Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

Hosszú műszak előtt Csönd van a sütődében. A pékek még ott­hon pihenik ki az éjszakai mű­szak fáradal­mait. Csupán az üzemvezető, Brávátz István tartózkodik benn, ellenőrzi, hogy az esti sü­téshez mindent előkészi tet­tek-e. Hőmérő­vel vizsgálja a hatalmas ebé- nyekben levő tésztát, amely arra vár, hogy formázógépbe, majd kemencé­be kerüljön, onnan pedig ropogósra sülve a környező üz­letekbe, üdü­lő’be. Kenyérsütés. Emlékszem, gyerekkoromban valóságos ün­nepi eseménynek számított, amikor anyám kenyérsütéshez készülődött. A pék munkája elveszítette ezt a hangulatát, hiszen a nagyüzemi kenyér­sütés, amellyel sok száz vagy ezer embernek adják meg a mindennapi kenyerét, fárasztó, nehéz munkát jelent. — Nekünk itt Balatonlellén különösen sok lemondással jár. Hosszú szezon előtt állunk most is. Amíg az üdülők nyit­va lesznek, szeptember köze­péig. nem nagyon pihenhetünk. Hiába közel a Balaton, a víz, fürdeni, csónakázni csak nagy- nagy ritkán teremtődik lehe­tőség — mondja az üzem­vezető. Szavaiból azonban nem az elkeseredés szól, csupán mint a szakmájával járó tényt em­líti. Mert mit is lehetne ten­ni? A friss kenyeret, a kiflit és a zsemlét az emberek több­sége reggelre kívánja asztalá- j ra, s ez alól nem kivételek az üdülők sem. Nehéz, de szép mesterség. Látni reggelenként az iskolába igyekvő gyerekeket, amint ro­pogós kiflit majszolgatnak, vagy hallani egy étteremben, étkezdében, hogy dicsérik a kenyér ízletességét, s ezzel a pék kezemunkáját. Sokan háborodnak fel, ha a kenyér egy kissé szalonnás, a zsemle esetleg jobban meg­sült, mint szeretik. Arra azon­ban kevesen gondolnak, meny­nyi vesződséggel, lemondással jár ez a mesterség. S hiába adja bele a pék minden tudá­sát, ha a liszt minősége nem megfelelő. Rossz lesz a ke­nyér. s a szidás elsősorban a pékeknek szól. Meg amikor a forró balatoni éjszakában az NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Fontos a várakozási idő megtartása A Növényvédő Állomás elő­rejelzése szerint a kaliforniai pajzstelű rajzása megyeszerle megkezdődött. A védekezést a múlt héten ismertetett szerek­kel lehet elvégezni. A mocskospajor a múlt év­ben komoly kárt okozott. Fi­gyelemmel kell lenni minden árosítási nyomra: kelés után a lárvák a levelek fonákján ' ímozgatnak, s csak később ezdik meg szembetűnő kárté- 0 ükét. Védekezés nagyüzem­ben Parathion 20 0,2, WoEa- tox Sp. 0,5, Phosdrin 0,1 szá­zalékos adagban, Hungária DL —10 1 kg/kh, lucernában Thio- tíán vagy Thionex 0,2 százalé­kos dózisban eredményes. A bárackmolynak ezekben a napokban van a rajzáscsúcsa. . A hernyók kásorításának kéz-' üete június 12-e után várható. \ A védekezés időpontja ennek * megfelelő legyen. A csapadék általában ked- vez a gombabetegségek elsza- i porodásának. A varasodás el- * len alma- és körtefákon, a szőlőben peronoszpóra ellen kell védekezni. A paradicsom és zeller Septóríája elleni sze­rek: bordói lé, Vitigran 0,3; rézoxiklorid 0,3; Orthocid 0,2; Zineb 0,2; Miltox Special 0,5 százalékos adagban. A káposztapillangók tojásai­nak kelése megkezdődött. A szántóföldi kertészeti növé­nyeken és gyümölcsösben a szokásosnál magasabb fertőzési százalékban károsítanak a le- véltetvek. Leküzdésükre a szí­vókártevők ellen hatásos sze­reket kell használni. Csonthéjas gyümölcsűeknél a levéllikasztó is károsít. A gombára egyébként toxikus hatású réztartalmú szereket azért ne használjuk, mert a csonthéjasoknál levélperzse- lést okoznak. Helyette a szer­ves rézpótló szereket ajánljuk. ^Részletes ismertető az idén megjelent Levéltetvek a kér- * tészethen című szakkönyvben.) A szerek egészségvédelmi, szempontból sok problémát vetnek fel. A szerves fosz- íorsavészterrel, valamint a karbamidsavészter típusú sze­rek csoportjába tartozó Sevin- P"' eozó gazdaságok e sze­rek alkalmazásánál ügyeljenek arra, hogy a dolgozók mielőtt egyik szercsoportba tartozó szer alkalmazásáról áttérnek a másikra, eközben teljen el két hét, mert a kombinált mérgezés rendkívül súlyos kö­vetkezményű lehet. A növényvédelmi munkákat csak akkor lehet emberi szer­vezetre veszélytelennek tekin­teni, ha az egyes szerekre vo­natkozó óvó rendszabályolzat hiánytalanul megtartják. TKIERV ÁRPÁD üdülők a hűvös kerthelyiség­ben söröznek, nem nagyon jut eszükbe, hogy a reggelihez, ebédhez a kenyér most sül, s az izzó kemencékből gyakran 50—60 fokos melegben szedik ki a verejtékező pékek. De hát ez a szakmával jár. Igaz, Grávátz István, amikor tizennégy éves korában inas­nak állt Karádon Bebesi Ist­ván pékmesterhez, még nem nagyon tudta, mit vállal. Az­tán, amikor társai vasárnap vagy ünnep estéken még ja­vában szórakoztak, s ő mun­kába indult, akkor tudta meg, mit jelent péknek lenni. En­nek ellenére megszerette a szakmát, s dolgozik most már több mint három évtizede benne. Nevetve emlékszik mester­sége első éveire. Kézzel da­gasztották a kenyérnek és a süteménynek való tésztát. Nem volt könnyű, pedig igen kevés kenyér sült akkor egy falusi pék kemencéjében. Napi két- három mázsa, s legföljebb ezer kifli és zsemle összesen. Azóta persze ebben a szakmá­ban is sokat változott a régi gyakorlat. Dagasztó- és osztó-, formázógépek könnyítik a munkát, s nem fával, hanem olajjal vagy villannyal, eset­leg gázzal fűtik fel a kemen­céket. Balatonlellére 1058-ban ke­rült. Akkor naponta 35—40 mázsa kenyeret sütöttek. Eh­hez jöít még 10—15 ezer sü­temény. Azóta csak kenyér sül ebben a pékségben, igaz «-ki­csivel« több: egy-egy nap 115 —120 mázsa. Korszerű gépek könnyítik a valamikor nehéz fizikai munkát, de a pék tu­dására, szakmai hozzáértésére, hivatásszeretetére most is szükség van, mindezt nem le­het gépekkel pótolni... A balatoni üdülőkön kívül Lengyeltótiba, Karádra, Ga- másra és még néhány más községbe is innen viszik a ke­nyeret. S ezeken a helyeken azt mondják, hogy Brávátz István vezette sütöde kenye­rét szívesen veszik, fogyaszt­ják. mert annak minden fa­latja jó ízű. Ennél nagyobb dicséretet pék nemigen kap­hat. Ez egyben azt bizonyítja, hogy Brávátz István megérde­melten kapta meg nemrégen a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztertől a kiváló dol­gozó kitüntetést. Szalai László A TU —144 próbarepülése 1900 meter es nekifutás után a négy sugárhajtómű leve­gőbe emeli ezt a repülőgépet, amelynek utazósebessége 2500 kmjóra. Leszállás nélkül 6500 km távolságra képes elre­pülni, és 20 km magasságba emelkedhet. A gépről és az első felszálásokról beszél a Szovjetunió érdemes berepülő pilótája. Az összes közlekedési eszköz fejlődése a sebesség növekedé­sének útján halad. Myiden — a legkisebb — előrelépés hihe­tetlen erőfeszítéseket követel. De néha az a fejlődés — mint azt mondani szokták — hét- mérföldes léptekkel halad. A szovjet polgári repülőgép- gyártás fejlődésének egyik ra­gyogó bizonyítéka a TU—144, amelyet Tupoljev akadémikus irodája tervezett, a professzor fia — Alekszej — irányításá­val. Ez a világ első szuperszo­nikus utasszállító gépe. Moszk­vából a Távol-Keletre három, Indiába két és fél, Londonba kevesebb, mint két óra alatt repül majd ez a gép. Le- és felszállásához a jelenleg hasz­nálatos nemzetközi repülőterek adta lehetőségek elégségesek. A nyújtott törzs és a vékony deltaszárny kiváló aerodinami­kai tulajdonságot és a lehető legkisebb légellenállást bizto­sit a szuperszonikus sebesség esetén is. A kilátás biztosítása érdekében az orr lefelé bil­lenthető. A kezelőszemélyzet két pilótából és egy hajózó­mérnökből áll. Az irányítási rendszer — ideértve a robotpilótát is — lehetővé teszi, hogy a repülést 13. A sonkának gyorsan híre járt. A sós illat betöltötte a szálloda folyosóit. Be-benyi- tottak a vadászterembe, hogy legalább megpillantsák a tisz­taságtól ragyogó csajkák gyű­rűjében a feltornyozott tála­kat, a zöldhagymát, amelyből mindenkinek jutott egy csomó és a na„gy üveg savanyú ubor­kát, amelyet Bencze szerzett, de nem volt hajlandó elárul­ni, hogy honnan. A hosszú já­tékasztal végén egy fonográf állt készenlétben, néhány His- Masters lemez társaságában. A fonográfot és a lemezeket Hajnal hozta, aki az asztalion ült. Tőle jobbra az első helyen Wolf, balra König, mellette Bencze, majd úgy következtek sorban a többiek. Ünnepélyes arccal feszengtek a plüss szé­keken. Hajnal a vakrozsdás kony­hakést Wolf elé tolta. — Ti hoztátok. Tiétek az el­sőség. — Csak ne udvariaskodjon velünk, Hajnal elvtárs! — há­rította vissza Wolf. A többiek türelmetlen mo­sollyal figyelték a fejleménye­ket. Hajnal könnyedén fölneve­tett. Szerette volna, ha ez a nevetés nagyon természetesen hangzik. — Azt mondtad, jó szívvel adta a pap. De lehet, hogy magában elátkozott bennün­ket, hogy fulladjon meg az első falaton, aki megeszi. Wolf is nevetett. Gyanút­lanul. — Én nem félek a papi átoktól — mondta, és villáját beleszúrta egy darab főtt sonkába. Boldog csámcsogás töltötte be a vadásztermet, de még nem ittak egy kortyot sem, amikor a kerthelyiség felől rézfúvós zene száraz, recsegő hangjai törtek elő. Wolf a csontos húst visszaejtette a csajkájába, és fölfigyelt. Szin­te látszott, hogy a rézhangok beléje hatolnak. Az asztalon az öklével verte a taktust, az­tán egyszer csak felállt, és énekelni kezdte a gyorsított dallamú, 1905-ös orosz forra­dalmi gyászindulót, amelynek magyar szövegét a fogságból hazatért pécsi katonák írták. — Proletár áldozatra kész. — Rúgják, hogyha enni kér. — Mint a barom, szenved ez a nép. — Nyúzzák mindenféle­képp. — Fel harcra, bátran a zászlók alá! — Dönts porba mindent, ami burzsoá... — énekelt Wolf kipirulva, és Hajnalra pillantott — Megismerem ezt a dalt! A trombitákat is egytől egyig megismerem. Mindről tu­dom, hogy ki fújja!... Kirohant az udvarba, majd kis idő múlva egy fúvószene­kar élén jött vissza. A terem­ben egy pillanat alatt felbo­rult a rend. A fegyelmi sza­kasz tagjai megpillantva a trombitákat és a zenészeket, felugráltak az asztal mellől. Egy ideig csak félszavak, cél­talan kiáltásszerű hangok röpködtek a levegőben. A nagy ölelkezésben hangosan zörög­tek a fényes rézhangszerek. Wolf a karmesterrel oda­vergődött Hajnal közelébe. — ismerem őket egy szálig — mondta lelkesülten, és a hiszékeny körszakállas kar­mester hátát veregette, aki még mindig egy kissé értetle­nül állt az eseményekkel szemben. — A szabolcsi bá­nyászzenekar jött meg. A tel­jes zenekar. Az éjjel szöktek a demarkációs vonalon. A karmester szögletesen meghajolt. — Nem maradhattunk ott­hon — mondta. — Gondoltuk, a vöröshadseregnek biztos szüksége van zenekarra. — Zenekar? — ráncolta Haj­nal a homlokát. — Inkább ka­tona kell a vöröshadseregnek. — Sokan szöknek át a vo­nalon. Nagy a riadalom most a bányászoknál. A szerb pa­rancsnok tegnapelőtt összehí­vatta a bányászok bizalmi embereit, és alá akart Íratni velük egy nyilatkozatot, hogy optimális feltételekkel — a rossz időjárás vagy az éjszaka körülményei között is lebonyo­líthassák. A legfontosabb be­rendezések működését külön automaták is ellenőrzik. Az utasok két szalonban he­lyezkednek el. A kényelmes ülések, az új konstrukciójú légkondicionáló berendezés, a hő- és hangszigetelés megte­remtik a teljes komfortot. A négy hajtómű a szárny alatt, a hátsó részen helyez­kedik el. Típusuk, elhelyezé­sük, műszaki jellemzőik kivá­lasztása a zaj- és vibrációs hatásuk minimális szintjét eredményezte. A gép szerkezete alumínium alapú ötvözet, a hő-igénybe- vételtől függően utánötvözött és ahol fokozott szilárdság szükséges, acél. A kohászok különleges hő­álló ötvözeteket, a vegyészek hőálló szigetelő és a belső te­reket díszítő anyagokat készí­tettek. Az elektrikusok új be­rendezéseket és vezetékrend­szert terveztek., A rádiótech­nikusok komplex, automata vezérlőberendezést bocsátottak a tervezők rendelkezésére. A végleges forma megválasz­tása előtt aprólékos kutatást a bányászoknak ezentúl ugyan- i azzal a teljesítménnyel kell dolgozni, mint békeidőben. A. bizalmiak azt felelték, hogy < ezt meg kell beszélni a bá­nyászokkal. De erre a szerb katonák fegyvert fogtak rájuk, és kényszerítették őket, hogy írják alá a nyilatkozatot, és vállaljanak felelősséget a töb­biekért ... Amikor a boldog találkozás fölött érzett öröm hullámai lassan kezdtek elcsitulni, a szabolcsiak a hangszereket le­rakták sorban a fal mellé, és ők is bekapcsolódtak a lako­mába. Wolf a szakállas kar­mestert a maga helyére ültette Hajnal mellé, hogy kedvükre beszélgethessenek, ő pedig ki­öblítette a csajkáját, és az egyik tál aljáról kivillázott két kisebb sovány húst; A fedőt rácsukta a csajkára. Kö­rülpillantott. és miután meg­győződött, hogy senki sem vesz róla tudomást, egy ügyes mozdulattal kilépett a folyo­sóra. Egyedül Hajnal vette észre Woif távozását, de nem szólt. Tudta, hogy hova megy, és míg a karmester a hang­szerek utikalandjairól mesélt —■ ő Wolfot látta maga előtt, ahogy csajkájával a kezében törtet a folyosókon, lelkének célja felé. Azt kérdezte magá­tól: De mi lesz, ha megjön a dandárparancsnok, és azt fog­ja mondani, hogy nem? Akkor mi lesz? ... A szakállas felriasztotta. — Talán nem is érdekli, amit mondok? végeztek a szélcsatornában. A 0-széria első darabjának épí­tésekor az egyes alkatrészeket, szerkezeti elemeket a tényle­ges igénybevételeknek megfe­lelő körülmények között vizs­gálták. Ehhez a munkához re­pülő-laboratóriumokat és szá­mítógépeket is felhasznállak. A gép levegőbe emelkedése előtt már jóval korábban — élethű maketten — gyakorolt a személyzet. A szerelési munkák után a gép készen állt a berepülésre. Először futópróbát tartottak, a felszállás kezdetéig fokozva a sebességet. Ezután elemezték a fékezési tulajdonságokat. Ez egyben a felfüggesztés, a rá­dió és egyéb berendezések próbáját is jelentette. Aztán 1968. december 31-nek fagyos reggelén ez a hatvanméteres, száztonnás óriás készen állt a felszállásra. A hajtóművek feldübörögtek. — Hát akkor szép csendben induljatok, de a jókedvetek ne hagyjátok itthon! — hal­latszott a fülhallgatóban a fő- konstruktőr hangja. Egyre gyorsuló sebességgel futottunk. Az irányt könnyű tartam. Egy könnyed mozdu­lattal felém húztam a botkor­mányt. A gép engedelmesen követte mozdulatomat. Nem is éreztük, amikor elszakadtunk a betonszalagtól. Mind magasabban szállunk. A gép engedelmes. A beosztot­tak jelentik, a berendezések megfelelően üzemelnek. Újabb fordulópróba, minden úgy tör­ténik, ahogy akarom. Megért­jük egymást a TU—144-gyel, mint régi baráttal. A legénység végzi a dolgát. A hajómémök halkan maga elé dúdol. Kitűnő a hangula­tunk. Elérjük az előírt magas­ságot, hozzákezdünk a feladat következő fázisának végrehaj­tásához. A berepülés alkalmával ; nyert adatokat most értékelik. A TU—144 még egyszer pró­bán esik keresztül. így kíván­ják az emberi élet biztonságá- mak írott és íratlan szabályai. Hajókiállítás i, A Magyar Hajó- és Daru- . gyár az idén első ízben részt j vesz a göteborgi hajókiállíta- .son, amely 12 ország kiállítói­dnak közreműködésével csütör- i tökön nyílt meg. (Folytatjuk) Kalauz nélkül i A fővárosban rendkívüli ä ülést tartott csütörtökön a J Közlekedési és Szállítási Dol­Í gozók Szakszervezetének el­nöksége. A tanácskozáson Da- &czó József, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat vezérigazga­tója adott tájékoztatást a ka­lauz nélküli közlekedés előké­szítéséről. A villamosokon, autóbuszokon, HÉV szerelvé­nyeken július 1-ig 13 500 jegy­kezelő készüléket szerelnek fel. A főváros területén 2160 helyen árusítanak majd jegyet. Q jOMOGfl NÉPLAP Péntek, 1969. június 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents