Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

\ Megelőzés, nevelés, propaganda A BALATON-PART nyári nyüzsgése, ez a csaknem há­rom teljes hónapig tartó ezernyelvű Bábel magával hozza azt a veszélyt, hogy a nyaralókat és bennszülötteket, de elsősorban a fiatalokat a bűnözés útjára csábítsa, vagy az ellenséges fellazító propa­ganda hatása alá vonja. A gyermek- és ifjúságvédelem egész évben fontos feladata a KISZ-nek, s természetesen más szerveknek is, azonban a nyáron különösen nagy hang­súlyt kap. E gondolatok je­gyében rendezték meg a kö­zelmúltban Siófokon a már hagyományos gyermek- és if­júságvédelmi tanácskozást, amelyen három megye párt-, tanácsi és KISZ-vezetői, va­lamint a Belügyminisztérium és a Legfelsőbb Ügyészség képviselői vettek részt. A tanácskozáson elhang­zott előadások, hozzászólások nemcsak a területi gondokkal foglalkoztak, hanem túlléptek ezeket és olyan általános, az Alföldre és a Dunántúlra egy­formán érvényes megállapítá­sokat, illetve javaslatokat tettek, amelyek megszabják az ifjúságvédelmi munka jelen­legi és távlati feladatait A bűnözés ellen az egész társadalomnak kell föllépni. Mit tehet a társadalom, mit tehetnek a különféle szervek az ifjúságvédelem érdekében? A KISZ-szervezetek akció- programjai, éves munkatervei mindenhol foglalkoznak a megelőzéssel, nem hiányzik a pedagógusok tanterveiből sem, de ugyanitt említhetnénk a jogászokat vagy a rendőrsé­get. A három fokozat (meg­előzés, nevelés, utógondozás) közül itt az első és a máso­dik már összekapcsolódik, egyébként sem lehet éles ha­tárvonalat húzni közöttük. Mindezekhez az állomások­hoz azonban anyagi eszközök­re is szükség volna, amivel — mint ahogyan azt többen is fölvetették — a három me­gye egyike sem rendelkezik. Az ipari és középiskolai ta­nulók szabad idejének kul­turált és hasznos eltöltésében a kollégiumi helyek hiánya miatt egyre nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni, mindkét parton drágák a kempingek, sőt megyénkben Siófokon és Fonyódon még járási műve­lődési ház sincs, ahol ott­hont találnának a fiatalok. Tavaly Balatonszemesen a KISZ kb megnyitott egy va- ’óban olcsó (éjszakánként, személyenként öt forintért le­hetett aludni) ifjúsági tábort, hogy ezzel enyhítsen a gon­dokon. Sajnos, nem így tör­tént. Szakadozott sátrak, a legelemibb higiéniai követel­mények hiánya, programta- xanság volt rá jellemző. A Velencei-tó mellett Agár- don, a déli parton Siófokon működött az elmúlt szezon­ban gyermekmegőrző. Az agárdi még megfelelő volt, de Siófokon egy nagyobb és egy kisebb helyiséget (a felügye­lők részére) biztosított az is­kola, ahol a nagyteremben spanyolfal választotta el egy­mástól a fiúkat és a lányokat. Ez még szükségmegoldásnak is rossz. Ha elgondoljuk, hogy az országban az elmúlt évben tízezer csavargó gyereket gyűjtöttek össze a rendőrök és vittek vissza szüleikhez, el­képzelhetjük, hogy ebből mennyi igyekezett a Velen­cei-tó vagy a Balaton part­jára. FÖLVETŐDÖTT az a ja­vaslat is — nemcsak most, hanem már három évvel ez­előtt, az első tanácskozáson —, hogy létesítsenek szesz­mentes ifjúsági szórakozóhe­lyeket. Létesítettek, de nem vált be, mert két házzal odább annyi szeszt iszik a fiatal, amennyit akar, illetve amennyire van pénze. Az vi­szont feltétlenül előrehaladást jelent ez ügyben, hogy a ta­valyi évhez viszonyítva a vendéglátó egységek részéről száz százalékkal megnőtt a feljelentések száma, mert kis­korúakat a rendelkezések el­lenére szeszes italokkal szol­gáltak ki. Sok szó esett a propagan­damunkáról, hiszen a jogi tájékoztatók vagy más felvi­lágosító előadások sokat segí­tenek a megelőzésben. Régi Rendhagyó épületátadás ekordídő alatt adta át a balatonboglári TÖ­VÁLL a lengyeltóti tsz új, több mint két és fel millió forintos költséggel épült is­tállóját. Rendhagyó volt ez a napokban megártott átadás több okból is. Gazdasági épü­leteknél ilyen minőségű épí­tőmunkát ritkán láthatnak a szakemberek és ez egyértel­műen a balatonboglári TÖ- VÁLL tevékenységét dicséri. Kívülállók szerint is minta­épületnek lehetne nevezni, annyira kifogástalan, olyan precíz az építők munkája. De rendhagyó volt azért is, mert az építtetökben, a ter­melőszövetkezet vezetőiben az utolsó napokig volt valami bizalmatlanság a társulással szemben. A népi ellenőrzés, az észak-somogyi területi tsz- szövetség szakvizsgálata, amit a tsz kért, nemrégen zárult. Mindezekre azért került sor, mert egy korszerű megoldás miatt jelentős földmunkát is végzett a TÖVÁLL. Az új épület ugyanis csak így ke­rült egy szintbe a vele szem­ben levő istállóval. A két gazdasági épületet összekötő sínpár megkönnyíti majd az etetési munkákat, az alom gyors cseréjét, egyszóval az istálló csak így felel meg a modern állattartási követel­ményeknek. A magas töltés miatt nemcsak a földmun­kák pluszköltségei emelték a beruházás összegét, hanem bizonyos építési technológiák megváltoztatására is szük­ség volt. Az eredetitől eltérő, stabilabb alappal kellett meg­építeni az istállót, és a pado­zat kivitelezése is a szokásos­tól eltérő építési módot köve­telt. Végeredményben is a na­pokban megtartott hivatalos átadáskor egy, a korszerű ál­lattartásra alkalmas gazdasá­gi épületet kapott a tsz. En­nek a korszerűségnek a te­repviszonyok miatt a hagyo­mányosnál kicsit nagyobb ára volt, de a TÖVÁLL és a Be­ruházási Vállalat jó szándé­kú hozzáállásával ez is jelen­tősen csökkent. Ügy kapott egy egészen kifogástalan mi­nőségű istállót a szövetkezet, hogy az építés hónapjai alatt a kivitelező munkáját a bi­zalmatlanság szemüvegén ke­resztül nézte. Pedig erre, mint a példa bizonyítja, nem volt szükség. N. J. terv, de a megvalósulás útjá­ra még nem lépett, az az el­képzelés, hogy a három me­gye közösen vásároljon egy propagandagépkocsit és Ve- lence-fürdőtől Keszthelyig közlekedve segítse az ifjúság- védelmi munkát Reméljük, sikerül minél előbb megvásá­rolni és üzembe helyezni. A bűnözési statisztika az egyik megyében csökkent, a másikban emelkedett, a har­madikban nem változott, ösz- szességében stagnál. A bűn- cselekményeket elkövetők kö­zött emelkedik az ipari tanu­lók aránya és a más környé­kekről, elsősorban a főváros­ból érkezetteké. Gyakoriak a villabetörések, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmé­nyek. A megelőzés és a nevelés után a fiatalkori bűnözők visszatalálását szolgálja az utógondozás. Az a tapaszta­lat, hogy a vállalatok fenn­tartásokkal fogadják a bör­tönből, javítóintézetből hoz­zájuk került gyerekeket, s bár a brigádok vagy az ifjú gárda tagjai védnökséget vállalnak felettük, ezek száma még mindig kevés. Az utógondo­zásban sokat segíthetne a pártfogói rendszer kiépítése, hiszen sok nyugdíjas pedagó­gus vagy szakmunkás vállal­na szívesen ilyen feladatot, akiknek a keze alatt már számta1 an fiatal vált becsü­letes, dolgozó emberré, tár­sadalmunk hasznos tagjává Az általános iskolákban je­lenleg százhetvenezer a túl­koros tanulók száma, akikkel senki nem foglalkozik, s akik hajlamosak a bűnözésre. Oda­csapódnak egy egy galerihez, és irány a Balaton vagy a Ve­lencei-tó, ahol pénz és haj­lék nélkül, a törvénytelen utak keresésével akarnak nyaralni. A TANÁCSKOZÁSON el­hangzott eryik legfontosabb számadat szerencsére azt bi­zonyítja, hogy országosan két- ezerhétszázzal kevesebb fia­talt kellett felelősségre vonni 19G8-ban, mint két évvel ko­rábban. Ebben viszont nem nyugodhatunk meg, egészen addig, amíg egyetlen ifjúkorú bűnöző is kimutatható. A csökkenés örömteli, s egyben az eddig végzett ifjúságvédel­mi munka eredménye is, ezt az ütemet azonban gyorsíta­ni lehet Saly Géza Bolgár gépbemutató Pénteken a BNV területén Mladen Sztancsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének helyettes kereskedelmi tanácsosa meg­nyitotta a Balkancar-kiállítást, ahol a szófiai vállalat az üze­men belüli szállításra szolgá­ló eszközök több mint 20 új típusát mutatja be. A Bal- kancar 23 üzeme évente 25 ezer villamos targoncát, sok ezer futódarut és más emelő­berendezést állít elő. Targon­cái, emelőberendezései közül 6 ezer működik Magyaror­szágon. Ezek a szállítóeszkö­zök adják a Magyarországra irányuló bolgár export 25 százalékát Nagy burgonyatermést várnak — Nagyon szép a krumplink — mondja Kite Csaba, So­mogy aracs, Rinyaújnep és Babócsa egyesült tsz-ének fő- agronómusa. A szövetkezet 161 holdon ültetett burgonyát. Somogy- aracson magnak termelik, Ri- myaújnépen van az őszi érésű, Babócsán az előhajtatott ’ 'ur- gonya. A korainak a szedését ezen a héten kezdték el, s az első szállítmányt a Balaton- partra küldték. Tavaly 80 má­zsás átlagot értek el itt, igaz, öntözték és nem hiányzott a műtrágya sem. Erről az 50 holdról egymillió forintot kap­tak. Az idén magasabb hoza­mot várnak, mert már most, a szedés kezdetén 50—60 mázsa az átlag. Szép a krumpli, jól kötött, meghíztak a gumók. A kisze­dett korai burgonya helyére ősszel érő fejes káposztát ül­tetnek. Burgonyabogarat csak elvétve lehet találni, sikeres volt az első permetezés. Jól bevált a Birlane és az Ultra­edd növényvédő szer. A főag- ronómuB szerint a burgonya elhelyezése nem gond, több kereskedelmi partner részére is szállítanak. Az 1963—64-es években 200—250 holdon ter­meltek annyit, mint mos't a jóval kisebb területen. Most már szinte végleges a megál­lapítás, hogy a babócsai Üj Világban az átlagosnál jóval nagyobb burgonyatermés ígér­kezik. B. Z. TŰL A MEGYEHATÁRON Somogyi termelősxov a nagykanizsai piacon Egyik leg­szebb üzletsor a nagykanizsai piacon szinte kizárólag so­mogyi érde­keltségű, s jól­esik látni, hal­lani, hogy me­gyénk közös gazdasagai ki­tűnően helyt­állnak túl a megyehatáro­kon is. A Nagykanizsa— Marcali Járás Termelőszövet­kezeteinek Ön­álló Közös Ér­tékesítő Vállal­kozása két za­lai — a nagy- récsei és a za­laszentbalámi Mindennap —, valamint ot somogyi — a vésel, a böhönyei, a marcali, a kéthelyi és a somogysámsoni — tsz társulására épül,' s im­már kétéves múltra tekinthet vissza ... A kora délelőtti órákban ér­kezünk. Sokan állnak az el­árusítóhelyek előtt. Egymás mellett sorakozik a zöldséges, az élelmiszer-, a pecsenyesü­tő, a hentesáru részleg, s leg­végül a borkóstoló, ahol a kéthelyi tsz borát mérik. friss zöldség kerül a pultra. nősen az egyéni termelők je­lentik a konkurrenciát, hi­szen közismert a Nagykanizsa környéki lakosság hagyomá­nyos és magas színvonalú kertészkedése. — Ennek a versenynek min­denképpen a kanizsai vásárlók látják hasznát — mondja a csoportvezető. — Vele és a többi vezető­vel — Gyergyák Lászlóval, a ! Nagykanizsai Járási Tanács I gyi tsz-ek adtak burgonyát, s a téli ellátásban nem is volt zavar... A vállalkozásnak a bázis- időszakban 11,1 milliós forgal­ma Volt, erre az évre 13 mil­liót terveztek. Az első negyed­évben 2,8 milliót értek el. és a májusi meg az eddigi jú­niusi forgalom is jó volt. Csu­pán a borforgalom eléri a havi félmillió forintot. A vál­lalkozás húsfeldolgozójában A somogyi tsz-vállalkozás üzletsora a kanizsai piacon. — örülünk a vállalkozás je­lenlétének — hallom Szent­irmai Lászlótól, a Nagykani­zsai Városi Tanács ipari és kereskedelmi csoportvezetőjé­től. — Az volt a célunk, hogy minél több partnert szerez­zünk piacunkra, s ezzel egész­séges verseny alakuljon ki. Ezt elértük. A vállalkozás je­lentős szerepet tölt be az árak szabályozásában, mindig bő választékot és jó minőségű árut biztosít. Szívesen hallgat­tuk annak idején Szabó Kál­mán böhönyei és Fáró László kéthelyi tsz-elnök elképzelé­seit Elbeszélgettünk, s kide­rült, hogy a tsz-eknek bizony nincs sok pénzük ennek a szép tervnek a megvalósításá­hoz. Akkor a városi tanács fel­ajánlott 200 000 forintot, s in­gyen megkapták a területet.. Az üzletek mögötti raktár­ban járunk. Friss árut raknak ki a ládákból. Hagymát és más konyhakerti növényeket. Friss valamennyi és szép. Tiz perc alatt elfogyott csaknem 20 q zöldborsó. Horváth Ist­ván, a zöldségbolt vezetője elégedett a forgalommal. Ber­kes Sándor, a vállalkozás áru­forgalmi vezetője úgyszintén, s a zöldséggel kapcsolatban megtudom, hogy a múlt havi felhozatal 25 vagon volt a nagykanizsai piacon, s ennek mintegy kétharmadát a terme­lőszövetkezetek adták. Ebben a hónapban még több lesz. A MÉK felhozatala csökkent, vi­szont számottevően javult árujának a minősége. Így az­tán kizárólag friss és jó áruval lehet csak kereskedni. Külö­mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjével, Kovács Károllyal, a vállalko­zás igazgatójával és az áru­forgalmi vezetővel — beszél­getünk arról, milyen szerepet tölt be a vállalkozás Nagyka­nizsán. Csaknem 40 000 helyi lakost, ezenkívül mintegy 15 000 be­járó munkást és másokat kell ellátni, s az igények kielégíté­se nem kis gondot jelent a város vezetőinek. A város ke­reskedelme egyébként Zala­egerszeggel szoros kooperáció­ban van. Figyelembe véve, hogy »a kanizsai emberek ki­nyitják a szájukat, ha nem tetszik nekik valami«, olyan ellátást kívánnak biztosítani a jelenben és a jövőben is, hogy valóban ne legyen kifo­gás. Mint megtudtuk, a to­vábbiakban újabb ipari léte­sítményekkel gazdagodik a város, a negyedik ötéves terv végére mintegy hat-hétezerrel több ember élelmiszerrel való ellátásáról kell gondoskodni. Mindez újabb feladatokat je­lent. Üj üzletsor épül majd, amelynek a létrehozásába a gazdaságokon kívül be­vonják a tejipart, a sütőipart, a halértékesítő nagykereske­delmi vállalatot, a kereskedel­mi szerveket. A vállalkozás­ra is nagyobb feladat hárul... — Köszönetét mondunk a somogyi gazdaságoknak, a tsz-ek vezetőinek és a szövet­kezeti parasztoknak, hogy így segítik városunk ellátását — hallom az elismerő szavakat. A kiskorpád! meg a bélavári tsz nevét említik: — Legutóbb például szinte kizárólag somo­hetenként kétszer vágnak, egy. egy alkalommal harminc ser­tést. A húst töltelék- és füs­töltáruvá dolgozzák feL Rész­ben ők látják el a Zala me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalatot, de szállítanak az állami gazdaságok kapos­vári mintaboltjába. Csurgóra, a balatonmáriai ÁFESZ-nek és más megrendelőknek azon kívül, hogy saját húsboltjuk­ban is árusítanak, és innen kapja az alapanyagot a hur­ka-, kolbász- és pecsenyesütő. Amit a két tanácsi szakve­zető mondott, érdemes meg­fontolni: Szentirmai László: — Váro­sunk nagy súlyt helyez arra, hogy másoktól, így a szom­széd megye székhelyétől. Ka­posvártól is tanuljon. Szívesen vennénk azt is, ha ők meglá­togatnának bennünket... Gyergyák László: — A kö­zelmúltban Kaposváron jár­tam többedmagammal, tapasz­talatcserén. Sok hasznos tanul­ságot hoztam haza. Mindenek­előtt azt, hogy a Kaposvár környéki tsz-ek főként az egyesülések révén előbbre vannak a termeléssel, így ver­senyképesebbek. Nálunk a vá­rosunkban és a járásban együtt 36 tsz van, többségük viszonylag kis területtel ren­delkezik. Ügy érzem azonban, hasznosítható tapasztalatot mi éppen ezzel a vállalkozással adhatunk a kaposváriaknak bemutatva azt, hogyan szer­veztük meg mi a város ellá­tását. A viszontlátogatás során erről győződhetnek meg ka­posvári barátaink... Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. június 2L 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents