Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
1919 Somogyiak a tanácskongresszuson 1 9M. június 14—23-a között a Budapesti Városi Színházban ülésezett a Tanácsok Országos Gyűlése. A tanácsok kongresz- szusának küldötteit a megyei és városi tanácsok választották; ötvenezer lakos után egyet Megyénket Gyura János, Kovács Miksa, Latinca Sándor, Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos, Kiss Ernő (Somogysárd), Somogyi Ferenc (Tab) és Zóka Imre (Nagyatád) képviselték. A kongresszus előtti napokban a megyei munkástanács ülést tartott melyen egyhangúlag elfogadták Kovács Miksa megyei párttitkár által előterjesztett határozatot A határozat így hangzik: »Somogy vármegye Munkástanácsa 1919. június hó 10-én tartott ülése kimondja, hogy a pártkongresszusra és a szovjetgyűlésre kiküldötteket a következő állásfoglalásra utasítja: Somogy vármegye Munkás- tanácsa a Tanácsköztársaság rendíthetetlen híve és annak feltétlen fenntartásának álláspontján áll, mégis azzal, hogy a jövőben a' gazdasági élet fenntartása érdekében a város és a falu kölcsönös megértése szempontjából a kisgazda társadalom egy gazdasági szervezet útján bekapcsoltassék olyképpen, hogy terményeik értékesítése útján a szükségelt ipari cikkekhez jussanak. Gondoskodni kell arról, hogy a városi középosztály munkálkodó osztálya megfelelő elhelyezkedéssel ipari termelőszövetkezetekben foglalkozáshoz jusson. Egyben elvárja a Munkástanács, hogy a kispolgárság, kiskereskedők és a kisgazdák a proletárokkal karöltve az ország megvédésének érdekében most folyó Utáni küzdelemben éppúgy részt vegyenek, mint a vörös hadsereg katonái. Végül kimondja, hogy a Kormányzótanács vezető állású egyéneinek és azok helyetteseinek megválasztása dolgában a pártvezetőség revidiá- lás alá vegye az egyes személyeket és olyanok helyeztessenek oda, akik régi kipróbált szakszervezetek vezetőségeibe bevált osztályharcos katonái lesznek a proletárállam felépítésében..* A Tanácsok Országos Gyűlése, melyet az ideiglenes alkotmány elvei alapján, a Forradalmi Kormányzótanács hívott össze, tíz órakor kezdte meg korszakalkotó munkáját Megyénk küldöttel sokoldalú tevékenységet végeztek. Kovács Miksát beválasztották az elnökségbe, a földművelési bizottságban helyet kapott Gyura János és Latinca Sándor, Somogy megye népszerű és szerény kormányzótanácsi biztosa tagjaiért a százötven tagú Szövetséges Központi Intéző Bizottságot jelölő bizottságnak is. A tanácskozás nagyjelentőségű munkát végzett A küldöttek megvitatták a Tanácsköztársaság gazdasági, élelmezési, katonai és külügyi helyzetét Megvitatták és elfogadták a proletárállam alaptörvényét, az alkotmányt A küldöttek felelősségéről a Somogyi Munkás »Párt- és tanácskongresszus-“ című vezércikkben így ír: »A tanácsok országos kongresszusán minden kiküldött azzal a meggyőződéssel vegyen részt, hogy részese a legfőbb törvényhozó és végrehajtó hatalomnak, korlátlan joga a bírálat és véleménynyilvánítás, és nemcsak joga, hanem, kötelessége rámutatni a hibákra és tévedésekre. A tanácsoké minden hatalom, a tanácsok kongresszusa bizonyára élni fog ezzel a hatalommal.« A gazdasági helyzet megvitatása során, június 20-án felszólalt Gyura János a Somogy megyei munkástanács intéző- bizottságának tagja, őszintén. nyíltan beszélt a nehézségekről és a megoldandó feladatok- róL Hangoztatta a munkásparaszt szövetség erősítésének fontosságát, s visszautasította azt a szemléletet, hogy a ta- náashatalom az ország megcsonkított területén nem tud fennmaradni, mert hiányoznak az anyagi feltételek. Felszólalását az egyes pesszimista megnyilvánulásokkal szemben áthatotta az optimizmus, a forradalmi erők győzelmébe vetett hit »Nem félek attól — jelentette ki a vita során —, hogy bennünket bármilyen ellenség is legyőzne. Csak egy ellenség van, amely legyőzhet: ez a csüggedés. Ha megvan az önbizalom és az akarat, nem ismerek olyan ellenséget akár ki legyen az, jöjjön ránk az entente 1914, 1915 és 1916-ban fennálló összes fegyveres ereje, _akkor sem hiszem, hogy legyőznek bennünket (Ügy van!) Legyőzhetnek látszólag, legyilkolhatnak részben, de nincs meg az a joguk, ami nekünk megvan: mi a kapitalizmust végleg megszüntetjük, de a kapitalizmus a munkásságot soha sem tudja kiirtani. A kapitalizmus munkás nélkül soha nem élhet, de a munkásság megélhet tőke nélküL Én egyetlen ellenséget látok; legyőzhet a kishitűség, amely tudom nem fog bekövetkezni (Úgy van! Taps.)« E rdélyi Mór beszámolója utáin került sor a közellátási helyzet megvitatására. A tanácskozáson június ül-én felszólalt Tóth Lajos is, a Szocialista- Kommunista Munkások Magyarországi Pártja Somogy megyei szervezetének elnöke. Tóth Lajosnak Bokányi Dezső elnök adta meg a szót Felszólalása elején átadta a kongresszusnak annak »a Somogy vármegye proletariátusának üdvözletét amely első volt Magyarországon azok között a munkások között, akik1 ráléptek arra az útra, amelyen a kommunista társadalom felépíthető«. Beszédének szelleme teljesen megfelelt a Somogy megyei munkástanács 1919. június 10-i határozatának. Nemcsak jogának, hanem kötelességének érezte, hogy bírálja azokat a rendellenességeket amelyek gátolják a dolgozó nép életének szebbé és jobbá tételét Fellépett a túlzott centralizmus ellen, s nagyobb bizalmat kért a vidéki direktóriumok számára. Elsősorban a közélelmezési népbiztosság tevékenységét bírálta. Elmondta, hogy Somogy megye M fillérért szállította Budapestre a tojást darabonként S amikor megjelentek a központi emberek, ők 1 korona 20 fillérért vásárolták fel a tojást Szenvedélyesen bírálta a hibákat és azok elkövetőit »Annak Illusztrálására, hogy... a külkereskedelmi szerv hogyan fest bemutatom az elvtársaknak az egyik megbízottat aki véletlenül kaposvári ember is volt Leküldték marhát vásárolni egy 22 éves bazárkereskedő segédet (Igaz! Ügy van! Nagy zaj és derültség), aki mindent tudhat tudhat babákat játékokat kiszolgálni, de hogy marhákat tudna vásárolni, az kizárt dolog (Igaz! Ügy van!) Miért nem küldtek ki egy budapesti húsipari munkást ha marhát kellett vásárolni, miért küldtek éppen egy babakereskedő segédet? (Igaz! Ügy van! Taps és közbeszólások.)-“ Tóth Lajos felszólalása közben a kongresszus küldöttei gyakran helyeseltek és tapsoltak, mert megyénk küldötte a tényleges és valóságos helyzetről beszélt Tetszett nekik a bátor és nyűt bíráló beszéd. Nem így az egyes országos vezetőknek. Farkas István, a párt jobboldali titkára állandó' közbeszólásaival zavarta Tóth Lajost aki végül azt tanácsolta az okvetlenkedőnek »ha szólni akar, tessék szólásra jelentkezni, én meghallgatom, de engem ne zavarjon a beszédben«. Amikor a közellátás terén elért megyei eredményeket ismertette, Rákosi Mátyás népbiztos közbeszólt: »Mese ez, elvtárs!« — önérzetesen visz- szautasította az alaptalan megállapítást Tóth Lajos a nagy érdeklődéssel elmondott felszólalását így fejezte be: »Mi nem akarunk külön államot teremteni a vidéken, de megköveteljük és elvárjuk azt hogy igen is a vidéki direktóriumokhoz nagyobb bizalommal legyen a főváros. A vidéki direktóriumnak nem lehet más feladata, mint igenis Budapest proletariátusát élelemmel ellátni. Ez a feladatunk, ezt becsülettel teljesíteni fogjuk...« A Tanácsok Országos Gyűlése Böhm Vilmos hadseregfőparancsnok előadói beszéde után sokoldalúan megvitatta az ország katonai helyzetét A fiatal munkáshatalmat halálos veszély fenyegette. Ezért megfelelő intézkedéseket kellett tenni a munkáshaza védelmére. Kovács Miksa megyénk párttitkára, a tanácskozás elnökségének tagja, az elnökség nevében a következő határozati javaslatot terjesztette elő: »A tanácsok országos kongresszusa átérzi, hogy erős Vörös Hadsereg egyetlen biztosítéka a proletáruralomnak. Ezért a Vörös Hadsereg megerősítése érdekében elrendeli a dolgozók általános mozgósítását, és annak részletes keresztülvitelével a Kormányzó- tanácsot bízza meg. Az általános mozgósítás módja és ideje tekintetében a Kormányzótanács tartsa szem előtt, hogy ma ez a legfontosabb életérde- künk. Minden munkástanácstag becsületbeli kötelességévé teszi, hogy akár a fronton, akár a front mögött, azonnal feszítse meg minden erejét e mozgósítás sikeres keresztülvitele érdekében. A nagy feladatra való tekintettel a Tanácsok Országos Gyűlése az alkotmány sürgős letárgyalása és választások megejtése után ülését bezárja.« Az előterjesztést, mely kifejezte a magyar dolgozó nép alapvető érdekeit és megfelelt a proletárintema- cionalizmus szellemének, a küldöttek egyhangúlag elfogadták. J únius 23-án a jelölő bizottság javaslata alapján megválasztották a • Szövetséges Központi Intéző Bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy a két tanácskongresszus között a Tanácsok Országos Gyűlésének jogait gyakorolja. Megyénket az a nagy megtiszteltetés érte, hogy e magas fórum tagjaivá választották: Gyuna Jánost, Kovács Miksát és Latinca Sándort A Tanácsok Országos Gyűlésének ülésszakát nagy érdeklődéssel figyelték az ország, így megyénk dolgozói is. -A Kadarkúti Munkástanács gyűlése alkalmával üdvözletét küldi az országos tanácsnak, melyben teljes szolidaritását közli a Tanácsköztársaság mellett. Éljen a proletárdiktatúra« — hangoztatja a kadarkútiak távirata. A kongresszust kővető napon, június 24-én a Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülésén a jelölő bizottság ajánlása alapján, melynek tagja volt Kovács Miksa is, megválasztották a Forradalmi Kormányzótanácsot és a Központi Ellenőrző Bizottságot Megyénk küldöttel azzal a jóleső érzéssel térhettek vissza Somogy megyébe, hogy becsülettel teljesítették megbízatásukat. S méltóképpen képviselték a dolgozó nép ügyét. Sori Károly Szocialista alkotmány A Magyar Tanácsköztársaság legfőbb hatalmi szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése,» 1919. június 14~e és 23-a között tíz napon át tanácskozott. Munkáját a nép alkotmányénak megalkotásával fejezte be. Ez volt az első, rendszerbe foglalt, írásos alkotmány Magyarország történetében, olyan alaptörvény, amely nemcsak a nép kötelességeit határozta meg, hanem a jogait is, sőt elsősorban ezeket. Az 1919-es Alkotmány — a Szovjetunióé után — a világ második szocialista alapokmánya volt Szellemében, rendelkezéseiben, a szocializálásokat szentesítő határozataiban, az új tulajdon- és munkaviszonyok kinyilvánításában a dolgozó nép érdekeit fejezte ki, mégpedig az osztályharcban elért tényleges eredmények alapján. Egyik szembeötlő sajátossága az volt hogy az új proletárállamot Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanács- köztársaságnak nevezte. Ebben az a szándék fejeződött ki, hogy ez az állam minden később keletkező szocialista köztársasággal hajlandó államszövetségre lépni — erőszak és hódítások nélkül. Következésképpen a Szlovák Tanácsköztársaság függetlenségét már eleve nem érintette. Az alkotmány külpolitikai része különben is egyértelműen leszögezte: a Magyar Tanács- köztársaság »Békét akar, minden hódítás és hadikárpótlás nélkül.« Lényegében a népek testvérisége és szabadsága jutott kifejezésre, a proletár hatalom jellegének megfelelően. Az alkotmány egyértelmű, világos szövegezése klasszikus példája volt annak, miképpen lehet és kell számbavenni egy történelmileg meghatározott időszakban az osztályharc által elért eredményeket Az alkotmány félreérthetetlenül kimondta: A Tanácsköztársaság célja megszüntetni a tőkés magántulajdont, létrehozni a szocializmust, amelyben minden munkaképes embernek dolgoznia kell, s melyben mindenkinek joga van a szabad munkához. Ez az alaptörvény biztosította a dolgozók összes demokratikus jogait, beleértve a szólás-, a sajtó-, a gyülekezés- és a lelkiismereti- szabadságot. Biztosította a nemzeti kisebbségek jogait, azaz a nem magyar nemzetiségű állampolgárok a magyarokkal minden tekintetben azonos jogokat és életkörülményeket kaptak. Részletesen szabályozta a* alkotmány az állam szervezetét s a demokratikus centrali»- mus elvét A legfőbb hatalmi szerv a Tanácsok Országra Gyűlése lett Törvényes mű volt az 19ífr- es alkotmány, mert az egész nép választott képviselői szavazták meg a szocialista demokrácia elvei szerint. Alkalmas volt arra, hogy a gyárak, földek, valamennyi munkahely minden dolgozója tudatára ébredjen hatalmának. A fronton harcoló katona pedig megérthette, milyen célokért hullatja vérét Es alkalmas volt arra is, hogy az ellen- farradalmárok és a kapitulán- sok rágalmaival szemben megmutassa a magyar proletariátus valódi törekvéseit és erkölcsi erejét Mindenképpen olyan mű volt, amelyre a proletariátus akkori nemzedéke méltán lehetett büszke, ■ amely mint forradalmi hagyomány, szükségképpen termékenyítőén hat a jelenre és a jövőre egyaránt Földes Mihály Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok 1919. június 20—22-re hívták össze — 50 évvel ezelőtt — a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének első kongresszusát A budapesti Üjvárosháza Váci utcai épületének díszes tanácstermében sok viharos vitát visszhangzó falai, oszlopai között még soha nem mosolygott, zsibongott annyi vidám, tiszta tekintetű fiatal. A részvevők, munkásfiatalok, diákok, katonák, parasztok, összesen 334-en százezernél több forradalmi gondolkodású ifjú küldöttei, képviselői. A tanácskozáson a meghívott népbiztosok közül három kommunista — Kun Béla, Hevesi Gyula, Lukács György — és egy szociáldemokrata népbiztos — Bokányi Dezső — jelent meg a megnyitó ülésen. A kongresszus az ifjúsági szövetséget érintő minden fontos kérdést megtárgyalt A küldöttek tizenhat napirendet fogadtak eL A kongresszus központi gondolata, »mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok*, Lékai Jánosnak ez a szállóigévé vált mondata volt Kun Bélát óriási tapsviharral és percekig tartó éljenzéssel üdvözölték. Beszédében a proletárforradalom jelentőségét méltatta, amely valóraváltotta az ifjúmunkások jelmondatát: >-Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!« Szólt a honvédő háborúról: »Minden proletárnak fegyvert kell adni a kezébe most, hogy megvédelmezze azt a rendszert, amely biztosítani tudja, hogy kiépíthessük a szocializmust...* A kongresszus elfogadta a KIMSZ programját és szervezeti szabályzatát A jóváhagyott elvi és akcióprogram politikai és kulturális célokat tűzött ki. Megállapította, hogy a KIMSZ a nemzetközi mozgalom szerves része, Marx és Lenin tanítását követi. A kulturális feladatok megoldását a tanulásban, szervezeten belüli közösségi élet kialakulásában jelölte meg. Szorgalmazta a munkás- és parasztifjúság szövetségének megteremtését, valamint a dolgozó és tanuló fiatalok között fennálló ellentétek megszüntetését. Elismerte a program az idősebb forradalmárok ellenőrző és tanácsadó jogát. Minden percet kihasználtak a fiatalok. Szünetekben a Vörös Újság hadijelentését tárgyalták: »Mire! a csehek az általános és heves támadásaikat nem hagyták abba, védekező harcaink a Léva körül s a Rima és a Sajó völgyében tovább tartanak.« Elkomorult tekintettel gondoltak azokra, akik már nem lehettek közöttük, mert hősi halált haltak a proletárhaza védelmében. De beszéltek, vitáztak a szakoktatás kérdéséről, a tanoncok nevelési lehetőségéről, a tanműhelyek szü kségességérőL A kongresszus harmadik napján megválasztották a KIMSZ új központi vezetőségét és a huszonnégy tagú központi ellenőrző bizottságot Somogy megye küldöttei is ott voltak a kongresszuson és az aktív tevékenység elismerése volt, hogy Szabó Ferenc kaposvári ifjúmunkást beválasztották a központi vezetőségbe. Az új vezetőségben a vidéki és a diákfiatalok is megfelelő képviseletet kaptak. Az elnöki tisztében maradt Balogh László, Lékai János és Bergmán Géza. A kongresszus vasárnap éjfél felé ért véget. Éjszaka volt, égtek Pest utcáin, a gázlámpák, mikor befejeződött a tanácskozás. »Föl, föl, ti rabjai c földnek ...« énekelték frissen, bizakodóan, küzdelemre, munkára készen a fiúk és a lányok megejtő ünnepélyességgel.1 A kommunista Vezetés alatt álló ifjúsági szövetség kongresszusa teljesítette kitűzött célját Hű tükörképét adta az ifjúsági szövetség ideológiai és politikai állapotának, az e téren meglevő fogyatékosságnak is. A részvevők egyike a marcali születésű Lengyel József író, a Visegrádi utca című regényében i'gy ír a kongresz- szusról: »Az ifjúmunkások kongresszusa talán a legérdekesebb és biztos a legszebb kongresszusa volt a diktatúrának. Itt végre összetalálkozott a politika és a nevelés, Lékai politikai referátuma fanatikus optimizmus volt, melynek a megvalósítására mindenre kész jószándéka adta az erőt Bizonyára ez a kongresszus is tele volt utópiával. De az ifjúmunkásság oly energiával látott az új világ építéséhez, hogy itt joggal nem látszott semmi lehetetlennek... Az ifjúmunkások kongresszusa — azt hiszem — történelmileg is egyik kiemelkedő pontja a magyar diktatúrának. A KIMSZ-küldöttek hittek és szívvel vallották, érezték, hogy Harcban nem szabad megállni, Elvtárs, szorítsd a fegyvered! Vagyunk az új rend katonái. Vagyunk az eljövő sereg!* Varga Teréz Fonói keverőüzemünkhöz ■ rakodómunkásokat felvessünk Kereseti lehetőség havi 2500—3000 Ft-lg. A dolgozókat naponként lakóhelyükről munkahelyükre és munkahelyükről lakóhelyűkre szállítjuk. Jelentkezés a Gabonafelv asárló Vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Malom u. 10. 8897 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 22,
