Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
A villany borotvár Hazánkban a férfiak 15—20 százaléka az utóbbi két évtized során búcsút mondott a szappanhabnak, áttért a villanyborotva használatára. Számos előnye van ennek: nem kell szappanozni az arcot, kényelmesebb körülmények között — ülve vagy akár ágyban fekve — is elvégezhető. Hátrányul azt róják fel, hogy az arc nem lesz eléggé sima, a villanyborotvával ugyanis nem lehet tökéletesen »kiborotválni« a szakállt. Pe míg a hagyományos vágóeszközökkel minden egyes borotválkozáskor a szőrrel együtt lehúzzuk a bőr felhámrétegét is, a villanyborotva használata megkímél bennünket ettől. A villanyborotvák valamennyi fajtájánál egy apró nyílásokkal ellátott, rendkívül szívós és vékony acéllemezből készült késkosár simul az archoz. A kosár alatt a sza- kállszőröket elnyíró vágófej (kés) forgó- vagy rezgőmozgást végez. A borotválkozás során minden szőrszálnak »bele kell találnia« egy-egy nyílásba, hogy ott a kés tőben elnyírhassa. Ezek szerint a megborotvált arc simasága a kosárlemez vastagságától függ, hiszen az az arcbőr és a kés között helyezkedik el. Kezdetben csak egykéses készülékeket gyártottak, ma viszont — a borotválkozás gyorsítása céljából — jobbára több késkosaras villanyborotvákat készítenek. A forgó körkéses típusok rendszerint kétfejesek, a rezgőkéseseknél egymással párhuzamosan 2—6 késkosarat he’yeznek el. A forgókéses borotvákat minden esetben kis elektromotor hajtja. Egyfejes készülékeknél közvetlenül a motor tengelyéhez kapcsolódik a forgókés, kétfejes megoldásnál műanyag fogaskerekekből álló áttételt iktatnak közbe. A rezgőkések mozgatására két megoldás ismeretes : vagy a motor forgómozgását alakítják át egyenesvonalú rezgőmozgássá, vagy pedig motor nélküli, a mágneses vibráció elvén működő szerkezetet építenek a borotvába. Ez utóbbi esetben a hálózati váltakozó áram frekvenciájának megfelelő, másodpercenként 50 oda-vissza mozgást végez a kés. Az elektromos borotvák csendesebben működnek, mint a vibrációsak, viszont gondosabb karbantartást igényelnek. Időnként ellenőrizni kell a motor szénkeféinek kopá- *■ sát, ugyanakkor ajánlatos af borotva belsejéből ecsettel í LHITRY ÁRPÁD eltávolítani a lerakodott fi- ' — nőm szénport. A borotva belső áramkörébe iktatott kis kondenzátor a kefék szikrázásának csökkentésére, zavarszűrésére szolgál. Átütése esetén erősen szikrázik, melegszik a borotva, ilyenkor sürgősen ki kell cserélni a kondenzátort. A szikrázás egyébként a forgórész tengelyén levő kollektor < kopásából, elpiszkolódásából is adódhat. A kopásnak esztergályozással való kijavítása szakemberre váró feladat, de a finom c-i- szolóvászonnal és benzines vattával való letisztítást magunk is elvégezhetjük. A szénkeféket — a használattól függően — félévenként, évenként kell cserélni. A forgórész csapágyaihoz tisztítás alkalmával juttassunk néhány csepp varrógép- olajat. A vibrációs borotva gyakorlatilag nem szorul belső karbantartásra, hiszen nincsenek forgó, kopó szei. A villanyborotvák valamennyi változatánál a kosár- és késrendszer könnyen elválasztható a készülék törzsétől. Ez a rész semmiféle kenésre nem szorul, viszont minden borotválkozás után Szovjet gyártmányú kétfejes, forgókéses villanyborotva. Mellette az oldalszakáll kiigazítására szolgáló rátét, előtérben a feszültségbeállítút is magában foglaló hálózati csatlakozó látható. gondosan ki kell tisztítani az erre a célra szolgáló kefével. A kés vágóéleit nem kell, de nem is szabad csiszolni vagy fenni, mivel azok önélezők. A kopott, kitöredezett késkosarat azonnal ki kell cserélni, nehogy sebet ejtsen az arcon. A kosár rendszerint hamarabb elkopik, mint a kés, de azért az utóbbi időnkénti cseréjére is fel kell készülni. A villanyborotvák elektromos szigetelésére rendkívül nagy gondot fordítanak az előállítók. A készülék burkolata minden esetben műanyagból készül, a kü’ső fémrészek nincsenek vezető kapcsolatban a belső, zárlatveszélyes alkatrészekkel, így védöföldelésre nincs is szükség. Arra ügyeljünk, hogy a hálózati vezeték meg ne sérüljön, ki ne töredezzen. Fürdőkádban ülve ne borotválkozzunk, és a borotva burkolatát csak áramtalanítás után bontsuk szét. Akik olyan helyen is ragaszkodnak a villanyborotva használatához, ahol nincs elektromos hálózat, jó hasznát vehetik a szárazelemes vagy az autó akkumulátorához csatlakoztatható változatoknak. A rugófelhúzásos borotva — ezt már nem nevezhetjük villanyborotvának, habár konstrukciós szempontból egyedül az erőforrás tekintetében tér el attól — ugyancsak a kényelemszeretők céljait szolgálja. Végezetül néhány gyakorlati jótanács azoknak, akik csak ezután térnek át a villany- borotva használatára. Az »átállás« nem megy egyik napról a másikra, kb. 2—3 hét alatt szokja meg a bőr az új »technológiát«. Ez idő alatt borotválkozás után a bőr rendszerint kipirosodik és enyhén »ég« az arc. Téves hiedelem, hogy a villanyborotva csak »gyenge« szakállú férfiaknak való. A tapasztalat éppen az, hogy az erős, kemény szőrszálakat a kések »szívesebben«nyesik el, mint a gyenge, elhajló szőrszálakat. A forgalomban levő villanyborotválkozó szerek használata megkönnyíti a bőrfélü- leten a borotvakosár siklását, ugyanakkor keni a borotva metszőfelületeit is, mindamellett a szőrszálakat megkeményíti és mintegy »kiemeli« a bőrfelületből. 23. Reggeli után — amely egy fél csaj ka feketekávéból és egy darab sűrű, morzsalékos kenyérből állt — a szakasz Wolf irányításával kihordta az irattárat a kazánházhoz. Bedobálták az egészet a tűz- térbe, egy kevés petróleummal megöntözték, és a szélénél meggyújtották. A rövid 'csövű szállodai kéményből hamarosan áttetsző lángnyelvek tízév<f formájú mezítlá- csaptak ki. Az épületek távo- ban ^erek ult nézelődve, labbi részeiről és az utcáról is, — Te mit keresel itt? — akik csak a kéményből kicsa- kérdezte tőle Wolf, pódó füstöt és lángokat lát- a fiú fölpillantott, aztán el- ták, lélekszakadva rohantak a fordította a fejét. Wolf leha- kazánházhoz. A fegyelmi sza- jolt és jobban megnézte a sa- minden J kasz tagjai ott álltak temetői vanykás, fáradt arcot, rosszul csöndben, komor arccal nézték nyírt haját, és akkor rájött, a kéményt, a magasban el- hogy az éjszaka már látta ezt tűnő lángokat, és ki így, ki a gyereket, amikor Hajnalt el- úgy — de mind mély fájdal- kísérte az állomásra, mat érzett a szívében. Az ideális testsúly tekintete ide-oda vándorolt a házakon és a siető, riadt arcú embereken és azt gondolta: Milyen furcsa, hogy miután elégettük azokat az élettelen papírokat, ezek a házak és ezek az emberek az én szememben már nem ugyanazok, mint előtte voltak. A hosszú járkálásban már fájni kezdett a törött lába, amikor visszament a szállodához. A főbejárati lépcső alján Wolf egész délelőtt a város- alkatré- f ban bolyongott. Utcáról utcára járt minden különösebb úticél nélkül, és közben kérdéseket tett föl magának és válaszokat keresett hozzá. Keserves út volt, mert ezek a kérdések egy ponton túl már nemcsak a lány sorsára, nemcsak a saját- és kettőjük életére vonatkoznak, hanem mindarra, ami körülötte történt. A — Az éjjel mit kerestél a vasúti váróban? — kérdezte. — Ott aludtam — mondta a fiú, és komoran maga elé meredt. — Miért nem mész haza aludni? — Mert nem idevaló vagyak. Csak a nővéremet keresem. — A nővéredet? Egyre furcsább, amit mondasz. Különösen a nők körében okoz gyakran problémát az ideális testsúly, de újabban a férfiak is igyekeznek tartani azt a testsúlyt, amelyet alkatúkhoz képest ideálisnak számítanak. A testsúlyt több, egymással szorosan összefüggő tényező alakítja ki. Legkevésbé ismert, mégis fontos az öröklődő tényezők szerepe, de befolyásolja a testsúly alakulását a központi idegrendszer éhségérző központja is. Hatással vannak egyes belső elvá- lasztású mirigyek — például a pajzsmirigy — hormonjai: zavarok esetén nagymértékű zsírlerakódás lép fel. Függ még a testsúly a nemtől és a kortól is. Nőknél inkább zsírszövet halmozódik fel, férfiaknál pedig az izomszövet. Idősebbeknél azonban mindkét nem esetében fokozódik a zsírlerakódás. A testsúly alakulásánál azonban a legfontosabb tényező a táplálékbevitel és a fizikai megterhelés, tehát az energialeadás. A »mennyi az ideális testsúly?« — kérdésre a válasz nem könnyű. Az egyik amerikai orvos az emberi szervezetet három részre osztja: csontváz, zsigerek és zsírszövet. Szerinte nemcsak az egész test súlya a fontos, hanem e három alkotórész ösz- szetétele is. Egy 100 kilogrammos ember, akin 50 kilogramm a zsír és 35 kilogramm az izomzat, az kövér, míg egy másik, akin a zsír 35. kilogramm, az izmok súlya pedig 50 kilogramm, az csak erős, izmos. Különféle képletek vannak elterjedve, amelyekbe a saját test bizonyos adatait behelyettesítve megadják az »ideális« testsúlyt. Ezek között a képletek között vannak egyszerűbbek, amelyek azonban fontos tényezőket (például nem és kor) nem vesznek tekintetbe és vannak bonyolultabbak, amelyeknél komoly matematikai számításokat kell végezni, míg megkapjuk azt az értéket, amely a test bizonyos méretei — Furcsa, hogy hiába kerestem eddig — mondta a fiú. — De most rátaláltam erre a házra és megvárom, míg előjön. — Innen? — kérdezte Wolf, és egyszerre gyanakodni kezdett — Tudom, hogy itt van. Juli nővérem megmondta, hogy eljött a vöröskatonákkal. Veronika ekkor már — ki tudja, milyen sugallat hatására jött elő a rendetlen, költözködő szállodai folyosók szövevényéből — ott állt az ajtóban. Lejött a lépcsőkön, kicsit elérzékenyülve, kicsit meg is törve a találkozás pillanatától és kissé fölmérve a fiú alakját, mintha választ akart volna kapni arra, hogy mire is kell most felkészülnie. Azt mondta Wolfnak: — Az öcsém. A gyerek fölnézett. A puskacsőbe bámuló vad pillantása ilyen riadt és kifejező, amikor a lövés előtt átéli a halál pillanatát. — Nagyapát megölték a fehérek — mondta csaknem kinyögve a szavakat, majd a térdére borulva heves zokogásban tört ki. Fájdalmasan és hangosan zokogott, fölzaklatva maga körül mindent. Még egy óra múltán is csak szaggatottan, összefüggéstelen szavakkal tudta elmondani, hogy a por- tyázó darutollasok alkonyaikor törtek be a majorba. és egyéb tényezők alapján ideálisnak látszik. A lényeg az, hogy amíg a testsúlyunk 10-r20 százalékkal haladja meg az ideálist (vagy marad alatta), nincs nagy probléma és házi módszerekkel is segíthetünk rajta. Ennél nagyobb többlet vagy hiány azonban már feltétlenül kóros, amit orvosi segítséggel kell kezelni. Az utóbbi években az elhízás problémája világviszonylatban is előtérbe került. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a 20 kg-os súlytöbblettel rendelkező emberek halálozási arányszáma 37 százalékkal nagyobb a normális súlyúakénál. A kövérek hajlamosabbak a cukorbajra, érelmeszesedésre, magas vérnyomásra és ebből kifolyólag szív- infarktusra, agyvérzésre. Gyorsan fáradnak, ezért tévesen lustának tartják őket. Az alkat szellemi életükre is rányomja a bélyegét: gyakori az elhízottaknál az akaraterő és a kitartás hiánya. Mivel az elhízás betegség, feltétlenül szükséges a gyógyítása. Elvben ez kétféle úton lehetséges: a kalóriabevite] csökkentése vagy a kalórialeadás fokozása. A nagyon elhízottaknál azonban ez az út többnyire járhatatlan. A kalóriaszegény étrenden alapuló fogyókúra eredményessége attól függ, hogy a beteg mennyire tartja be az előírásokat. Súlyos esetekben teljes koplalás szükséges, ez azonban csak kórházban, orvosi felügyelet mellett oldható meg. A részleges koplalás gyakoribb kúra: napi 6 alkalomra elosztva 100' g fehérjét, 80 g zsírt és 50 g szénhidrátot, összesen 1320 ka- lóriáértékben kap a beteg. A gyógyszeres fogyasztás lehetőségei ma még nem ki- elégítőek. A forgalomban levő gyógyszerek elsősorban az idegrendszerre hatnak, ezen keresztül csökkentik az étvágyat. Hatásuk azonban káros a szívre, akadályozza az izomzat és az idegrendszer működését és előbb-utóbb a szervezet kimerülését okozzák. A fogyásnál vigyázni kell a hirtelen súlyveszteségre is, mert ez részben biológiai, részben pszihés zavarok okozói lehet. Mit tehetünk tehát ideális súlyunk kialakítása érdekében? Előzzük meg súlyfelesleg felhalmozását! A könnyen megszerezhető kalöriatábláza- tok alapján számítsuk ki napi kalóriaigényünket és dolgozzunk ki olyan étrendet, amely kielégíti tápanyag-szükségletünket. Modernizáljuk a hagyományos magyar konyha ételeit, amelyek feleslegesen sok zsírt, szénhidrátot, viszont kevés fehérjét és ásványi sót, vitamint tartalmaznak. Mozogjunk sokat, lehetőleg friss levegőn: legalább a munkahelyünkig vezető utat részben vagy egészben gyalog, sétálva tegyük meg. Egészségünk védelme megéri ezeket a — nem is olyan nagy — áldozatokat. NYÁRI KOZMETIKA (Folytatjuk) A női arcbőr nemcsak krémre vágyik, bármilyen szuper- vitaminos, szuperelegáns nevű és szuperdrága krém legyen is az. Bőrünk szívesen fogadja időnként a vitaminok jótékony átlátását friss állapotban is, 4 ahogy mi is szívesen esszük fC-vitamin tabletták helyett a friss zöldséget, gyümölcsöt, íme, néhány egyszerű módszer bőrünk tavaszi-nyári felfrissítésére. Az uborkapakolás szinte (meghökkentő hatású. Kisimít- íja és rugalmassá teszi a bőrt, (összehúzza a pórusokat, sőt imég a szeplőket is halványítja. • Kévéiéképpen alkalmazható. 1. I Egyszerűen vékony szeletekre 'vágunk egy nedves uborkát és • a karikákat arcunkra helyez- 1 zük. 2. Egy tojásfehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk egy kanál uborkalevet és a habot arcunkra kenjük. A sárgarépa- vagy zöldbor- 1 sópakolás ideális a fáradt, 'sápadt bőr számára. A nyers 'sárgarépát egyszerűen kariká- 'ra vághatjuk és arcúnkra rak- ' hatjuk. A sárgarépa gyógyítja 'a zsíros és pattanásos bőrt. Ha zöldborsót főzünk ebédre egy : marék főtt zöldborsót nyomjunk szét villával és keverjük el egy kis tejfellel, majd kenjük az arcunkra. Az almapakolás télen is alkalmazható. A m eghámozott, megreszelt almát szintén tejfellel elkeverve rakhatjuk ar- ^ cunkra. • A paradicsomos pakolás kü- flönösen zsíros, pórusos bőr- 'nek előnyös. A szétnyomott , paradicsomot tojáshabbal el- (keverve használjuk. Az őszibarack-pakolás hid- iratáló hatású, felfrissíti és simává teszi a bőrt. Legköny- nyebb módszere, ha egyszerűen bekenjük arcunkat őszibaracklével vagy szeleteket rakunk rá. Villával szétnyojnott és tejfellel elkevert őszibarackot is használhatunk pakolásnak. A szamócapakolás ugyancsak zsíros, pórusos bőrre való. Az eperlét kemény tojáshabba] keverjük el. A burgonyapakolás kitűnő orvosság a kiszáradt vagy, a napon leégett bőrnek. Egy szép nagy lisztes burgonyát héjában megfőzünk, meghámozzuk, szétnyomjuk és egy kis tejjel vagy a tej tetején összegyűlt tejszínnel elkeverjük. Melegen kenjük fel arcunkra. Az eperpakolás felélénkíti a szürke, sápadt arcbőrt. Egyszerűen villával szétnyomjuk az epret és felkenjük »hervadt« ábrázatunkra. A túrópakolás egész évben alkalmazható, de a túró nyáron a legnagyobb vitamint^r* talmú. Két kanál túrót elkeverünk egy kávéskanál mézzel, és kész a csodaszer. Ez a pakolás hidratálja, felfrissíti és simává teszi a nofmális vagy ráncosodéira hajlamos, kényes bőrt. Hogyan tegyük fel ezeket a pakolásokat? Mindenekelőtt persze megtisztítjuk arcukat és nyakunkat (a nyak éppúgy megkívánja a pakolást, mint az arcbőr!), mégpedig zsíros bőr esetén meleg vízzel és szappannal, száraz bőr esetén arctejjel. Szemünk környékét bekenjük egy kis zsíros krémmel. Ezek- után feltesszük a frissen készített pakolást: lapos, puha ecsettel, vattával, vagy akár az ujjainkkal. A pakolást langyos vizes vattával távoli tjük eL Q SOMOGYI NÉPLAP S/"- 'a, 1969. június 18.
