azokat az ebe­ket, amelyekre a két ország kapcsolatai épülnek,, s amelye­ken továbbfejlődnek. Ml azzal a mély meggyő­ződéssel írtuk alá a szer­ződést, hogy az nemes eszményeinket és törek­véseinket szolgálja, azzal a meggyőződéssel, hogy a bolgár és a magyar nép a jövőben is hűséges harcostárs­ként menetel közös céljaink — a szocializmus felépítése, a béke és a haladás biztosítása — győzelméért vívott harc­ban. Éljen az új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés! Éljen a bolgár—magyar ba­rátság! Fock rr beszéde Kedves Todor Z3ivkov elv­társ! Kedves elvtársak! Bará­taink! Engedjék meg, hogy az or­szágaink közötti barátságot, együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást újabb húsz esztendőre megerősítő szerző­dés ünnepélyes aláírásának al­kalmából elsőként a szocializ­must építő népeinket, a bol­gár és a magyar dolgozó né­pet köszöntsem. E szerződés népeink akaratát fejezi ki és népeink érdekeit szolgálja. Küldöttségünk meggyőződé­se, hogy az új egyezmény megkötésével népeink, orszá­gaink testvéri barátsága erő­sítésének újabb s még gyü­mölcsözőbb szakaszát nyitot­tuk meg. Az ünnepi alkalomból elv­társi tisztelettel köszöntőm a bolgár dolgozó nép harcokban edződött marxista—leninista vezető erejét, a Bolgár Kom­zottságát, valamint a Bolgár Népköztársaság kormányát. A most aláírt szerződés a magyar és a bolgár nép régi keletű, őszinte barát­ságán nyugszik. Népünk emlékezetében őrzi, hogy milyen szívből jövő ba­ráti érzelmekkel fogadta és látta vendégül a bolgár nép a múlt századi magyar szabad­ságharc kimagasló alakját, Kossuth Lajost. Kegyelettel és hálával őrizzük azoknak a bolgár internacionalistáknak emlékét, akik 1919-ben a Ma­gyar Tanácsköztársaság vé­delmére fogtak fegyvert ha­zánk földjén. Elevenen él ben­nünk annak az áldozatnak em­léke, amelyet a bolgár nép hős katonái hoztak a második vi­lágháború időszakában, a ha­zánk felszabadításáért vívott harcokban. Kapcsolataink haladó tör­ténelmi hagyományai új értel­met és valódi, mindkét nép ja­kaptak, amikor mind Bulgá­riában, mind Magyarországon a dolgozó nép vette kezébe sorsának irányítását és a szo­cialista fejlődés útjára lépett Ezzel jöttek létre népeink összefogásának olyan tartós és szilárd alapjai, mint a társa­dalmi rend azonossága, az alapvető érdekek és célok kö­zössége. Erre épült 1948-ban az országaink közötti első ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. őszinte örömmel és megelé­gedéssel állapíthattuk meg húsz esztendő múltán, hogy szerződésünk kiállta az élet próbáját, jól segítet­te kapcsolataink sokolda­lú fejlődését. Olyan alapnak bizonyult, amelyre a gyakorlati együtt­működésünket szolgáló egyez­mények egész sorát építhettük eddig is. munista Pártot és központi bí- vára szolgáló tartalmat akkori (Folytatás a 2. oldalon) vatalos szóvivője. A másfél órás sajtóértekezlet fő temati­kája — az AFP összefoglalója szerint — a francia bel- és külpolitika, valamint az or­szág gazdasági és pénzügyi problémái voltak. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Pompidou elnök kije­lentette, hogy _ Franciaország elvben nem ellenzi Nagy-Bri- tannia és más országok csatla­kozását a Közös Piachoz. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a közelmúltban megválasztott államfő hangsú­lyozta, hogy Franciaország leg­alábbis egyelőre, fenn foga tartani a teljes fegyverszállí­tási embargót, de esetleg ké­sőbb fontolóra veszi pótalkat­részek szállítását az izraeli lé­gierő francia eredetű gépei­hez. Az elnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kró­nikus közel-keTeti problémát kizárólag a négy nagyhatalom tárgyalásai útján lehet megol­daná. Izraelnek rá Ír; 11 döb­bennie, hogy' katonai eszkö­zökkel nem lehet tartós békét elérni a Közel-Keleten — je­lentette ki Pompidou. Belpolitikai kérdésekről el­mondta: a francia kormány erőfeszítéseket tesz a katonai kiadások csökkentéséért. De a nukleáris haderő fejlesz'ősét célzó költségvetési tételeknek továbbra is elsőbbséget bizto­sítanak. Gazdaságpolitikai cél­kitűzésük az, hogy Franciaor­szágot igazi ipari nagyiratatom­má tegyék. Olyan programot dolgoznak ki, amelynek meg­valósítása erőfeszítéseket és áldozatokat követel. Fontos, hogy az áldozatoknak értelme legyen, és hogy a terhek ne a leggyengébbek vállaira nehe­zedjenek — mondotta az el­nök. (MTI) Készenléti tervek Az Egyesült Államok elis­merte, hogy titkos katonai szerződés áll fenn áz USA és Thaiföld között. Mint ismere­tes, a titkos szerződés fennál­lását J. William Fulbri ht, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke hozta nyil­vánosságra. Fulbright azt mondotta, a szerződés korlát­lan lehetőséget ad a hadügy­miniszternek, hogy saját ha­táskörében rendelje el ameri­kai egységek felhasználását Thaiföldön. A külügyminisztérium sze­rint »más olyan országokkal is érvényben vannak készenléti tervek, amelyek katonai szer­ződésben állanak az Egyesült Államokkal«. A készenléti tervek általában az amerikai egységek bevetésére vonatkoz­nak egy adott külső vagy bel­ső konfliktus esetére.

Next

/
Thumbnails
Contents