Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

A nemzetiségi lakosság helyzetéről tárgyaltak Barcson Együttes ülésen tárgyalta meg a barcsi járási párt- és tanács-vb járási nemzetiségi lakóinak helyzetét Az előter­jesztés megállapította, hogy a barcsi járás lakosságának ti­zenkét százaléka nemzetiségi, főképpen délszláv és német. A gazdasági, politikai, kulturális lehetőségeik a magyar Lakos­ságéval megegyeznék, az al­kotmányos törvényeinket, jog­szabályainkat minden szerv megtartja Megállapította a beszámoló, hogy a felszabadulás utáni jogszabályok lehetővé tették délszláv tanítók beállítását, de csak szívós felvilágosító mun­kával lehetett a szülőket meg­nyerni annak, hogy kedvező számban engedélyezzék gyer­mekeiknek az iskolai nyelvta­nulást. Megállapította az együttes ülés, hogy a nemzeti­ségi lakosság részt vesz a köz­életben. Az együttes ülés feladat­ként határozta meg, hogy va­lamennyi nemzetiségi lakta községben a pártszervezetek és a tanácsi szervek tűzzék napi­rendre a nemzetiségiek hely­zetét, és jelöljék meg a konk­rét tennivalókat. Feladatként határozták meg a tantestüle­tek erősítését; kiemelt anyagi és szakmai segítség biztosítá­sát nemzetiségi, illetve vegyes művészeti csoportok működé­séhez; olyan kulturális intéz­mények létrehozatalát, ame­lyek a nemzetiségi lakosságra kedvezően hatnak. Az együttes ülésen megje­lent és felszólalt Böhm József, a megyei tanács vo-elnöke. Elemezte a nemzetiségi lakos­ság helyzetét és megállapí­totta, hogy szocialista álla­munknak kellett pótolni azo­kat az évszázados mulasztáso­kat, amelyek e téren ránk ma­radtak. A délutáni órákban a me­gyed tanács vb-elnöke dr. Papp Ferenc járási vb-elnök kísére­tében megtekintette Barcs és Csokonyavisonta községeket, s hasznos tanácsokat adott a járási és községi vezetők szá­mára a községek fejlesztésé­vel kapcsolatban. G. M. Ingrid Bergmann szobra Balatoníiireden Próbaüzemre készül a DCM mészműve Az építőalapanyag-gyár­tás egyik fontos bázisa épült fel a váci DCM-ben. A teljesen hazai tervezé­sű és kivitelezésű mész- mú építését 1967-ben kezdték meg. Az első ke­mencét 1969. május 16-án gyújtották be, majd fo­lyamatosan sor kerül a többi kemencék begyújtá­sára is. A napokban meg­kezdik a próbatermelést az évi 150 ezer ton­na kapacitású üzemben, és júniustól folyamatosan szállítják az építőipar szá­mára oly fontos meszet. Régebben Balatongyöngye néven ismerték azt a kedves dombot a füredi hegyoldalon, amelyről a legszebb kilátás nyílt a vízre. A dombvonulat itt ér közelebb a tóparthoz a Séd völgyének nyugati szélén. Szép gesztenyefasor vezet az egyik balatoni villához, amelynek piros cserepe messze vi­lágít, és teljes fronttal fordul a nap felé. Egy gazdag mű­pártoló építtette, aki 50 évig volt Füred vendége, hogy itt a Balaton sarkában pihenje ki az üzleti élet fáradalmait. A körülötte l'vö park, benne a »Füredi szüret« című szobor­ral, az ötezer fekete tulipántól díszlő virágággyal és a gondo­zott szőlőgazdasággal évizedekkel ezelőtt sok látogatót von­zott. Történt, hogy a tulajdonos, a különc öregúr egy alka­lommal megnézte családjával az Intermezzo című filmet, majd elragadtatásában egymásután még ötször megtekin­tette. Csajkovszkij csodálatos zenéje és a filmben főszereplő Ingrid Bergmann egy életreszóló élményt nyújtott számára. Élete alkonyán ez az élménye adta az ötletet neki »A há­rom balatoni sellő« címet viselő szoborcsoport felállítására. A szoborcsoprt fő alakjában a hires svéd színésznőt mintáztatta meg a művésszel, Vastagh Györggyel. A márványtömb, amelyet a szobrokhoz Olaszországból rendeltek meg, éppen kicsúszott a háború öleléséből. A balatonfüredi platánok alatt már zörögtek a levelek, amikor 1941 őszén az alkotó elkészült művével és a villa kertjébe megérkezett a fehér carrarai márványba faragott három sellő. Inkognitóban utazva az ihletet nyújtó művész­nő, Ingrid Bergmann is megte kintette a különös módon szü­letett szoborcsoportot. Azóta is ott állnak a sell ők a villa kertjében, az idő múlásával már kissé elfelejtetten... Duras: Naphosszat a fákon A csurgói NEB napirendjén a magánlakás-építés és a növényvédelem Marguerite Duras neve nem cseng ismeretlenül a magyar olvasók és a moziba járó kö­zönség előtt. Naphosszat a fá­kon című kisregénye két má­sik írásával együtt 1966-ban jelent meg a Magvető Kiadó­nál. Néhány éve játszották a Filmmúzeumban Alain Resnais rendező filmjét, a Szerelmem, Hirosimát. A forgatókönyvet Duras írta. A színházlátoga­tók Gát az óceán ellen című darabjára emlékezhetnek. Külföldön nagy siker volt Moderato cantablie című film­je is, Belmondóval a fősze­repben. A Naphosszat a fákon Vár- konyi Zoltán rendezése. Gyer- gyai Albert szerint ez a kis­regény »egy anyának és fiá­nak majdnem szótlan, s majd­nem halálos viaskodását ábrá­zolja a szeretetben«. Hozzáte­szi, hogy nem pusztító viharú ez a szenvedély. Csakugyan nem az. Egy dolgozni nem akaró, mindentudó fiúról van szó, akihez eljön csörgő ék­szerű anyja, hogy utoljára mentőövet dobjon neki. Nyolc­van embert foglalkoztató üze­mébe hívja, de a fiú nem megy. Nagyon korcs lázadás ez. A klasszikus, drámákban huszonnégy óra alatt játszó­dik a történet. Itt is így van. de a klasszikus drámák szen­vedélye, tüze nélkül. A mo­dern francia regényírás egyik jellegzetes mintapéldánya ez • Hegedűs Zoltán által fordí­tott és televízióra alkalmazott mű. Számomra idegen világot ábrázol, éppen ezért úgy tű­nik: álproblémákkal. Duras írói módszerét kutatva először az elidegenítés fogalma jut eszembe. De Dudás módszere — ez az első tíz perc után ki­derül — nem ez. Ha langyos, állóvízszerű egy-egy regény világa, akkor gyakran a lé­lektani vonatkozásait kezdjük kutatni. Naphosszat a fákon tartózkodott gyermekkorában a fiú, ahogy az anya mondja. Nekem ez a fán tartózkodás az ember ősállapotát jelenti, amikor még nem fedezte föl, hogy a kezei másra is alkal­masak, mint madárfészkek ki­rablására. Jacques ilyen ős­lény szememben. Csak annyi­ban különbözik attól a régitől, hogy tudjuk róla. sohasem fog leszállni a fáról. Korkép­nek elfogadom, de sorsa hide­gen hagy. A szereplők közül Sulyok Mária nem halni készülő, hetvenéves öregasszony. Maszkja sem erre utal. Játéka azonban így is tű.1 nő az adott kereteken. Kálmán György passzivitása szerepéből követ­kezett. A Várkonyi Zoltán.ál­tal elakított figura a regény­ben némileg bonyolultabb egyéniség. Almási Éva jól helytállt szerepében. A bemutató pozitívuma, hogy reprez italt egy szá­munkra idegen irányzatot. L. U Nyugdíjasok találkoztak A vállalat megalakulása óta szombaton délután találkoztak először az Ingatlankezelő Vál­lalat nyugdíjasai. Az ünnepé­lyes keretek között megrende­zett összejövetelen olyanok is megjelentek, akik már 1949- ben dolgozói voltak a válla­latnak. A társadalmi szervek műsorral kedveskedtek a ven­dégeknek. A virágcsokrokkal feldíszített asztalok mellett meghatottan beszélgettek a hajdan eltöltött napokról. — Egyikük elmondta, milyen ér­zést váltott ki belőle a meg­hívó, s milyen nagy volt az öröme, amikor a levelet fel­bontotta. Az ünnepeltek bol­dogan nyugtázták, hogy az egykori második otthonuk nem feledkezett meg róluk, s .érzik, nem szakadtak el telje­sen volt. munkahelyüktől. A kedves ürinepség végén Kovács Gyula műszaki vezető úgy búcsúzott tőlük, hogy ezentúl gyakrabban találkoz­nak majd, és a vállalat nyug­díjba vonuló dolgozóinak egy­re növekvő tábora hasonló családias összejövetelen meséli majd el a visszavonultságban eltöltött napok eseményeit. A Csurgói Járási NEB a közelmúltban megvizsgálta a magánlakás-építés helyzetét. Megállapította, hogy a na­gyobb községek rendezési terv alapján fejlesztik településü­ket, s itt a kislakás-építések is folynak. Egy-két kivételtől eltekintve megfelelő házhely áll rendelkezésre. Közművesí- tettségről azonban csak a székhelyen lehet beszélni. A sajátház-építési akció mellett Csurgón folyamatban van a sorház- és emeletrá­építési akció. Kifogásolták a népi ellenőrök, hogy a lákó- házterveknek csak tíz százalé­ka típusterv. Az építési ható­ság elég gyorsan, átlagban hét nap alatt engedélyezi azokat. A kivitelezések kilencven szá­zalékát kisiparosok végzik. Emelkedett a házilagos kivi­telezések száma, s még min­dig a hagyományos építő­anyagok vannak túlsúlyban. Ezt anyagbiztosítási megálla­podásokkal, előjegyzésekkel többnyire beszerzik a TÜZÉP- telepek. Hiány parkettából, egyes nyílászáró szerkezetek­ből és födémbélés-testekből volt A helyben föllelhető anyagokat általában felhasz­nálják. A népi ellenőrök hét terme­lőszövetkezetben vizsgálták meg a növényvédelem helyze­tét. Megállapították, hogy a közös gazdaságok szántóterü­letük mintegy ötven százalé­kán végeztek vegyszeres gyom­irtást. Egyes növényi kártevők ellen a védekezést teljes mér­tékben végrehajtották. A csurgói Zrínyi és a gyé­kényes! Március 15. az idén a tavalyinál többszörös nagyságú területen védekezik a kárte­vők ellen. A szakszerű véde­kezést megfelelő géppark teszi lehetővé. Kifogásolták azon­ban, hogy nem mindenütt lát­ják el azokat balesetvédelmi fölszereléssel (Gyékényes, Por- rogszentkirály). Kifogásolta a vizsgálat azt is. hogy a vegyszereket nem tárolják előírás szerinti he­lyen. A rendelkezésre álló védő- felszereléseket nem használják mindig a dolgozók. Ilyen mu­lasztásért csak a gyékényesi Március 15. Tsz-ben alkalmaz­tak felelősségrevonást. A vizs­gált termelőszövetkezetek kö­zül csak a porrogi Napsugár Tsz-ben van növényvédelmi szaktechnikus, a járás terüle­tén is mindössze három nö­vényvédelmi szakmunkás áll rendelkezésre. A közös gazdaságok határo­zott intézkedéseket tettek — a népi ellenőrök megállapítá­sa szerint — a gépkezelők és a növényvédelemben foglal­koztatott dolgozók szakképzé­sére. H. S. TEjBÁR A kereskedelem keresi az utat a vevőkhöz. A finom fa­latok boltjának megnyitása után most egy másik meglepe­tés van készülőben. Épületát­alakítással tejbárt létesít a Május 1. utcában a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat közösen a Ka­posvári Tejipari Vállalattal. A bár érdekessége lesz, hogy a különböző Ínyenc tejterméke­ket a tej boltokhoz képest sok­kal kulturáltabb körülmények között lehet majd elfogyaszta­ná. A tejbárban, ahol a gyü­mölcsrizstől a különböző tur­mixokig, a tejszínhabig min­dent lehet majd kapni, asztal­hoz viszik, felszolgálják a kü­lönféle árukat. A két vállalat szakemberei várakozással tekintenek az új tbolt megnyitása elé. Nyolc tantermet épít a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Nagyatádon. Ötöt az ipari, hármat pedig az általá­nos iskolai tanulók vesznek birtokukba szeptemberben. Az építkezés befejeződése után harminchárom tantermes is­kolaközpont alakul ki T4RK4 COKOIC Kutyaszerencse Jutka kisasszony síelés közben eltévedt a hegyek­ben. Fáradságtól kimerül­tén elnyomta az álom és amikor felébredt, a kór­házban találta magát. — Minden kívánságát hajlandó vagyok teljesíte­ni annak, aki megtalált! — mondta meghatódottan az ápolónőnek. — Nem hinném, hogy bármi különleges kívánság adódnék kisasszony, önt ugyanis az erdész kutyája találta meg! Nevelés A család ebédel. »Pa­pa ...« szólal meg a kis Péter, ekkor azonban pa­pa közbeszól; »A gyerme­keknek étkezés közben nem szabad beszélniük, csak ha kérdik őket!" De Péter ismét elkezdi: »Pa-' pa"... de ismét rendre- utasítják. Végre az ebéd végén apja így szól: »Nos, fiam, most már beszélhetsz! Mit akarsz?" »Most már késő, papa, már megetted a csigát a salátával.« Öröm a családban — Gratulálok papa! Te vagy osztályunk szülői munkaközösségének vala­mennyi tagja között a leg­szerencsésebb. — Mivel akarsz megör­vendeztetni, fiam? «— Minden szülőnek új iskolakönyveket kell vásá­rolnia, de neked nem! Jö­vőre is a régi könyveim­ből tanulok. Bókoló púderdoboz Äz amerikai nők leg­újabb »játékszere" a be­szélő púderdoboz. Ha pél­dául a szépségében nem sziklaszilárdan bizó ame­rikai asszony vagy lány kinyitja az újfajta púder- dobozt, felhangzik az első bók: »Ragyogóan nézel ki!" S amennyiben ez sem elégíti ki, becsukja majd ismét kinyitja a dobózd, s a hang így folytatja: »Ez a púder még bájosabbá tesz!" Az új púderdobozokra hangszalagot szerelteit, amely hat bókot tartal­maz. Különböző variációk között válogathat a vevő, alá többnyire több dobozt is megpróbál, amíg meg­találja a legszebb bókokat és a legkellemesebb férfi­hangot ... Nehéz az élet illúziók nélkül... Színészek — Adsz a fiadnak zseb­pénzt? — Most már nem ér­demli meg. — Miért? — Hamarabb elköltötte a pénzt, mint ahogy köl­csönkérhettem / volna. Somogyi Néplap Az MSTIVTP Somosa megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztői JÁVORI BEJ-A Szerkesztőség; Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefoni U-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: lt-St*. Fele!ő9 kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örkünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál é9 postáskézbesftöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezetői Ma ütne* József

Next

/
Thumbnails
Contents