Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

— Elmondhatom, hogy a szovjet emberek élénk érdek­lődéssel kísérik a magyar nép életét. örömmel ál­lapítják meg, hogy az elmúlt huszonöt év alatt óriási sike­reket értek el az ipar, a me­zőgazdaság, a művelődés- és egészségügy minden területén, s rendkívül rokonszenvesek szociális intézkedéseik. Sike­reik — ez is meggyőződésük e szovjet embereknek — hoz­A Miskolci Nehézipari Mű­szaka Egyetemen — a kor­mány most megjelent határo­zata értelmében — a Duna­újvárosi Felsőfokú Kohóipari Technikum átszervezésével — kohó- és fémipari főiskolai kart létesítenek. A kar fel­adata lesz. hogy a kohó- és fémipar részére olyan szak­embereket képezzen, akik természettudományos ismere­tekkel, korszerű gyakorlati tu­dással rendelkeznek, képesek a termelőüzemek részegysé­geinek vezetésére, a termelési folyamatok irányítására, a gyártástechnológiák szakszerű végrehajtására, a termelés minőségi, ellenőrzésére, a ter­melőberendezések üzemelteté­sének, karban tartásának és felújításának megszervezésére és irányítására. A 22 emeletes lakóépület szabadkézi rajza. Beszélgetés a Balaton partján „A LEGI6AZABB BARÁTOKHOZ LÁTOGATTUNK...“ Interjú Nyikolaj Gavrilovics Koritkovval Néhány napja — mint rend­szeresen beszá­molunk róla — Somogybán tar­tózkodik test­vérmegyénk és testvérváro­sunk, Kalinyin magas szintű pártmunkás­küldöttsége. Vendégeink több üzemben, mezőgazdasági területen, kul­turális és egész­ségügyi intéz­ményben meg­fordultak már; dolgozó embe­rekkel beszél­gettek, ismer­kedtek terve­inkkel, gondja­inkkal. A leg­több embernek — úgy érezzük — mégis la­punk hasábjain mondhatják el véleményüket Ezért kerestük föl pihenő­napján a delegáció vezetőjét, Nyikolaj Gavrilovics Koritko- vot, az SZKP Központi Bi­zottságának tagját, a területi pártbizottság első titkárát. Kellemes környezetben, a Balaton partján kértünk in­terjút tőle, s hosszasan elbe­szélgettünk közös dolgainkról. Első kérdésünk így hangzott: ■— Hogyan ítéli meg Ko­ritkov elvtárs a hétéves múltra visszatekintő testvér­megyei, testvérvárosi kap­csolat alakulását? — Az a véleményem, hogy kapcsolataink rendkívül jól, erőteljesen fejlődnek; Mi, pártmunkások és tanácsi dol­gozók, akiknek hosszú évek óta alkalmunk van cselekedni e kapcsolatok elmélyítéséért, megállapíthatjuk: az ismerke­dés, a kölcsönös tapasztalatok hallatlanul sokat segítenek ne­künk a kommunizmus építésé­ben a Szovjetunióban, és meg­győződésem, ugyanígy önök­nek is, a szocializmus teljes fölépítésében. Együttműködé­sünk sokoldalúvá vált, újabb és újabb formák alakulnak ki. A delegációk kölcsönös cseré­jén kívül ma már számos tu­ristacsoport érkezik országa­inkba, a lakosság egyre na­gyobb tömegei jutnak el Ka- linyinba és Somogy megyébe. Kialakul lassan a kulturális és sportegyüttesek cseréje is. Jellemző példa erre a Siófoki Bányász labdarúgó-csapatának kalinyini szereplése, vagy az, hogy a közeljövőben a So­mogy Táncegyüttes látogat el hazánkba. Hasznosak ezek a találkozások, értékük minden­napi munkánkban gyümöl­csözik. Ügy értékeljük a helyzetet, hogy rendkívül őszinte, bará­ti, testvéri viszony alakult ki közöttünk. Küldöttségeink az­zal az érzéssel indulnak el a Volga partjáról, hogy a leg­jobb, a legigazabb barátaink­hoz látogatnak el, akikkel nyíltan, őszintén lehet beszél­ni minden bennünket érintő kérdésről. Olyan érzéssel ér­kezünk Somogyba, mintha haza jönnénk, hogy testvére­inket látogassuk meg. Azt hi­szem, ez a legtöbb, amit mondhatok. Mi a véleményük a szov­jet embereknek általában a ni munkánkról, erőfeszíté­seinkről, a szocializmus épí­zájárulnak a nemzetközi mtínkásmozgalorn erősítésé­hez, a kommunista társada­lom teljes felépítéséhez. A szovjet kommunisták és az egész szovjet nép hallat­lanul becsüli és értékeli azt a munkát, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtéséért végez. Fényes bizonyítéka volt ennek a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanácsko­zása, amelynek előkészítésé­ben óriási szerepet vállalt az MSZMP, és sikerrel követett el mindent az akadályok el­hárításáért Azzal, hogy a proletár internacionalizmus elvéből kiindulva védelmezi a nemzetközi munkásosztály érdekeit, rendkívül nagy nem­zetközi tekintélyt vívott ki magának az önök pártja. A szovjet emberek sohasem fe­lejtik Kádár Jánosnak a mi XXIII. kongresszusunkon elhangzott véleményét, amely- lyel fényesen bizonyította: hogyan jut kifejezésre az MSZMP politikájában a pro­letár internacionalizmus lé­nyege. Nagyra becsüljük a Magyar Szocialista Munkás­párt vívmányait, s meggyőző­désünk: a magyar nép pártja vezetésével mindig hűséges segítőtársunk lesz a kommu­nizmus teljes felépítésében. — Visszatérve testvérme­mtei kapcsolatainkra: mi­íven lehetőségeket lát Ko­ritkov elvtárs e kapcsolatok ményezőkészséget. Mindezek láttán csak örülni tudunk, és gratulálni erőfeszítéseikhez. — Sok szó hangzik el mindenütt testvéri kapcso­lataink őszinteségéről. Ez nem szólam: élő valóság. Hadd kérdezzük meg: mi­lyen kritikai észrevételeik vannak kalinyini barátaink­nak? Milyen bíráló megál- lapításokat tudnánk haszno­sítani további munkánkban? továbbfejlesztésére ? — Meggyőződésem: arra kell törekednünk, hogy mind szélesebb alapokra helyezzük kapcsolatainkat. Előttünk van egy tervezet, amelyet a So­mogy megyei Pártbizottság vezetői dolgoztak ki elképze­léseikről. Rendkívül hasznos, jó gondolatokat tartalmaz e tervezet. A lényege az, hogy találkozási pontjaink megso­kasodjanak, hogy az élet minden területén dolgozó, s az országok minden rétegéből való embereknek alkalmuk legyen a tapasztalatok köl­csönös cseréjére és azok fel- használására társadalmat for­máló munkánkban. Egyetér­tünk az önök vezetőivel; to­vább kell fejleszteni kapcso­latainkat, természetesen meg­határozott tervek alapján, amelyekről még ezután tár­gyalunk. — Németh elvtársnak, me­gyei pártbizottságunk első titkárának tájékoztatója és személyes tapasztalataik alapján hogyan látja párt­bizottságunk Somogy min­den oldaléi fejlesztésere tett erőfeszítéseit? — Azzal kezdeném, hogy Somogy megye kommunistái, dolgozó népe ápolja és gyara­pítja elődeitől örökölt forra­dalmi hagyományait. Mi is­merjük ezeket, tudjuk, hogy 1919-ben tíz nappal a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt Somogy népe elsőként tűzte ki a proletárdiktatúra vörös zász­laját. örülünk annak, hogy ma ugyanúgy, mint ötven évvel ezelőtt, a kommunisták, a pártszervezetek az első sorok­ban küzdenek a IX. kongresz- szus határozatainak megvaló­sításáért, a gazdasági élet fej­lesztéséért. Érzékelhető a szá­munkra mostani látogatásunk alkalmával is, hogy a pártszer­vezetek, az üzemek nem máról holnapra élnek. Megalapozott terveik, határozott elképzelé­seik vannak a jövőre vonat­kozóan. Németh elvtárs tájé­koztatójából hallottuk: nagy­szabású, perspektivikus fej­lesztésről van szó Somogybán. Ehhez nagyszerű kiegészítés volt mindaz, amit láthattunk, tapasztalhattunk a megyében. Mindenütt nagy lelkesedéssel beszéltek az emberek a mai valóságról, s még nagyobb lel­kesedésről. tenniakarásról, op­timizmusról árulkodnak akkor, amikor a jövőt vizsgálják és fölkészülnek feladataikra. Sok helyen nagy építkezéseket lát­tunk, ezek mind a jövő alap­ját képezik. Azt láttunk; a dolgozók mindent el akarnak követni azért, hogy a fejlődés üteme gyorsabb legyein. Ért­hető, hiszen saját magukról van sző. A húskombinátban láttuk a szocialista munkabri­gádok lelkes tevékenységét, a Balatonboglári Állami Gazda­ságban a grandiózus elképze­léseket, és mondhatnám tovább. Ezek külön-külön és együtt is a biztató jövő képét rajzolják meg. Nagy munka­lendületet tapasztaltunk, a tervek teljesítésére való he­lyes törekvést, bátor kezde­— Érre a kérdésre egy ki­csit nehezebb és komplikál­tabb a válasz. Azok a hibák, melyeket láttunk, nagyjából megegyeznek a mieinkkel. Forrásunk egy lehet csak: sze­retnénk többet és gyorsabban építeni, s ez nem mindig si­kerül. A szocialista országok­ban — úgy látom — a kí­vánságaink. igényeink általá­ban meghaladják lehetőségein­ket Nem is tudom, szabad-e ezt hibának nevezni. A vá­rosi tanácson Rostás elvtárs, és másutt mások is elmond­tak: néha nincs elegendő tőke a beruházásokhoz, hiányzik a munkaerő és így tovább. Ezek átmeneti jelenségek. Mi in­kább a szocializmus építésé­nek nehézségeit tapasztaltuk itt, de ezek fölismerése le­hetővé teszi, hogy megküzd- jünk velük. — Milyen benyomásokat szereztek a küldöttség tag­jai az emberekről megyénk- ben? — Ami látogatásunk eddigi szakaszát illeti: telve va­gyunk élményekkel. Minde­nütt rendkívül nagy szerétéi­ben, meleg fogadtatásban ré­szesítettek bennünket, de ta­lán ez nem is megfelelő kife­jezés. Valóban úgy érezzük: forró barátsággal, figyelmes­séggel vesznek körül bennün­ket. őszinték, barátságosak a somogyi emberek, közvetle­nek, s talán nem is tudnák titkolni, hogy kiket becsülnek, kik állnak közel hozzájuk. A nagy cél, a szocializmus, a kommunizmus teljes felépíté­sének feladata hozott össze bennünket, s a közelséget lépten-nyomon tapasztaljuk. Csak annyit mondhatok: el­ismerés és köszönet ezért... És befejezésül: engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat, és a Somogyi Nép­lapon keresztül is eljuttathas­sam delegációnk szívélyes üd­vözletét Somogy és Kaposvár szorgalmas, dolgos népének. A megye kommunistáinak, pártszerveinek és szervezetei­nek, minden dolgozójának, az egész somogyi népnek ezúton kívánok sok sikert a szocia­lizmus teljes felépítésének ne­mes feladatához. j. n. Százmázsás termésátlag burgonyából (Tudósitónktól.) Kadarkút a kaposvári járás egyik fő burgonyatermelő központja. A Szabadság Ter­melőszövetkezet ez évbén is kétszáznegyven holdon ültette el ezt a fontos élelmezési cikket. Az itteni talajon jól bevált gülbaba és rózsa faj­tákat termelik, amelyek jól kötöttek. — Gyönyörű a burgonyate­rületünk — hallottuk Kadar­kúti Sándortól, a szövetkezet főagronómusától. — Százhúsz holdon ültettünk csíráztatott korai burgonyát. Az eddig ki­szedett területet figyelembe véve átlagosan nyolcvan—száz mázsával fizetett egy hold. A tervezett negyven mázsa volt. Eddig negyvennyolc vagonnal szállítottunk el, de szívesen szállítanánk a többit is. Hasonlóan szép termést ígér az őszi érésű burgonya Ha valami nem jön közte, a százmázsás átlagnak meg kell lennie. A várakozáson felüli termés csaknem egymillió fo­rint többletjövedelmet hoz a gazdaságnak. Aratási pillanatkép Nagybajomból (Tudósítónktól.) 11 000 holdon gazdálkodik a nagybajomi Zöldmező Tsz. Az aratásra váró területük 2500 hold volt. Horváth László el­nök tájékoztatása szerint jú­lius közepére a 257 hold őszi árpával végeztek. A korábbi öt évben tíz mázsa körül volt az árpa termésátlaga, az idén öt mázsával többet takarítot­tak be holdankint. Az elmúlt napok szeles idő­járása egy-két mázsa szemet biztosan kivert azokon a ga­bonatáblákon, amelyeken éret­tebbek voltak a kalászok. Dolgoztak az elmúlt napok­ban a Farmer szárítógépek is, mert a gabona nedves volt. 450 hold búza termése már biztos helyen van. Az utóbbi öt év átlaga itt is tíz mázsa körül volt. Tavaly viszont már tizenöt mázsa lett, és az idén az eddigiek szerint is­mét egy mázsával többet vár­nak. Olasz, francia és szovjet búzafajtákat termelnek. A nagybajomi határban ki­lenc kombájn vágja a gabo­nát. Egy-egy kombájn napon­ta átlag 150—200 mázsát ta­karít be. A nyolc vontató ti­zenhat pótkocsival hordja a szemet. A műhelykocsi és a szerelők a tarlón vannak, hogy ha kell, azonnal segít­senek. írül vall egy terv ? Sokat írunk, beszélünk ar­ról, és valljuk mag, bizakod­va találgatjuk azt, milyen lesz a város képe néhány év múl­va. Az építészeti tervek kö­zött válogatva legelőször egy hatalmas épületkomplexumon akad meg az érdeklődő sze- i me. A bevásárlási centrum tervei között találjuk egy hu­szonkét emeletes lakóház raj­zait is. Városunk legmagasabb építménye még vonalakban, számokban, elképzelésekben, egyszóval a jövőben él — a kiviteli tervek valószínűleg a jövő nyáron készülnek csak el, mégis érdemes vallatóra fogni. A hatalmas és modern architektúrájú építmény ter­vednek gondos tanulmányozá­sa után máris leszűrhetjük azt az előzetes következtetési, hogy a tervező — Törőcsik Sándor, a LAKÓTERV mun­katársa — különböző lakás­igényeket vett figyelembe. A földszintre egyszobás lakáso­kat is tervezett, de a családok létszámát figyelembe véve két-, három- és négyszobása­kat is kialakított. A nappali és a hálószobák nagyok, vilá­gosak lesznek, a fürdőszobák • és a mellékhelyiségek kisebb méretűek, de annyira alkal­mazkodnak az igényekhez, hogy a tervben már szerepel a mosógép és a centrifuga he­lye is a fürdőkád mellett. Az épület tetején víztartályt he­lyeznek el, amely — túlme­nően a lakóház igényein — alkalomadtán bekapcsolódhat a város vízellátásába is. A pincerészben tárolóhelyiséget, szemétégetőket alakítanak ki. Két személy- és egy teherlift oldja meg majd az épületben a belső közlekedést. Érdekes a tervező ötlete a kivitelezésre vonatkozóan. Eszerint először az épület kö­zépső blokkját alakítják majd ki, itt lesznek azok a helyi­ségek, amelyek a legtöbb sze­relési munkát igénylik. Ezek elkészültével a műszakiak a középső részben meg is kezd­hetik a munkát, míg a lakó­szobákat körkörösen haladva építik hozzá ehhez a centrális épületrészhez. Erről vall az előzetes terv, ennyi az előzetes bemutatko­zása városunk legnagyobb, legmagasabb lakóházának, melyben előreláthatólag száz- hatvannégy igénylő család jut majd korszerű otthonhoz. T. Ti tésében elért sikereinkről? Technikumból főiskola SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. július 22. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents