Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
A Z M SZHPSOMOGY Mt ÓYIIII ZOTT S A O A NAK LAPJ A XXV. évfolyam, 133. szám. Csütörtök, 1969. június 12. RÉTEGTALÁLKOZ0 A békehónap eseménysorozatának egyik érdekes ülését tartották kedden délután a Hazafias Népfront kaposvári klubtermében. A Hazafias Népfront, a KISOSZ és a KI ŐSZ közösen szervezte meg a kisiparosok és a kiskereskedők rétegtalálkozóját Az ülést dr. Ungár Sándor, a KISOSZ megyei titkára nyitotta meg. Gerle Imre, a KISOSZ országos titkára beszédében elsősorban népgazdaságunk fejlesésével és a nemzetközi helyzet alakulásának időszerű kérdéseivel foglalkozott. Majd taglalta azokat a problémákat, amelyek a kisiparosok és a kiskereskedők gazdasági munkájával és szervezeti életével foglalkoznak. — A kisiparosok és a kiskereskedők meggyőződhettek arról, hogy pártunk helyes szövetségi politikája milyen mesz- szemenő következetességgel érvényesült a gazdasági reform talaján, a kisiparosok és a kiskereskedők társadalmi és gazdasági helyzete kedvezőbbé vált — Jelentős iparosaink és kiskereskedőink politikai aktivitása, mellyel felsorakoznak a béke védelme, a szocializmus építése, a szocialista nemzeti egység megszilárdításának nagy és megtisztelő célkitűzései mögé. Az ünnepi beszéd után a két testvérszervezet munkásai közvetlen hangú beszélgetésben gondjaikról és szakmai problémáikról számoltak be. A b ék egy ülés záróakkordjaként Kiss Józsefnc, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja elmondta: szeretnék, ha a kisiparosok és a kiskereskedők a népfrontot otthonuknak tekintenék. Ezért a későbbiek folyamán újabb találkozókat, illetve havonta klubesteket szerveznek a KISOSZ és a KIOSZ tagjainak. H. M. Öregek napja Görgetegen (Tudósítónktól.) A vöröskeresztes szervezet és a termelőszövetkezet öregek napját rendezett vasárnap Görgetegen. A művelődési otthonban összejött 127 öreget Lórántffy Zoltánná, a Vörös- kereszt járási titkára köszöntötte, hangsúlyozva azt a megbecsülést, amelyben társadalmunk részesíti őket. Az ifjúsági vöröskeresztes csoport műsorral, virágcsokrokkal kedveskedett az ünnepeiteknek. A termelőszövetkezet uzsonnával vendégelte meg a falu öregeit. A fehér asztal melletti beszélgetést szebbnél szebb nótákkal fűszerezte a népi zenekar az öregek .kívánsága alapján. Varga Sán- dorné több népdalt énekelt a falubeli asszonyok nagy tapsa közepette. Azoknak, akik nem tudtak részt venni az ünnepségen, a Vöröskereszt vezetősége a lakására vitte az uzsonnát és az ajándékot. Nyolban kétszáz-kétszáz forintos pénzjutalmat is kaptak. Benépesültek a gyermeküdülők a Balaton déli partján Megkezdődött a magyar tenger déli partján az idei szak- szervezeti gyermeküdültetés. Több mint ezer fiú és lány népesítette be tegnap a bala- tonszabadi, a zamárdi, a szántód!, a lelleá és a bogiári gyermeküdülőket A legtöbb kisiskolást Zamárdi fogadta: 450-en érkeztek ide az első csoporttal Ezen a nyáron tízezer gyerek pihen a tó déli partján a SZOT-üdülőkben. A fejlődésben levő fiúk és lányok naponta ötszöri bőséges és választékos étkezést kapnak. Ä kellemes időtöltést a felújított játékkészletek és sportfölszerelések is elősegítik. Különféle műsorok, balatoni kirándulások szerepelnek a szakszervezeti gyermeküdülők nyári programjában. A somogyi gyerekek első csoportja ugyancsak tegnap indult el Kőszegre Hetvenöt kislány üdül az első csoportban. Az idén valamivel több gyerek pihenhet a .gyermek- üdülőkben, mint tavaly. 289 lány 286 fiú kapott beutalót. Kőszegen kívül Tóalmáson, Parádsasváron, Csehimind- szenten élvezik a vakációt A magyar tenger partján száz- tizennégy lány és százhuszon- két fiú üdülhet, Zamárdiban. illetve Fonyódon és Balaton- szabadiban. Napjaink csodája** Sok olasz újságban jelent meg még a közelmúltban is egy hirdetés, amelynek rajza egy apácát ábrázolt, miközben angyálop glóriával díszítik a fejét. A hirdetés címe ez volt: »Napjaink csodája«. Azoknak a szülőknek szólt, akik aggódtak szellemileg visszamaradt gyermekük sorsáért. Maria Diletta Pagliuca volt római katolikus apáca ígért boldogabb, élményekben gazdagabb életet és nevelést a szerencsétlen sorsú gyermeknek, emeletes frascati villájában, amelynek homlokzatára ezt a nevet festették: »Grotta-Ferratái Szent Rita«. De a rendőrség, amely a minap razziát tartott a nevelőotthonban, távolról sem nyilatkozott ilyen elragadtatással Maria nővér intézményéről. A riaduztatott rendőrök 28 gyermeket találtak úgy. hogy legtöbbjüket az éjszakai pihenőre odaláncolták az ágyhoz. A négy és tizennyolc év közötti fiatalok a verés félreismerhetetlen nyomait viselték testükön. Volt, akinek kezét-lábát gúzsba kötötték, mások meztelenül bújkáltak és jajgattak. Pagliuca nővért a hét végi razzia után letartóztatták, majd a lapok közölték a jól megtermett asszony és a megkínzott gyermekek fényképét. Volt olyan újság is, amely azt a riportképet közölte, amelyen Maria Diletta Pagliuca és **gyermekei« kihallgatást kapnak VI. Pál pápától. A megdöbbentő történetre egy Nyugat-Németországban dolgozó olasz vendégmunkás hívta fel a rendőrség figyelmét. Az illető az otthon gondjaira bízta gyermekét. A napokban látogatta meg fiát, és elborzadt a látottaktól. Pietro Marra rendőrfelügyelő vette kezébe a nyomozást. Először agy volt tanítót hallgatott ki, At ágyhoz láncolt gyermekek egyike aki rövid ideig az intézetben dolgozott. A pedagógus elmondotta, hogy az otthonban, amelyet a prospektusok »Isten angyalai fészkének« neveztek, éheztetik, verik a bentlakókat. Az olasz vendégmunkás részt vett a razziában. Mintha látogatóba ment volna, becsengetett a vilid kapuján, majd amikor Maria nővér kinyitotta az ajtót, a rendőrök félre- taszították a volt apácát, és benyomultak az épületbe. Marra felügyelő és rendőrei kiszabadították a zokogó gyermekeket és megfigyelés vagy gyógykezelés céljából beszállították őket a frascati kórházba. A bilincseket helyettük Maria nővér kapta meg, aki — mint kiderült — gondozottjait délután hattól reggel hat óráig kötözte az ágy lábához. Maria Pagliucát vád alá helyezték, tettéért öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat. Őriásmoior — Jugoszláviának A Ganz Villamossági Művek széles körű exporttevékenységet fejt ki. Jelenleg Törökország részére nagy teljesítményű elektromos megszakító berendezéseket, a Szovjetunió számára űszódaru fődinamót, Jugoszláviába pedig váltóáramú motort szállít. Képünkön: Marék Attila a FÖD 327/12-es váltóáramú motor álló részét szereli. Ez a berendezés jugoszláv megrendelésre készül. Uj járda — nagy hibával Sokat bosszankodtak az északnyugati városrész lakói amiatt, hogy a gyalogjáró a Petőfi utca és a Honvéd utca közötti szakaszon meglehetősen rossz állapotban van. Mintegy i méter hosszan megroskadt a járda, lesüllyedt alatta a töltés is, lyuk tátong a járda mellett és. alatt. Emiatt különösen esős időben sok kellemetlenség akad: 20— a roskadás középpontja fölötti járdarészen. A nemrég készült gyalogjáró kivitelezői és az átvevők jobban figyelhettek volna, hogy a város egyik legszebb részét ne csúfítsa el egy ilyen gödör. Gyors intézkedés szükséges már csak azért is, mert a gyermekek a járda alatti lyukban bujkálnak, s a szülők attól rettegnek, hogy beszakad a rossz állapotban levő gyalogjáró. F. L. coeon Közlekedés Egy férfi százkilométeres sebességgel rohan autójával az úton. Váratlanul lökést éreznek. — Ügy hangzik, mintha üveg pattant volna szét — jegyzi meg az asszony. — Én is úgy hallottam. — válaszol a férfi —, de nem láttam üveget az úton. — Én sem — jegyzi meg az asszony —, de bizonyára üveg volt a fiatalember zsebében, akit éppen most gázoltál cl. • » » Egy kerékpáros elüt egy idős férfit. Gyorsan lelép a bicikliről és fölsegíti áldozatát. • — önnek igazán szerencséje van, hogy ma szabadnapos vagyok — vigasztalja a kerékpáros az idős férfit. — Ügy, és miért szerencse ez nekem? — Különben ugyanis autóbuszsofőr vagyok! Á kiskocsi—nem válóok Hanoid K. M. londoni lakost felesége házasság- törés vádjával följelentette a bíróságon. ELmomdita, hogy igen kényes helyzetben találta hitszegő férjét a titkárnőjével, mégpedig vadonatúj gépkocsijukban. Az óvatos bíró szerette volna látni a gépkocsit; mielőtt döntene. Amikor meglátta a kétüléses autót, felkiáltott: — Nem hiszem, hogy bárki is képes lenne házasság törésre ebiben a szűk dobozban, s ha igen, minden csodálatom az övé, mert rettentő kényelmetlen lghert Az asszony válókor esetét visszautasították. Ismétlés — Emlékszik még rám? kérdezte egy udvarias fiatalember, egy den veri szálloda tulajdonosától. — A múlt héten jártam önnél, és magammal vittem egyheti bevételét. Most' szívesen megismételném ért A tulajdonos szomorú arccal leszámolta a pénzt a fiatal rabló elé. aki udvariasan így búcsúzott tőle: A viszontlátásra! Csak házon belül William Lestér 53 éves angliai lakos a napokban megunta, hogy felesége állandóan veszekszik vele. Felkapta az asszonyt, kivitte az utcára, s a szomszédok szeme láttára alaposan elnáspángolta. Az asszony két napon belül megnyerte a válő- 'pert. A tanulság: férjet, feleséget csak a házban, zárt ajtók.mögött szabad verni. Sommi A2 MSZMP Soroo^v megye) Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő I JÁVORI BÉLA Szerkesztőségj Kaposvár« Latinka Sándor a. 2. Telefoni 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon: ll-StS, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot nem ór^űnfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postásbézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index; 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. #. Felelős vezetőj Mautner József. 30 cm-es víz is összegyűlik Karmester MIT TUDUNK a karikagyűrűről ? Mióta használatosak tulajdonképpen az eljegyzési gyűrűk, és a házastársi együvétartozís jelképei, a karikagyűrűk? , Sokkal régebben, mint általában feltételeznénk. A karikagyűrű több mint 2000 éves. Ismeretes például Hadrianus császár egyik rendelete, amely szerint a plebejusok is hordhatnak aranygyűrűt szerelmük zálogaként Ezt korábban csak az arisztokratáknak engedélyezték. Az egyszerű római addig csak vaskarikával pecsételhette meg házassági hűségét Az eljegyzési gyűrű azonban csak lényegesen rövidebb múltra tekinthet vissza: a VI. században találkozunk vele először. Kultúrtörténetileg érdekes, hogy a gyűrű a szerelem zálogaként egyidejűleg és egymástól függetlenül vált szokássá a rómaiaknál és a germánoknál, és még érdekesebb, hogy mindenütt a világon, ahol karikagyűrűt hordanak, a gyűrű mindig a negyedik ujjat díszíti. Ősrégi ma már elfelejtett mágikus hiedelmekre vezethető ez vissza. A régiek hite szerint ugyanis a szerelmi ideg a gyűrűsujjon át halad. Ezt pedig gyűrűvel kell megbéklyózni. Sok száz év előtti tudósok vastag kötetekben »-bi- zonyították«, hogy ez valóban így van. Hangsúlyozták azonban, hogy a gyűrű elveszti mágikus erejét, ha lehúzzák az ujjról. Ez persze még manapság is gyakori eset: a karikagyűrű a mellényzsebben bizonyára nem a szilárd házastársi hűség jelképe. A szerelmet, a jegyességet, a házasságot egyébként különböző országokban igen különböző módokon tudatják a világgal. Szumátra szigetén a kínai lakosság házainak tetején üres virágcserepek jelzik a házban lakó lányok számát. Ha a virágcserép alja az utca felé mutat, akkor a szerelmi ügyekben jártasak tudják: a ház eladó lánya már jegyben jár. A germánok a szerelem és a hűség jelképeként a gyűrűvel temették el halottaikat. Ez általában ma már nincs így, aminek valószínűleg az az oka, hogy korunkban túlsúlyt kapott az anyagias gondolkodás.
