Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
A Nagyok brigádja Végeláthatatlan sorokban állnak a szőlőtőkék, haragoszöld leveleiket nem lebbenti meg a szellő. Huszonnyolc- harminc fokos lehet a meleg. Botladozom a göröngyökben, s már-már feladom a reményt, hogy megtalálom, akiket keresek a kőröshegyi Jobblét Tsz szőlőjében. Aztán egyszerre elém bukkannak, ahogy kiérek a dűlőútra. Egymástól alig elmaradva haladnak az út felé. Kezükben kapa. Figyelem harmonikus mozdulataikat: fáradság nélküliek. Délelőtt van még, az egész napi munka még nincs karjaik- kan, derekukban. Bessenyei György szőlészeti agronó- mus fiatal, .energikus ember. , — Százötven holdon gazdálkodunk. öt évvel ezelőtt, amikor még munkaerőhiánnyal küszködtünk, szakmunkásképző iskolát indítottunk a szövetkezeten belüL Előbb egy felnőttcsoport tanult, aztán az általános iskola részéről is jelentkezett igény. A nyolcadik osztályt befejező gyerekekből is szerveztünk egy csoportot. Itt elméleti és gyakorlati oktatást kaptak három éven át. Bevallom, nagyon jó érzés, hogy a júniusi szakmunkás-vizsgán az átlageredményük 4,2 lett. A munkájukat jól végzik. Hetven-nyolc- van forintot keresnek naponta. Jövő évtől tíz százalék munkabér-kiegészátést kapnak, mint szakmunkások. Szeretnénk, ha néhányan majd szak- középiskolába mennének közülük. Visszatérve ide csapat- vezetői, brigádvezetői beosztásba kerülnének. Letelepszünk a hűvösbe. Fiatal lányok, fiúk, tizenhét évesek. — Az iskolában növénytant, állattant, géptant, borászatot tanultunk — mesélik. — Jó volt, szerettünk eljárni esténként Nagyon összeszoktunk. — Szépnek találom a munkánkat — mondja Nagy Mária. — Szeretek kint lenni a szőlőben. Nagy Ferenc nagyokat bólint rá. Nem kis büszkeséggel beszél arról, hogy havi ezernyolcszáz forintot is megkeresnek. — Természetesen az időjárás is befolyásolja a teljesítményünket — vág közbe a mosolygós arcú Nagy Ilona. — Ha esik az eső, akkor csak bentről tudjuk nézni. Kezdek gyanakodni. Eddig mind a három kérdezettet Nagynak hívták. — Ez a Nagyok brigádja — nevetnek csodálkozásomon. — Heten vagyunk itt s majdhogy délben, ebédszünetben, tánczenét szokták hallgatni. Aztán újra a munkáról beszélnek. — Ha látjuk, hogy valaki lemarad a sorban, segítünk neki. A sorok nem egyformáit, egyik gazosabb, a másik kevésbé. A lustákat a munkától élhúzódókat nem szeretik. — Volt néhány hanyagabb is köztünk. Azok jobban szerették az esti tanulás helyett az üdülést meg a randevúzást — állapítják meg szigorúan. Aztán később hozzáteszik, hogy azért a randevúzás sem maradhat el. A vizsgát emlegetik. Kettes Nagy Ilona borbírálatból vizsgázott A tisztaságot, színt, illatot, zamatot kellett figyelembe vennie. — Ki szereti a borft — kérdezem. — Csak a szőlői — felelik. — De azt nagyon — teszi hozzá egyikük. Ez újabb ok a jókedvre. Nevetésüket az ebédhozó kocsi zörgése szakítja meg. Leskő László SZÁMOK HAT HÓNAPRÓL Négy százalék és ami mögötte van Számsorokba rendezték a megye iparának első félévi eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságán. A végleges értékelés még nem készült el, módosulhatnak a számok is, de a tendencia, amelyet tükröznek, változatlan marad. Miről beszélnek ezek a számok? Hogyan gazdálkodtak üzemeink, vállalataink az első félévben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Vida Józseffel, az igazgatóság vezetőjével és Farkas Istvánnal, a tájékoztatási osztály vezetőjével. RMI JŐ A kérdéseket meg lehet fogalmazni így is: hogyan alakult az év első felében a termelés és a termelékenység. Ennél a témánál a statisztikusok is gyakorló közgazdászokként gondolkodnak. A számok mögött rejlő valóság nem mentes ellentmondásoktól sem. Maga a tény, hogy a múlt év első feléhez viszo- kell keresni. Igaz, a rendel- nyítva négy százalékkal nőtt kezésre álló statisztikai . adaa megyében a termelés, egyértelműen jó dolog. A legjelentősebb eredményeket a szövetkezeti ipar érte el 13,1 százalékos termelésnövekedéssel. A tanácsi iparban 3.3, a minisztériumi iparban pedig mindössze 1,3 százalék volt a termelésnövekedés. Ha viszont azt vizsgáljuk a félévi eredmények tükrében, hogy mennyi munkát fordítottak a termékek előállítására, vagyis hogyan alakult a termelékenység, mennyi termék jut egy dolgozóra, akkor a növekvő volumennek elő- tűnnek az árnyoldalai: a termelékenység továbbra is csökkent. A múlt év első félévéhez viszonyítva a minisztériumi ipar most csak 91, a tanácsi pedig csak 89 százalékot ért el, Termelékenységnövekedésről egyedül a szövetkezeti iparban lehet szélni. Mi az oka ennek? Egyes Nagy Ilona pincegyakorlaton. nem mindnyájan Nagyok. Van itt egyes Nagy Mária és Ilona és kettes Nagy Mária és Ilona. így különböztetnek meg bennünket, ha valamelyikünket az irodára vagy máshová hivatnak. Később újra a munkára terelődik a szó. — Tíz órát dolgozunk, úgy mint a felnőttek. Jól megértjük velük egymást. Ezt erősíti meg Nyitray Pista bácsi is, aki Bessenyei György távollétében a munkát irányítja. — Szinte megfiatalodik köz- tűk az ember-— mondja. — Jó velük dolgozni. Az ember lát ja az utánpótlást. Azt hiszem, ezek is úgy lesznek majd, mint én. Egy életre nem tud nak elszakadni a szőlőmunkáktól, úgy megszeretik. Már feloldódtak, egymás szavába vágva beszélnek arról, hogy a szabad szombat milyen jó dolog, hogy csak nem mind szakközépiskolába szeretne menni, meg arról, Borbírálat. A szövetkezeti vagyon rr • őrzői Befejezték az aratást Somogydöröcskén (Tudósitónktól.) A somogydöröcskei November 7. Termelőszövetkezetben befejeződött az aratás: 222 hold őszi árpát és 489 hold búzát arattak le. A kedvezőtlen természeti adottságú tsz az esőzések ellenére is szép eredményt ért el. Az őszi árpa hol- dankénti átlaga a tervezett tizenegy helyett tizenöt mázsa lett, a búza pedig tizenhét mázsát adott. A magyar, szovjet, francia- és olasz búzafajták közül idén a San Pastore és a Bezosztája vizsgázott legjobban. A gyakori esőzések következtében annyira megdőltek a gabonák, hogy elő kellett venni a kézi kaszákat, és a kombájnokat sok helyütt váltották fel a szorgos munkáskezek. Az aratás után nyomban megkezdődött a tarlón a szántás, a talaj előkészítése az őszi vetésre. Felelősségteljes munka hárul a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságára. Folyamatos belső ellenőrzéssel vé dik a szövetkezet vagyonát, szót emelnek a tagok érdekében. Somogyudvarhelyen Méhes József az ellenőrző bizottság elnöke. Tevékenységükről,, munkájukról beszélgettünk. — Én, kérem, szigorú ember vagyok — mondja. — Egész évben van mit csinálnunk. Kezdődik decemberben, akkor végzi a tsz a leltározásokat. A bizottság egy-egy tagja részt vesz ebben, mi pedig a főkönyvelővel megvizsgáljuk, mindent fölvettek-e, nehogy valami kimaradjon. A téli favágásnál is ott vagyunk. Elküldöm az egyik emberemet, nézze meg, úgy történ'k-e, ahogy azt a vezetőség tervezte. A tapasztalt hiányosságokról feljegyzést készít, és másnap eljuttatja az elnöknek. — Nem panaszkodhatom — jegyzi meg —, mert nagyon jó a kapcsolatom a vezetőséggel. Elfogadják észrevételeimet, megköszönik a tanácsokat. így közösen szolgáljuk a gazdaság értékeinek védelmét. — Volt-e olyan eset, amikor valakit figyelmeztetni kellett? — Bizony előfordult, még büntetést is kapott az illető. Az egyik asszonynak már szóltam, hogy jobban figyeljen a sertéseire, mert többször a magtár, a górék közelében találtam. Nem használt a szép szó, kénytelen voltam szólni az elnöknek. A másik eset májusban történt. Este megyek az istállóba, hogy ellenőrizzem, rendben megy-e a fejés, betartják-e az előírt egészségügyi szabályokat L5- tom ám, hogy az egyik ember kezében parázslik a cigaretta. Szólok neki, de nem dobja el, hanem még neki áll feljebb. »Drága lesz neked ez az egy szál« — mondom, és kétszáz forint büntetést kapott. Szigorúan bánunk az olyanokkal is, akik nem fejik le rendesen a tejet — Van-e változás munkájukban az elmúlt évekhez képest? — Rend zeressé váltak az ellenőrzések. Az első évben kicsit nehéz volt, új feladat új munkaterület, de most már belejöttem, van egy kidolgozott ütemterv, ennek alapján indultam eL — A szövetkezet pénzügyi helyzetét ez év óta rendszeresen ellenőrizzük. Van egy belső ellenőrünk, aki jártas a könyvelési dolgokban, az ilyen jellegű munkát együtt csináljuk. Legutóbb a következőket tapasztaltuk: anyagkönyvelés napra kész, terménykönyvelf s az előírásnak megfelelő, állatnyilvántartás ugyancsak, a fogyó állóeszközök nyilvántartása és a főkönyvi kivonat napra kész. Rendszeresen ellátogatunk a szerelő-, a bognár- és a kovácsműhelybe is. Méhes József lelkiismeretesen, pontosan végzi feladatát. Munkáját a területi szövetségnél rendezett értekezleten is elismerték. — Igaz, mostanában több a haragosom, de azt mondom, inkább egy-két ember haragudjon és a többség örüljön. Mert nekünk mindig a nagy közösség érdekét keil nézni. Fehér Éva ÍGÉRET és valósig A legkézenfekvőbb válasz: még mindig az extenzív fejlesztés a jellemző a megye gazdálkodására. A termelés- növekedést elsősorban létszámnövekedéssel akarják elérni. Ez a tétel azonban így egyértelműen nem igaz. Az első fé’évben tizenkét százalékkal nőtt a munkások létszáma, s ez semmivel sem nagyobb, mint években volt. Nem volt több tehát a betanuló munkás, s az ő kisebb teljesítményük nem játszott döntő szerepet a termelékenység alakulásában sem a megyében, sem a vállalatoknál. Az okokat másutt tok alapján valamennyit nem lehet összegyűjteni. Néhány azonban előtűmk. Közülük a-z egyik a vállalatok be nem váltott ígérete: a negyvennégy órás munkahétre való áttérés egyik feltétele volt, hogy nem csökkenhet a termelés. A kieső munkaidőt a termelékenység növekedésével, s nem létszámnöveléssel kell pótolni. Azok a tervezett és elképzelt "beruházások, amelyekért az új munkarendre való áttérés kapcsán akartak bevezetni a vállalatok, nem mindenütt és nem megfelelően valósultak meg. Hogy miért? PILLANATNYI ELŐNY? Az utóbbi években erőteljesen iparosodott Somogy, s ez alatt az időszak alatt lényegesen csökkent a munkaerő-felesleg a megyében. Ennek ellenére azonban a munkaerő még mindig olcsóbb, mint a gépi beruházás. Igaz, azt is számba kell venni, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — az országos statisztika szer'nt — gyorsabban, nagyobb ütemben nőtt a termelőeszközök ára, mint a munkabér. A vállalatnak ezért — a pillanatnyi helyzetet figyelembe véve — jobban megéri, ha a létszámot növeli, s nem vesz drága gépeket. Egyáltalán nem biz- korábbi tos azonban, hogy ez a pilbelanatnyi előny több éves távlatban is előnyt jelent. Sőt, a technikai elmaradottság mindig nagyon megbosz- szulja magát. Kercza Imre Piaci árak, piaci lehetőségek 1 újság a A nak Balaton somogyi partjá- zöldség- és gyümölcsellátását összevetve Kaposváréval, kitűnik, hogy a magyar tenger mentén milyen fontos szerepet töltenek be felhozatal tekintetében az ott levő állami és termelőszövetkezeti gazdaságok: szinte valameny- nyi mezőgazdasági nagyüzemnek van zöldség- vagy gyümölcs- kertészete, s megjelenik portékájával a legforgalmasabb helyeken, azonkívül segíti az üdülők, a vendéglátóhelyek, áruházak ellátását is. Legnagyobb volumenben azonban természetesen itt is a MÉK dolgozik, tájékozódásunk szerint például csupán Siófokon 13 boltot üzemeltet. De ehhez mindjárt tegyük hozzá — mert nagyon fontos tényező —, hogy szinte a MÉK-boltok szomszédságában ott vannak a termelői árudák, amelyekben egy-egy termelőszövetkezet, állami gazdaság vág': társulás kínálja portékáját. És ez az áru némelykor bizony jobb minőségű, és olcsóbb áron kerül a vásárló asztalára. Van tehát valamiféle verseny — jobbára egészséges versengésről beszélhetünk —. amelynek a nyoma meglátszik az áruválasztékon és a minőségen. Miközben Fonyó dón nézegettem, hol milyen zöldséget, gyümölcsöt kínálnak, eszembe jutott egy Nagykanizsán hallott vélemény: »Mióta a somogyi tsz-vállal- kozás árusít a piacunkon, csökkent a MÉK felhozatala, azonban még sohasem hozott ilyen jó minőségű árut, mint most.« Ha csak ennyit eredményez a verseny, már ez is jó, de még jobb, ha az árak alakulására is kedvező hatással van. Nézzük csak a MÉK boltját Fonyódon, a halsütő mellett, a vasútállomás és az IBUSZ szomszédságában. Egy forint volt a paprika darabja szerdán délelőtt. Ugyanakkor az ÁBC-áruháznál már többféle- variációval lehetett találkozni, egyazon áruból más és más fogyasztói áron lehetett vásárolni, a minőségtől függően. S ez így van jól, hadd válogathasson a vevő. Kissé távolabb van innen a buzsáki Munka Harcosa TenWelőszövetkezct árudája. Néhány száz meteres körzeten belül vannak ezek a boltok, s itt található még egy magánáruda is. A fogyasztói árak nem azonosak. A már említett MÉK-boUban dara bonként adták pé'dául a paprikát egy forintért, a tsz boltjában viszont már a hát e!ej óta kilóra mérik, 24 forintár* Ebből a paprikából körűibe!ü' 30 darab tesz ki egy kilót, tehát itt 80 fillér a papriká; darabja. A tsz boltjában csak egyféle őszibarack kapható, viszont mindig frisset, az előző napon szedett gyümölcsöl árulnak. S mert saját termés és sok van belőle, viszonylag olcsón — kilónként öt forin tért — adhatják; a görögdiny nye ugyancsak jól fizet, ezér' a MÉK-árjegyzék szerinti S forint helyett csak 4 forint kilója. Érthető, hogy a buzsá kiak boltja meglehetősen sok vásárlót vonz — csaknem kizárólag saját termést értéke sít, a fonyódi Magyar Tengev Tsz csupán fözőhagymáva) segítette ki —, s a fogyasztói árak rugalmas változtatásává; többé-kevésbé hatással van mások kalkulációjára is. Persze, ezzel még nem játszik jelentékeny árszabályozó szerepet, de abban talán része van, hogy az őszibarack, a nyári körte, az uborka, a főzőtök és a paradicsom az idén júniusban lényegesen alacsonyabb fogyasztói áron került forgalomba' Fonyódon, mint a múlt év azonos időszakában. Siófokon és környékén a MÉK-en és az önálló termelőszövetkezeti elárusítóhelyeken kívül a siófoki zöldség- gyümölcsérté kesíiő társul ásnak működése a legszámottevőbb. A tapasztalatok szerint az ilyen és hasonló jellegű vállalkozásoké a jövő olyan szempontból, hogy a termelő közvetlenül is ott legyen az áruellátásban. S mivel így kevesebb költség merül fel a termelőhely ts az e! árusító- pult között, ez a fogyasztói árak mérsékléséhez vezethet. A fogyasztóhoz kerülő áru minősége is javulhat, mert friss marad, rövidebb utat tesz meg. Siófok ellátásában a rr’ • említett 13 MÉK-bolt, v: mint hat termelöszöveti:- •; és két állami gazdasági zö’ t ség-gyümölcsbolt vesz rés Paradicsom, zöld ^ayriktt. uborka kevesebb van, mini amennyi kellene, jobb a heti ■ zet viszont a zöldségfélék" a káposztánál, c hagymánál. - bogyósgyümölcröl; tél. Ten á az ellátás a somogyi párt .db: fonyódi járáséhoz haso-ő a siófoki részen is hagy -kívánnivalót, jóllehet a probléma még mindig kisebb, mint Kaposváron. A már említett siófoki társulás évi tíz-tízen': H millió forint bruttó bevető*?!» tesz szert, nagy forgalmat - nyolit le, ehhez répást a t:: ta haszon, amivel száiiolhat igazán kevés. Legionlosa': célnak a Balaton-parti ellát! segítését tartják, s ez meglátszik az árakon is. De hogyan, mihez igazítja fogyasztói árait egy-egy gazdaság? Van-e tervszerűn -e. logikus kalkuláció az árak kialakításában? Hogyan találkoznak a fogyasztói és a termelői érdekek a mindennapok gyakorlatában, s hogyan kapcsolódik ehhez a termeltető, a MÉK? Mindezzel lapunk holnap* számában fos lalkozunk. Heraesz Ferenc (Folytatjuk) IOMOGTI NÉPLAP Péntek. 1969. július 25.
