Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
„Gazdag világ született bennünk..»” cfc Tja n áf'fkű ztárvávág érette' (jizői Az elnéptelenedett Iskola udvarán, a folyosókon emlék- idéző szavak-sóhajok visszhangzanak a lassú, kopogó léptek között. ötven éve érettségizett diákok találkoznak a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. Az egyik öregdiák kezében halkan zizeg a fél évszázada kiállított érettségi bizonyítvány, másikuknál fényképezőgép kattan. És elhozták magukkal az emlékezés koszorúját —* halott társaik emlékére. Tizennégyen állják körül a folyosó falába süllyesztett márványtáblát. A tanterem, ahol ötven évvel ezelőtt szorongva és nyíló szemekkel ültek, ma lakás. Kedves a többi terem is; benyitanak egyikbe-má- sikba. A sötét ruhás, ősz hajú öregdiákok gyűrűjéből dr. Merényi Oszkár lép elő, amíg azok elhelyezkednek a szűkké vált padokban, ő felmegy a dobogóra. 1919-ben ebben az iskolában és a most körülötte ülő öregdiákok osztályában kezdte tanári pályáját az irodalomtudományok kandidátusa. Ma már valamennyien nyugdíjasok. És az irodalomról kezd beszélni. Berzsenyiről, s az idegem is érzi, hogy szavai milyen forrók lehettek ötven éve... Csattan ismét egy fényképezőgép. Amíg a padtársak újra ismerkednek, megkérem dr. Merényi Oszkárt, hogy szóljon az ötvenéves jubileumról, tárja föl emlékeit. — Ez az osztály nagyon szerette az irodalmat, a tantervtől eltérve foglalkoztunk Ady, Babits, és Juhász Gyula költészetével is — 1919- ben. A filozófiaórákon Kanttal, Az örök béke című művével ... Nagy hatással volt a tanulókra. — A Tanácsköztársaság eseményei hogyan hatottak az ifjúságra? — Az ifjúság rendkívül lelkesen kapcsolódott az eseményekhez. A Voluntas az általam vezetett önképzőkörben született meg. Lőry László volt a szerkesztője, de a diákság java részt vett a cikkek, tanulmányok megírásában. Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban elmondjam, milyen nagy örömet szerzett nekem a Voluntas múlt évi felújítása. — Rövid ideig tanított a mai Táncsics Gimnázium falai között. 1921—41 között a kereskedelmi iskolába került. — A két világháború közti időszakban a Berzsenyi Dániel Társaság főtitkáraként is dolgoztam, részt vettünk a Berzsenyi-kultusz megteremtésében. A parkban álló mellszobrot mi állítottuk föL 1936-ban az Akadémia és a Berzsenyi Társaság közösen adta ki Berzsenyi összes műveit. Már elkészült a Berzsenyi-emlékmúzeum terve is, amikor közbeszóltak az első ágyúlövések... — Milyen érzés ennyi év után ismét találkozni a tanítványokkal? — Nagyon kedves, megható élmény. Nemcsak az élők, a holtak is együtt élnek velünk ebben a találkozóiban. Régi tanárok,. tanulók, akik azóta, is emlékezetünkben élr nek. A nevekre kevésbé emlékszem, de az arcok kivétel nélkül ismerősek — mutat volt tanítványaira. — Amikor az irodalomról beszéltem, felcsillantak a szemek, ismét éreztem az irodalom iránti szere telüket. Kinn a folyosón visszhangoznak a lassú, kopogó léptek. Jó lenne, ha az ifjúság zsivaja megzavarná ezt a csöndet, találkoznának velük, az elődökkel. Talán majd öt év múlva, legközelebb. . . Horányi Barna így közlekedjünk Pesten Kalauz nélküli közlekedést vezettek be július 1-től Budapesten a villamoson, autóbuszon, trolibuszon, HÉV-en és a földalatti vasúton. Utazni csak előre váltott jeggyel vagy bérlettel lehet. Fölkerestük Bíró Lajost, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatóját, hogy tájékoztatást kérjünk a KN- ről, a kalauz nélküli közlekedésről. — Ismeretes, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerő-hiánnyal küzdött. Kevés volt a kalauz, dolgozóink túlóráztak, nem kapták meg heti pihenőnapjukat. Sokszor kalauzhiány miatt maradtak a garázsban az autóbuszok, a villamosok. A kalauz nélküli közlekedés bevezetésével ez a problémánk megoldódik. — Hogyan gondoskodik a közlekedési vállalat az utazás biztonságáról? — A járművekre hang-, illetve fényjelző berendezést szereltünk fel. A vezető indítás előtt — ha már meggyőződött, hogy nincs már több le- és felszálló, vagy hogy a kocsi megtelt — megnyom egy csengőt, amely öt másodpercig szól, s ezután indít. De csak akkor, ha minden ajtó becsukódott. Nyitott ajtóval a járművek nem közlekedhetnek! (A csengő megszólalása után már nem szabad le- és felszállni). A csuklós, a háromkocsis és a Hegyi járműveken továbbra is megmarad a járműkísérő. Ezeken a járműveken a járműkísérő gondoskodik a forgalom biztonságáról, az ő jelzésére indít a vezető. Tájékoztatja az utazóközönséget a megállókról, ellenőrzi a jegykezelést. — Hol válthatják meg jegyeiket az utasok? — Budapesten több mint háromezer helyen lehet beszerezni az előre váltott jegyet. A dohányboltokban, nyolc MÁV-pályaudvaron, MÁVA- UT-pályaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren, a Budapesti Közlekedési Vállalat bérlet- pénztáraiban, a HÉV pénztáraiban, a Fővárosi Autóbusz Vállalat pénztáraiban, a végállomásokon, az utastáiékozta- tó irodákban, a fogaskerekű, a földalatti vasút pénztáraiban, valamint a járműkísérőknél. (De a járműkísérőknél _csak tömbben, és a következő utazásokra szóló jegyet lehet megváltani. Tervezzük, hogy az éjszakai órákban is nyitva tartó eszpresszók, külterületi KÖZÉRTEK, az IBUSZ-Irodák, a szállodák, az újságárusok is áruljanak jegyet. A vidéki eladást sainos még nem sikerült kellően megszervezni. Árusítanak ugyan a vidéki idegenforgalmi hivatalok, a VOLÁN irodák budapesti közlekedési eszközökre érvényes jegyeket, de a vidéki közönség többsége nyilván Budapesten vásárol majd. — Hogyan kell a jegyet kezelni? összesen 15 ezer jegykeze- zelő.készüléket szereltünk föl a járművekre, típusától függően három vagy hat készüléken érvényesítheti jegyét az utas. Jegyét a nyíllal jelzett irányban a jegykezelő szerkezet nyílásába helyezi, és a nyílás alatt lévő kart felfelé nyomja. A készülék a jegyet kilyukasztja, és ezzel utazásra érvényesíti. — Miért éppen júliusban tértek át a KN-re? — A nyár azért mutatkozott megfelelőnek, mert ilyenkor a csúcsforgalom jobban megoszlik. Az iskolában szünidő van, a dolgozók egy része szabadságát tölti, így aránylag kevesebb utassal a kezdeti nehézségek könnyebben áthidalhatók. Fővárosunkban naponta másfél millió utas 4 millió utazását bonyolítjuk le. 1 millió 200 ezer a bérlettulajdonos, így a kalauz nélküli közlekedés közvetlenül csak a kisebbséget — a vidékről Pestre látogatókat nem számítva —, mintegy 300 ezer embert érint. Egyéves a Mackó Tavaly június végén nyitották meg a kaposvári Méletnek örvendenek. Volt már olyan nap, hogy 300 A SZIQORLAT P éterék mar sűrű füst- felhőben ■ fogadtak a sorstársak arckifejezésével. Szigorlatra gyűltünk össze. Fizikából vizsgázunk.. Indexemet szorongatva beálltam a sétálgatok közé, és szorgalmasan róttam köreimet, az izgalom és a lelkiismeret ke- ringöjét. Még néhány perc és én kerülök sorra. Első leszek. Ez a legjobb. Tapasztalataim szerint reggel korán még senkit nem rúgtak ki vizsgáról. Nyugodtak még a kedélyek, de egyébként sincs félnivalóm. Két nap és két éjjel tanultam, ez minimum négyes. Hogy hatszáz oldalt nem lehet rendesen megtanulni ennyi idő alatt? Ugyan! Kishitűség. Én leszek az első élő példa. Tiszta sor. Az, hogy a huszonnégy tétel közül épp a tizennégyest húzzam, az teljességgel lehetetlen, igaz, a nyolcas is gyengécskén megy, de ott van a többi, azokat úgy tudom, mint a vízfolyás. — Kaposi Károly! — lügen. A lábam kicsit tiltakozik, de szerencse fel! Érdekes, biztosan úgy nézek ki, mint aki izgul. Csak a belépőn legyek túl, a többi már gyerekjáték. — Üljön le, fiatalember. Dobálózni kezdünk a képletekkel, definíciókkal. Én én a képletek! Ki hitte volna, hogy ezeket így tudom. Most már meg sem lehet menteni a négyestől. — Jól van. Tegye az indexét az asztalra, és húzzon az első kérdéscsoportból. Meggusztáljuk, na itt a vége felé ez jó lesz, A ti- zennégyes. Hát ez nem volt beütemezve. Mindegy. Most már teljesen mindegy. A közepes is nagyon jó osztályzat, azt is meg kell becsülni. De meg ám! Nem mindenki fut- kározhat fizikaszigorlat után hármassal az indexében. Fejemben csikorogva indulnak meg a parányi fogaskerekek, talán eszembe jut valami. No, Kaposi ezt megkaptad. Két nap, két ejjel faltam azokat a kövér jegyzeteket, és itt az eredmény. Inkább aludtam volna ... A tanár megpróbálja a lehetetlent, olyan kérdéseket tesz föl, amelyekben benne van a válasz, de ez sem segít. Már csak a másik két kérdésben bízhatok. — Hát ez nem ment. Próbáljon meg beszélni a halmazállapot-változásokról. Tudja? Az utolsó szavakat alig hallottam, kivert a víz. Megsegítették, Fortuna! — Hogyne, tanár úr, persze, hogy tudom. S belevágtam. Most majd megmutatom! Ha valamit tudok fizikából, akkor ez az. Tegnap éjjel utoljára ezt néztem át. mintha éreztem volna, hogy találkozunk. Csak mondtam, csak mondtam ... — Látom, ez megy. Térjünk át a harmadik kérdésre. Nem hagyta befejezni ezt a gyönyörű témát, pedig milyen folyékonyan, gördülékenyen adtam elő. Most már biztos a hármas! — Mit tud mondani a galvánelemekről, kolléga úr? Hát igen, ez a kolléga úr én lennék. De hogy mit tud a kolléga úr? Mi is az a galvánelem? — Zseblámpa elem, galván ... elem ... A fogaskerekek teljesen leálltak. Idáig még csak ment, de ez nem sok. A fizikatudományok doktorának is ezt olvastam ki a szeméből. Egy kis jóindulat a tanár úrtól ■ ■ ■ Talán az általános frázisok átsegítenek a galvánelemekből épült buktatón. — Ne beszéljen mellé, Kaposi. A lényegre vagyok kíváncsi, a többit megtarthatja magának. Hmmm. Már csak Kaposi. A lényegre vagyok kíváncsi, a körítést elhagyhatja! Ez bizony bukás lesz, megfogtam az első »madarat«. Esetleg gyenge kettes. Talán ... A kínosan csöndes pillanatokat egy légy zavarta meg. Rászállt a fülemre. Elhessegettem. — Na végre — szólalt meg a fizikatudományok doktora —, mondja csak nyugodtan. — Semmi, semmi, tanár úr. Csak egy légy. — Szomorú. Magától többet vártam. Az a második kérdés még ment valahogy, de a többi... Megadom a kettest! Ez nem igaz, átmentem! Elégséges! Milyeri gyönyörű ez a kis kanyarulat ott a nyaka és a talpa között. S nincs is olyan messze a négyestől. De azért az bosz- szant, hogy a »második kérdés még ment valahogyan.« Az Akadémián kisebb székfoglalónak is beillett volna. Föl a fejjel, mert ugyebár, aki a kicsit nem becsüli... S kihúzott derékkal, mosolyogva léptem ki a többiek közé. Győri András zes Mackót. A megyeszékhely egy tetszetős, modern vendéglátóhellyel gazdagodott. A jubileum alkalmából látogattunk el a Mackóba. A sok vendég, a közeli üzemekből, hivatalokból, üzletekből ott ebédelő ember arról tanúskodott, hogy az eltelt egy év alatt sokan megkedvelték, törzsvendégei lettek a Mackónak. A választék: a csaknem harmincféle sütemény, a különböző hidegtálak, a mindenkor jegelt italok magyarázzák a Mackó sikerét és azt, hogyan tudták a tavalyi forgalmat az idén megkétszerezni; havonta 150—200 000 forint bevételt is elérnek. Ehhez hozzájárul az is, hogy Galácz Ferencné vezetésével a Mackó dolgozói mindent elkövetnek a vendégért, a kulturált kiszolgálásért, a választék növeléséért. Forró virsli, frissen sült vagy rántott máj állandóan kapható. Különlegességekkel is vonzzák a vendégeket: palacsinta, rétes, tojásrántotta, házi körözött és vagdalt, tejberizs. madártej és más készítményeik állandóan nagy keretest sütött Hollósi János- né szakácsnő, de a palacsintából sem tud eleget adni, a madártejből pedig háromszor is kellett készíteni. Most azt tervezik, hogy különböző gyümölcsökből szószt készítenek. Népszerűek a Mackó turmix italai is, amelyeket sokan szesszel, sokan pedig tejjel kérnek. Elsőnek vezették be a meleg reggeli Italt, de jegelve is adnak a nap minden szakában kakaót és tejeskávét. A forgalom növelése érdekében és azért, hogy készítményeiket még jobban megkedveltessék, »házon kívüli« rendezvényeket is vállalnak. Így például a TIT-ben is adnak büfét, s kívánságra családi összejövetelekre házhoz szállítanak hidegtálakat. Nemcsak a városban, a megyében sem találni még egy olyan presszót, ahol a különböző italokat olyan tetszetős, gusztusos poharakban szolgálnák ki, mint itt. Érdemes lenne néhány vendéglő vezetőjének tapasztalatcserére látogatni ide. Sz. L. f SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. július 3. 5
