Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

■*

Jit iff

e_______

_ 'ar>

J

V

ILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J ET E K I

Ára: 80 fillér

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM.

1969. JÜNIUS 28., SZOMBAT

Nemzetközi békegyűlés Potsdamban

f f i

. i M 1

Ifi1 *J I Ki I

.lB**»*S«*í(WAz NDK-beB Potsdamban békegyűlési tartottak, amelyen megjelentek a Béke-világ táti ács kétnapos ülésszakán részt vett delegátus is. Képünkön: Werner Kirchhoff, az NDK Nemzeti Frontja Országos tanácsának alelnöke beszédét mondja a potsdami gyűlésen.

é (AP — Képtávírón érkezett)

AZ SZMT ELNÖKSÉGE MEGTÁRGYALTA:

a munkaerő-helyzetet és a kollektív szerződések tapasztalatait a

A megye munkaerő-helyzetének alakulását, a szakmunkástanuló-képzés helyzetét és a kollektív szerződések megkötésének tapasztalatait tárgyalta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Putics József, az ÉDOSZ főtitkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Micsuk Lászlóba SZOT osztályvezetőhelyettese. Több mint kétórás beható vita után az elnökség úgy döntött, hogy szeptemberben újra napirendre tűzi a megye munkaerő-helyzetének alakulását. Kijelölték azt a bizottságot, amely elemzően megvizsgálja a tennivalókat, elkészíti az intézkedési tervet,

SZÁL AI LÁSZLÓ:

Önzetlenül, mások életéért

(4. oldal)

VÖRÖS MARTA:

„Szeretek élni... "

(5. oldal)

KELEMEN ELEMÉR:

Új szellem az iskolákban

(6. oldal)

BÖCZ SÁNDOR:

Fütyülök az ízlésére

(7. oldal)

DR. SZILAGYI FERENC:

Polinézül

a magyar tengeren

(8. oldal)

LESKÖ LÁSZLÓ:

Tiltott terület

(12. oldal)

amely pontosan rögzíti, milyen feladatok hárulnak a szakszervezetekre ezen a területen, a

A kollektív szerződések megkötésének a tapasztalatairól Sári Nándor, a MEDOSZ, Csanádi József, az ÉDOSZ és Dolgos Gyula, a HVDSZ megyei titkára tájékoztatta az elnökséget Egybehangzóan megállapították, hogy a három megyebizottság területén elkészült ötven kollektív szerződés sokkal tartalmasabb, mint a tavaly megkötött. A három titkár szerint az 1968. évi tapasztalatok felhasználása minden kollektív szerződésen érződött. Mind az ÉDOSZ, mind a HVDSZ területén növekedtek, az elfogadott szociális és kulturális költségek. Az ÉDOSZ üzemeiben a szakszervezetek külön tervet készítettek ezeknek az összegeknek a felhasználására. Ugyanitt a vállalati lakásépítést is rögzítették a szerződésekben, megállapították a bérfejlesztés mértékét. A csökkentett munkaidő további kiterjesztését is belefoglalták a vállalat alkotmányába. A HVDSZ területén négy üzem tért át a rövidített munkahétre a kollektív szerződésben rögzítetteknek megfelelően.

Elmondták a titkárok, hogy nem készültek még el a szerződés mellékletei: a munkás- védelmi és az újítási szabályzatok. Gondot okoz, hogy némely helyen nem közérthetően fogalmazták meg a szerződéseket, csak hivatkoznak a jogszabályokra, ahelyett, hogy közölnék a paragrafusokat. A MEDOSZ a traktorosok és a kombájnosok javára döntötte el a munkaidő kezdésével kapcsolatos vitát, nem engedte, hogy változó munkahelynek minősítsék az olyan beosztásokat, mint a darálós, a tehenész, mert ez hátrányos a dolgozókra. Nem értett egyet **zal, hogy a Balatonboglári Állami Gazdaságnál nem akarnak bért fizetni azoknak, akik olyan új gép kezelését tanulják, amely nem igényel szakképzettséget. A MEDOSZ azt is kifogásolta, hogy nem határozták meg pontosan a túlmunka felső határát, s azt, mire fordítják a részesedési alap szociális és kulturális célokra felhasználható részét. Ugyanilyen gondokról számolt fc>e a HVDSZ is. Elsősorban az ÉDOSZ és a MEDOSZ területén tapasztalták, hogy nagyon sok vezetőt soroltak volna az első kategóriába. Az ÉDOSZ és a HVDSZ területén fordult elő, hogy a három nyereségrészesedési kategóriát további kategóriákra bontották, noha ezzel nem értett egyet a megyebizottság. A HVDSZ azt tette szóvá, hogy a rögzített négyszázalékos bér- fejlesztésből két százalék a mozgóbér.

Dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára összefoglalójában megállapította, hogy a pártszerveztek az idén sokkal hatékonyabban segítettek a szak- szervezeteknek a vállalati alkotmányok elkészítésében. Nagyon fontos érdekvédelmi feladat, hogy minden üzemben használják fel a tervezett összegeket a bérfejlesztésre. A Szakszerveztek Megyei Tanácsa már állást foglalt abban, hogy nem lehet a kategóriákon belül újabb kategóriákat kialakítani, s ehhez kell magukat tartaniuk a szerződéseket megkötő szakszervezeti alapszervezeteknek.

Az elnökség elfogadta Illés Dezső javaslatát, hogy ezeket a tapasztalatokat igazgatói értekezleten hasznosítsák, amelyen részt vesznek a párt- és a szakszevezeti titkárok is.

Egyébként az alapszervezetek a második félévben napirendre tűzik a kollektív szerződések tapasztalatait.

I» o.

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának

junius 27-i ule

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 27-én folytatta és befejezte a június 26-án megkezdett kétnapos munkáját.

Az ülés részvevői Aczél György elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján megvitatták és elfogadták a Politikai Bizottság előterjesztését az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveiről. A Központi Bizottság állásfoglalásának főbb megállapításai a következők:

A tudomány gyors fejlődése, társadalmi szerepének növekedése karunk egyik jellemző vonása. A tudomány sokféle módon hat a társadalom életére: gyökeres átalakulások mennek végbe a termelésben, az egész társadalomban, s mindezek nyomán megváltoznak az emberek élet- és munkakörülményei,

A tudományos és technikai forradalom által felvetett kérdések elválaszthatatlanok a társadalmi viszonyoktól: míg a tudomány vívmányai a kapitalista rendszerben a kiváltságosokat szolgálják, a társadalom ellentmondásait élezik, addig a szocialista rendszerben minden tekintetben a társadalmat erősítik, s eredményeit a nép élvezi.

A szocializmus teljes felépítésének feladata hazánkban, a nép anyagi és kulturális szánvonalának további emelése csak a tudomány hatékony közreműködésével mehet végbe. Ezért a párt és a kormány sokoldalúan támogatja a tudományos alkotómunkát.

O

A hazai tudományos

munka felszabadulásunk óta, s különösen a közelmúlt években jelentős eredményeket ért eh Ebben szerepe volt kutatóink alkotómunkájának éppen úgy, mint szocialista rendszerünk gondoskodásának. A hazai kutatási eredmények értékét a külföldi tudományos körök elismerése és a nemzetközá tudományos kapcsolatok örvendetes gyarapodása is jelzi.

A felszabadulás óta széles tudományos bázis épült ki hazánkban. Ez a kutatóhálózat — a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is felhasználva — megfelelő továbbfejlesztéssel alkalmas arra, hogy kielégítse a legfontosabb társadalmi, gazdasáigi igényeket, s néhány jól körülhatárolt területen világszínvonalán álló, új tudományos eredményeket hozzon létre.

O

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy tudománypolitikánknak az elmúlt évtizedben alkalmazott legfőbb elveit a hazai tudományos kutatások támogatása és serkentése érdekében továbbfejlessze.

— A pártra, mint a társadalom vezető erejére az a feladat hárul, hogy biztosítsa a tudományos tevékenység minél szélesebb kibontakozását, felszabadítsa és támogassa a nemzet alkotó erőit a munkás- osztály, a dolgozó nép, a szocialista építés szolgálatában.

— Szocialista társadalmunk alapvető érdeke a természetben és a társadalomban ható törvényszerűségek tudományos feltárása. Ezért a párt a tudományos kutatás szabadságának híve. Bátorít és támogat minden olyan alkotó tevékenységet, amely tudományos igazságokat tár fel. Az igazság feltárása közérdeket, szocialista céljaink megvalósulását, a nemzet felemelkedését szolgálja. Ennek megfelelően a tudósoknak joguk, hogy megfelelő fórumokon szabadon képviseljék tudományos meggyőződésüket, viszont számolniuk kell az ország lehetőségeivel, ismerniük kell a társadalom igényeit.

— A párt támogatja tudományos életünk demokratizmusának továbbfejlesztését, a

tudományok egészséges fejlődését szolgáló vitákat. Következésen síkraszáll a tudományos közélet tisztaságáért, s ezért küzd a szubjektivizmus a szűk érdekeket képviselő csoportosulások, a tudományos monopóliumok ellen.

— A párt fontosnak tartja a politikai, ideológiai ós szakmai követelményeknek megfelelő tudományos erők kiválasztását, tehetségük kibontakoztatásának segítését, az ehhez szükséges ösztönzési, képzési, tudományos minősítési rendszer továbbfejlesztését Ugyanakkor népünk nevében joggal várja el a tudomány művelőitől, a szocializmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget

— Hazánk korlátozott anyagi forrásaiból következően nem rendezkedhetünk be a tudományos megismerés minden területén nagy erőket foglalkoztató kutatómunkára. Küzdeni kell a kutatások területén is az autarkikus maradványok, az erőket szétforgácsoló törekvések ellen.

A Központi Bizottság — társadalmunk jövőjét szem előtt tartva — szükségesnek ítéli, hogy a tudományok művelése, hazai tudományos életünk erőteljesen továbbfejlődjék, hatása a társadalom életére tovább fokozódjék.

Ennek érdekében:

— A következő időszakban a társadalmi haladást és a gazdaság intenzív fejlesztését a hazai kutatásnak jelentős feladatok megoldásával kell segítenie. Ezért a kutatási ráfordítások növekedését ebben az időszakban úgy kell tervezni, hogy meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését Különös gondot kell fordítani a korszerű kutatási eszközökkel történő ellátásra.

— Az anyagi eszközök növekvő mértékű biztosításán túl emelni kell a kutatók szakmai és világnézeti képzettségének színvonalát Támogatni kell a kutatás és a gyakorlat kapcsolatát Meg kell könnyíteni a termelésben dolgozó szakemberek részvételét a kutatásban, s a kutatók átáramlását gyakorlati munkahelyre, hogy ezzel is gyorsítsuk a kutatási eredmények hasznosulását. A kutatási bázison belül az egyetemi tanszékeknek a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani.

— A kormány főbb tudománypolitikai célkitűzéseit tartalmazó, új típusú országos távlati kutatási tervet kell kidolgozni az 1971—1985-ös évekre. Meg kell javítani a kutatások finanszírozási rendszerét úgy, hogy az a tudományok gyorsabb ütemű fejlődését szolgálja.

— A tudományos kutatások felső szintű állami irányításának továbbfejlesztése érdekében a Központi Bizottság javasolja: a Minisztertanács szerveként hozzák létre a kormány tudománypolitikai bizottságát, készítsék elő a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő szervezeti reformját, amely szolgálja a tudományos-testületi, valamint a szak- igazgatási feladatok szétválasztását, s növelje a tudományos testületek szerepét és jelentőségét.

— A Központi Bizottság támogatja az ország érdekeivel összhangban álló nemzetközi

tudományos kapcsolatok fejlesztését. A tudományos és műszaki kooperáció keretében elsősorban a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködést erősítjük.

— Fejleszteni és ösztönözni kívánjuk a kölcsönösen előnyös tudományos kapcsolatokat, kutatási együttműködést és más társadalmi rendszerű országokkal is.

— Aktívabbá kell tenni a szabadalmi politikát, bővíteni a szellemi termékcserét. Továbbra is elő kell segíteni tudósaink, kutatóink széles körű személyes külföldi kapcsolatait és közérdekű tanul- mányútjait.

O

A Központi Bizottság jelentőségének megfelelő figyelemmel foglalkozott a társa da 1 ocn tudom án y ok fejlődésének kérdéseivel is. A társadalomtudományi kutatómunkáinak elsőrendű feladata az, hogy a marxizmus—leni- nizmus elveinek és módszereinek alkalmazásával a szocializmus építésének hazai és nemzetközi tapasztalatait elméletileg általánosítsa, segítséget nyújtson a szocializmus építésében sorra kerülő feladatok megoldásában.

Kiindulva belső fejlődésünk, valamint a nemzetközi ideológiai harc szükségleteiből, alapvető jelentőségű korunk új kérdéseinek a marxizmus—leninizmus alapján történő megválaszolása, eszméink egységének és tisztásé' gának védelme.

A Központi Bizottság elutasítja a marxizmus—leninizmus pluralizálásának gondolatát, a »több féle marxizmus« létjogosultságát hirdető nézeteket, de síkraszáll a társadalomtudományok területén is a kutatási szabadság mellett Támogatja az alkotó vitákat, melyek elméletünket gazdagítják, s a szocializmus építésében előttünk álló gyakorlati feladatok megoldását is elősegítik.

A Központi Bizottság elutasítja az olyan nézeteket, amelyek a békés egymás mellett élés elvét kiterjesztik az ideológia területére, s a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fejlődésével velejárónak tekintik a marxizmus—leninizmus és a burzsoá ideológiák közeledését. Szükséges, hogy a marxista—leninista erők mozgósításával, ideológiai eszközökkel is megalkuvás nélkül harcoljunk az imperializmus fellazítás! törekvései ellen.

•

O

A pártnak, minden szervezetének, a kommunistáknak, a társadalomtudományok művelőinek állhatatosan kell propagálniuk a marxizmus—leninizmus eszméit, a társadalomtudományok új eredményeit s ezzel kell pozitívan hatniuk a társadalmi viszonyokra, az emberek tudatára. Lankadatlanul kutatni kell társadalmi valóságunkat, korunk új jelenségeit, s a szocializmus további építését segitő, alkotó elméleti tevékenységet kell kibontakoztatni.

O

A Központi Bizottság a magyar tudományos élet időszerű feladatainak megoldása céljából javaslatokat tett az állami és társadalmi szervedben szükséges intézkedésekre. . Ügy határozott, hogy az irányelveket a Társadalmi Szemlében közzéteszi.

A Központi Bizottság felhívja a tudományos élet területén dolgozó alkotókat az irányelvek megismerésére, a tudomány és az egész nép ér» dekeit szolgáló törekvések támogatására. (MTI)

t