Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

Szovjet divat, 1970 Kockás anyagból készült karcsúsí­tott felsőrészű kosztüm, bővülő harang alakú nagrágszoknyás megoldással, a kabáton divatos széles bőrövvel. Világszerte nagy divat a kötött, horgolt, avagy a jer­sey ruha. A* szovjet divat- tervezők, már a jövö év kol­lekciójából, el­sősorban üdü­léshez ajánl­ják a fehér, vagy színes magas nyakú pulóverekkel viselhető, prak­tikus, mintás, kötött kötény- ruhákat. örök divat — s mindig elegáns és fiatalos — az elütő színek, a fekete-fehér és a kék-fehér divatja. Egyik szép modellje a jövö évi kollekciónak. Kék szHvetruha, magas, kámzsás gallérral, enyhén bővülő szoknyával. A divatos, széles piros bőrövet arany csatt díszíti. iszán innen, Dunán túl, nem messze a Kék­hegy aljától volt egy­szer egy igen kicsi falu. En­nek a kis falunak sok egyéb híressége mellett az a neveze­tessége is megvolt, hogy ott­hont nyújtott egy igen okos suszternak. Műhelye ott sze­rénykedett a kis utca és a Nagy út sarkán. Bejárt oda boldog-boldogtalan, még ak­kor is, ha semmi dolga sem akadt a parányi suszteréiban. Mert a cipők és csizmák de­rék mestere sosem fogyott ki a szóból. Gyorsan járt a ka­lapácsa, fürgén öltögetett a tűvel meg az árral, s szapo­rán pergett a nyelve is. Ha kellett, tanácsot adott, ha úgy hozta a sors, biztatást. Mond­ták is róla a falubeliek: olyan kinccsel rendelkezik a mi suszterunk, amilyennel nagyon kevesen. Gazdagsága mérhe­tetlen, kincse szúmolhatatlan. Ugyanebben az időben a Kékhegy túlsó felén is élt egy csizmadia. Pontosan az ellen­téte volt a másiknak. Messzire elkerülték a műhelyét, mert ott semmi jót nem tapasztal­hattak a betérők. Nem kopo­gott a kalapács, nem mozgóit az ár és a tű, s nem beszélt a mester sem. Ha valaki mégis betért hozzá, úgy rámordult, hogy szegény halandó azonnal az ajtót kereste. Ott volt hát a suszter egyedül, mogorván, mérgesen, s tele irigységgel, mert folyton azt hallotta, hogy a hegy túloldalán élő cipész­nek mennyi temérdek a kin­cse. a másiknál található drágasá­gokról, csillogó' aranytallérok­ról, meg egyéb értékekről. A Szakállas, a hegyvidék egyik legvadabb haramiája elunva a sok beszédet, ráripakodott a díszes társaságra: — Na, elég a fecsegésből! Szedjétek a sátorfátokat, s amikor lemegy a Hold, min­denki legyen ott a hegy túlsó oldalán, ahol háromfelé ágazik a patak. Csúnya éjszaka volt. Az er­dőben még a fákat sem lehe­tett egymástól megkülönböz­tetni, annyira sűrű sötétség borított mindent. Jól takarva lopakodtak hát a haramiák a suszter házához. — Kelj fel, hé — zörgette meg az ablakot gorombán a másik falu mogorva csizma­diája — beszédünk van veled. — Várhattatok volna reg­gelig — felelt ki amaz — hi­szen olyan sűrű most az éj­szaka sötétje, hogy még a szó is megakad benne. — Meg­gyújtotta a mécsest a suszter, s közben azon gondolkozott, mivel kínálhatná meg a sür­gős ügyben hozzáforduló em­bereket. Nagyot csalódott, amikor a belépők köszönés helyett ráripakodtak: — Hova rejtetted a kincse­ket? — vallatta szúrósra hú­zott szemöldökkel Szakállas, miközben a társai teljesen fel- fordították a suszter házát. — Nem tudom miféle kincs­re gondoltok — szabadkozott a suszder. — Ha azt akarjátok elvinni, amit a munkával ke­restem, ám legyen. Van a pad­láson egy oldal szalonna, két sonka, meg három szál kol­bász. — Add a kutyáknak! Ne­künk az arany meg a tallérok kellenek. — Az egészen más — csil­lant fel a suszter szeme. —i Miért nem mindjárt ezzel kezdtétek? Azokat ugyanis alaposan elrejtettem. Van ne­kem, tudjátok, egy nagy ver­mem. Ha abba lementek, a legbelső sarkában, minden kin­csemet megtalálhatjátok. Tódultak kifelé a haramiák, majd leverték egymást a lá­báról. A suszter meg szép las­san ballagott utánuk. Türel­mesen kivárta, amig az utolsó is lement a rablók közül, az­tán gyorsan rájuk csapta a veremajtót. Rákattintotla a lakatot a <*■kincskeresök«-re. Azok meg csak odalent jöt­tek rá, hogy a suszter tulaj­donképpeni kincse az esze, amivel túljárt az övékén. Szolnoki István »Azokat a kincseket bizony én megszerzem« — határozta el az irigy csizmadia. S más­nap már dologhoz is látott- összegyűjtötte a környékből a híveit, s hosszan beszélt nekik Nemzetközi úttörötalálkozó Balatonszentgyörgyön Hogy mik vannak? Különleges bőrből készült vikendruha a most divatos kiszé­lesedő hosszú pantallóval. TASNÁDI VARGA ÉVA: Eső ufóit Eső után így szól a szél: — zölden ragyog a sók levél, gallyacska fürdik friss patakban, szarvasok táncos lába dobban, messziről harkály hangja szól, párját keresi valahol. Fűszál kiáltja: — Kikirios! Tavasz van, ajtót, kaput nyiss! Megjött a tavasz, hát nem érzed? eső mosta a drága rétet, és tölgyfa-anyó halkan int: — dús lomb borítja ágaink, tegnapról esővíz maradt Zizegő, zöld szoknyánk alatt, de fénylik már a napsugár, s örül a mókus, nyúl, bogár. NYÁRSON SÜLT - PERCEK ALATT Világszerte növekszik az úgynevezett grillsütők népsze­rűsége. Előnyük, hogy a hőha­tás közvetlenül éri a sütésre szánit ételt és így igen rövid idő alatt felmelegíti azt. A hús felszínén kéreg képződik, mely megakadályozza, hogy a víztartalom elpárologják, s a zsiradék kicsöpögjön, ezáltal sokkal zaftosabb, ízletesebb lesz a sült, amellett tápérté­keit is jobban megőrzi. A képen látható grillsütőt a szovjet ipar állítja elő, igen nagy sorozatban. Hússzeletek, egész csirkék, halak vagy akár almák is süthetek a forgó nyársakra tűzve. A légmente­sen zárt ajtó hőálló üvegbő! készül, így a háziasszony lát­hatja, hogy miként pirulnak a finom falatok. A háromfoko­zatú fűtőtest 'maximális fo­gyasztása 1.5 kilowatt VÍZSZINTES: I. A júliusban megrendezendő ta­lálkozó közelebbi színhelye. II. Takarít. 12. Edzőtábora híres. 13. Hüvelyes névelővel 14. Vízi növény. 15. Személyed. 16. Per betűi keverve. 17. Hona becézve. 19. Halkan füledbe suttog. 21. Odébb magánhangzói. 23. Veri közepe. 24. Vétkezés visszafelé. 25. Ritka férfi név 27. Nem halt meg. 28. Kárára van. 29. Ingem mássalhangzói. 31. Mérték., '32. Fogyassza a folyadékot. 33; Kese közepe. 34. Ilyen pajtások is jönnek a ta­lálkozóra. 36. Térsége. 37. Nem ki- SS. L. T. FÜGGŐLEGES: 1. A szíj jón van. 2. Sérülése. 3. Apósa. 4. A levegőben ingadozik. 5. Láng Rudolf. C. Névelő. * 7. Gái betűi keverve. 9. KeresztüL 10. Távirányítási eszköz. .V 14. Ilyen találkozóra is sor kerül. 18. Ezek az úttörök is résztvevők leszneüt 20. Kuba közepe. 22. Esztendő. 24. E pajtások is vendégek lesznek. 25. Nem érzéketlen ékezet nélkül. 26. Inogj. 28. Vajon ács? 30. Kegyelem-döfés a sakkban. 32. A körnek 1s van. 35. Szovjet folyó. K. J. * * * Beküldendő a vízszintes 1. 34, és a függőleges 14, 18, 24. számú so­rok. Beküldési határidő: 1969. június 20-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: Gyermek kereszt- rejtvény. * * * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Napozás, Könyv, Foci, Kirándulás, Üszás. Szántó György.. Az alapiak kin­cse című könyvet nyerték a követ­kező pajtások: Fülöp Vilma, Bakó László, Kaposvár, Bank Magdolna, Toponár, Deckert József, Magyar- atád. A könyveket postán küldjük eL SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. június 15.

Next

/
Thumbnails
Contents