Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

XXV. évfolyam, 108. szám 1969. május 14., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tr. --­M SZMP SOMOGY MEGYEI AZ EGYÜTTES ÜLÉS NAPIRENDJÉN A tanácsok hatósági tevékenysége A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága tegnap együttes ülésen vi­tatta meg a tanácsok és szer­veik hatósági tevékenységét. Ez a téma napjainkban kü­lönösen közérdekű. A tanácsi munka színvonala, az ügyinté­zés gyorsasága mind-mind fokmérője az állampolgárok és a tanácsok közötti kapcso­latnak, a tanácsokról alkotott véleményeknek. A Központi Statisztikai Hivatal 1963. első félévében végzett felmérése alapján több mint félmillió beadvány érkezett a megye különböző szintű (községi, já­rási, városi, megyei) tanácsai­hoz, ez pedig azt jelenti, hogy megyénk lakói évente három alkalommal keresik fel a ta­nácsi szerveket. Az ügyintézések során tuda­tos törvénysértések nem for­dultak elő, az eljárási törvé­nyek nem kellő ismerete vi­szont tapasztalható. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya által elbírált 313 föllebbezésből 212 a Ka­posvári Városi Tanács építési, közlekedési osztályának hatá­rozata ellen irányult, s min­den negyedik fellebbezés jo­gos volt. Az ügyintézés színvonalát sok tényező befolyásolja. Bár az apparátus képzettsége nőtt. az államigazgatási felkészült­ség még trendig nem éri el a kívánt szintet. Nagy a fluk­tuáció. bár pozitív értelemben. Kaposváron a város lakossá­gának növekedésével nem tar­tott lépést a tanácsapparátus összetétele, létszáma és felké­szültsége. És nem utolsósorban — bár nem mindig meghatá­rozóként — az ipari fizetések­hez képest az államigazgatási bérek lényegesen alacsonyab­bak. A hozzászólások közül Árubemutatót tartott a So­mogy—Zala megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat tegnap dél­előtt a Kaposvári Ruhagyár klubjában. Bemutatták a vál­lalat által forgalomba hozott importárukat, az állami gaz­daságok mintegy negyvenfaj­ta borát, bel- és külföldi pa­lackozott italokat és azokat a jugoszláv árukat, melyeket az úgynevezett kishatármenti for­galom keretében szállítanak Somögyba. A részvevők tetszését meg­nyerték a bemutatott ízléses csomagolású lengyel és szovjet kozmetikai cikkek is, melyek­nek olcsósága jelent nagy előnyt az első helyen álló francia cikkekkel szemben. A bemutató megtekintése után Dévényi Zoltán, a válla­lat igazgatója táiékoztatta a részvevőket a vállalat ez évi üzletpolitikájáról és a várható árukínálatról. A vállalat arra törekszik, hogy az ABC-áru­házakban és a falusi vegyes­boltokban árusított cikkeket — műtrágyát, köteleket, strandcikkeket, divatholmikat, papír- és háztarási cikkeket, gumi- és egészségügyi árukat forgalmazzon. A vállalat to­vábbi tervei közé tartozik, hogy bizonyos termékek gyár­tására termelőszövetkezetekkel köt szerződést, így egyes cik­kek beszerzése leegyszerűsö­dik. Jelenleg a vállalat huszon­egy ország áruját forgalmazza. dr. Csapiáros Imre nem kis derültség közepette így kezdte a felszólalását: — Kérem, ne nevessenek ki, de őszinte részvétem a taná­csoknak. Az állampolgárok — s azt hiszem, nyugodtan be­szélhetek általánosságban — minden apró-cseprő ügyükkel a tanácsokhoz szaladnak, meg­oldást, döntést várva. Ez jó, mert a bizalmat jelenti, a tör­vényes elintézés igénylését. De egyben azt is, hogy olyan tö­megű aktacsomagok halmo­zódnak fel az íróasztalokon, hogy az egyes emberek ügyei mellett elsikkadnak a valóban tömegeket érintő, nagyobb horderejű kérdések. Ilyen kö­rülmények között érthető, ha a harmincnapos kötelező határ­idő betartása lehetetlenné vá­lik, egy-egy ügyből »tengeri kígyó« születik. Az előterjesztés foglalkozott Vezetőségválasztó küldöttér­tekezletet tartott tegnap a Ta­nítóképző Intézet KlSZ-szerve- zete. Ezen Merő lászló igaz­gató, Wéís Zoltán, a megyei KISZ-bizottság középiskolai felelőse is részt vett, jelen vol­tak az intézet tanárai is. A küldöttértekezlet első na­pirendi pontjaként Brunswig Mária, az intézet KISZ-csúcs- vezetőségének titkára számolt be a KISZ-szervezet egyéves munkájáról. A beszámoló tar­talmas, kritikus és önkritikus volt. A többi között elmond­ta, hogy az intézetben javult a KISZ-munka. Különösen a tanév első felében dolgoztak Ez évben az árucsere-forga­lom negyven-negyvenötezer dollár volt, a tervek szerint az év végéig körülbelül száz- ötvenezer dollárra emelkedik. A vállalat üzletpolitikájának elsődleges feladatai közölt sze­repel, hogy az áruellátás és a minőség kifogástalan legyen, s hogy cikkeiket állandó ára­kón forgalmazzák. Ezt a tava­a formális ügyintézéssel, a kö­zömbösséggel, a kis ügyek le­becsülésével és a döntéstől való félelemmel is. Ez utóbbi azért érthetetlen, hiszen tör­vények, rendeletek szabályoz­zák a döntéseket és ezek te­kintélye csak akkor biztosít­ható, ha ezeknek érvényt sze­reznek. Az együttes ülés megállapi- totta, hogy a hatósági ügyek intézése — a növekvő ügyirat­forgalom ellenére — tovább javult, néhány községet és a Kaposvári Városi Tanácsot ki­véve. Az ügyintézők szakmai képzettsége javult, de az újonnan munkába lépő tiszt­viselőknél még nem elfogad­ható. Az ügyfelekkel való bá­násmód udvariasabb, megértő és segítőkész. A hátralékos ügyek száma a korábbi négy százalékról 2,7-re csökkent, Kaposvár városnál és a csur­lelkesen, kezdeményező szel­lemben a fiatalok. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a csúcsvezetőség titkára nem mondott le második et végén, hanem harmadéves korában is ellátta titkári teendőit. A kez­deti lendületes munkát segí­tette tehát, hogy nem kellett az új titkárnak beletanulnia a szervezeti életbe. Gondosan elkészítették a számos ötletet tartalmazó munkatervüket. A korábbi alapszervezetek he­lyett most KISZ-csoportok te­vékenykedtek. A csoportokba olyan fiatalok tartoztak, akik egyébként is egy közösségben élnek. Volt néhány csoport, amely nem látta el rendszere­lyi évben sikerült megvalósí­taniuk. Dévényi Zoltán érdekesség­ként megemlítette, hogy a vál­lalat kávéforgalma évente 30 —35 ezer forinttal növekszik. A kávéellátással kapcsolatban egy jó hír: az idén két-három új kávéfaja jelenik meg a for­galomban. gói járásnál azonban még min­dig magas. A továbbiakban egyik leg­fontosabb feladat, hogy a kör- zetesített községekben kiala­kuljon a megfelelő minőségű apparátus, amely kellő jogsza­bály-ismerettel is rendelkezik. A vitát Böhm József vb-el- r.ök foglalta össze. Megálla­pította, hogy tovább kell ja­vítani az apparátus politikai és szakmai felkészültségét, el­sősorban a községekben. A me­gyei szakigazgatási szervek a járási tanács vb-k szakigaz­gatási szerveinek munkáját kétévenként ellenőrizzék és biztosítsák a községiek mun­kájának évenkénti értékelé­sét. Az együttes ülés a határo­zati javaslatokat a módosítá­sokkal együtt egyhangúlag el­fogadta. S. G. sen munkáját, mások viszont mint például a faliújságot szerkesztő brigád lúgjai is, ki­válóan teljesítették feladatu­kat. A hallgatók napja rendez­vényeivel sem elégedettek tel­jesen az intézet KlSZ-veze- tői, bár örvendetesen nőtt az érdeklődés a tudományos szintű esmények iránt. Az elő­ző évekhez viszonyítva ugrás­szerűen emelkedett a pályáza­tot készítő hallgatók száma. Színház- és hangversenybérle­tet is többen vettek 1963-ban, sajnos, az előadásokon már kevesebbet vettek részt a bér­letek tulajdonosai. A sikere­sen induló klubfoglalkozások — együtt a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum hallga­tóival — is egyre ritkultak az év végére, s bizony az új­ságolvasás sem erénye min­den intézeti diáknak. összességében javult a KISZ-munka a Tanítóképző Intézetben. Ä biztató eredmé­nyek jelzik, ezen az úton kell tovább haladni annak az új vezetőségnek, amelyet tegnap választott meg a küldöttérte­kezlet. A csúcsvezetőség új titkára Adonyi Ágnes lett. B. Zs. H. M. Külföldi áruk bemutatója a ruhagyárban KÜLDÖTTÉRTEKEZLET A TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETBEN Biztató eredmények fl Varsói Szerződés évfordulóján C saknem hatmillió ka­tonát számlál a NA­TO. Ennek a széles agresszív csoportosulásnak a szervezője és fő ereje az Egyesült Államok: az 9 nagyhatalom, amely egy má­sik kontinensen, Délkelet- Ázsiában agressziót követ el. A NATO európai erőinek gerince a tizenkét szárazföl­di hadosztállyal, köztük há­rom harckocsizó hadosztály- lyal rendelkező Bundeswehr. Ezek a körülmények követe­lik meg, hogy a szocialista országok továbbra is min­dent megtegyenek védelmi képességük fokozása érdeké­ben. Még sokáig a béke biz­tosításának elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő erőt állítsunk szembe az impe­rializmus agresszív törekvé­seivel Európában. Ennyiben tehát az elmúlt 14 esztendő alatt az euró­pai helyzet nem változott. Amikor létrehozták a NA- TO-t, a Szovjetunió és vele együtt a többi szocialista or­szág végtelen önmérsékletet tanúsí tva megelégedett az­zal, hogy felhívja a világ figyelmét az agresszív nyu­gati katonai blokk létében rejlő veszélyekre, különösen pedig arra, hogy az Egye­sült Államok e katonai szö­vetségen belül fokozatosan visszacsempészi a nyugatné­met militarizmust Európa színpadjára. De amikor 1955- ben formailag is megtörtént — vagyis amikor az NSZK a NATO teljes jogú tagja lett — a szocialista orszá­goknak is meg kellett alakí­taniuk a maguk katonai szö­vetségét, amely méltó el­lenerőt képvisel a kontinen­sünk biztonságát fenygető nyugati tényzőkkel szemben. Sohasem titkoltuk, hogy e kényszer hatására jött létre a Varsói Szerződés, s hogy­ha tehetnénk, ha e kénysze­rítő okok meg zűnnének, ak­kor katonai tömbünket fel­oszlatnánk. Bár paradoxon­nak hangzik, de való igaz, hogy a szocialista országok a Varsói Szerződés fennállá­sának 14 esztendeje alatt szüntelenül olyan politikát folytattak; amelynek célja: Európa katonai tömbökre szakadtságát megszüntetni. A Szovjetunió kezdettől fogva a fegyverzet csökkentését, a háború maradványainak fel­számolását javasolta a nyu­gati hatalmaknak. A mosta­ni — a hét szocialista or­szág által közösen megfogal­mazott — budapesti javas­lat lényege pedig az, hogy össz-európai értekezlet ül­jön össze, melyen szabadom részt vehetne kontinensünk bármely állama, azzal a cél­lal, hogy számoljuk fel a háború maradványait, ren­dezzük a vitás kérdéseket, szüntessünk meg mindenféle konfrontációt Európa föld­jén. T ermészetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen értekezlet megtartásának az előfeltéte­lei nem jönnek létre egyik napról a másikra. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Var­sói Szerződés — amelynek ma 14. születésnapjára em­lékezünk — változatlanul a szocialista országok bizton­ságának záloga; ezt a szer­ződést erősíteni, katonai szervezetét állandóan tökéle­tesíteni — valamennyi tag­ország internacionalista, s egyben nemzeti kötelessége. De ugyanilyen kötelessé­günknek érezzük küzdeni azért, hogy az európai prob­lémák a tárgyalóasztalok mellett nyerjenek megoldást, minden érdekelt részvételé­vel; küzdeni azért, hogy egy mindenkit kielégítő bizton­sági rendszer váltsa majd fel Európában a katonai tömbök szerepét. Szilárd egységben A Varsói Szerződés létrejöt­tének évfordulója alkalmából a Szovjetszkaja Rosszija közli Provalov vezérezredesnek, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok parancsnokának és Majoron vezérezredesnek, a Csehszlo­vákia területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok parancsnokának nyilatkozatát. Provalov vezérezredes hang­súlyozza: a baráti Magyar Népköztársaság területén külö­nösen világosan tudatosítjuk internacionalista küldetésün­ket. A szovjet harcosok barát­sága a Magyar Néphadsereg katonáival, a Magyar Nép- köztársaság dolgozóival ma erősebb, mint bármikor, ör­vendetes, hogy a magyar ipari és mezőgazdasági üzemek, tan- intézmények patronálnak szov­jet csapategységeket. Provalov vezérezredes nyi­latkozatában elmondotta, nem­régiben a szovjet részről dön­tés született arról, hogy to­vább bővítik a kapcsolatokat, a magyar katonákkal, Ma­gyarország összes állampolgá­rával. Barátaink részéről ha­sonló törekvést tapasztaltunk. Barátságunk napról napra erő­södik és nincs olyan erő, amely meg tudná bontani. Majorov vezérezredes nyi­latkozatában aláhúzta: cso­portjának csapatai a csehszlo­vák néphadsereg egységeivel együtt áthatolhatatlan aka­dályt emelnek a különféle ka­tonai kalandok útjába. — Biz­tosítják a szocialista Cseh­szlovákia határainak érinthe- tetlenségét, fokozzák a testvéri szocialista államok védelmi le­hetőségeit, az imperializmus legerősebb ragadozójával, a NATO-val szemben. A budapesti felhívás szellemében Lengyelországban befejező dött a nyugati és északi terü­letek hete, amelynek szczecini záróünnepségén Stefiin Jedry- chowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter mondott be­szédet. — Európa békében óhajt élni — hangoztatta a többi között Jedrychowski —, Len­gyelország éppen ezért köte­lességének tartja, hogy újra meg újra felhívja a nemzet­közi közvélemény figyelmét arra, milyen veszélyt jelent * az európai népek biztonságá­ra, kontinensünk és a világ békéjére a Német Szövetségi Köztársaság revansista politi­kája. — Minden erőnkkel támo­gatjuk a budapesti felhívást — folytatta a külügyminisz­ter. Az a tény, hogy a buda­pesti felhívás ellen eddig nyíl­tan egyetlen európai kormány sem foglalt állást, azt bizo­nyítja, hogy az össz-európai tanácskozás eszméje mély gyö­kereket eresztett. (MTI) Lenárt Brezsnyevnél Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára kedden szívélyes, elvtár­si megbeszélést folytatott a Moszkvában tartózkodó Józef Lenárttal, a CSKP Központi Bizottságának titkárával. Lenárt szilárd meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a cseh­szlovák kommunisták a kb áprilisi határozatai alapján megoldják az előttük álló ko­moly problémákat. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy fejleszteni és szilárdítani kívánják az SZKP és a CSKP, a Szovjet­unió és Csehszlovákia testvéri barátságát és sokoldalú együtt­működését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents