Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
Új utat kér az építőipar Somogy viszonylagos gazdasági elmaradottságának felszámolásában jelentős szerep hárul az építőiparra: fejlődése és fejlesztése alapvetően befolyásolja nemcsak a megye dinamikus gazdasági fejlődését, hanem — speciális helyzeténél fogva — kihat az országos idegenforgalmi központ, a Balaton-part fejlődésére is. Ez az iparág foglalkoztatja a legtöbb embert — tizenegyezer munkást — a megyében: fejlesztése, gazdálkodási színvonalának emelése befolyásolja az életkörülmények alakulását is. A korábbi egészséges fejlődés a múlt évben megtorpant: első jeleit ennek már az év elején tapasztalni lehetett Az idén sem javult a helyzet. Egyes, a megye fejlődése szempontjából szükséges építőipari beruházások elhúzódnak, lassabban valósulnak meg. A megtorpanás okát vizsgálva a megyei párt-végrehajtó bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi helyes fejlesztési koncepció forrásai kimerültek. Ezt bizonyítja az i llandó létszámhiány is. Tavaly és 1967-ben összesen 1300 emberrel nőtt az építőipari foglalkoztatottak létszáma, de a szervezett — tanácsi és állami — vállalatoknál ebből ötszázat alkalmaztak. Nem lehet elfogadni azt a nézetet, hogy ennek egyedüli oka^a tsz-vállalkozások és az építőipar között meglevő bér- különbség. A vállalkozásoknál munkába álló szakemberek nagy része — magas kora, vagy helyhezkötöttsége miatt — egyébként sem helyezkedne el a vállalatoknál. Sajnálatos módon az Állami Építőipari Vállalatnál az országos szint alatt vannak a bérek. Ez nemcsak a különbséget növeli, hanem sürgősen megoldandó feladatot is jelent. Az extenzív fejlesztést — a létszámnövelést — tehát fel kell váltani az intenzív fejlődésre — a gépesítésre, az iparibb építőipar megteremtésére — való törekvésnek. Ehhez azonban a korábbinál nagyobb _ fejlesztési összegekre van szükség. Az elmúlt években ugyanis — éppen a létszámnövelés lehetősége miatt — nem fordítottak kellő figyelmet sem a vállalatoknál, sem a főhatóságnál az építőipar feilesztéséhez szükséges beruházásokra. Ez ma súlyosan érezteti hatását: a kívánatos 50—60 százalék helyett a megvalósuló építkezéseknek csak mintegy 35 százaléka készül előre gyártott elemekből. Ugyanakkor — bár jelentősen nőtt a számuk — kevés az építőipari technikus és mérnök is a vállalatoknál. A somogyi fejlesztési igény megalapozott. Ezt elismeri az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is. Azokat a beruházásokat azonban, amelyek a kapacitásnövekedést biztosítanák, a vállalatok saját erejükből nem tudják megvalósítani. Éppen Zeleznik Sándor, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója mondta el, hogy az idén saját erőből még állami támogatással huszonhétmillió forintos fejlesztést végeznek. Ez azonban jövőre visszaüt, hiszen erre a célra a mostani számítások szerint csak ötmillió forintot tudnak költeni. A saját erőforrásaiból a megye is segíti a fejlődést: a múlt évben és az idén összesen tizenhárommillió forinttal támogatja az építőipart, mert — mint azt Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese megállapította, »-a megye építőipari elmaradottságát be kell hozni. Ha most kapunk támogatást a saját anyagi erőforrásainkhoz, akkor a negyedik ötéves terv beruházásait zökkenőmentesebben meg tudjuk valósítani«. Előzetes tervek, számítások szerint a következő ötéves tervciklusban ugyanis a mainál lényegesen nagyobb kapacitásigénnyel kell számolni. S ez hatalmas feladat. Erre felkészülni csak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hatékony anyagi segítségével lehet. Mert nem szabad elfelejteni, hogy nagyon mélyről indult a somogyi építőipar, és éppen az extenzív fejlesztési lehetőségek miatt más megyékhez viszonyítva kicsi fejlesztési összeggel is jó eredmények születtek. Ez bizonyos értelemben megnyugtatta nemcsak a vállalatot, hanem a főhatóságot is. Máshol nagyobb anyagi ráfordítással érték el ugyanazt az eredményt, s a látszatra azonos teljesítőképességű vállalatoknál jelentős különbségek születtek a technikai felszereltségben, a gépesítettségben, a valóban ipari termelésben. Ezt kell most felszámolni. Ezt kívánja meg a megye érdeke. Szigeti István, a me- gvei pártbizottság titkára a végrehajtó bizottság ülésén elmondta azt is, hogy a somogyi vezetőknek megfelelő elképzeléseik vannak ennek az állapotnak a felszámolására. Tanulmánynak is beillő jelentésben mérték föl — az adottságoknak leginkább megfelelő — fejlesztési lehetőségeket. Az 1970-ig várhatóan kialakuló állapot mellett a tizenöt éves lakásépítési terv somogyi megvalósítása érdekében az ezt követő öt év alatt körülbelül 15 300 lakást kell megépíteni, többek között a hozzá kapcsolódó közműhálózattal együtt. Figyelembe véve, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben nem lakasszámot, hanem Kacsát tenyésztenek a halászok Halastavakkal is foglalkozik az év eleje óta a Balatoni Halgazdaság. Átvette a buzsá- ki, a balatonlellei és az uzsai tavakat A gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel élve ezeken a tavakon melléküzemági tevékenységet folytat a Balatoni Halgazdaság, rátért a kacsák tenyésztésére. A jövedelmező melléküzemágat saját keltetőjükben keltetett kacsákkal tartják *enn: előnevelés után másfél kilós súlyban helyezték ki a tóra az állatokat A halastavakon ideális környezetben nevelt szárnyasok gyorsan nőnek. Az elsőként vízre eresztett nyolcezer kacsa fejlődéséből arra következtettek, hogy ötvennapos korukra elérik a két és fél kilós átlagsúlyt Számításuk bevált: az első szállítmányokat már át is adták a Baromfiipari Országos Vállalat kaposvári gyárának. Kiváló bolt: brigád (Tudósítónktól.) Olyan a bolt, mint egy nagy kirakat. Az eladók nemcsak udvariasak, de jól értik a szakmájukat is. A vásárlók sok éves elégedettsége dicséri a babócsai vas-műszaki boltot. A kis kollektíva négy évvel ezelőtt határozta el, hogy megszerzi a kitüntető szocialista brigád címet. Három évig mindig voltak üzletek, brigádok, amelyek megelőzték őket. Érthetően nagy örömmel fotási szövetkezet értékelését: elérték célkitűzésükét. Megérdemelték, megdolgoztak érte. A bolt dolgozói 1968-ban 3 520 000 forint értékű árut adtak el. A boltot szívesen látogatják a közüle- tek is. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, a községi tanácsok építőbrigádjainak és sok más vállalatnak biztosították a szükséges vas—műszaki árut. A brigád kulturális vállalásként évente 14— 15 000 forint értékű könyvet pénzkeretet kap a megye, nem lehet közömbös, hogyan termel az építőipar, milyen ösz- szegből készít el egy lakást. A megye fejlesztési elképzeléseinél erre is gondoltak. A vállalatok nem várhatják csak kívülről a gond megoldását, mindenekelőtt nekik kell feltárni tartalékaikat, de kérik az országos hatáskörű szervek, elsősorban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium segítségét is, hogy jól gépesített, korszerű technológiát alkalmazó építőipar láthasson hozzá ennek a feladatnak a megoldásához. Szükség van ehhez korszerű ismeretekkel rendelkező, megfelelő szakképzettségű technikusokra, mérnökökre is. A bázis létrehozásához megint csak országos segítségre van szükség, hiszen a korszerű technológiával dolgozó építőipari telepek jelentősen befolyásolják a megye szövetkezeti és egyéb építőipari üzemeinek munkáját, működését is. Űj útra kell térni a somogyi építőioarnak. Ezt a megye általános fejlődésének tükrében vizsgálva lehet és kell megérteni és támogatni. Kercza Imre Haszon ? A balatoni idénykezdés itt van a nyakunkon. Az épületeken az utolsó simításokat végzik, s az első fecskék, a kül- és belföldi csoportok rövidesen megérkeznek. Siófokon, a Balaton fővárosában, a nyári hónapokban nyolcvan— százezer ember fordul meg, s hogy milyen körülmények között, milyen környezetben töltik szabadságukat, ez sem a nyaralóknak, sem a város vezetőinek nem közömbös. Ezért tűzte napirendjére az üdülőhely felkészítéséről szóló jelentést a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Nem véletlenül használtam a Balaton »fővárosa« jelzőt. Július—augusztusban Budapest kettőnek is nevezik Siófokot — jogosan, s ez valamire kötelez. Arra, hogy az ifjú város mindent elkövessen, hogy címéhez méltó ellátással és szolgáltatásokkal várja a látogatókat. Az üdülőhelyi csoport alapos fölmérést végzett a strandok állapotáról, a köztisztaság és a parkosítás jelenlegi helyzetéről, valamint az üdülőhelyi díjak beszedésének módszereiről. A városi tanács költségvetésében tavaly két és fél millió forintot tett ki az üdülőhelyi díjakból származó bevétel. A nyaralótulajdonosok idényház- adójából, a .vállalati üdülők, a SZOT, a Pannónia Vállalat, az Idegenforgalmi Hivatal, az IBUSZ és a magán nyaralók személyenkénti két forintjából az idén hárommilió forintnak kell összegyűlni. A várható forgalmat figyelembe véve — a vb szerint — ez az összeg kissé magas annak ellenére, hogy a díjbeszedőket meghatározott premizálási feltételekkel teszik érdekeltté a munka tökéletes ellátásában. Hárommillió a bevétel és hárommillió a kiadás is, mondta a pénzügyi osztály vezetője. A strandok költségvetésének vizsgálatakor az is kiderült, hogy a bevételek és a kiadások itt is forintra megegyeznek, tehát többletbevétel, haszon nincs. És itt álljunk meg egy pillanatra. Akkor, amikor a vállalatok, az üzemek csupán a szezon alatt egészen aprócska egységeket üzemeltetnek, csak azért, mert nagy hasznot hoznak, érthetetlen, hogy ekkora város mint Siófok egyetlen fillért sem tud keresni az üdülőhelyi és a stranddíjakból. A tanácsi strandfürdők fejlesztésére hárommillió forint kölcsönt vett föl a város, s Szirmai Jenő tiarádon A siófoki járás lakói az utóbbi időben gyakran találkoznak országgyűlési képviselőjükkel, Szirmai Jenövei, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatójával. Az érdeklődés mindkét fél részéről érthető. Tab és környékének iparfejlesztési tervei nemcsak az itt lakókat, hanem a képviselőt is nagyon érdeklik, s egy-egy látogatás alkalmával olyan gondok is felszínre kerülnek, amelyeket a képviselő segítségével igyekeznek megoldani. Szirmai elvtárs szombaton nem egyedül érkezett Karád- ra. Váradi László, a Horizont ÁFÉSZ elnöke is elkísérte útjára, s a községi pártszervezet klubhelyiségében beszélgetett a pártszervezet, a tanács és a termelőszövetkezet vezetőivel. A délutáni programban ha nem is került sor üzleti tárgyalásokra, de — a diplomáciai óvatosság jegyében fogalmazott szavakkal — a tájékoztatás mindkét fél számára hasznos volt! Este fél nyolcra hirdették a békenagygyűlést, s nyolc órára össze is gyűlt a hallgatóság a művelődési házban. A község vezetői resteilkedtek a késés miatt, de rengeteg mező- gazdasági munka van a nyakukon, s amíg ezzel nem végeztek, a tsz-tagok nem hagyják ott a földet, a gépeket. Szirmai Jenő ünnepi beszédében a békéről, a béke megvédéséről beszélt a karádiak- nak. A békéért érzett felelősség, az élet megvédésének és féltésének fontossága, az alkotó munka eredményei megőrzésének kérdése foglalkoztatja ezekben a napokban a békeszerető emberek millióit — kezdte a képviselő. Minden embernek az a leghőbb vágya, hogy embertársai és a saját maga javára építsen, alkosson és ebben a munkában öröme teljen. Az egész világ föllélegzett, amikor huszonnégy évvel ezelőtt elnémultak a fegyverek, s a földig rombolt városok romjain, ha akadozva is, de megindult az élet. Azóta felnőtt egy új generáció, amely csak a könyvekből, filmekről és szülei visz- szaemlékezéseiből ismeri az esztelen vérontás borzalmait. Nekik is és nekünk is, akik átéltük ezt, az a feladatunk, hogy megvédjük mindazt, amit a háború óta elértünk, fölépítettünk. Szirmai Jenő ezután időszerű politikai kérdésekről beszélt, ismertette feladatainkat, amelyek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé határozott meg a budapesti konferencián. — Bizonyára emlékeznek a karádiak azokra az időkre, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése alatt so- kadmagunkkal iitt is jártunk és beszélgettünk az emberekkel. Egy ősi törvényt kellett kiirtanunk közösen a fejekből, azt a »farkas«-törvényt, hogy a gyermek ne lesse az apja halálát, mert csak akkor száll rá a föld, a birtok. Eddigi politikánk bebizonyította, hogy többé ilyen gondolatokkal nem kell foglalkozni. A képviselő elemezte a gazdaságirányítás úi rendszerének eredményeit, örömmel üdvözölte a Karódon látottakat, majd sok sikert kívánva köszönt el a község lakóitól. S. G. évenként nyolcszázezer foeto^ tot törleszt. A nagy strand területe a partfeltöltés után huszonnyolcezer négyzetméterrel megnagyobbodik s az eddigi húszezer fürdőző helyett harmincezren férnek majd el itt. A partfeltöltés, valamint a száz méter hosszú hullámvédő gát megépítése előreláthatóan hatmillió forintba kerül. Ennek az összegnek a felét a Balatoni Intéző Bizottság fizeti, a másik felét a föntebb említett kölcsönből tudják fedezni, amelyet a fejlesztési alap és a helyi bevételi források terhére vettek föl. De hol vannak azok a bevételi források, ha mind az üdülőhelyi díjaknál, mind pedig a strand díjaknál megegyezik a tartozik és a követel rovat? Sok gondot okoz a parkosítás. A százharminkilencezer négyzetméter zöldterület gondozását huszonegy tagú kertészeti brigád végzi. Egy-egy munkásra bizony nagy terhet ró ez. A köztisztasági részleg ötvenszázalékos munkaerőhiánnyal küszködik — HOC— 1300 forint a kereseti lehetőség —, mert az idegenforgalom sokkal nagyobb jövedelemhez juttatja az embereket Ennek ellenére vasárnaponként hatan-nyolcan végigjárják a hajóállomást, a strand, a szállodasor, a vasútállomás és az autóbuszmegálló környékét, takarítanak és kiürítik a szemetes kosarakat. Munkájukat megkönnyíti, a létszámgondokon is enyhít majd az az utcaseprőgép, amelyet ebben az évben vásárolnak meg. A város szépítését és csinosítását szolgálja a fásítás. A balaton- kiliti városrészben lakók társadalmi munkában négyezerháromszáz cserjét és díszfát ültettek el, s a siófokiak is kitesznek magukért, a belvárosban hatszáz darab fa elültetését vállalták. Május 10-re pedig az utcai virágágyak és mű- kővályuk is megteltek palántákkal. Hogy Siófok valóban üde és esztétikus környezetben fogadja az ide látogatókat, a gimnázium diákjai és a Balatoni Vízművek dolgozói már felajánlották segítségüket, de jelentkeztek a Parképítő Vállalat és a MAHART munkásai is. Saly Géza gadták most a helyi fogyasz- ad eL NAGY DOLGOKRA készül Igái... Az immár télen-nyáron üzemelő igali termálfürdő növekvő népszerűségére jellemző, hogy külföldi vendégeket gyakran látni a medencékben, s legutóbb egy, a Magyarok Világszövetsége által a Föld minden részére eljuttatott naptárban olvastam képes ismertetőt az igaliak fürdőjéről. A napokban a község vezetői egy jókora és részletes rendezési tervet mutattak, s ez a térkép önmagában is sejteti: nagy dolgokra készül Igái... S hogy rendezik-fejlesztik a fürdőt és környékét, ezt több tényező is sürgeti. Hivatalos orvosi vélemények szólnak arról, hogy az ide küldött beteg gyógyulását miként segítette elő az igali termálvíz, és folyamatban van a fürdőnek gyógyfürdővé történő nyilvánítása. Az SZTK például szerződést kötött a községi tanáccsal, hogy június 30-ig betegeket utal a fürdőbe. Folytatják majd a téliesített rész bővítését, itt kap helyet a súlyfürdő, a kádfürdő, a fogzuhany, itt kerül sor a baleseti utókezelésre. A térvek szerint május vélÜfe Üjabb épületekkel gazdagodik a fürdő. Napról napra népesebbek a medencék. géig villamosítják a már kimért üdülőtelkeket; hamarosan elkészülnek a fürdő melletti út építésével, s bíznak benne, hogy még ebben a hónapban fölvonulnak a szakemberek a törpe vízmű építéséhez is. Lebontották a fogyasztási szövetkezet régi büféjét, s bármerre nézünk, építkezést láthatunk. Az idén már rendszeresen üzemel majd a tavaly épített, hat pályás úszómedence, s amíg a vízmű elkészül, hydroforral látják el a telkeket vízzel. A fürdőben egyébként meg kezdődött a nyári időszakra Jellemző forgalom. Az előző vasárnap például több mint másfél ezer belépőjegyet adtak el, és mintegy 350 gépjármű parkolt a bejárat előtt. Nagy volt a látogatottság május 1-én is, s egyre emelkedik a fürdővendégek között a külföldiek száma. A helyi termelőszövetkezet Aranykalász éttermében már megtartották a szezonnyitó műsoros rendezvényt, s most vasárnap ebben a vendéglátó egységben 16 000 forint forgalmat értek el. Mint megtudtuk, ez az összeg ugyan nem éri el a szezonra jellemző szintet, de arra mutat, hogy nikezdődött az idény... SOMOGYI NÉPLAP jiit JJJ6& máius 13. j
