Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Növekvő feladatok a honvédelmi nevelésben A múlt ősszel bevezetett új tantárgy, a honvédelmi isme­retek oktatása sikeres volt. A kísérleti évben az iskolák többségében megértették a honvédelmi nevelés fontossá­gát, s nemcsak az osztályfő­nöki órákat, a testnevelési fog­lalkozásokat vagy a kirándulá­sokat, hanem más órákat is felhasználtak a fiatalok honvé­delmi, hazafias nevelésére. A honvédelmi ismeretek ok­tatását a legtöbb általános, közép- és iparitanuló-iskolá- ban nehéz körülmények kö­zött kezdték meg. Sem a szük­séges személyi, sem pedig a nélkülözhetetlen tárgyi fölté­telek nem voltak meg minde­nütt. Hiányoztak a légpuskák, a szükséges szemléltető eszkö­zök, vita volt azon, hogy a honvédelmi ismeretek oktatá­sa csupán a kijelölt személy­re tartozik-e, vagy pedig má­soknak is segíteni kell ebben. Végül mégis megértették: a honvédelmi nevelés társadalmi ügy, éppen ezért sikeréért a megbízott pedagógus és az is­kolák tantestülete közösen fe­lelős. Biztató eredmények Az is igazolja a sikert, hogy az eredetileg tervezett tizen- négyezerfiatal helyett több mint húszezer vett részt a honvédelmi oktatásban. Az évet záró összetett, illetve út­törő honvédelmi versenyek lelkes hangulata, a szép ered­mények is erről tanúskodnak. A barcsi és a kaposvári járás úttörői eredményeikkel a me gyei versenyen azt is bizonyi- tották, hogy elméleti felkészí­tésük mellett a fizikairól sem feledkeztek meg nevelőik. Nagyatádon a járás úttörői­nek versenyén negyvenhat csapat vett részt. A járási ta nács művelődésügyi osztálya, hogy a honvédelmi nevelést segítse, tapasztalatcserére hív ta egybe az iskolák honvé­delmi felelőseit. Itt gyakorlat­ban is bemutatták a verse­nyek megrendezését, s elhatá­rozták, hogy az iskolák tá­mogatást nyújtanak egymás­nak. Kaposvár iskoláiban, a vá­rosi, a járási és a megyei ver­seny előtt házi bajnokságot rendeztek, hogy ezzel is segít­sék a felkészítést. A II. Rá­kóczi Ferenc, a Berzsenyi Dá­niel, a Hámán Kató iskolá­ban honvédelmi századok, zászlóaljak tevékenykednek si­keresen. Naplóikból az tük­röződik, hogy a fiatalok öröm­mel, lelkesedéssel sajátítják el a honvédelmi ismereteket. Persze, akad, ahol a szép terveknél, elképzeléseknél nem sokkal jutottak tovább. Siófokon a járási versenyen mindössze kilenc csapat vett részt, s ez bizony kevés. Segíthetik az iskolát Több iskola vezetője, hon­védelmi felelős tanára fölis­merte, milyen lehetőséget nyújt, ha felkérik az osztály- főnöki órák levezetésére azo­kat az édesapákat, akik hiva­tásos katonák vagy rendőrtisz­tek. A Kaposvári Közgazdasá­gi Szakközépiskolában a fia­talok igen nagy figyelmmel hallgatták egyik társuk édes­apjának — aki repülőtiszt — az előadását. Azok a falusi általános isko­lák, amelyeknél erre nincs mód, s a hadsereggel sem tudják fölvenni a kapcsolatot, kérjék az MHSZ-klubok se­gítségét, vagy keressék meg a tartalékos tiszteket, munkás- őröket, rendőröket, a hadse­regből leszerelt fiatal katoná­kat. Bizonyára szívesen vállal­koznak egy-egy osztályfőnöki óra megtartására, vagy a lö­vészet levezetésére. Hasznosítani a jó tapasztalatokat Az új tanévben megnő v-- kedett feladatok várnak peda­gógusainkra. Huszonhatezer tanulót vonnak be a honvé­delmi ismeretek oktatásába, s a jövő év végére el kell érni, hogy zavartalan körülmények között folyjon a tanítás. Csak akkor lehet a mostaninál jobb eredményeket várni, ha a sze­mélyi föltételeken kívül az anyagiakat is megteremtik, és szoros kapcsolatot alakítanak ki az MHSZ-szervezetekkel, a fegyveres testületekkel, s a községi tanácsoktól és a ter­melőszövetkezetektől is kér­nek segítséget. Az a cél, hogy olyan fia­talok kerüljenek a hadsereg­be, onnan pedig a termelő- munkába, akik szeretik és is­merik a technikát. Ezért a mostaninál sokkal nagyobb szerepe lesz a rádiós-, a gép­kocsivezető-képzésnek. A He- tesi Általános Iskolában, a gépipari technikumban igen jól működő rádiós kör is van. Somogyaszaló tanácsának és termelőeszövetkezetének se­gítségével Antalmajorban ott­honra találtak az MHSZ lövé­szei, modellezői a közösen épített klubban. Ilyen nem­W Átjutottak a hullámvölgyön Számtalan nehézséggel kel­let megküzdenie a múlt évben a Kaposvári Textilruházati Ktsz-nek. A kevés megrende­lés miatt akadozott a terme­lés, csökkent a dolgozók ke­resete. Balázs László, a szö­vetkezet elnöke elmondotta: Sok töprengés után fölismerte a tennivalókat a szövetkezet vezetősége. Ezek a következők: műszaki fejlesztéssel csökken­teni a ruházati cikkek árát, fokozná a teljesítményt, ku­tatni a piac igényeit, figye­lembe venni a megrendelők kívánságait, új, szép kivitelű ruházati cikkeket készíteni, s bemutatni a kereskedelem szakembereinek. Ezeket a feladatokat kellett megvalósí­tani. Tudták, hogy a műszaki fejlesztésen fordul meg a szö­vetkezet sorsa, ezért a múlt év végén 1 700 000 forintért különböző gépeket vásároltak. Vettek japán gomblyukkötőt, gombfelvarrót, szabászgépet, gallérprést, japán varrógépe­ket, körforgós Csepel gépeket. Hetven új fazont készítettek a szakemberek. A kereskede­lem érdeklődését is sikerült fölkeltem: az új ruházati ter­mékek bemutatója után egyre több megrendelés érkezett. 1969-ben tízmillió forint érté­kű árut termeltek a szövetke­zet tagjai, 2,5 millióval töb­bet, mint 1968 első félévében. Megkezdték az exportcikkek gyártását is, 5000 darab bán­ion kabátot szállítottak az NDK-ba. Ennek értéke meg­haladja a másfél millió fo­rintot Tovább növelik az exporttermelést. Még ebben az évben 100 000 műszálas fér­fiinget készítenek csehszlovák megrendelésre. Jövőre 68 000 inget szállítanak a Szovjet­unióba, 50 000 nylonvelour inget pedig nyugati exportra. A szövetkezet eredményeihez hozzájárult a tagság munka­versenye. Három szocialista brigád versenyez a kitüntető címért. Nemcsak a termelés nőtt, hanem emelkedett a szövetkezet létszáma is: 270 ember dolgozik most a ktsz- ban. Köztük 22 ipari tanuló sajátítja el a szakmát. A megrendelések lehetővé teszik, hogy mintegy hatvan új dol­gozónak adjon munkalehető­séget a szövetkezet. A kon­fekciórészlegek létszámát nö­velheti csak a ktsz vezetősége, mivel a női és férfi mérték utáni szabóműhelyek kicsinek bizonyulnak, s a szövetkezet divatszalonjai sem tudják vál­lalná az egyre fokozódó meg­rendeléseket. Sz E. csak Somogyaszalóban és He­tesen valósítható meg. Társadalmi összefogással A honvédelmi nevelésnek nemcsak az a célja, hogy fia­taljaink megismerkedjenek a katonaélettel, hősi hagyomá­nyainkkal, megszeressék és is­merjék a korszerű technikát, hanem az is, hogy fegyelme­zett, hazájukat szerető, más népeket becsülő emberekké váljanak. Olyan feladat ez, amelyet csak társadalmi ösz- szefogás'sal lehet megvalósíta­ni. Ez a munka csak úgy le­het évről évre eredményesebb, ha a tapasztalatokat haszno­sítják, az iskolák pedig segí­tik egymást. Jó volna, ha a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya az új tanév megkezdése előtt a kijelölt tanárok részére to­vábbképzést tartana és segít­séget nyújtana a városi és a vidéki iskolák közötti tapasz­talatszerzéshez. Szalai László A kereskedelem Az ízléses, szép kirakat megfogja a járókelőt még akkor is, ha nem ezzel a cél­lal indult sétára. Szabados József kirakatrendező grafi­kussal a napokban azt néz­tük, milyenek a kereskede­lem kaposvári boltjainak ab­lakai, és bizony keresve sem sok újat, érdekeset talál­tunk. Alakul, csinosodik a Május 1. utca arca, egyre több a korszerű portál, de ami az áruk reklámozását il­leti, akad még tennivaló. Szebbnél szebb hímzéseket, háziipari munkákat kínál a Népművészeti Bolt. A kicsit zsúfolt, de megkapóan szép kirakatban a legkülönfélébb ízlésű vásárló is találhat ked- vérevalót. — Budapesti vállalaté ez az üzlet, ók készítik a kira­katok is — mondja kísérőm —, s bizony aligha találni kifo­gásolnivalót évek óta. A város legszebb kirakata s legszebb boltja a Képcsar­nok Vállalaté, ezt nem ne­héz megállapítani. A vásár­lók, a járókelők véleménye egyezik a szakemberekével. Őszibarack a Balaton-partra Válogatják, osztályozzák az őszibarackot a buzsáki Mun­ka Harcosa Tsz-ben. Az 59 hold barackosból naponta 30 mázsával szállítanak a Balaíon-parti boltokba. A tsz 600 ezer forint bevételre számít ebből. — Az egyedi, művészi ter­vezésű árukból nagyon mu­tatós kirakatot lehet készíte­ni. Elrontani persze ezt is lehet. A másik oldalon az olcsó áruk boltja. Azt hihetnénk, hogy amíg a tetszetős, drága cikkekből a legszebb, az ol­csóbb árukból a legszürkébb k* rakat készíthető. Ez per­sze megközelítőleg sem igaz. A ruházati cikkek ügyes cso­portosítása, ötletes elhelyezé­se, a kirakat összhatása, szí­nessége dicséri a rendezőt. A papír—írószerbolt már az iskolakezdésre készül. A mackók, játékautók helyére táskák, tanszerek kerülnek a kirakatba. A Finommechani­kai Vállalat köszörűs- és rá­diójavító részlege ugyanakkor mintha riasztani szeretné a járókelőket. Egymás mellé ra­kott tárgyaik, alkatrészek lát­hatók egy-egy üveglapon, no és az egyéves por, amely le­rakodott rájuk. Mindez nem a javítás gyorsaságára, minő­ségére, hanem az enyészetre, az idő múlására emlékeztet inkább. Olyasmire, ami nem hízelgő valakire, azt szokás mondani: ezt nem teszi ki az ablakába. Nos, azokat a hangszórókat és porlepte ké­seket sem kellett volna. A dekoráció szerepéről is szó esett séta közben: — Nem szabad úgy díszí­teni, hogy túlhangsúlyozott legyen, hiszen elsődleges az áru kínálata — szögezi le Szabados József. — A sport­szerbolt gazdag, mondhatni zsúfoltan berendezett kiraka­tából nagyon hiányzik a de­koráció — a sátor és az egyéb strandalkalmatosságok mellett egy kis utalás a nyárra. A tömött kirakat az élel­miszer- és gyümölcsboltoknál nem feltűnő, nem ízléstelen. Itt valóban az árubőség fog­ja meg az embert. — Amennyire mutatós a »betekintő« kirakat a cipő­szalonnál, annyira hátrányos a villamossági üzletnél. A rendetlenül sorakozó papírdo­bozok nem teszik kíváncsivá a vevőt. Ez az újszerű kira­kat csak a belül is rendezett boltoknál felel. meg. Ahol nincs helye a csomagolóesz­közöknek, vagy a kicsomago­lást a 'kirakat mögött kény­telenek végezni, ott a ha­gyományos zárt kirakat a jobb. Jogosan vetik föl a kirakat- rendezők, miért nem kérdezik meg őket, amikor korszerűsí­tenek, átalakítanak egy-egy boltot. A nemrég átadott vas-, edény- és műanyagüz­let is csak édeskeveset mu­tat a kirakatában abból, amit árusít. Valóban fontos szem­pont az, hogy az eladótér le­gyen minél nagyobb, nem kö­zömbös azonban, hogy a bolt­ban levő árubőségnek mi­lyen reklámot csinálnak a ki­rakatban. Nem új a kezdeményezés, mégis érdemes fölfigyelni rá: a kézimunkaboltban külön helyet kapott a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat néhány terméke. A tapasztalatok sze­rint ezek nemcsak a boltnak, a termelővállalatnak is igen hasznosak. összegezve elmondhatjuk, hogy Kaposváron nincs elég o’yan méretű, korszerű kira­kat, amelyik minden tekin­tetben megfelelne a mai kö­vetelményeknek. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy más városok sem rendelkeznek sokkal különb kirakatokkal. Egy bizonyos, meghatározott nagyságú téren belül ugyan­is már nincs lehetősége újítani a kirakatrendezőnek, bármi­lyen jó ötletekkel rukkol is elő. Különösképpen az új boltok építésénél, az átalakí­tásoknál kellene ügyelni ar­ra, hogy a kereskedelem ab­lakai méltók legyenek az üzletek gazdagságához. Nagy József Az egészség védelmében Oj védőberendezést tervez­tek a SZOT munkavédelmi tu­dományos kutató intézetének munkatársai a permetezéskor fellépő ártalmak kiküszöbölé­sére. A mezőgazdaságban gáz­álarccal védekeznek az emberi szervezetre káros permetlé- gázokkal szemben. Ez azonban nehéz, gátolja a mozgást és a nagy melegben gyors fára- dást okoz. A traktorról per­metezők számára a kutatóin­tézet találmánya megoldja a. problémát. Az új készülék el­készítése olcsó, hiszen a szű­rőberendezésen kívül csak egy könnyen megvarrható kámzsá­ra és néhány vékony csőre van szükség. A levegőt a trak­tor kompresszora nyomja a szűrőberendezésbe, ahonnan az megtisztítva kerül a kám­zsába. Piaci árak, piaci lehetőségek Ami a kulisszák Nem holmi sötét ügyletek­ről, háttérben zajló manipu­lációkról lesz szó a továbbiak­ban, hanem arról, amiről a vásárló csak keveset vagy egyáltalán semmit sem tud: mi történik addig, amíg a zöldség és más kertészeti áru a termelőtől a boltok pultjai­ra kerül. A fogyasztó megnézi a portékát, kialakítja vélemé­nyét — olykor ki is mondja — az eléje tett paprika minő­ségéről, áráról, szidja vagy dicséri a termelőt vagy a MÉK-et... Kevés olyan termelőszövet­kezet van Somogybán, amely­nél a kertészeti termények meghatározó szerepet játsza­nának a gazdaság struktúrá­jában. Erre az ágazatra esik az összes termelési tevékeny­ség árbevételének kisebb ré­sze, de gyakran előfordul, hogy pontosan- itt a legmaga­sabbak a jövedelmi arányok. A bevétel zömét a hagyomá­nyos szántóföldi kultúrák ad­ják a Balaton-parti termelő- szövetkezetekben is. Itt a gaz­daságok saját maguk és a MÉK-en keresztül értékesíte­nek. A MÉK rendeltetése az, hogy a Somogybán és az or­szág más részén felvásárolt áruval lágy »terítse« a piacot, ahogyan azt az igények meg­követelik. Mivel zöldségfélék­ről van szó, a felvásárlás töb­bek között függ az időjárási, a mezőgazdaságra kedvezően vagy kedvezőtlenül ható ter­mészeti körülményektől. Ezek a tényezők befolyásolhatják a mennyiséget, a minőségeit és végső soron a fogyasztói árat is. Így van ez akkor is, ha a termelő maga értékesíti az áruját, és nem iktatja közbe a MÉK-et. Napjainkban gyen­gébb kínálat tapasztalható, de ez nemcsak az időjárásra ve­zethető vissza. (A somogyi tsz-ek eszközellálottsága na­gyon alacsony szinten van, pozícióik általában meggyen­gültek a piacon.) A buzsáki szövetkezet veze­tőd elmondták, hogy náluk Lakos István főkönyvelő és Tóth Árpád, intézi a zöldség­gyümölcsértékesítéssel kap­csolatos ügyeket. Kilencven holdon kertészkednek, Fonyó­don állandó elárusítóhelyük van. A jó áruellátás végett más tsz-ektől megveszik és boltjukban továbbadják azo­kat a cikkféleségeket, ame­lyeknek a termesztésével ők nem foglalkoznak. így kapnak árut öreglakról, Szöllősgyö- rökről. Amikor például itt még nem volt újburgonya, az ország más részéről hozattak. A Balatan-parton általaiban mások áraihoz igazodnak, leg­többször a MÉK árai az irány­adók, s ez teljesen indokolat­lan. Ha valamiből bő termés van, előfordul, hogy a MÉK árain alul értékesítenek. Ezt tapasztaltuk szerdán a szövet­kezet fomyódí boltjában. Ért­hető — és a több csatornás értékesítési rendszer módot is ad rá, hogy így nyilatkoz­nak a tsz vezetői: »Annak ad­juk, aki többet ad érte...«. Ennek érzékeltetésére egy hét­fői példát mondanak. A 'ta­polcai piacra vittek barackot, zöldséget, tököt és más kerté­szeti termelvényt, amiért ösz- szesen 3250 forintot kaptak. Ebből lejön a 400 forint fu­varköltség, így 2850 forint be­vételük maradt Ha ugyanezt a rakományt a MÉK-nek ad­ják el. a felkínált árért, csak 1909 forintot kaptak volna... (Kérdés, hogy olcsóbban ad­ták-e áruikat a piacon, nvnt a MÉK???) A kooperáció élő példáival találkoztunk, amikor a parton északabbra haladtunk. A ba- latonendrédi tsz-nek a zamár- di piacon levő üzletébe az anyaszövetkezet csak burgo­nyát, tojást, hagymát, uborkái és sárgadinnyét küld, a többi árut a siófoki társulástól szer­zik be. Viszont ez a tsz szál­lítja a társulásnak a tojást. A társulás egyébként a buda­pesti Nagyvásártelep áraihoz igazodik. Rendkívül szél's kapcsolatokat épített ki azért, hogy a vásárlók kívánságai­nak eleget tehessen. Ha kell, Nagykőrösről hoznak gyümöl­csöt, és rendszeresen vásárol­nak a Balatonújhelyi Állaim Gazdaságtól is; a szuloki Pe­tőfi Tsz-tői szállítják a kis- várdai rózsa, a gülbeiba meg a somogyi sárga étkezési bur­gonyát. A partnerek szívesen adnak nekik terményt, mert a társulás kisebb árrése révén többet fizethet érte, mint a MÉK. A fogyasztód áraknál nem tapasztalni merevséget, ott.jártunkkor például a tejes káposztát 80, a főzőtököt 60 fillérrel a limit ár alatt ad­ták, mert nagy tömegű áru­val rendelkeztek: nem zavar­ta őket, hogy ugyanezt mások drágábban adták. A paprika kilós árusítását sem hagyták abba, jóllehet másutt vissza­tértek a tölteni való paprika darabonkénti árusítására. Ilyen és hasonló mozgatóru­gók tartják működésben a zöldségtermesztés és árusítás szerkezetét a Balatom-parton. Kétségtelen, hogy nena műkö­dik tökéletesen ez a sze kezet: Márton Lajos, a siófoki Egyet­értés elnöke elmondta, hogy véleménye szerint a Baiaton- part sincs kellően ellátva pa­radicsommal, paprikával. A társulás tavaly ilyenkor tíz­szer ennyi paradicsomot és mintegy ötször ennyi paprikát »terített« a parton .. . Hernesz Ferenc (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP 1969. július 26. El

Next

/
Thumbnails
Contents