Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
járulékos beruházással megoldható. Megnyugtatólag hatott, amit (Folytatása 2. oldalon.) XXV. évfolyam, 152. szám 1969. július 4., péntek Tanácskozik az országgyűlés Dr. Ajtai Miklós, Losonczi Pál és Fock Jenő az ülésteremben. (MTI fotó — Pálfai Gábor felvétele) Csütörtökön 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá részt vettek Biszku Béla, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az SZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi SZERECZ LÁSZLÓ: Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciái képviseletek több vezetője. Az első napirendhez hozzászólt a somogy megyei képviselők közül Szerecz László, a VBKM Kaposvári Gyárának igazgatója. Erőteljesen fejleszteni kell az építőipart — Felszólalásomban a Somogy megyei építőiparral kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot felvetni. A megyei építőipar össztermelése — kisipar nélkül — 1965- ben 721 millió forint volt, ebből az állami építőipar 194 millió forinttal, a tanácsi építőipar 147 millió forinttal, a termelőszövetkezeti közös vállalkozások 27 millió forinttal részesültek. Feladataink maradéktalan végrehajtásához építőiparunkat az országos átlagnál nagyobb arányban kellett fejleszteni. A gyors, szakszerű intézkedések hatására 1967. végére megyénk építőiparának teljesítménye 1037 millió forintra emelkedett, va-' gyis két év alatt 43,8 százalékkal nőtt. Ez a gyors ütemű fejlődés a múlt esztendőben megtorpant, az évenkénti 20— 22 százalékos növekedés 11,5 százalékra csökkent. (Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti közös vállalkozások száma a korábbi évekéhez képest lényegesen magasabb volt.) Felméréseink szerint ma, mintegy 200 millió forint értékű beruházás késlekedik az építőipar kapacitáshiánya miatt. 1968-ban a rendelkezésre álló kapacitás 16,7 százalékát a Balaton-part fejlesztése kötötte le, 1969-re ez az arány már 25.1 százalékra nőtt. Emiatt a megye ipari beruházásainak megvalósítását csak különböző átsorolásokkal lehetett biztosítani, »csúsztak-“ a határidők, felborultak a korábbi tervek. Az építőipari fejlődés visz- szaesésének egyik oka az állóeszköz-ellátottság rendkívül alacsony volta. A legfejlettebb építőipari üzemünkben, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál a termelési értélére vonatkoztatott állóeszközállomány az országos átlagnak csupán 78,3 százaléka. (A tanácsi építőiparban 64,4 százalékos ez az arány.) Ez az állapot rendkívül kedvezőtlen. Pedig nem késett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium segítsége sem: a megyei állami építőipar poli- gonüzemeimek a múlt évben 9,6 millió forint támogatást nyújtott, s az idén 17 millió forinttal járult hozzá a csurgói nyílászáró szerkezetet készítő üzem létesítéséhez. Természetesen saját erőforrásainkat is összpontosítottuk, s a múlt évben 1,3 millió forintot, az idén pedig 8,7 millió forintot biztosítottunk a tanácsi építőipar fejlesztéséhez. Az országban az elsők között hoztunk létre saját erőből tanácsi poligonüzemet. Az építőipar fejlesztését erősen gátolja az építőipari dolgozok nem megfelelő anyagi, szociális és kulturális helyzete is. A többségében vidéki munkahelyen dolgozó építőipari munkások a telepített iparnál rosszabb körülmények között tevékenykednek, távol élnek családjuktól, ami csökkenti a szakma vonzerejét. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében munkásszállásaink egy részét iparitanuló-otthon- ná alakítottuk, most viszont munkásainkat nem tudjuk hol elhelyezni. A múlt esztendőben az anyagellátás sem volt kielégítő, különösen a burkolóanyagok, nyílászáró szerkezetek hiánya gátolta az ütemes termelést. Szükség lenne egy, a csurgói nyílászáró üzemhez hasonló, közösen létesített burkolóanyag-gyárra. Ezt a munkahelyet Somogy- udvarhelyen tervezzük felépíteni, amihez ez úton is kérem az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, a Beruházási Bank és a többi érdekelt országos hatáskörű szerv támogatását. A megyei építőipar műszaki színvonalának elmaradottságára jellemző a lakásépítkezéseknél használt korszerűtlen technológia. A múlt esztendőben a megyében épített lakásoknak csupán 1,5 százaléka készült paneles és 16,2 százaléka középblókkos eljárással. A töbhit hagyományos módon hoztuk tető alá. A helyzet — úgy. tűnik — 1969-ben is ugyanilyen lesz. Az elmondottakból megállapítható, hogy a negyedik ötéves tervben végreha j tandó feladatok érdekéiben építőiparunkat rendkívül intenzíven kell fejleszteni. A negyedik ötéves tervben összépítőipari kapacitásigényünk mintegy 12 millárd forint, a mai lehetőségekkel számolva ennek a munkának csak a felét tudnánk elvégezni. Ezért kérem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy segítse a megye állami és tanácsi építőipari vállalatainak műszaki fejlesztését. Ugyanilyen támogatás vált szükségessé a ktsz-ek és a termelőszövetkezetek építőipari tevékenységében is. Szükség lenne Somogy megyében egy házgyár felépítésére is — telepítéséhez megvannak a szükséges feltételek. Poligon üzemeink fejlesztéséhez ip kellene az állami segítség, mint ahogyan alaposan időszerű már az építőiparban dolgozók életkörülményeinek javítása. Bővíteni kellene a munkásszállásokat, emelni kellene a bizony meglehetősen elmaradt bérszínvonalat. A legfontosabb feladatok megoldásához erőnkhöz mérten megyei támogatást biztosítunk, így például mozaiküzemet kívánunk létrehozni Somogyudvarheflyen. Ez a gyár a megyei igényeken kívül országos keresletet is kielégítene, ám megépítéséhez elengedhetetlenül szükséges az állami támogatás. Az 1968. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Marian Spychalski, a Lengyel Népköztársaság elnöke néhány napos látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazott. Képünkön: Zakopanéban, a két ország határán találkozik Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnökkel. (AP — Képtávírón érkezett) Magyar párt- és kormányküldöttség utazik a Bolgár Népköztársaságka A Bolgár Kommunista Párt párt Központi Bizottsága első Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július 8-án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkástitkárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. (MTI) Elutaztak a jugoszláv pártmunkások Búcsúzásuk előtt Kaposvár nevezetességeivel ismerkedtek Négy napig tartózkodtak megyénkben azok a jugoszláv határterületi pártfunkcionáriusok, akik Gazsi Pavlefnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége bjelovári területe elnökének, a JKSZ központi elnöksége tagjának vezetésével érkeztek Somogyba. Barcsi, illetve tótújfalui látogatásuk után a megyeszékhelyen folytatódott programjuk. A jugoszláv pártmunkásokat kedden fogadta Német Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei partbizottság első titkára, majd Gazsi Pavlef, Csudis Stevó, Mihaldinec Martin, Erhatics Mariján és Galjer lvan megvárd Villamossági Gyárát és a Kaposvári Húskombinátot. Szerdán Balatonboglárra utaztak, s ott az állami gazdaság munkájával ismerkedtek meg; ellátogattak a gazdaság Lengyeltótiban levő ifjúsági építőtáborába is. Nagy érdeklőd, ssel szemlélték meg balatoni kirándulásuk során az egyre élénkülő idegenforgalmat, s elismeréssel szóltak a fürdőhelyek fejlődéséről. Csütörtökön a Kaposvári Városi Tanács vezetői fogadták jugoszláv vendégeinket, akik ezután városnézésen vettek részt. Majd a határterületi pártmunkások Szigeti Istvánnak, a megyei pártbizottság Bégen Imre beszámolója Tegftap Vályi Péter pénz-1 ügyminiszter válaszolt a múlt évi költségvetés végrehajtásának vitájában felmerült kérdésekre, majd áttért az országgyűlés a következő téma tárgyalására. Ezt a napirendet Degen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adta elő. A vízgazdálkodás célkitűzéseinek átfogó ismertetése során számos meglepő adattal, ténnyel illusztrálta a feladat nagyságát és bonyolultságát. Az ipar vízszükséglete megötszöröződött, a felszabadulás óta és az ivóvíz-felhasználás is rendkívüli mértékben növekedett. Tény, hogy 800 faluban működik már vezetékes vízmű és a városok többségében is sikerült a korábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A továbbiakban azonban az iparnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a rendkívül költséges vízmű-beruházásokhoz. Miután pedig az összes iparvíz felhasználásának 84 százaléka olyan területre jut, ahol kevés a víz, ebből a szempontból is jobban meg kell fontolni az ipartelepítéseket ... Kitért az országban rüeglehetősen bőségben fellelhető gyógy és hévizek kihasználásának lehetőségeire, a mezőgazdaság vízgazdálkodására, ezen belül a sokat fejlődött üzemi öntözésre, amelyet véleménye szerint főleg ott kell továbbfejleszteni, ahol az a tekintették a VBKM Kapos- titkárának és Szikszai László------------------------ nak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséreté- fcíen Barcsra utaztak. Itt Szigeti István, Szikszai László és Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára búcsúztatta a jugoszláv pártmunkásokat, akik az esti órákban elutaztak megyénkből. Péter János, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán a parlamenti ülés szünetében. (MTI fotó — Vigovszfei Ferenc felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'pQSHíM* ‘ * / Ára : 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
