Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

KO/V Jj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint A Z M SZM P SOHOC Y H ECYEI B I ZÓ TTS ÁG A N A K XXV. évfolyam, 172. szám 1969. július 27., vasárnap „A tartós béke nem utópia ii »A tartós béke ma nem utópia, hanem teljesen elérhe­tő cél-" — állapította meg az a felhívás, amelyet a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai tanácskozása a béke vé­delmére a világ népeihez in­tézett. A testvérpártok azon­ban nem álltak meg ennél a kijelentésnél, hanem azt is tu­datták a népekkel, hogy vé­leményük szerint milyen úton- módon lehet elérni ezt a célt. Elképzelésük egy szóba tömö­ríthető: összefogás. összefogni, de ki ellen? ösz- szehangolni az akciókat, de milyen alapon? Akcióseységre lépni, de kivel? A moszkvai tanácskozás e tekintetben sem hagyott két­ségeket A küldöttek szavakba öntötték a felismerést: »A jelenlegi kö­rülmények között egy világhá­ború sok százmillió ember pusztulását vonná maga után, a világ civilizációjának és kul­túrájának kincseit döntené romba." A Kreml György-termébe sereglett kommunisták a múl­tat és a jelent — éppen a jövő érdekében — »*marxiz- mus dialektikájának górcsö­ve alá vették. Felidézték — ha csak egy-egy mozzanat ere­jéig is — a két világháborút kiváltó okokat, majd azt vizs­gálták, kiknek áll érdekükben napjainkban új világháború kirobbantása. S figyelemre­méltó következtetésekre jutot­tak: a háborúnak, az agresz- sziós és erőszakos cselekmé­nyeknek, a népek szabadsága elleni merényleteknek az impe­rializmus politikájában rejlett és rejlik a forrása. Ezen belül is különösen veszélyes az ame­rikai imperialisták politikája, amely — mint Moszkvában megfogalmazták — »a népek szabadságának esküdt ellensé­ge-. összefogni, de ki ellen? Vi­lágos a válasz: Azok ellen, akik fokozzák a fegyverkezési hajszát, "konfliktusokat és he­lyi háborúkat szítanak a Föld különböző részein, igyekeznek elfojtani a nemzeti felszaba­dító mozgalmakat, népellenes rendszereket segítenek ura­lomra és tartanak hatalmon, — egyszóval az imperialisták ellen. Ez tehát a Moszkvában megmutatkozott egységtörek­vések egyik lényeges eleme. A közös cselekvés platform­ja szintén kikristályosodott a tanácskozáson. Az együttes erőfeszítések abból a tényből táplálkoztak eddig és táplál­koznak a jövőben is, hogy az imperializmus közös ellensége mindenkinek, aki békében és biztonságban akar élni, akár Európában, akár távoli föld­részeken. A közös ellenség el­leni harc pedig közös érdek. Érdeke a szocialista országok állampolgárának, hiszen az imperializmus fékezni próbál­ja hazája fejlődését, s min­dent megtesz a szocialista rendszer megfojtása érdeké­ben. Összehangolni az akciókat, de milyen alapon? A közös ellenség — azonos érdek — egyforma cél alapján. Marad tehát a kérdés: ak­cióegységre lépni — de kivel? A kommunista és munkáspár­tok Moszkvában is a legszéle­sebb egységet hirdették meg. Felszólították a dolgozókat, szülőket, fiatalokat, politiku­sokat, a pártokat, a szakszer­vezeteket, a mozgalmakat, a különböző vallású embereket, a békemozgalom és a háború­ellenes kampányok részvevőit, hogy a kommunista pártokkal együtt tegyenek erőfeszítése­ket egységes antiimperialista akciók végrehajtására. A -kivel?- kérdésre tehát a válasz: mindenkivel, aki meg­őrizte magában a béke és a népek közötti barátság eszmé­nyeit Ez a világ kommunistáinak békeprogramja, amely nem az »elrettentés egyensúlyára« építi terveit, Iranern arra, hogy az erők tervezett összpontosí­tásával visszaszoríthatok az agresszorok Vietnamban és a Közel-Keleten, megfékezhető az újgyarmatosítás és a neo- nácizmus, megvalósítható a békés egymás mellett élés, az európai biztonság, az általános és teljes leszerelés. Van-e realitása ennek a programnak? A kommunisták meggyőződése, hogy igen. Mert manapság hatalmas társadalmi és politikai erők állnak szem­ben a háború erőivel; s a bé­ke oldalán sorakozik fel a Szovjetunió, az egész szocia­lista világ, a tőkés országok munkásosztálya, a nemzeti fel­szabadító mozgalom, a béke­harcosok világméretű serege. S bár az imperializmus még erős és veszélyes ellenség, már nem intézheti önkénye­sen a világ sorsát. Ha pedig arra már nem képes, akkor a világháború is elkerülhető. Ez a logikája a bevezető­ben említett megállapításnak: a tartós béke valóban nem utópia. Az elvi platform, a prog­ram adott: most cselekedni kell. A kommunista pártok ezzel az elhatározással távoz­tak nemzetközi tanácskozá­sukról. S tudatában vannak felelősségüknek, amely külö­nösen érzékennyé teszi őket, hogy meghallják »időnk pa­rancsszavát: egységet minden haladó, békeszerető erő kő­Pálos Tamás Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a nemzetközi távközlési egyezményről Csapatösszevonások Dél-Vietnamban Támadás a megerősített állások ellen Thieu még reménykedik A jugoszláv—nyugatnémet tárgyalások előtt Mirko Tepavac személyében •lső ízben utazik hivatalos lá- ogatásra a Német Szövetségi köztársaságba jugoszláv _ kül- igymimszter. A vasárnap cezdődő háromnapos látogatás viszonzása Willy Brandt nyu- 'atnémet külügyminiszter ta­valy júniusi jugoszláviai láto- jatásának, amire röviddel az- ítán került sor, hogy több nint tízéves szünet után fel- ijították a diplomáciai kap- isolatokát a két ország kö­tött. (A kapcsolatokat annak ide­ién Bonn szakította meg, mert Jugoszlávia diplomáciai vi- izonyba lépett az NDK-val.) A bonni megbeszéléseket — amelyeken a hivatalos megfo­galmazás szerint a két ország cözötti kapcsolatokról, az ígyüttműködés problémáiról £s nemzetközi kérdésekről lesz szó — Belgrádban hangsúlyo­zottan munka-jellegűeknek minősítik. A nyugatnémet—jugoszláv tárgyalásokon a világproblé­mák közül elsősorban az euró­pai biztonság és együttműkö­dés kerül napirendre, így töb­bek között nyilvánvalóan az európai biztonsági értekezlet gondolata is. A két ország közötü kap­csolatok vonatkozásában az el­ső számú probléma a gazda­sági együttműködés. Jugoszlá­via hosszú idő óta a legtöbb külföldi árut az NSZK-ból hozza be, többek között a Kö­zös Piac vámkorlátai miatt azonban mind nehezebbé válik jugoszláv cikkek, főként me­zőgazdasági termékek elhelye­zése a nyugatnémet piacon. Így Jugoszláviának az NSZK-val szembeni kereske­delmi deficitje már az év ele­jén elérte a kétszázmillió dollárt. További tárgyalásokat igényel a Nyugat-Németor- szágban dolgozó immár több mint kétszázezer jugoszláv vendégmunkás helyzetének tel­jes rendezése, s napirenden van a két ország közötti kutlu- rális együttműködési egyez­mény megkötése is. Jugoszláv részről fontosnak tekintik a NT y ugat-N émetországban mű­ködő emigráns usztasa-csopor- tok ismétlődő, véres terrorcse­lekményeinek megakadályozá­sát, s a jugoszláv sajtó olyan megállapodást sürget, amely szabályozza a bűnözők kölcsö­nös kiadatását, mert az NSZK- ban lényegében ennek hiányá­ra hivatkozva halogatják több terrorista átadását Jugoszlá­viának. (MTI) Dél-Viétnamban a szabad­ságharcosok a péntekről szom­batra virradó éjszaka a sai- goni kormány csapatainak hat megerősített állása ellen intéz­tek támadásokat. Két nagyobb összecsapás zajlott le: az egyik Hűé közelében, a másik a Saigontól 70 kilométerre dél­nyugatra fekvő Gai Be körze­tében. A Mekong deltájának vidékéről a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány nagyobb- csapa tösszevo- násait jelentették. Az ame­rikaik nagyobb arányú táma­dástól tartanak B—52-es amerikai bombá­zók szombaton hajnalban Tay Ninh és Phuoc Long tartomá­nyokban, a kambodzsai határ közelében négy hullámban tá­madták a szabadságharcosok feltételezett állásait Nguyen Van Thieu, a sai- goni kormányzat elnöke, szombaton a dél-vietnami fő­város egyik nagy színházában közel kétórás beszédet mon­dott az ország helyzetéről. Thieu kijelentette, hogy kor­mányzata a csatatereken fo­kozni fogja erőfeszítéseit — »így kényszerítve a komoly tárgyalásokra a Vietcojigot és Hanoit-«. Ehhez azonban az Egyesült Államoknak és Del- Vietnam más szövetségeseinek fegyvereket, hadianyagot és egyéb segítséget kell adni. A saigoni kormányzat elnö­ke közölte, hogy a párizsi tár­gyalásokon nem kívánnak új javaslattal előállni, miután a másik fél elvetette a »válasz­tásokra« vonatkozó július 11-i javaslatukat, de a saigoni kül­döttség nem kívánja otthagyni a párizsi tárgyalóasztalt Thieu beszédének elhangzá­sakor a saigoni kormány va­lamennyi tagja jelen volt, Ky álelnök kivételével, aki a múlt héten kijelentette, hogy a sai­goni delegáció kivonul a pá­rizsi tárgyalóteremből, ha a másik fél elvetné a Thieu-féle javaslatokat. Thieu szombaton délelőtt egyórás megbeszélést folytatott Bunker amerikai nagykövettel és annak helyettesével, miköz­ben Saigonban olyan hírek keringenek, hogy Nixon elnök délkelet-ázsiai körútja során esetleg ellátogat Dél-Vietnam- ba is. Az amerikai nagykö­vetség szóvivője viszont kö­zölte: nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy Nixon eredeti útitervében változás állt volna be. • » * A hanoi rádió egyik kom­mentárja szerint Vietnam né­pe határozottan támogatja a Fülop-szigetek és Japán népét, amely az,t követeli az ameri­kaiaktól, hogy veszélyes vegyi fegyvereket ne a Fülöp-szige- teken és Japánban, hanem az Egyesült Államokban tárolja­nak. A hanoi rádió ezzel kap­csolatban megállapította, hogy az amerikaiak Vietnam­ban sok ezer tonnányi mérge­ző gázt vetettek be a termés elpusztítására, az erdők lomb­talant tására. E gázoknak sok vietnami vált áldozatává. Az Elnöki Tanács most megjelent törvényerejű ren­deletével kihirdette a Mont- reux-ben 1965 novemberében kelt nemzetközi távközlési egyezményt. A Magyar Nép- köztársaság az egyezményt 1969. július 20-án megerősí­tette, s az erről szóló okira­tot Genfben, a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitká­ránál letétbe helyezte. A ren­delet közli a nemzetközi táv­közlési egyezmény teljes szö­vegének hivatalos magyar for­dítását. A rendelet megjelenésével kapcsolatban a posta-vezér­igazgatóságon az MTI mun­katársának elmondották, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesületben részt vevő or­szágok kormányküldöttei kö­tötték meg 1965 novemberé­ben az egyezményt, amely 1967-ben lépett életbe. Az egyezményt azonban vala­mennyi aláíró kormánynak meg kell erősítenie az; illető országban érvényben levő al­kotmányos szabályok szerint. Hazánk több más országgal együtt az idén ratifikálta a nemzetközi távközlési jog kér­déseit, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület szerve­zeti felépítését és működését szabályozó egyezményt. Ez egyébként a negyedik egyezmény azóta, amióta a Nemzetközi Távközlési Egye­sület jelenlegi formájában működik. Korábban ugyanis teljesen független szervezet­ként dolgozott az 1865-ben, Párizsban alakult Nemzetközi Távíró Egyesület, amelynek hazánk is alapító tagja volt A mostani Nemzetközi Táv­közlési Egyesület az ENSZ szakosított szervezeteként 1947-ben Atlantic Cityben ala­kult. A tagországok megbí­zottai időnként felülvizsgálják az érvényben levő egyez­ményt, amelyen átvezetik a különféle okok miatt szüksé­gessé, s egyébként is gyakor­lattá vált módosításokat. Az egyezmény korszerűsítése szükséges azért is, hogy a mű­szaki, tudományos, technikai fejlődés eredményeit az egye­sület céljának megfelelően alkalmazhassák, s ennek jogi akadálya ne legyen. A Nemzetközi Távközlési Egyesületnek jelenleg 136 or­szág tagja, az egyezmény megkötése óta nyolc ország csatlakozott hozzá. (MTI) B belga külügyminiszter moszkvai látogatása Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására július 23— 26 között hivatalos látogatáson tartózkodott Moszkvában. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és belga kol­légája megvitatták a kétolda­lú kapcsolatok bővítésének kérdéseit, és a nemzetközi helyzet mindkét felet érdeklő problémáit. Moszkvai tartóz­kodása során Harmelt fogad­ta Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke is. Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter szombaton haza­utazott Moszkvából. Elutazá­sa előtt nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hírügynök­ség tudósítójának. »Érdeklődéssel tanulmá­nyoztuk a Varsói Szerződés országainak Budapesten el­fogadott, az összes európai országhoz intézett felhívását, és Gromikónak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén el­hangzott beszámolóját. Szov­jet tárgyaló feleink hangot adtak azon óhajuknak, hogy együtt kellene kidolgozni azo­kat a témákat, amelyek az esetleges európai biztonsági értekezleten megvitatásra ke­rülhetnek. Értékeltük ezt a törekvést, így megítélésem szerint tárgyalásaink haszno­sok és pozitívak voltak.« (MTI) Kis hír az űrutasokról A Hornet fedélzetén A Hornet repülőgép-anyaha­jó fedélzetén Hawai-i felé tar­tó amerikai űrhajós-hármas vesztegzár-lakhelyén kártyá­val, sakkal, televízióval és magnetofon hallgatásával eny­híti magányát Houstonból azt is közölték, hogy a változatos­ság kedvéért néha elpepecsel­nek a Holdról gyűjtött talaj­mintákkal is, amelyeknek egy kis részét maguknál tartották. A talajmintákat szállító re­pülőgépek egyébként rendkívül Szállodasor a Fekete-tenger partján. Háttérben a Kaukázus hegyeL becses terhükkel már megér­keztek Houstonba, s a kőzet­minták osztályozása és elem­zése megkezdődött a »Hold­fogadó« laboratóriumban. A pótolhatatlan leleteket két re­pülőgép szállította — a bizton­ság kedvéért, hogy ha netán az egyiket baleset érné, a másik okvetlenül célhoz érjen. A három amerikai asztro­nauta karanténlakhelyen há­ladó istentiszteleten vett részt. Miközben a 44 000 tonnás re­pülőgép-anyahajó hangárfedél­zetén felsorakozott a tisztikar és a legénység, Edwin Aldrin mikrofonon kollégái nevében is megemlékezett a korábban hő-i halált halt amerikai asztro­nautákról. Időközben a houstoni köz­pont tudósai megkezdték a Földünk utitársán elhelyezett négy szeizmográf »üzeneteinek« értékelését. A szeizmográfok ugyan a vártnál sokkal jobban félhevültek, de houstoni köz­lés szerint változatlanul jól működnek. Üdvözlet az asztronautáknak Táviratot küldött a Magyar " Országos Bőketanács tudomá­nyos bizottsága Houstonba: Neil A. Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collinó cí­mére, és a magyar békamoz- yalom nevében nagy elisme­réssel köszöntötték a három.; asztronautát. A távirat kife­jezést ad annak a reménynek, hogy az emberi ész, amint most a tudományban, a techni­kában diadalmaskodott, ugyan­úgy a világ dolgait is helyes mederbe fogja terelni, békés holnapot teremtve a Föld la­kóinak (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents