Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

E<p, mima sok mindenre Rajzunkon olyan kereszt- tzemes mintát mutatunk be, amelyet többféle elrendezés­ben, sokféle kézimunka hím­zéséhez felhasználhatunk. Anyagként ritka, egyenle­tes szövésű vásznat, kongrét, hímzéshez Perié vagy Volga fonalat, esetleg gyapjúfonalat vegyünk, A minta egy téglaalakú te­rítő egyik sarkát ábrázolja. A vastagabb csík a terítő közepén fut végig, a keske­nyebb pedig körbe, a terítő szélén vonul. Ennek a min- ]ri„„r. formában való alkalmazásához adunk segítséget a kis rajzokkal. Középen függönyt látunk. A szél- és középminták kü­lönböző alakzatokban való el­helyezésével egyaránt készít­hetünk modern hatású pár­nát, térítőkét, falvédőt és egyéb kézimunkát. Egyébként mind a kocka, mind a csíkmintákat felhasz­nálhatjuk külön-külön is, például gyermekruhák díszí­tésére is. Ez most nagyon di­vatos. B. K. !■■■■•■«■« ... , B r 1 1 & Ilii Ilii Q Sortúz dörrenit az algériai városokban és falvakban. Egy francia cirkáló parancsot ka­pott, hogy ágyúzza a part menti vidékeket. Tűzparancsot kaptak az idegenlégió egysé­gei, rendfenntartó alakulatai: lőttek műiden eleven célpont­ra, férfira éppen úgy, mint gyerekre, nőre éppen úgy, mint öregre. Kímélet nélkül. Negyvenötezer algériai halt meg. Történelmi méretű tö­meggyilkosság! Felzúdult a világ. Az egy­mást követő francia kormá­nyok látszatengedményekkel akarták csökkenteni a nem­zetközi felháborodást, de igazi szabadságot nem adtak Algé­riának. 1954 végén megkezdődött Algériában a szervezett fegy­veres harc. Cherriere tábor­nok, a francia csapatok pa­rancsnoka nehéz helyzetbe ke­rült. Erősítést kért Párizstól. A franciák helikoptereket és páncélos alakulatokat vetettek be az algériaiak ellen. Cher­riere csapatait viszont nagy- kiterjedésű területen, s a leg­váratlanabb helyeken érte tá­madás. A parancsnoksága alatt álló egységeknek mind­össze egy hányada volt lé­giós, ám minthogy ők szerez­ték a legtöbb tapasztalatokat a gyarmati háborúkban, s ér­tük volt a »legkevésbé kár«, őket vezényelték a legkénye­sebb pontokra. Ojabb érzé­keny veszteségek érték az alakulatot. Ezért az újoncok toborzása 1954 végén és 1955 elején fokozódó erővel folyta­tódott. Az ügynökök egyre több közép- és nyugat-európai városban jelentek meg. 1955 tavaszán Svájc megelégelte, hogy polgárait ismeretlen sze­mélyek arra biztatják: lépje­nek be a francia idegenlégió­ba. A Manchester Guardian genfi levelezője május 6-án ezit írta: »A svájci hadügyminiszté­rium április 26-án propagan­dahad járatra kezdett a fran­cia idegenlégió ellen. Azt mondják, hogy körülbelül két­ezer svájci állampolgár szol­gál a légióban és mintegy háromszáz férfi távozik el évente Svájcból, hogy belép­jen az alakulatba.-« Növelte a svájciak ellen­szenvét a légióval szemben egy-egy hazatérő katona val­lomása. A TAT című lap kö­zölte egy fiatalember elbeszé­léseit, aki Algériából tért ha­za. A volt légiós elmondotta, hogy az algériai nép szabad­ságharcát a legnagyobb ke­gyetlenséggel fojtják el. — Egy razzia alkalmával — írja a fiatalember — bekerí­tettek egy falut, amelyben csak asszonyok és gyermekek tartózkodtak. Az idegenlégió mégis bestiális vérfürdőt ren­dezett. Az egyik házban egy öregasszonyt és egy tíz év körüli kislányt találtak... Az akció sikertelensége miatt ke­letkezett haragot valakin le kellett vezetni. A kapitány megparancsolta, hogy lőjem agyon a gyereket. Belelőttem, a kislány azonnal meghalt. .. Gyakran fordult elő, hogy a házakban csak nőket talál­tunk, de Bollmann német származású kapitányunk pa­rancsára felforgattuk a há­zakat, a nőket pedig agyon­lőttük. A foglyul esett arabo­kat senki sem kérdezte: bű­nösnek érzik-e magukat, bár­miben is, hanem rövid úton megöltük valamennyit.. .« Mi sem jelzi pontosabban az algériai hadihelyzet válto­zását, mint a parancsnokok gyors cserélgetése. Cherriére 1954 augusztusától 1955 jú­niusáig irányította a francia egységeket. Utána Lorillot kö­vetkezett, aki 1956 novembe­réig élvezte a párizsi kor­mány bizalmát, majd őt Sálán tábornok váltotta. Valameny- nyien úgy vették át ezt a fel­adatot. hogy döntő győzelmet aratnak a »felkelők« ellen. B S O M O G YI NÉPLAP Szerda, 1969, július 16. Főzni „holnap” is tudni kell MAI, MODERN KORUNK­BAN méltán felvetődhet az érdekeltekben a miért kérdé­se. Miért kell főzni is tud­nia mondjuk, egy majdani mérnöknőnek, kutatónak, or­vosnak vagy szakmunkásnő­nek, mikor ezenkívül is bő­ven meglesz a napi elfog­laltsága, mikor maga, s csa­ládja az üzemi konyhán ét­kezhet, konzerv, mélyhűtött áru, készétel kapható az üz­letekben és főleg, csekély szabad idejét sokkal értelme­sebb foglalatosságoknak, mű­velődésnek, szórakozásnak szentelheti? Ez mind igaz, de az igaz­ságnak csak egyik fele. A má­sik fele pedig a főzni tanulás mellett bizonyít Gondoljuk csak át, fontossági sorrendben; az idő (amelyből soha sincsen túl sok, tehát jól kell beosz­tani) nem feltétlenül szelle­mileg kárba veszett üresjárat, a konyhában főzés közben sem, ha kis tranzisztoros rá­dión előadást, zenét, nyelv­leckét hallgatunk, közben az ételt is elkészíthetjük s mű­velődtünk. is, vagy kikapcso­lódtunk. Konyhában töltött idővel pedig a legkomolyabb értelmiségi foglalkozású nőnek is számolnia kell; sem népes sem kis létszámú családot nem gazdaságos kizárólag mélyhű­tött és készételekkel táplálni. Az üzemi étkezés jobbára csak ebédet jelent; ezenkívül nem feledkezhetünk meg a reggeli­ről, vacsoráról, a vasár- és ün­nepnapokról, az iskolai szün­napokról stb. Nagyanyáink régi bölcsessé­ge, mely szerint: »Egy férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út«, kissé avas, de va­lami igazság a mai nő szá­mára is akad benne; éspedig azért, mivel a legszeretőbb férj és családapa is szívesen em­lékezik visssza ifjú korára s benne az édesanyja főztjére, és szívesebben fogyasztja az úgy­nevezett házi kosztot a köny- nyen megunható vendéglői kosztnál. Jobban is becsüli a feleségét — ha az élet egyéb területei után — ebben is az nyújtja számára a legjobbat. Végül: elkerülhetetlen olykor a betegség, nátha, fejfájás, gyomorrontás (hogy csak a legszokványosabb eseteket ve­gyük), amikor feltétlenül kis könnyű diétára van szükség. NEM IS igazi nő az, aki ilyen esetben a hideg boroga­tás mellett nem tud percek alatt adni egy jó forró teát. egy hűs limonádét, egy burgo­nyapürét vagy egy becsinált- levest, kompótot stb. Bármi­lyen komoly, értelmiségi fog­lalkozású nőnek fel kell ké­szülnie élete legnagyobb fel­adatára, az anyaságra. Ezt sem töltheti be kifogástalanul, ha kicsinye számára nem tud egy-egy ételt elkészíteni. Aki főz, előbb természetesen bevásárol. Megismerkedik az árakkal és az árukkal, a piaci felhozatallal — megtanul vá­lasztani, dönteni, pénzt beosz­tani, egyszóval gazdálkodni. Ez azt jelenti; járatosabb lesz a mindennapok dolgában. Az iskolai téli-tavaszi szünet, a nyári nagyvaíkáció a legalkal­masabb arra, hogy a 10—14 éves kislányokat befogjuk egy kis bevásárlói és konyhai se­gédkezésre, — ez csak erősíti az édeasnya és gyermeke kap­csolatát, észrevétlen nevelési alkalom. A lányoknak tehát mindenképpen meg kell tanul­niuk főzni. Miért? Nem azért, hogy a konyha rabjai legye­nek, hanem azért, hogy ne tu- datlanul-járatlanul álljanak majd az asszonyi élet, az anyai gondoskodás feladatai előtt; azért, - hogy ne kelljen csekély dolgokban is segítség­re sszorulniuk, azért, hogy minden téren önálló, teljes ér­tékű élettársak legyenek. Egyenrangú élettársak. Ám az élettárs kifejezés mindkét nemre vonatkozik, s az egyenrangúság, egyenjogú­ság is. Tehát nemcsak a lá­nyoknak, hanem a fiúknak is meg kell tanulniuk főzni. Nem tréfa, komoly dolog, hogy job­ban jár az a fiatalember is, aki egy kicsit tud főzni. Míg legény ember, jobban takaré­koskodhat, ha nem »vendég- lázi« el a fizetését, hanem »összeüt« magának egy lecsót, egy krumplipaprikást vacso­rára. Mint férj és apa segí­teni is tud egy-egy vasárnapi, ünnepi felkészülésnél; de nem marad ellátatlan, ha netán a felesége megbetegszik vagy va­lahova elutazik. TEHAT: A LÁNYOKNAK ÉS FIUKNAK idejében, még serdülőkorban meg kell ta­nulniuk főzni. Az eddig felso­rolt okokon kívül azért is, mert — amit az ember meg­tanul. azzal csak több lesz; az sohasem kárára, csakis hasznára válhat. Bars Sári •§& I 1 KOZMETIKAI önellenőrzés Elmaradt azonban a fran­ciák várt győzelme. Növeke­dett a felszabadító mozgalom ereje. 1955 és 1959 között száz­harmincezerre emelkedett az ALN (Armée De la Liberation Nationale), vagyis a Nemzeti Felszabadító Hadsereg létszá­ma. A franciák újabb és újabb még nedvesen a szükséges zsí- hadosztályokat vezényeltek# radék-utánpótlást, kiszárad, Algériába. A légió alakulatai­nak nemcsak az a szerep ju- .tott, hogy a legnehezebb te­repen kellett harcolniuk, nem­csak helikopterekkel, páncélo­zott járművekkel és modern krémet? automata fegyverekkel küz­dött Algériában a légió, ha­nem — minit története folya­mán annyiszor —, a megfé­lemlítés eszközeivel is. nyit árt, mint az előzőekkel vagy mint a helytelen és fe­lesleges arcmimikával. Tud­ja-e, hogy száraz arcbőrnél még az arclemosó után hideg vagy állott vízzel le kell öblí­teni az arcot. Ha ugyanis fél­nedvesen, gyengéd ütögetéssel lapja auanaoan Közölte log- így krémezzük be, a felfris- ságba esett légiósok vallomá- süléshez szükséges vi: sát Az »El Moudjahid«, az al­gériai felszabadító mozgalom |i lapja állandóan közölte fog­— Saida közelében én áll- (> Sokszor késő a sajnálkozás, ha apróbb-nagyobb szépséghi­bákat veszünk észre a szigorú nyári napfényben. Legtöbbször azonnal rámondhatjuk: egy kis gondossággal elkerülhet­tük volna. A szépséghibáit zö­mét ugyanis rendszerint ma­gunk okozzuk. Mindenki le is osztályozhat­ja magát, milyen hibákat kö­vetett el. Zárójelben közöljük a legmagasabb pontszámot, amelyet adhatunk önmagunk­nak. (A szigorúbb és őszintébb olvasó kevesebb pontot is ad­hat magának.) Aki eléri a 35 pontot, kitűnőre vizsgázott. A jeles 30, a megfelelő 20 pont. Kérjük tehát, feleljen: 1. Mindig letisztítja-e az ar­cát este? (3 pont.) Vagy néha szennyeződést, festéket rajta hagyva tér nyugovóra? Akkor hamarosan megnagyobbodnak az arcbőr pórusai, mitesszeres, tisztátalan lesz a bőre. 2. Nem mulasztja-e el este bekrémezni az arcát? (3 pont.) Ha a bőr nem kapja meg 1‘önnyen ráncosodik, 3. Szép lágyan, enyhe simí­tó mozdulatokkal krémezi-e az arcát? (4 pont.) Vagy eré­lyesen dörzsöli az arcán a Ezzel legalább any­Pont.) Ha ráncolja a homlokát, próbáljon sürgősen változtatni szükséges vizet is a bőrbe visszük. (5 pont.) 4. Nem ráncolja túl gyakran . __, .____a homlokát? Ha naponta csak t am őrt, amikor tizenöt algé- néhányszor is összevonja a riait kihallgatásra sorakoztat- ^ szemöldökét vagy ráncolja a tak fed — mondta Fritz Klaus- homlokát, nem sokáig dicse- meier. — Valamennyit levet- kedhet a sima bőrével. (4 kóztették és összekötözték őket Áramot vezettek a tes­tükbe. Aki megnyikkamt, azt ráadásul még rugdalták is. Ügy éreztem, nem bírom néz­ni a jelenetet, ezért kértem Graser őrmestert, aűd erede­tileg SS-tiszt volt, hogy vált­sanak le. Az altiszt így vála­szolt; »Jól nézd meg, mi tör­ténik itt Háborúhoz katonák­ra van szükségünk, te sz.., a rossz szokáson. Olvasson megfelelőbb világításnál. Nap­fényben hordjon napszemüve­get. Ez az egyik legfontosabb teendő a »szarkalábak« ellen is, több, mint a leghatásosabb krém. 5. Szívesen támasztja-e meg fejét a kezén? Elmélyülnek szeme alatt a ráncok, s újab­bak kialakulását segíti elő. (Ezért pontlevonás jár, még­hozzá kettő.) 6. A nyakát is ápolja, kré­mezi-e enyhén masszírozva? (Igen? 4 pont.) Ha nem, ha­marosan kialakulhat az áll alatt a nem túl kedvező zsír­párna vagy az egyre mélyeb­bé váló ráncok. Ha fej tartásá­ra nem ügyel, egyébként már egész fiatalon is mély ráncok keletkezhetnek a nyakán. 7. Felfigyelt-e az arcán eset­leg látható apró hajszálerek­re? (4 pont.) Ajánlatos elhagy­ni az ételek erős fűszerezé­sét. Az alkoholfogyasztást a minimálisra kell csökkenteni. Tilos a túl forró és erős feke­tekávé és tea! Nem ajánlatos a forró fürdő sem. 8. Szívesen ül keresztbetett lábakkal? Baj! (Ha nem: 4 pont.) így erősödnek meg a lábon az előbb csak apró kék erecskék. Aki pedig visszér- tágulásra különösen hajlamos, különösen ne tegye. 9. Elvégzi-e a napi munka után az elmaradhatatlan kéz­ápolást is? (4 pont.) A berepe­dezett körmöt hozzuk rend­be. A kézápoló krémet, ame­lyet sokféle változatban kap­hatunk, még nedvesen masszí­rozzuk be a bőrbe. 10. Mos-e minden este ala­posan, fogkrémmel fogat? (5 pont.) Ugye nem lehet olyan fáradt, hogy estelente ne szentelne szépségápolására 10 —15 percet, amihez természe­tesen hozzátartozik a fogorvos­sal kezeltetett ép fogsor tisz­títása is. P. Szőke Mária' Javítónak a dolgozó nők kelyzetét (Folytatjuk.) Kedden a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége megvitatta a munka­idő-csökkentés tapasztalatait. Megállapították, hogy a mun­kaidő-csökkentés segítette an- . nak a célnak a megvalósi tá­rsát, hogy javítsák a dolgozók r 70 százalékát kitevő nők hely­zetét, enyhítsék a három mű­szakos beosztással járó terhe­ket. A kieső időt a vállalatok á1 tatában 50 százalékban munkaszervezési, 10 százalék­ban egyéb intézkedésekkel, 40 százalékban pedig a veszte­ségidő csökkentésével pótol­ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents