Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
Egy törvény a megvalósulás útján Interjú dr. Mohar Lászlóval, a Somogy megyei Földhivatal vezetőjével \ Termelés és termelékenység több és több munkaerőt fogAz idén ősszel lesz két éve, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése céljából egyszerre két nagy jelentőségű törvény is született Az egyik az új tsz-tör- vény — vagy ahogyan a szövetkezetekben népszerűvé vált: a »hármas törvény« —, amely szabályokat határoz meg segítségként a tsz-ek szervezettségének fokozására, a demokratikus vezetés és a vállalatszerű gazdálkodás folyamatos fejlesztésére és a tsz-ek társadalmi feladatainak teljesítésére. Ugyanakkor látott napvilágot a földjogi törvény, a közismert »földtörvény«, vagyis a »négyes törvény« Célja világos: a föld- tulajdon és a földhasználat egysegének megteremtése, a termelőszövetkezeti földtulajdon fokozatos létrehozása; mindez a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a tsz-ek gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Mennyiben segítette elő a cél elérését eddig — ugyanis a feladat megoldása hosszabb távra ad munkát — különböző intézkedéseivel a Somogy megyei Földhivatal? — erről érdeklődtünk dr. Mohar Lászlótól, a hivatal vezetőjétől. — Amint az a szerkesztőségünknek küldött soksok levélből Is kitűnik, ez a törvény és végrehajtása nemcsak a parasztságot, hanem a munkásokat és az értelmiségieket is érintette, hiszen tulajdonosként érdekeltek lehettek a tsz által használt földterületnél. Hogyan rendeződtek ezek a problémák? — A tsz-ek használatában levő földek tulajdonjoga az idő múlásával változott, egyre több lett az a terület, amely a tsz-ek használatában volt, de a tulajdonos nem volt tagja a tsz-nek, neki a szövetkezet haszonbért fizetett Somogybán a tsz-ek által használt föld 15 százaléka — ez több mint 87 000 holdat tesz ki — kívülállók tulajdona volt, ezért nekik a tsz-ek évenként mintegy 14,6 millió forint haszonbért fizettek. Terhet rótt a tsz-ekre az anyagiakon kívül az is, hogy azok a kívülállók, akik örökölték a tsz használatában levő földet, állandóan zaklatták a tsz-vezetőségeket, olykor birtokháborítási, bírósági pe| Gépek a kavicsbányában A Dráva Erzsébet-szigetén évek óta folyami kavicsot termelnek ki a babócsai Űj Világ Tsz tagjai. Évente 10— 15 000 köbmétert szállítanak a megrendelőknek. A munka nehezen ment, kevés géppel, főleg kézi erővel dolgoztak. Ebben az évben — mivel a megrendelők nagyobb meny- nydséget kértek — gépesítették ezt a munkát, szinte teljesen kikapcsolták a kézi erőt. Vásároltak egy nagy kapacitású lánctalpas kotrógépet, amely kitermeli és dömperekre, billenős gépkocsikra rakja a kavicsot. A szigetről az állomás rakterületére szállítják az építőanyagot, ahol az ugyancsak most vásárolt forgó-rakodó dömper rakja a Vagonokba. Így sikerült négyszeresére növelni az eddigi termelést: ebben az évben márx 50 000 köbméter folyami kavicsot szállítanak el. Szerződést kötöttek! a Pécsi Betonipari Művekkel az összes kitermelt kavicsra. Ebből a tsz az idén 2,5 millió forint bevételre — csaknem 400 000 forint jövedelemre — számit. | Sertésexport A tsz már megalakulásakor az állattenyésztésre, főleg a »ert es tenyésztésre szakosores ügyek is keletkeztek. Egyebek között ezeknek az ellentmondásoknak a megszüntetését is elősegíti a földjogi törvény, mert módot ad a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozására, és szabályozza a személyi földtulajdon kialakítását — A törvény révén a tsz nemcsak használója, hanem tulajdonosa is lesz a földnek azzal, hogy megváltási árat fizet érte. összességében mekkora ez az összeg Somogybán? — Mint ismeretes, a kívülállóknak azok az ingatlanai, amelyeket 1968. január 1-én a tsz használt, 1969. január 1- én kötelező megváltás címén a tsz tulajdonába kerültek. A megváltási ár nem jelent különösebb megterhelést a tsz- eknek, mert ennek az évi ösz- szege nagyjából azonos az eddig évente kifizetett haszonbér összegével. Az idén például majdnem 40 000 kívülálló ingatlanára kell megváltási határozatot hozni, az érintett terület megközelíti a 85 800 holdat A fizetendő összeg kereken 73 millió forint, ezt őt évi részletben kell kifizetni, s egy-egy évre ebből nem esik több, mint amennyit eddig is fizettek évente a földek használatáért.- Mi a helyzet a tsz-ta- goknál és azok hozzátartozóinál? — A törvény kimondja, hogy a isz-tagok földjeinek a megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a tag a vezetőséggel történő megállapodás alapján ingatlanát önként felajánlja. A termelőszövetkezeti földtulajdon fokozatos létrehozásánál jelentős méltányos- sági szempontok is vannak: a tsz-tag kívülálló házastársa, élettársa, özvegye, a taggal közös háztartásban élő idős személyek, valanvnt a haszonélvezettel terhelt földek mentesülnek a kötelező megváltás alól. Mindez így talán túlságosan hivatalosnak hangzik, jóllehet az intézkedéseknél, különösen a földhasználati kérelmeket illetően a törvényességgel sok-sok emberség is párosult. A mentesítési kérelmek elbírálásával úgy igyekeztünk, hogy a községi tanácsok még idejében kiadhassák a jogosultaknak a földterületet, s elvégezhessék a tavaszi munkákat. Emberség, jó szándék kell ahhoz, doth Anker Alfonz, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutató-osztályának munkatársa kitenyésztett egy hússertésfajtát, ezt nagyon szívesen vásárolják külföldön. Többnyire Angliába szállítják a kapuvári és a pápai húsüzem által feldolgozott húst Ez a sertésfajta hat hónap alatt eléri a 85 kilót, kevés a szalonnája sók a húsa, és a karaja hosszabb az átlagosnál. Füstölt állapotban és sonka- konzervként szállítják' a legnagyobb mennyiséget. Évente 2000 ilyen sertést hizlalnak Babócsán. | Vadon termő nárcisz A tsz 58 holdas gyümölcsöse szilvát és aknát terem. Ebből 23 hold a védett terület. Csodálatosan szép ez a 23 hold, mert a virágzó alma- és szilvafák alatt a vadon termő nárcisz pompázik. Az itteni lakosok érdekes történetet tudnak erről az országban szinte egyedülálló jelenségről. Mint ismeretes, Ba- bócsa annak idején török katonai település, erődítmény volt. Az apáról fiúra szálló hagyomány szerint a rendkívül szép virágokat abban az időben a törökök ültették... D. Z. hogy a tsz-ek segítsék az idős falusiakat a használatra kapott földek megmunkálásában. — Hogyan igyekeztek megértetni a törvény egyes részleteit az érdekeltekkel? Kaptak-e ehhez a munkához segítséget? — Az idei tevékenységünket széles körű politikai munka előzte meg: a megyei párt- bizottság, a megyei tanács vezetőivel közös értekezletet tartottunk, és azon ismertettük a járási pártbizottságok első titkáraival, a járási tanácsok vb-elnökeivel a földjogi törvénnyel kapcsolatos idei tennivalóinkat. A járási székhelyeken a falvak vezetőinek elmondtuk a tudnivalókat,- ott voltunk minden ilyen járási értekezleten és elmentünk több pártalapszer- vezet taggyűlésére is, amikor ezt a témát tárgyalta. Fonyódon a községi tanácsok vb-elnökeinek bentlakásos tanfolyamon mondtuk el a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Mindig és mindenütt a törvényesség szemmel tartását hangsúlyoztuk. Most, a végrehajtás jelenlegi szakaszában, úgy érzem, nincs lemaradásunk ebben a fontos munkában. — Ml a soron következő feladat, mire irányul most leginkább a figyelem? — Az év második felében kezdődik a zártkertek rendezése. Ezzel a munkával a megyei és a járási szervek illetékeseivel együtt készített ütemterv szerint haladunk, eszerint folynak az előkészületek. Ebben személyesen veszünk részt, járjuk a megyét, s ott segítünk a munkában, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az idén a megye tizenegy községében kerül sor a zártkertek rendezésére. Munkatársaink érzik és értik az előttünk álló feladatok nagy jelentőségét, felelősségük tudatában végzik dolgukat olykor munkaidőn túl is. Nehéz elhatárolni ezt a szakmát, hiszen a kirakat- rendezőnek értenie kell a kereskedelemhez, ismernie kell a vásárlók érdeklődését és tudnia kell a módját, hogyan keltse föl a kíváncsiságot az új dolgok iránt Nem mindig könnyű ez. A szép és ízléses kirakat fokozza a vásárlókedvet És ennek elkészítése már majdnem művészet, hiszen a jó kézügyesség mellett nem hiányozhat a konstruktív érzék, a jó tervezőképesség sem. Bulecza Mihály kirakatrendező éppen befejezte az ünnepi dekorációt, a gyermekruházati bolt kirakatában amikor találkoztunk. — A tribün díszítése még visszavan — mondta a kellemesen hűvös irodában, és megigazította karján az elengedhetetlen kelléket: a tűpárnát — Azt társadalmi Az új mechanizmus bevezetésével csaknem egészest eltűnt egy régi szemlélet: a tervszámok hajszolása, a mennyiségi rekordok mindenhatóságának a varázsa. A vállalatok egyre inkább munkaigényes tennék ek gyártására rendezkednek be, emellett a lehetőség szerint igyekeznek leszorítani az anyagigényelvet, az anyagköltségeket. Ez segíti hozzá őket a nagyobb nyereség eléréséhez, Persze ezek mind függvényei a piaci lehetőségeknek is. Ameddig a termelésben a mennyiségi tényezők domináltak, csaknem közömbös volt, hogy az eredményeket milyen létszámmal, \n ilyen gépesítési fokival értek el. Ha egy üzem évről évre produkált termelésfelfutást, működését csaknem egyértelműen jónak ítélték. Pedig milyen munkában csináljuk, remélem nem lesz panasz. — Kik a kirakatréndező kritikusai? — Azt hiszem nem túlzók, ha azt mondom: mindenki. Elsősorban a vevők. Tudja, én szívesen veszek vissza árut a kirakatból. És örülök annak, ha minél hamarább kell az új kirakatot berendezni, mert az is azt jelenti, hogy jó a forgalom... Bulecza Mihály sokáig volt kereskedő, aztán egyre jobban vonzotta a kirakat. Végül is kirakatrendezésnél maradt. Ennek lassan már húsz éve. A vágyairól kérdeztem, de a szakmájáról szívesebben beszél. — Nincsenek már nagy álmaim. Jó egészség legyen, s menjen a munka. Ez a legfontosabb. Mert mindennap új feladattal kerülünk szemnagy különbséget talál, aki elemző igénnyel vizsgálódik, ha azt tapasztalja, hogy az egyik üzem csak kétszeres létszámmal tudja megduplázni a múlt évi eredményét, a másik pedig ugyanezt létszám- bővítés nélkül, esetleg egykét korszerű, gép beállításával. a munka hatékonyságának növelésével éri el. Most, amikor már nemcsak termelni, hanem gazdálkod ni is kell, a termelékenység egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A munka hatékonyságát mérő egy főre jutó termelési érték nem éri el Somogybán az országos átlagot. Megyénk ipari üzemeiben tavaly nem alakultak jól a termelékenységi mutatók. Itt kell megjegyezni, hogy Somogy sajátos munkaerő-helyzetéből adódik a következő: minden üzemünk igyekszik be. Én kétszer nem csinálom ugyanazt a kirakatat. Más feladatat ad a nyár, mást az ősz. Egyformán szép mindegyik. De más a feladat vidéken és más a városban. Hiszen egy ABC-áruház kirakatában sok mindent be keil mutatni úgy, hogy ne legyen túlzsúfolt, egy szakosított üzletben pedig az egyhangúságot kell elkerülni... 1959-ben Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült, az ok-\ levelek mindegyikéről nem is tudott pontosan számot adni. Első lett a megyei tanács kirakatrendezői versenyén. És most ismét megkapta a Kiváló dolgozó címet. — Jólesik az elismerés, de nemcsak engem illet. Jó a kollektíva, ahol dolgozom, és úgy érzem megbecsülnek. Higgye el, a megbecsülés az alapja mindennek. Szavai őszinték, egyszerűek, de akármilyen témába kezdünk, a beszélgetés fonala mindig visszakanyarodik a szakmához. Ö művészetnek tartja. Minek tagadni, ennyi túlzást megengedhet magának az, aki ilyen jól végzi a munkáját. — Legjobban a ruházati cikkek bemutatását szeretem. Ebben a szakmában voltam eladó. Nem nézem az időt, ha kell a tervezésre is hagyok, de sok ötletem támad munka közben is. tgy volt az ünnepi kirakatoknál is. Ügy érzem, méltóképpen fogadtuk május elsejét. Tröszt Tibor lalkoztatni. Ez bizony nem járul hozzá a termelékenység javításához az új dolgozók betaníttatása, a selejtszázalék és a bérköltség növekedése miatt. A gépesítés, a miunka jobb szervezése viszont hozzájárul. Első pillanatra ellentmondás látszik például a Somogy megyei Sütőipari Vállalat termelékenysége körül is. Az idén az elemzett időszak alatt a tavalyihoz képest 29 százalékkal nőtt a termelés, 4.9 százalékkal lett magasabb a munkáslétszám, és mégis 24 százalékkal javult az egy főre eső termelési érték. Itt nem igazítják el az embert a szamok. Az ok: megváltozott az áruösszetétel, és ugyan- altkor a termékek ára is. Egy ideje csaknem minden asztalra fehér kenyér kerül, s mivel ez drágább a félbarnánál, nagyban megnöveli az egy főre jutó termelési értéltet a sütőipari dolgozóknál. De hogyan lehet várni javuló termelékenységet például a Híradástechnikád Vállalatnál, ahol hatszáz munkás fölvétele mellett 49 százalékos terme! éstöbbletet terveznek. Itt *a termelékenységet jelző mérce aszerint változik, hogy miiven értékű a gyárba került félkész termék, és milyen értékű munkát végeznek rajta azriizemben. Kaposváron a negyedik ötéves terv idejére tervezik az intenzív termelés bevezetését Amikor már nem a munkaerő feltétlen lekötése, foglalkoztatása, hanem a munka hatékonyságát javító gépek beállítása lesz napirenden, a vállalatok intenzív vagy intenzívebb termelésre rendezkedhetnek be. Vidéki üzemeinkben a negyedik ötéves terv utolsó éveiben készítik elő az extenzív termelésről való átállást. Iparvállalataink termelékenységi mutatói akkor alakulhatnak jól. ha sikerül a njunkát hatékonyabbá t_nni, ha bizonyos munkafázisokban speciális, az emberi kéznél ügyesebb és gyorsabb gépek helyettesítik a kevésbé termelékeny energiákat. Figyelemre méltó eredményességgel dolgozott tavaly a Somogy megyei Bútoripari Vállalat. A termelékenységet növelő módszerek útmutatóul kellene szolgáljanak olyan üzemeknél, amelyeknél csökkenő tendenciát mutat — még ha a piaci követelményekhez való igazodás miatt is — az egy fóré jutó termelési érték. A volt faipari vállalat 111,9 százalékos termelékenysége mögött új csapológépek beállítása, normarendezés áll, A vállalat termelékenységének javulását azonos termék- összetétel mellett, kisebb nrun- káslétszámmal érték el. Termelésük 109,6 százalékra alakult További elemző munkára, a termelés intenzívebbé tételére van szükség ahhoz, hogy a két fogalom, a termelés és a termelékenység az új gazdasági körülmények között' a legjobban értelmezett kapcsolatban álljon egymással. Nagy József Műemlékvédelem Napirendre került az építési engedélyek egyszerűsítése. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tervei szerint egy-két hónapon belül kiadják ezt a rendeletet, amely nem csak az engedélyek beszerzését könnyíti meg, hanem kiterjeszti az engedély nélkül elvégezhető építési munkák körét. Többek között nem kell majd engedélyt kérni ahhoz, hogy ajtó- vagy ablaknyílást vágjanak a lakóház falán, vagy válaszfalat építsenek. Ez a változás azonban veszélyeztetné a műemléképületeket. Ennek megelőzésére az építésügyi és városfejlesztési miniszter máris intézkedett, s módosította a két évvel ezelőtt megjelent műemlékvédelmi rendeletet. Eszerint a műemlék vagy műemlék jellegű épület külső-belső felújításához, bővítéséhez, vagy a műemlék művészi értékét bármilyen módon érintő egyéb munkálatok elvégzéséhez most már akkor is feltétlenül meg kell szerezni a műemlékvédelmi hatoság hozzájárulását, hogyha egyébként építési engedélyre nem lenne szükség. A Magyar Közlöny május £-i szamában megjelent rend'»“' » kihirdetéssel hatályba lép'1 A babócsai líj Világban jártunk... Hemesz Ferenc ' . ■'* Épül a háromemeletes, 40 szobás, 80 személyes közös vállalati üdülő Fonyódon a kecskeméti, a szekszárdi és a kaposvári ÉM építőipari vállalat részére. Az üdülőt az idei szezonra készítik el. A kirakatrendező ím n ':y$ 9 P 1 i* , s * 3 SOMOGYI NÉPLAP Ssomfajé, isa maja, ja, J
