Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

HONVÉDELMI NAP KAPOSVÁRON Fegyelmezett gyakorlatok látványos bemutatók Már a kora reggeli órákban százával vonul­tak ki a me­gyeszékhelyről és a környező községekből a kaposújlaki re­pülőtérre a lé­giparádéra ki­váncsi embe­rek. Gyalog és kerékpárral, motorral és gépkocsival, valamint a csuklós buszok­kal több ezer ember érkezett. Megjelentek a megye, a város és a kaposvári járás párt- és állami vezetői, a tömégszerve- zetek és a fegy­veres testüle­tek képviselői. A Himnusz hangjai után a magyar és szov­jet katonák gú­lagyakorlata nyitotta meg a műsort. A fe­gyelmezett gyakorlatot a Föld felé közelednek az ejtőernyősök. méltán arattak nagy közön­ségsikert Kedves perceket váltottak ki a határőrkutyák: Lulu, Ha­barcs, Kaszás bizonyítva, hogy kiképzőjük — Cseh Lajos fő­törzsőrmester — sok éve vég­zi, s igen eredményesen ezt a munkát. Pörögve, mint egy tehetet­len tárgy, amit a levegő ereje sodor tetszése szerint, majd tengelye körül forogva, háton és szinte .ehetetlen helyzetek­ben szelte a levegőt gépével Kovács Pál, az MHSZ műre­pülője, a válogatott keret tag­ja. Egyéni bemutatójával, majd társaival, Fejes Péter és Hein Gáspár műrepülő válo­gatottak kötelék bemutatójá­val is bizonyságot adtak bá­torságukról, ügyességükről, ar­ról, hogy tökéletes urai mind a hárman a levegőnek, gépük­nek. — Első alkalommal tartot­tak — nagy közönségsikerrel — egyéni és kötelék bemuta­tót néphadseregünk lökhajtá- sos repülői. Utánuk a levegő­ben rendezett ballonvadászat fokozta az izgalmakat, hogy vajon sikerül-e a felengedett piros ballonokat megsemmisí­teni. Végül Bárócz János őr­nagy egységének fegyelmezett harcászati bemutatójával zá­rult a légi parádé. Műrepfilőink látványos gyakorlatából. több ezer néző nagy tapssal fogadta, s kijutott az elisme­résből a cselgáncs bemutatót tartó katonáknak is. A tekintetek ekkor már a fejek felett köröző repülőgépet figyelték. Százak kiáltottak fel és mutattak az apró, sebesen zuhanó pont irányába és szin­bemutatóig eljutottak. Balázs István alhadnagy már 258, Farkas István törzsőrmester 264, Bállá Sándor törzsőrmes­ter pedig 180 ugrással dicse­kedhet. Furcsa, éles berregés hasí­tott a fülekbe. Apró repülő- modellek emelkedtek a ma­Kilencedik alkalommal ren­dezték meg Kaposváron a honvédelmi napot A nézők fe­gyelmezett gyakorlatoknak, látványos bemutatóknak le­hettek tanúi. A technikai be­mutatón pedig megismerked­hettek néphadseregünk fegy­verzetének, gépeinek fejlődésé­Katonák gúlagyakorlata. te mindenki megkönnyebbül­ten sóhajtott fel, amikor^ ró­zsaként kinyílott a levegőben az ejtőernyő fehér kupolája. Ezt követte az ejtőernyősök csoportos ugrása és a bátor sportolókat méltó elismeréssel köszöntötték földre éréskor. Hosszú utat tettek meg ezek az ejtőernyősök, amíg a gasba, s közben rakéták dur­rantak sűrűn egymás után. Az MHSZ modellező klubjai­ban száznál több minősített versenyző van, s köztük Tóth István, Bogdán Gndre, Fekete Mihály, Dolovschiák Gyula, a válogatott keret tagjai. A re­pülő- és rakétamolellezők vei, láthatták a korszerű hadi- technika egy részét. A gördülékeny rendezés, a nap sikere érdekében a tö­megszervezetek összefogása, a sok ezer érdeklődő is bizonyí­totta: a honvédelem szocialista társadalmunk céljaitól elvá­laszthatatlan közös ügy. Szalai László Városfejlesztés és kapacitás AZ ORSZÁG VALAMENY- NYI NAGYOBB TELEPÜ­LÉSE szeretne minél gyorsabb ütemben fejlődni, csinosoani, új épületekkel gazdagodni. Ez így van rendjén. Egymás után készülnek az egyszerű vagy részleges rendezési tervek; la­kótelepek, városrészek bújnak elő a földből, új üzemek, gyár­telepek jelzik az előrehaladás egy-egy lépcsőfokát. Az ifjú városokban a fej­lesztésről folyik a szó az ut­cán. társaságban, a leggyak­rabban azonban a különbőz 5 szervek megbeszélésein. A mi­nap Siófokon együttes ülésen foglalkozott a városfejleszté­si munkákkal a városi párt-vb és a városi tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Pánczél Lajos, a városi tanács vb-titkára tájékoztatta írásos előterjesztésében a két testületet a jelenlegi helyzet­ről, s próbált megoldást ta­lálni a sok-sok problémára. A várossá szerveződés óta egyre nőnek a jogos igények elsősorban a lakásépítkezések­kel és a közmű-ellátottsággal szemben, sőt az úthálózat fej­lesztése sem közömbös a sió­fokiak számiára. A városban jelenleg családi, társas, OTP-, szövetkezeti és állami lakás- építkezés folyik, de lassan, mert vagy kapacitás hiányá­ban húzódnak a munkák, vagy a műszaki felkészültség hiánya lassítja a parcellázásokat. Jóformán az egész naoiren­di pont tárgyalására rányom­ta bélyegét az »őrök-" téma, a kapacitáshiány. A városi tanács költségveté­si üzeme évente negyven la­kás fölépítését tudná biztosí­tani, de jelenlegi állapotuk — így. ilyen finoman fogalmaz­tak — »nyugtalanító«. »A költségvetési üzem folyó évi feladattervóben 14 miliő forint építési igényt szerepel­tettünk. Ebből az első negyed évben 2 millió forintot teljesí­tettek. Az alacsony teljesííé: oka részben az, hogy az üdü­lési idény kezdete előtt első­sorban karbantartási, felújítá­si és a múlt évről áthúzódó, befejező munkálva t végeztek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az üzem műszaki veze­tése sem teljesen felkészült a jelentkező feladatokra. A vár­ható feladatok megoldása ér­dekében az üzem műszaki ve- vezetését is fölkészültebbé kell tenni.« E pár mondat is alá­támasztja a diplomatikus jel­zőt és azt bizonyítja, hogy a költségvetési üzem nem áll hivatása magaslatán. A város vezetői tárgyaltak fővárosi vállalatokkal is. Nem ko'- si­kerrel — csupán a 3. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat állt kö­télnek, mert a leköltöző vál laiatok embert, kérnek, mun­kásokat és az Siófokon ugyan­úgy hiányzik, mint Budapes­ten. A hagyományos építési- mód­szereket senki nem vállalta. íg" Dunaújvárosból szállítanak paneleket, s nyolcvan lakást 1970 végéig elkészít a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat, sőt további negyven la­kásba is belefog. Ez így bizta­tónak látszik (vállalati és ál­lami lakásokról van szó). Siófokon megkezdődött a vízhálózat építése, folyamat­ban- van a szennyvízhálózat re­konstrukciója és tervezés alatt áll a szennyvízderítő bővítése. Az építkezések jelenlegi üte­me azt jelenti, hogy a követ­kező ötéves tervben a hálózati vízellátás az egész város te­rületére biztosított, míg a szennyvízhálózattal való ellá­tottsága 12—14 százalékos lesz. A VAROS ÜTHALÓZATA- NAK KORSZERŰSÍTÉSÉBEN csak a legforgalmasabb, ki­emelt jelentőségű utak építé­sére van beruházási keret. Mint ahogyan azt az anyag előterjesztője is hangoztató, a jelentés elsősorban a folya­matban levő építkezések hely­zetét igyekezett ismertetni és kérni mindkét végrehajtó bi­zottság tagjait, hogy minden erejükkel segítsék a városfej­lesztési elképzelések megvaló­sítását. Én azt hiszem — s ez a vita során is kicsendült —, hogy segítségben nem lesz hiány. Bár a kapacitásról ír­hatnám ugyanezt. S. G. MÉRLEGEN A KÖZÉP-SOMOGYI TSZ-EK múlt évi gazdálkodása A termelőszövetkezetek 1968. évi gazdálkodásának főbb ta­pasztalataival és az új gazda­sági mechanizmus hatásával foglalkozott a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége küldöttgyűlésén Pfeif jer Elemér titkár. Elmondta, hogy a reform bevezetése óta a tapasztalatok már adnak némi tanulságot. Az elmúlt évben fokozódott az üzemek önállósága. Az új termelőszövetkezeti törvény megvalósításával tovább széle­sedett a szövetkezeti ■ demok­rácia, bővült a szövetkezetek tevékenységi köre, nőtt a ta­gok és a vezetők hatásköre, ugyanakkor a felelőssége is. A gazdálkodási eredmények is bizonyították, hogy a gaz­daságirányítási rendszer re­formja keretében hozott in­tézkedések helyesek voltak, az üzemek túlnyomó többségében a vezetők és a tagok megér­tették azok célját, tudtak élni az adott lehetőségekkel. A mezőgazdasági termelés eredményességére rányomta bélyegét az elmúlt év kedve­zőtlen időjárása és az év má­sodik felében sok helyen fel­lépő állatbetegség. Ennek el­lenére erősödtek a tsz-ek, jól­lehet kisebb mértékű fejlődést értek el, mint amilyen az or­szágos átlag. A kedvezőtlen időjárás elsősorban a növény- termesztésben érződött, és itt a termelési érték nem is emelkedett. A takarmányféle­ségeknél mutatkozó alacsony termés fokozta az állattenyész­tés nehézségeit. Ez értékesítési problémákban jelentkezett és megnövekedett az állatte­nyésztés költsége. A tsz-ek fel­dolgozó és kisegítő tevékeny­sége fejlődött Közép-Somogy- ban is, azonban a kezdemé­nyezés kisebb, mint az ország más területein. A múlt év bebizonyította, hogy helyesen kialakított köz- gazdasági ösztönzőkkel a nép- gazdasági és az üzemi érdeket a beruházásnál össze lehet hangolni. Közép-Somogy te­rületén 85 millió forint érté­kű építkezés valósult meg, mely a késői kezdés és az áthúzódás ellenére is_ fölötte van az előző évinek. A tsz-ek egy része még a személyi jö­vedelem rovására is igyekezett megvalósítani a szükségesnek tartott beruházást. Jellemző, hogy csak az épületberuházá­sok növekedtek, a gép- és egyéb beruházásokra fordított összeg alacsonyabb volt. mint az elhasználódás. A gépi be­ruházások volumene nem ki­elégítő, a szövetkezetek nagy része az 1968-at megelőző években sok használt erőgépet vásárolt, melyeknél az elhasz­nálódás magasabb, mint a pótlására fordított összeg. A jövőben nagyobb összeget szükséges az erő- és munka­gépek beszerzésére fordítani. Fontos, hogy a gépberuházá­sok hiteltámogatása megoldód­jon, különben az elöregedéssel együtt a korszerűtlenedés nem akardályózható meg. Az áruforgalom új szabálya: jól biztosították a piac rend­jét. Viszonylag zavartalan volt a mezőgazdasági termé­kek értékesítése és az ipari anyagok vásárlása is. Az 1968. januári árintézkedések hatá­sa a növénytermesztésben na­gyobb mértékben jelentkezett. Az árak egy-két kivételtől el­tekintve megfelelőek. Az ál­lattenyésztés fejlesztésének népgazdasági fontosságát azonban nem tükrözik eléggé a jelenlegi árak. Az elmúlt évi problémák ellenére a veszteséggel záró szövetkezetek száma Közé p- Somogyban kevesebb, mint a korábbi években. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a jövedelmező gazdálko­dást a jelenlegi üzemnagyság­nál nem mindenütt sikerül biztosítani, nem tudják kellő­képpen kihasználni az új gaz­dasági mechanizmus nyújtotta lehetőségeket. Ez pedig fölveti a területi koncentráció, az egyesülés. szükségességének gondolatát: s egyre több gaz­daság fedezi fel ezt a lehető­séget, mint az eredményesebb gazdálkodás célravezető útját. Leskó László Szép termésre van kilátás a síuogygeszti kertészeiben A tavasz eleji hűvös, esős időjárás sok gondot okozott a kertészkedő termelőszövet­kezeteknek. Ezt tükrözte a primőráruk ellátásánál mutat­kozó lemaradás is. A somogy- geszti Űj Barázda Tsz kerté­szete viszonylag könnyen bir­kózott meg a nehézségekkel. Az első jelentősebb, Kapos­várra érkezett primőáru-szál- lítmány az ő melegágyaikból került- ki. Azóta pedig már több tízezer csomó somogy- geszti zöldhagyma és retek ke­rült a háziasszonyok asztalára. — A zord április nekünk se kedvezett, de a májusi meleg sokat lendített a növények fejlődésén. Pillanatnyilag csak a káposztánál van elcsúszás. De már az is szépen fejlődik, s ha minden jól megy, a hó­nap közepére megjelenik a piacon — mondja Vincze La­josáé, a kertészet vezetője, aki reggelenként már öt órakor elindul kis motorján a me­zőre, hogy minden munkát személyesen irányítson. — Ki kell használni az időt, mert a háztáji kapálások miatt kevés a munkaerő. Pe­dig most legtöbb a munka. Legutóbb az iskolától kértünk segítséget a zöldhagyma cso­mózásához. Azért nincs különösebb ok aggodalomra, a több mint húszholdas kertészet tábláin szépen fejlődnek a vetemé- nyek. Kikeltek már a zöldség­félék, s megkezdték a kara­lábé szállítását. A melegágyi paprikával pedig már a hó­nap elején megjelentek a pia­con. A bő termést ígérő para­dicsom viszont csak várhatóan hetek múlva érik be. A gesztiek kaposvári eláru­sítóhelye nincs híján az új­donságoknak. A nagy forga­lom a bevételen is meglátszik, március óta csaknem másfél millió forintot forgalmaztak. A munka sürget. Alig múlt dél, a nap forrón tűz, de a szerszámok már kézben van­nak. Az egyik darabon zöld­séget kapálnak. A meleg­ágyaknál a palántát szedik lá­dákba, hogy a közeli táblán dolgozó palántaültető gép megállás nélkül dolgozhasson. Gyorsan szaporodnak a sorok, s így gyorsan fogy a palánta. Az ügyes gép tizenöt-húsz asz- szony munkáját helyettesíti. A jól gazdálkodó kertészet a somogygeszti termelőszövet­kezetnek szépen jövedelmez. A múlt évi haszon meghalad­ta a másfél millió forintot, de — ahogy a kertészet veze­tője elmondta — az idén en­nél is többre számítanak. Le­het is reménykedni, mert ha az időjárás nem szól közbe, szép termésre van kilátás. ' K. V. J. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. június 3.

Next

/
Thumbnails
Contents