Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
„A MI SZAKMÁNK” Ma már nem megy újdonságszámba, ha arról hallunk, hogy két vagy több termelő- szövetkezet összefog és közösen épít korszerű sertéstelepet, hűtőházat vagy a társulás valamelyik formájában együtt értékesíti áruit. Más célú, de lényegileg azonos együttműködés alakult ki már sok helyen a fogyasztási szövetkezetek között is. A kisipari szövetkezeti hálózatban szintén vannak példák a gazdasági kapcsolatok erősítésére, különféle feladatok közös megoldására. Sőt, mind gyakoribb az is, hogy más-más rendeltetésű szövetkezetek vesznek részt a közös vállalkozásban. Főként a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában figyelhető meg az az új vonás, hogy állami vállalatokkal — konzervgyár, pince- gazdaság, baromfifeldolgozó üzem stb. — és állami gazdaságokkal egyesítik erőiket. A termelés és a kereskedelem korszerűsítése, az utóbbi években meggyorsult fejlődése, s gazdaságirányítási rendszerünk szükségessé, illetve lehetővé tette az ilyen kooperációkat. Elsősorban a tsz-eknél van kiemelkedő jelentőségük, mert népgazdaságunk nagy, befejezetlen beruházása, a szocialista mezőgazdaság, rengeteg befektetést igényel. Arra csak kevés közös gazdaság képes, hogy a saját erejéből és a megszerezhető hitel segítségével maga építsen szakosított, modern állattenyésztő telepeket, s valósítson meg más, ugyancsak költséges beruházásokat. Annak viszont nincs értelme, hogy mindegyik tsz Rülön-külön törekedjen létrehozni azt, amit közösen ésszerűbben, gazdaságosabban és hamarabb tető alá lehet hozni. Felmerült mindezzel kapcsolatban az a nézet is, hogy leghelyesebb, ha egyesülnek a tsz-ek, mert akkor nem kell semmiféle társulásról, kooperációról gondoskodni, hiszen maga a megnövekedett társasgazdaság úgy intézi ügyeit, ahogyan legjobbnak látja. Nyilvánvaló azonban: attól nem lesz több anyagi eszközünk, mert mammut gazdaságokat alakítunk ki. Pénz, építőanyag, beruházási kapacitás annyi van, amennyi. Ezen semmit sem változtat az, hogy a tsz-ek átlagos területe — mondjuk — háromezer vagy tízezer hold. Bizonyos méreteken felül már kizárólag gazdasági szempontból sem kell — sőt: nem is helyes — a méretek további növelésére törekedni. Hazánkban már kialakultak azok a mezőgazdasági nagyüzemi méretek, amelyek a világ legfejlettebb technikáját is képesek befogadni és eredményesen használni. Van azonban más megfon- tolnivaló is. Az, hogy minél nagyobb területű és taglétszámú a tsz, annál nehezebben látják át a tagok az egész gazdaság munkáját, életét. Márpedig alapvető követelmény, hogy a tagok, a tsz tulajdonosai, ismerjék szövetkezetük helyzetét, gazdálkodását, s meg tudják ítélni, hányadán vannak. Enélkül lehetetlen, hogy alapos véleményt mondjanak saját gazdaságukról, s érdemben, tényleges gazdaként határozzanak a szövetkezet valamennyi lényeges ügyében. A szövetkezetek gazdasági együttműködésének az a módja, hogy egyik résztvevő tsz sem adja fel önállóságát, de a külön-külön szerény gazdasági erőt egyesíti, módot ad korszerű beruházásokra. A lényeget tekintve ugyanerről van szó más típusú szövetkezetek, illetve szövetkezetek és állami vállalatok kooperációja esetén is. Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy a társulások, közös vállalkozások vagy vállalatok mentesek bizonyos veszélyektől. Ha nem ügyelnek rá, akkor elkülönülhet létrehozóitól, fenntartóitól a közös vállalkozás. Fölébe nőhet a szövetkezeteknek, ami súlyos hiba lenne, mert gyengítené vagy kizárná működésének társadalmi irányítását, ellenőrzését, ami ebben az esetben a benne részt vevő szövetkezetek háttérbe szorítását jelentené. Ma még van néhány olyan akadály, amelyik nehezíti a nem azonos rendeltetésű szövetkezetek gazdasági együttműködését, főként pedig szövetkezetek és állami vállalatok kooperációját. Ezek az akadályok elsősorban abból adódnak, hogy a szövetkezeteket, illetve a vállalatokat érintő pénzügyi, s a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok nincsenek teljes összhangban egymással. Leginkább az állami vállalatoknak okoz ez nehézséget, mert a rájuk érvényes rendelkezések egyike- másika még nem teszi lehetővé, hogy ésszerű gazdasági együttműködést valósítsanak meg szövetkezetekkel. Meggyorsítja az egészséges fejlődést, ha mind a szövetkezetek, mind az állami vállalatok igyekeznek minél előbb pontosan felmérni — és erről az irányító fórumokat tájékoztatni —, hogy milyen gyakorlati problémákkal találják szemben magukat, amikor kö zös vállalkozásba akarnak kezdeni. Jó szolgálatot tesznek ezzel, mert megkönnyítik a még rendezetlen kérdések tisztázását, s olyan intézkedések kidolgozását, amelyek előbbre viszik jól átgondolt, közigazgatásilag megalapozott, az egész népgazdaságnak is hasznos kooperációk ügyét. — Aki a mi szakmánkat szereti, az az ország bármely részéről eljön, hogy itt tanulhasson. Diákjaink között vannak alföldiek, bajaiak, jó néhányan pedig a Bükk- ből jöttek — monja Cseresznyés Géza, a Középrigóci Erdőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet Igazgatója Az iskola Barcstól öt-hat kilométerre, „ , gróf Széchenyi Kovács Já,nos’ Ferenc egykori kastélyában van. A környezet festői. A kastély parkja szebb, mint valaha, az itt tanuló 14— 16 éves fiúk kezemunkáját dicséri. az iskola KISZ-titkára. Az udvaron, a tantermekben — annak ellenére, hogy már a nyárban vagyunk — még néhány fiú tanul. Ez itt a "búcsútanulás«. Néhány nap múlnyugodt lelkiismerettel küldhetjük az életbe. Megállják a helyüket A fiúk szótárában két sérthetetlen szó van: bajtársiasság és a kollegialitás. A munkában segítik egymást, a végsőkig kiállnak igazuk és barátaik mellett. Amikor az igazgatóval és sok "fiával« beszélgetek, az öt- lik föl bennem, jó lenne, ha minden közösség ilyen nagy család volna. Néhány szó a társadalmi munkáról. Barcs felől bekötő utat építettek a fiúk. Kivették részüket a Barcs szépítése akcióban is — húszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az út menti gesztenyefák kitermelésével! Jó munkájukat a községi tanács busásan jutalmazta, nyolcezer forintot kaptak. — Persze, azonnal befektettük. Sportfelszerelést vásároltunk, mert az már bizony nagyon kellett — mondja Kovács János KISZ-titkár. Ezenkívül még rengeteg társadalmi munkát végeztek a fiúk. A vándorkupa boldog tulajdonosai. FÉLÉVI MÉRLEG Növekvő forgalom Kelendők voltak a meleg holmik a Balaton-parton Sok a hiánycikk — Hogyan lehet választékot bővíteni? A gyorsan készült statisztika tanúsága szerint a tavalyához viszonyítva az év első felében 9,3 százalékkal nőtt a forgalom a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban: huszomnyolc- mtinió forinttal több áru talált gazdára az év első felében, mint a múlt évben. S ez jó dolog A számok mögötti tényekre azonban nem lehet egyértelműen ezt mondani. Az, hogy a Balaton déli partján működő idényboltokban c«ak 3,5 millió forint értékű áru fogyott el eddig, egy kissé érthetetlen a kereskedők KŐMŰVES, ÁCS, VASBETONSZERELŐ, ASZTALOS, KÖNNYÜGÉPKEZELÖ, tetőfedő, Épületes DtSZMÜBADOGOS, vtz- és fűtésszerelő, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, FESTŐ. PARKETTÁS, PARKETTCSISZOLÖ, AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, TEHERGEPKOCSI- VEZETÖKET, KUBIKOSOKAT, RAKODÖ- MTJNKASOKAT, KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk Munkásszállás díjtalan. Hazautazási költséget a rendelet szerint térítünk. Jelentkezni lehet: "PROSPERITÁS« Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest, IX., Viola u. 45. sz. alatt. előtt is. Kétségtelen, hogy azl időjárás nem kedvezett, s emiatt olyan furcsaságokkal is találkoztak, hogy az üdülők melegebb holmit — tréningruhát, fejkendőt — vásároltak többet. A forgalom azonban a szabad szombatok miatt emelkedett. A megyében működő állandó boltokban a növekvő forgalomnak olyan összetevői vannak, mint a bútorvásárlás húszszázalékos felfutása, s jelentősen emelkedett a gyermekruházati forgalom is. Annak ellenére, hogy a május elsején életbe lépett új adókulcsrendszer az iparcikk-forgalomban nem hozott árváltozást, az idei év első felének forgalomemelkedése mégis erőteljesebb volt az év első negyedében. S mit várhatunk a második félévben? Dr. Nagy Gyula, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője csupán egy számot mond a kérdésre: az árukészlet meghaladja a 110 millió forintot. A készlet tehát megfelelő. S az összetétele? Erre már nem lehet ilyen kedvező választ adni. Meglehetősen bő volt az első félévben a hiánycikklista, s eddig semmi remény nincs arra, hogy az ezen szereplő áruknak a száma csökkenjen. Ismert tény, hogy Somogybán az idén háromszorosára emelkedett a hűtőszekrények forgalma: a keresletet azonban nem követte a kínálat. A nagykereskedelmi vállalat már július végi, augusztus eleji tételeit hozza előre, s ennek ellenére kevés. Valamelyest javult az ellátás televízióban, de még mindig nem lehet kielégítőnek mondani. Igaz, van elegendő táblaüveg — egy évig ez is hiánycikk volt —, de nagyon sok magánerőből épült lakást azért nem tudtak teljesen befejezni, mert hiányzik a vízvezetékcső. Bármilyen furcsán hangzik, és bármennyire ellenkezik ez az új gazdaság- irányítási rendszerrel a vállalat arra kényszerült, hogy a minimális mennyiséget, amelyet kap, úgy ossza el a boltok között, hogy mindenhova jusson néhány darab. Hiába rendel többet a vállalat, nem kap. Segíteni mindezen csak központilag lehet: nagyobb termelésre van szükség, hiszen ezenkívül krónikus hiánycikknek számít még — többek között — a fürdőszoba-berendezés, a hengerelt áru. Ha az országos statisztika szerint ezek termelése 2—3 százalékkal nőtt is, ez semmit sem jelent az igények jobb kielégítése szempontjából. Néhány volt iparcikkiből már megfelelő az ellátás, más cikkek viszont most iratkoztak fel a nem létezők listájára. Egy-egy fürdőszoba-berendezést még alkatrészekből sem lehet összeállítani, mert ha más nem, egy csavar hiányzik. Ez már nem új dolog, de az, hogy motorkerékpárt sem lehet kapni és kevés a kerékpár is — még újdonság. A csepeli gyár ugyanis az év második felére jóval kevesebbet ígér. A tapasztalatokat általában úgy lehet összegezni, hogy főleg azokból a cikkekből javult az ellátás, amelyeket — választékbővítésre — módjában áll a kiskereskedelenek közvetlenül a termelőktől vásárolni. Viszont a termelőknek is meg kell érteniük, hogy hűtőgépet, hengerelt árut, s az évek óta hiánycikklistán szereplő termékeket nem gyárthatja minden vállalat vagy ktsz. Ez nemcsak nekik, a népgazdaságnak lenne elsősorban rossz, s ezért kellene arra törekedniük, hogy jobban kielégítsék az igényeket. A taranyi termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak arra, hogy minél célszerűbben használják fel a szociális és kulturális alapot Tekintélyes összeget — összesen 160 000 forintot — fordítanak ilyen célra az idén. A szövetkezet, a falu lakóinak érdekét szolgálja, egyetértésükkel találkozott, hogy az ötvenezer forintos kulturális alap nagyobb részével a községben épülő tisztasági fürdő költségeihez járultak hozzá. Egy medence már elkészült, a másik kettő előreláthatólag 1970-ben fejeződik be. Külföldi tanulmányútra a helyi szervezetek — nőtanács, Vöröskereszt, úttörőcsapat — segítésére, különböző rendezvényekre nyolcezer forintot terveztek. Ebből eddig kétezerhatszáz forintot költöttek el. A kulturális alapból fedezik a termelőszövetkezet klubtermében levő televízió, rádió költségeit, valamint a különva államvizsgáznak, s a szakmunkásoklevél boldog tulajdonosaiként foglalják el munkahelyüket Amikor a járási KlSZ-bizott- ságon beszélgettünk ezekről a fiatalokról, ezt mondták: "Az egyik legjobb alapszervezetünk. Annak ellenére, hogy mind igen fiatal, tapasztalatlan fiú, olyan jó eredményeket érnek el, hogy az szinte hihetetlen.« Az iskola KlSZ-szervezeté- nek önálló diáktanácsa van. A gyerekek ezt egymásközt mókásan, gyóntatónak is mondják. A gyón tatóban megbocsáthatatlan bűnnek számít: a hazugság, a lopás és a besúgás Kiegészítésként az igazgató még ezt fűzi hozzá: — F-'aim igen magas mércét állítottak maguk elé. Egy- egy döntésük szigorúbb, mintha mi, tanárok rónánk ki a büntetéseket. Azt hiszem, az ilyen szemléletű fiatalokat böző szaklapok, folyóiratok, könyvek előfizetési díját. A szociális alap a szövetkezet tagjainak támogatására szolgál. Ezen a címen száztízezer forintot tartalékoltak, s ennek nagyobb részét, több mint nyolcvanezer forintot betegsegélyezésre fordítanak. Adódhatnak azonban nem várt esetek is, amikor a közösségnek emberi kötelessége segíteni bajba jutott dolgozóján. Az idén eddig háromezer forintot fizettek ki rendkívüli segélyként, ebből az összegből részesült két idős tag és egy olyan dolgozó, akinek lejárt a táppénzes ideje, de munkát még nem vállalhatott. Már hagyomány a községben az öregek napja, ennek költségeit is a szociális alapból állják. Kedves figyelmesség a szövetkezet részéről az, hogy ajándékcsomagot állítanak ösz- sze az állami gondozott, a faluban nevelőszülőknél élő gyermekek részére. —• Olyan öntudatosak ezek a gyerekek, és olyan sokra képesek, hogy akár hegyeket lehetne megmozgatni velük. A szakmunkásképzőben a közösségi élet is nagyon jó. A sok társadalmi munka mellett a tanú1 ást sem hanyagolják eL A KISZ-vezetőség tanulópárokat szervezett, s a tanulmányi eredmény mindjárt megemelkedett Az idei tanévben is részt vettek a "Szakma kiváló tanulója« országos versenyen. Az iskolából öten indultak. Megszerezték a vándorkupát és a második helyet is ők nyerték meg. Közben a klubba megyünk. Külön olvasóterem, sakkszoba és klubhelyiség van berendezve igen ízlésesen. A KISZ- szervezet hat év óta kulturális berendezések vásárlására fordította a társadalmi munkáért kapott jutalmakat. Berendezték a klubszobákat, ötezer forintért egy tangóharmonikát vettek, majd szép lemezjátszóval, lemezekkel és magnóval gyarapították a fölszerelést. Ezenkívül a végzős hallgatók kirándulásra minden évben négy-ötezer forintot tartalékolnak, az első évesek pedig kisebb kirándulásra mennek. Az igazgtói fiókból néhány, kissé megsárgult levél kerül elő. Hogy milyen levelek? A »vén diákok« így keresik föl a kedves közösséget. Feladóik az ország minden részéből szívesen emlékeznek az itt eltöltött évekre, és meghatódott soraikból egyaránt érezhető, hogy szívesen gondolnak visz- sza az iskolára, tanáraikra, a virágos parkra és egymásra. Horváth Mária Eladunk 2 db Zetor 3011-es, 1 db Super-zelcr 50-es vontatói üzemképes, jó állapotban. Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ipari osztály, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. I Tel.: 12-312. (8943) j Kercza Imre Segíti a község fejlődését, támogatja az öregeket a taranyi tsz SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. július 6.
