Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Ä^;HSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kisfaludy Stróbl Zsigmond köszöntése Megkezdődött az országgyűlés Napirenden a múlt évi költségvetés és a vízgazdálkodás helyzete Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, részt vettek továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kotmány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyei foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség be­nyújtotta az időközi országgyűlési választások lefolyásáról szóló jelentését. A jelentést dr. Pesta László ismertette. Kállai Gyula ezután közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság — az Országos Választási Elnökség jelentése és a választási jegyzőkönyvek alapján — megvizs­gálta Kisgergely Lajos és Szabados Ferenc országgyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevelek a törvényben előírt feltételeknek minden­ben megfelelnek, ezért a bizottság javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés a két képviselőt igazolt'iak je­lentette ki. Kállai Gyula az országgyűlés nevében sok sikert kívánt munkájukhoz. Ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksé­gétől javaslat érkezett a Népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés dr. Petri Gábor képviselőt egyhangúlag meg­választotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává. Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság El­nöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, és a jelentést a képviselők között szétosztották. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Nép- köztársaság 1968. cvi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, A benyújtott törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Kállai Gyula ezután közölte, hogy három képviselő in­terpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök közölte azt is, hogy az interpellációk során a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottság is jelentést kíván tenni az óvodák és bölcsődék fejlesztésével kapcsolatban — Pázsit Árpád kép­viselő korábban előterjesztett interpellációjának megvizs­gálásáról. Kállai Gyula ezután javaslatot tett az ülésszak tárgyso­rozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend az alábbi 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről; 3. interpellációk. Ezután — a napirend szerint — megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Vályi Péter előadói beszéde Csaknem hagyományos na­pirenddel ült össze tehát az országgyűlés. A múlt évi költ­ségvetésnek azonban már at első nap igen érdekesen, válto­zatosan kikerekedő vitája je­lezte, hogy voltaképpen a gaz­dasági élet legfontosabb kér­dései kerültek terítékre. Vályi Péter pénzügyminiszter be­számolója — amelyre az idő­közben megválasztott két új képviselő, valamint egy elnöki tanácsai tag beiktatása után nyomban sor került — felhí­vás volt az élénk eszmecseré­re, mert a zárszámadáson túl­menően, kiterjedt minden fon­tos és időszerű gazdasági prob­lémára. Vályi Péter pénzügyminisz­ter hazánk zárszámadásának csak a legjellemzőbb arányait ismertette előadó beszédében, hiszen a részletek a képvise­lőknek kiadott bőséges jelen­tésekből amúgyis kiolvasha­tók. A csaknem 139 milliár­dos bevételi oldal összetevői — a vállalati befizetések, a nyereségadó, az egyéb járulé­kok és adók — mind kedve­zőbbek a tavalyinál, sőt némi­leg a tervezettnél is, csupán az eszközlekötési járulék ki­sebb az előirányzottnál. A ki­adások valamivel meghalad­ják a 140 miliiárdot, a költ­ségvetés tehát, mint ahogy eleve is tervezték, csekély hiánnyal zárult. Egyébként, mint a miniszter hangsúlyoz­ta. a kiadások szerkezete és főbb alkotórészeinek tenden­ciája is kedvező képet mutat. A nemzeti jövedelem 5 száza­lékkal volt magasabb, mint 1967-ben, s ennél jóval na­gyobb mértékben nőttek a szo­ciális, valamint kulturális jel­legű kiadások. A pénzügyminiszter han­goztatta, hogy a tavalyi költ­ségvetés messzemenően igazol­ta a reformot, bizonyította, hogy alkalmas a hatékonyabb irányításra, a népgazdasági tervek megvalósítására. Utalt ezzel kapcsolatban olyan ösz- szetett kérdésekre is, mint a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fizetési mérleg alakulása, amelyek ugyancsak jobbak az előző évi és a terve­zett eredményeknél. A magas vállalati nyereségeket is mér­legre tette a beszámoló, hang­súlyozva, hogy a mai támoga­#1 tás} rendszer az átmeneti időszakban — a vállalatok kü­lönböző startíhelyzete miatt — nélkülözhetetlen, de fokozatos változtatásra szorul, mert nem lehet túl sokáig elviselni, hogy a jól gazdálkodó vállala­tok pótolják a gyengék által okozott veszteséget. Nyomatékosan szólt a mi niszter a készletek kedvezőt­len alakulásáról: az 1968. évi 15 milliárdos növekedés ugyanis a legnagyobb az el­múlt esztendőkben. Ezzel kap esolatban hangsúlyozta a ru­galmasság szükségszerűségét, de nélkülözhetetlennek ítélte az elvek szigorú betartását, mert csak ezektől remélhető kedvező változás a készletgaz­dálkodásban. A fogyasztási piacról szólva az egyensúly erősödését jelez­te. de kitért a húsellátás ta­vaszi nehézségeire, a zöldfélék késői megjelenésére és magas árára. Említést tett a ruházati kereskedelem választékkal összefüggő hibáiról. Mind a hús-, mind a ruházati ellátás vonatkozásában hatásos intéz­kedéseket ígért. Végül kilátásba helyezte a reformban lefektetett gazdasá­gi szabályozók rugalmas keze­lését, amely lehetővé teszi majd, hogy tovább javuljon a vállalati vezetés és szélesebb körben hódítson az egészséges közgazdasági szemlélet. A felszólalások és a minisz­teri beszámoló nagy része is néhány jelentős és elég bo­nyolult kérdéshez kapcsoló­dott. Ezek közül elsősorban a beruházásokat és a készlet- gazdálkodást, a termelékeny­séget és a foglalkoztatás kér­déseit, a tanácsi gazdálkodást, a jövedelmek és az életszín­vonal alakulását, végül — a költségvetésről lévén szó — a banktevékenységet emelhetjük ki elsősorban. Ami a beruházásokat illeti, a miniszter eredményként könyvelte el, hogy 1968-ban nem törekedtek a korábbiak túlszárnyalására, ez némileg csökentette a feszültséget, ha nem is teremtett ;teljes egyen­súlyt, mert ahhoz egy év neon elegendő. Az üzembe helyezé­sek üteme azonban elgondol- koztatóan lassú, ezért ebben az évben még jobban megfon­tolták úgynevezett nagy beru­házások megkezdését, ami le­hetővé teszi az eszközök kon­centrálását, a megvalósítás gyorsítását és így az egészsé­gesebb ütemezés révén, való­jában semmi fontosról nem kell lemondani. Továbbra is magas azonban a beruházások építési részaránya, sőt jelen­leg még növekszik is. Ezzel kapcsolatban dr. Bodogán Já­nos, az illetékes bizottság elő­adója felszólalásában javasol­ta az építővállalatok decent­ralizálásának megfontolását, ami feltehetően jótékonyan hatna rugalmasságukra, telje­sítőképességükre. A termelékenység kérdését fölöttébb kritikusan tárgyal­ták a képviselők, bár tartóz­kodtak attól, hogy sommás, el­hamarkodott ítéletet mondja­nak ebben a nehéz kérdésben. Vályi Péter véleménye szerint a szabadabb létszámgazdálko­dás és az új szabályozási rendszer némely fogyatékossá­ga egyaránt hozzájárult a ter­melékenység kedvezőtlenebb alakuláséihoz. Nemkülönben a teljes foglalkoztatással kap­csolatos egyoldalú értelmezé­sek. Ám ez utóbbinak megva­lósítása népgazdasági, nem pe­dig vállalati feladat. A válla­lat törekedjék nagyobb nyere­ségre. Hozzátette: a terme­lékenység javulásának mind nagyobb szerepe lesz a nyeresé­gek növelésében, mert más for­rás már alig van. Megvizsgál­ják a szabályozókat is, mert az idei tapasztalatok sem jók. A nyereségrészesedés olda­láról közelítette meg a kér­dést Korpái Jánosné budapes­ti képviselő. Tapasztalata sze­rint .. diffCre-:Ciáláss;:í elvi­leg egyetért, a kategorizálás­ban azonban mégis az embe­rele megkülönböztetését látják. Miután pedig felettébb erős a munkaerő-vándorlás — 50 fil­léres, 1 forintos órabér-kü­lönbségekért régi dolgozók hagyják el munkahelyüket, ami semmiképpen sem kívá­natos —, javasolta, központi intézkedéssel is tegyék érde­keltté a dolgozókat a munka­helyhez való hűségben. Felszólalásának jelentős ré­szében érintette a jövedelmi viszonyokat dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke is. A késő esti órákig húzódó tanácskozáson a továbbiakban felszólalt még dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter is. Az alábbiakban két somogyi képviselőnek, Szirmai Jenőnek és Varga Károlynak a felszó­lalását ismertetjük. (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjet képzőművészek díszvacsorát adtak a 85. szüle­tésnapját a Szovjetunióban ünneplő Kisfaludy Stróbl Zsig- mond szobrászművész tiszteletére. A képen (jobbról): Tomszkij, a Képzőművészeti Akadémia elnöke üdvözli az ünnepeltet. (TASZSZ — Képtávírón érkezett) Az MSZBT küldöttsége a Szovjetunióban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttségét, amely Nagy Mária főtitkár vezetésé­vel kedd óta tartózkodik a Szovjetunióban, szerdán Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság központi vezetőségének elnöke fogadta. A magyar de­legáció tagjai felkeresték Ny ina Popovát, a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége El­nökségének elnökét is. A baráti eszmecserék során megvitatták a Lenin-centená­riummal, valamint a Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulójával kapcsolatos kö­zös rendezvények terveit. (MTI) Willi Stoph prágei tárgyalásai Szerdán . Prágában megkez­dődtek á ’tárgyalások" a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és Csehszlovákia küldöttsé­ge között. Az NDK küldöttsé­gét Willi Stoph miniszterel­nök vezeti, a csehszlovák kül­döttséget pedig Oldrich Cer- nik kormányelnök. Willi Stoph szerdán délelőtt Prágában a Vitkov hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. A' Rudé Právo szerdai szá­mában az első oldalon szá­molt be a Willi Stoph vezette NDK-küldöttség prágai láto­gatásáról ezzel a címmel: »-Üd­vözöljük Willi Stoph elvtársat, az NDK miniszterelnökét.« A Zemedelske Noviny Willi Stoph látogatását méltatva hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya nemcsak szavakban, hdnem tettekben is elhatárol­ta magát a fasizmustól, a fa­siszta Németország politiká­jától. Világosan kijelentette, hogy helyesnek és véglegesnek tartja a németek kitelepítését Csehszlovákiából, elfogadta a jelenlegi csehszlovák határo­kat is kljok-níéíte, hogy a? NDK kezdettől fogva érvény­telennek tartja a müncheni egyezményt. A lap hangsú­lyozza, hogy az emuit húsz évben Csehszlovákia és az NDK kapcsolatai intenzíven fejlődtek. Illetékes politikai körök szerint Willi Stoph és a cseh­szlovák kormány vezetőinek tárgyalásain a fő figyelmet a kölcsönös gazdasági és tudo­mányos-technikai együttmű­ködésre fordítják. (MTI) Bűcsűlátogatás Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán bú­csúlátogatáson fogadta Jozef Pucsikot, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetét. (MTI) A szöuli egyetem diákjai nagyarányú tüntetéssel tiltakoztak a dél-koreai kormány po­litikája ellen. A képen: A tüntetők megütköznek - -----------------■ a rendőrséggel. (AP — Képtávírón érkezett) fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára : 80 fillér XXV. évfolyam, 151. szám 1969. július 3., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents