Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Amikor az igen azt jelenti, hogy nem Külföldön . járva, igen hasznos, ha ismerjük a helyi szokásokat Ha meg­állapodtunk abban, hogy a vendéget 20 órára várjuk, akkor tudnunk kell, hogy a hollandok 15 perccel előbb, a svédek pontosan a kitűzött időpontban, az amerikaiak 20 óra 15-kor, a franciák pedig 20 óra 45 perckor fognak jönni. Dél-amerikai vendégre 21 óra 30 percnél korábban nem számíthatunk. A ja­pánokat egyáltalán ne várjuk: a meghívást elfo­gadták,' mert nem akartak kínos helyzetet teremteni, de már eleve elhatározták, hogy nem jönnek el. Az ázsiaiak többsége nem szívesen mond nemet. Le a miniszoknyával — de miért Belgiumban mozgalom indult melynek részvevői követelik, hogy a' hatósá­gok. tiltsák meg a mini­szoknya viselését. A mini­szoknya hívei és ellenződ között néha verekedéssé fajul a vita, A lapok je­lentésed szerint a szoknya hosszúságáról folyó viták olykor családi drámákhoz vezetnek. A pénzügyi kö­rök sajtóorgánuma, az Echo de la Bourse nem­csak erkölcsi okokkal ma­gyarázza a kampány szé­les körű elterjedését A nőd szoknya meghosszab­bításában a belga textil­monopóliumok is erősen érdekeltek. Feltalálta magát XIII. Lajos király egy­szer tetűt pillantott meg Passompder marsall ka­bátján. A király tréfál­kozni kezdett, de a lel- ményes marsall kivágta magát: — Senkinek ne szóljon erről, felség, mert még valaki azt mondhatná, hogy az Ön szolgálatában csak ezt szereztem, semmi mást! Kétes értékű dicséret Amikor Giacomo Rossi­ni dicsőségének zenitjén volt, Portugáliába is ellá­togatott. Lisszabonban meghívást kapott Pedro királytól egy udvari lako­mára. Rossini örült, mert nagy barátja volt a jó konyháinak. A lakoma befejezésével a király a zeneterembe in­vitálta Ttossinit. Az ural­kodó ugyanis szenvedé­lyes énekes volt, s arra vágyott, hogy Rossini meghallgassa. — Nos, mester, mit szól hozzá? — kérdezte a király, amikor befejezte. — FelségJ — válaszolta Rossini tiszteletteljes meg­győződéssel a hangjában —, királyt még sohasem hallattam ennél szebben énekelni! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának (apja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség» Kaposvár« Latinka Sándor a. 2. Telefon* 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. n. 2. Telefon: il-5tl Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem ör^QnW meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Indez: 250<r? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető* Mautner József. 1AZM SÓZOK XXV. évfolyam, 166. szám. Vasárnap, 1969. július 20. A BARÁTSÁG JEGYÉBEN Tegnap a délelőtti órákban olyan volt Fonyód, mintha új ruhát öltött volna. Az utcák egyenruhába öltözött, izgatott arcú úttörőkkel teltek meg. A község legforgalmasabb át­kelőhelyén — az ÁBC-áruház előtt — karszalagos pajtások irányították a forgalmat A gyalogosoknak sárga zászlócs­kákat adtak, hogy azt magas­ba emelve keljenek át á túl­oldalra. Zsolnai József rendőrhad­nagy, aki az úttörőket irányí­totta, elmondta, hogy egy óra alatt közel ötszáz járó­kelő vette igénybe a pajtások »szolgáltatását«, a sárga zász­lót Délben Sziklai Béla, a me­gyei úttörőelnök megnyitó szavai után kezdődött ei a harmadik nemzetközi úttörő- találkozó gazdag eseményso­rozata. A fonyódi mólónál so­rakoztak fel a négy nemzetet képviselő — magyar, szovjet, német és cseh — úttörők. A pattogó vezényszavak és je­lentések után 230 pajtás ren­dezett sorokban a Zebegény fedélzetére vonult, hogy az enyhén hullámzó »magyar ten­geren" sétahaj ókázzanak. A hajón néhány perc alatt feloldódtak a gyerekek: vidá­man daloltak, beszélgettek — természetesen a nemzetközi «-társalgás« minden módszerét felhasználva. Kézzel-lábbal mutogattak egymásnak, itt-ott a szótár is előkerült. Boldo­gan cserélték ki címeiket, s megígérték egymásnak, hogy ezen a szép napon kötött ba­rátságuk sokáig tartós ma­rad. Néhány kilométeres hajózás után felhangzott a harsona, megállt a hajó. Megérkeztek a fonyódi vízi úttörők. Ki­kötöttek a Zebegény mellett, üdvözölték pajtásaikat, majd a meglepetés következett. Sor­ra olvasták fel a kedves dísz­táviratokat és üdvözleteket, Rendelet a kanyaró elleni kötelező oltásról Ar egészségügyi miniszter most megjelent rendeletében az úgynevezett életkorhoz kötött ol­tásokat a kanyaróra is kiterjesz­tette. Ezentúl tehát a gyerme­keket — meghatározott életko­rukban — dlltéria, szamárköhö­gés, tetanusz, himlő, gyermek- bénulás, kanyaró és gümőkór ellen kell védőoltásban részesí­teni. Az oltási kötelezettség a gyermekbénulás ellen a 11* a kanyaró ellen a 1 életév betöl­téséig tart. A miniszter egyben rendelkezett a kanyaró elleni védőoltások megszervezéséről és végrehajtásáról Október S-e és 18-a között be kell oltani min­den í68-ban született gyerme­ket, valamint a három évesnél fiatalabb gyermekek közül azo­kat, akiket gyermekkollektivá- ban gondoznak és még nem es­tek át a kanyarón, Illetőleg nem kaptak védőoltást.-Az oltás után a gyermekek egy részénél enyhe, kanyaróra emlékeztető tünetek — hőemel­kedés vagy kiütés — észlelhe­tők, ezek á gyermekek azon­ban nem betegek, tehát nem fertőznek és nem keU őket el­különíteni, de természetesen lá­zas állapotuknak megfelelően kell őket ellátni. Az október 6-a és 18-a között lebonyolítandó oltások után a fennmaradó készletből pótoltás­ra kerül sor október 37-e és no­vember 6-a között. Ekkor az előző oltásokból klmaradtakon kívül védőoltásban lehet része­síteni a gyermekkollektlvékon kívüli három éven aluli gyerme­keket is. Ha pedig a pótoltás után is maradna még oltóanyag- készlet, akkor önkéntes Jelent­kezés alapján a három évnél idősebb, de hat éven aluli gyer­mekek Is megkaphatják a vé­dőoltást. melyek az úttörőtalálkozó részvevőinek érkeztek. A sétahajózás után a ne­mes vetélkedők kezdődtek. A gyerekeik kajak-, csónak- és matracversenyen mérték össze erejüket A sportversenyek legizgalmasabb programja a »bálnavadászat« volt. A bál­nákat színes léggömbök jelké­pezték, s a csónakkal ver­senyző pajtásoknak kis szi­gonnyal kellett a »bálnákat« eldurrantani. A kis pirosnyakkendősök pillanatok alatt vérbeli szur­kolókká váltak, 6 a bábeli nyelv- és hangzavar között alig lehetett kiigazodni. Vacsora után a szabadtéri színpadon a Foltos és Füle- nagy című bábjátékot nézték meg az Állami Bábszínház előadásában. Ezután a Kossuth-erdőbe mentek, és az eseménydús napot tábortűzzel fejezték be. Minden csoport kedves mű­sorral készült fel a szóra­koztatásra. Este a pajtások jó barátok­ként váltak el, s várták a reggelt, hogy Balatonszent- györgyön a Csillagvárban folytassák a kedves progra­mot H. M. Siófoktól — Fenyvesig Balatoni filmhetek Három új magyar film ős­bemutatója színesíti az idei, harmadik balatoni filmhete­ket. A játék- és kalandfil­mek programját augusztus 15- től szeptember 15-ig vetítik Siófoktól Balaton fenyvesig minden számottevő filmszín­házban. A balatoni filmhete­ket augusztus 15-én, Siófokon Az alvilág professzora című új magyar filmmel nyitják meg. Az ősbemutatóra meg­hívták a film rendezőjét, Szemes Mihályt, és főbb sze­replőit. Ezen a napon még egy ősbemutató lesz. A bala­film — vetítik le az alkotók jelenlétében. Ismeri a szandi-mandit? a címe annak az új magyar filmnek, melyet Gyarmati Lívia készített, és augusztus 18-án mutatnak be szintén Balatonlellén. Erre az alka­lomra is népes vendégcsopor­tot vár a filmhetek rendező­je, a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalat. Hatvanhét játék- és ka­landfilmet vetítenek augusz­tus 15-től szeptember 15-ig a magyar tenger déli partján. Néhány közülük: A Pál utcai rrv*í- “S" Feiét ss í. tar äs­András Az tdo ablakai című, Egri csillagok, A veréb ú filmjét — mely az első ma- madár, Feldobott kő és az gyár tudományos-fantasztikus I Extázis 7—10-ig. TENGERJÁRÓK A DUNÁN Húsz éue kezdődött a művelődési otthonok hálózatának kiépítése (Tudósítónktól.) Ez évben ünnepeljük a mű­velődési otthonok hálózata kiépülésének huszadik évfor­dulóját. 1949 nyarán a békési művelődési ház kapuinak megnyitásával vált program­má a kulturális forradalom helyi bázisainak, a művelődé­si otthonok hálózatának ki­Új szobrok vidéken építése. A békési gz ország számos példaként követték, már 2710 község (a _ 85 százaléka) rendelkezett művelődési otthonnal. Áz évforduló kapcsán a nagyatádi járásban is szám­vetést végeztek: hol is állunk a kulturális forradalom helyi bázisainak a kiépítésével? A felszabadulás előtt nem működött a járás falvaiban ál­lami művelődési intézmény. A meglévő épületek gazdakörök, klubok, különféle lelekezetek, egyletiek tulajdonában voltak. Az országos hálózat kiala­kulásával egy időben a járás területén is állami, illetőleg tanácsi kezelésbe kerültek a különböző művelődési intéz­mények. A járási művelődési házat 1951-ben hozták létre. Ezzel egy időben szinte vala­mennyi községben létesült klub vagy kultúrotthon. Igaz, ezek jelentős része nem volt megfelelő, mert egy-egy régi kocsmából alakították át művelődési célokra. A járásban jelenleg tizen­négy, községben tizenöt mű­velődési otthon jellegű in­tézmény van. Az utóbbi tíz évben újabb intézmények épí­tésére törekedtek. Saját erőből, épült föl a lábodi és a segesdi művelődési ház. Mindkettő körzeti feladatokat is ellát. Rinyabesenyőn és Felsőbogát- pusztán új klübkönyvtárak épültek. Tavaly óta épül a háromfai és a taranyi műve­lődési otthon, ahol a nagy elő­adótermen kívül több klub és szakköri helyiség is lesz. Nagyatádon megkezdődött a négyszáz személyes színház­teremmel Is rendelkező új já­rási művelődési központ épí­tése. Ezt a járási könyvtár építése követi majd. A járás több községében is tartalékol­ják már a községfejlesztési összegeket új művelődési ott­honok, klubkönyvtárak építé­sére. A közeljövőben építik fel a somogyszobi és a kutasi művelődési otthont és a nagy­korpád! klubkönyvtárat, Bol­háson és Kuntelepen modem olvasótermes, sza/badpolcos könyvtár lesz. A járás területén huszonöt könyvtár van tanácsi kezelés­ben. Két baleset tanulsága Gondosabban őrizzék az állatokat! A járási székhelyek terel egyre több szoborral gyarapodnak. Nagyatádon, a József At­tila Diákotthon előtt a közelmúltban állították fel Mészáros Dezső Ifjúság című kom­pozícióját, amely azelőtt a kórház gyermekosztálya előtt állt. (1. sz. kép.) Csurgó főte­rét Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművész Szomjúság című szobra dtóziti. A Pe­tőfi tért szökökútnál álló szobor eredetijét az erfurti virágkiállításon mutattak be. (2. ss. kép.) A KRESZ előírja, hogy mi­lyen szabályok megtartásával szabad forgalmas utakon ál­latokat tereink Az ilyen utak mentén lakó gazdákat rende­let kötelezi az állatok őrzésé­re, megkötésére. Nagyon fon­tos ez, mert a jármű elé váratlanul kiszaladó állat könnyen okozhat súlyos bal­esetet Az elmúlt évekből számtalan Ilyen példát lehet­ne felsorolni, amikor kutyák vagy őrizetlenül szaladgáló sertések karambolt, súlyos sé­rüléseket okoztak. A 67-es úton közlekedő jár­művek vezetői tapasztalhat­ják, hogy az állattartó gaz­dák nem törődnek sokat a közlekedés biztonságával. Alig van olyan község, ahol két- három kutya ne szaladna az autók, motorok után. S bi­zony gyakran hajszálon mú­lik, hogy egy ellenkező irány­ból érkező jármű nem ütkö­zik a visszaszaladó állattal. A napokban Balatonszár­szón csaknem tömeges bal­esetet idézett elő egy jól fej­lett süldőmalac, őrizetlenül átrohant a nagy forgalmú 7- es úton, és egy motoros át­bukott rajta. A motor mögött haladó autóbusz és a nyomá­ban haladó gépkocsioszlop csak nehezen tudott megállni, alig lehetett elkerülni a sú­lyos tömegszerencsétlenséget Nem sokkal később Balaton­lellén a 67-es úton egy sze­mélygépkocsi karambolozott ugyancsak egy malaccal. Ez a két baleset figyelmez­teti az állattartó gazdákat, hogy gondatlanságukkal ne veszélyeztessék a közutak biz­tonságát Sz. ti.

Next

/
Thumbnails
Contents