Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
Beszéljünk a mércéről .iMüGI! NÉPLAP Sedd, 1969. május 6. lő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli.-« A szakmai felkészültség, a műszaki-gazdasági képzettség értelmezése körül van talán most már a legkevesebb félreértés, hiszen negyedszázaddal a felszabadulás után joggal kérjük számon a vállalatok vezetőitől a szakmai tudást, sőt a diplomát is. Ám önmagában két-három diplomától sem lesz okvetlenül valaki alkalmas, rátermett vezető. A magas fokú szaktudás csak akkor érvényesülhet teljes értékűen egy-egy vezető munkakörben, ha párosul az irányító, szervezőkészséggel, a vezetőképességgel. Ma már önálló tudomány, sőt annak tucatnyi specializált ágazata foglalkozik a vezetői ismeretekkel. Hazánkban is előtérbe kerültek a vezetéselméleti kérdések, s megkezdődött a vezetői ismeretek tudományos igényű publikálása, szervezett oktatása. A vezetés képlete azért így sem olyan egyszerű. Ha a műszaki-gazdasági végzettség, plusz a vezetési ismeretek elsajátítása révén bárki alkalmassá válhatna a vezetésre, akkor tulajdonképpen annyi jó vezetőnk lehetne, ameny- nyit akarunk. Ez sajnos, azért nem lehetséges, mert a vezetőnek az irányító és a szervezőkészségre mint személyes tulajdonságra is szüksége van. Ehhez bizonyos adottság, egészséges ítélőképesség kell: az átlagosnál nagyobb fokú érdeklődés a közügyek iránt, képesség a távlatok felismeréséhez, intuíció, közvetlenség, bánni tudás az emberekkel, határozottság, állásfoglaló készség; a szükséges kompromisszumok iránti érzék, a változó körülmények és követelmények által igényelt alkalmazkodó készség stb. E tulajdonságok magas színvonalú kifejlesztéséhez kevés az elméleti felkészültség. A GYAKORLAT TESZI A MESTERT — tartja a közmondás. Ez fokozottan érvé- nyes a vezetőre, aki nem élettelen anyagot formál, hanem embereket, közösségeket irányít, új és szinte soha nem ismétlődő helyzetekben határoz. A vezető mesteri képességei pedig csak akkor fejlődhetnek ki, ha hagyják: ha olyan helyzetet teremtenek, amelyben lehet, sőt kötelező vezetni. A megnövekedett vállalati önállóság ilyen határozott vezetői követelményeket támaszt Fontos, hogy a válmunkahelyi vagy funkcionális vezetők hatáskörét A gyakorlat a. legjobb káderes, s ha megfél elő feltételeket teremtenek, minden vezető saját magáról állítja ki az alkalmassági vagy az alkalmatlan- sági bizonyítványt. Műiden vezető egyébként azzal külön i* vizsgázik, hogy milyen munkatársakat választ és beosztottjai milyen színvonalon dolgoznak. A megnövekedett szakmai, vezetői követelmények nem szorították háttérbe a politikai felkészültség, a rendszerünkhöz, a szocializmus ügyéhez való odaadó hűség igényét. Sőt, a nagyobb önállóságból és felelősségből fokozottan következik ez a politikai igényesség. Mert egyrészt megnőtt a vezető társadalmi és gazdasági felelőssége az általa irányított kollektívával szemben. Ilyen felelőssége pedig csak a szocialista vezetőnek van. Amíg a tőkés vezetés manipulációival a dolgozók megtévesztésére, a kizsákmányolás leplezésére törekszik, addig nálunk a dolgozók tulajdonosi helyzetéből objektíve következik a termelési . aktivitás, a kezdeményezőkészség, a beleszólási jog, az üzemi demokrácia szükségessége. A gazdasági-műszaki vezetők többsége még nem tanult meg magas színvonalon politizálni, tudományos alapossággal és szocialista módon vezetni. Most kezd utat törni például a munkaszociológia és munkapszichológia, amely objektív módszerekkel igyekszik felmérni, elemezni a vállalati közvéleményt, a vezetéssel szembeni elvárásokat, a dolgozók aktivizálásának lehetőségeit. SZOCIALISTA FELELÖS- SEGÉRZETET, odaadást, politikusi kvalitásokat kívánnak másrészt a vezetőtől azok a döntések is, amelyek a lakosság, a népgazdaság érdekeit közvetlenül érintik. A közgazdasági szabályozó eszközök, a vállalati nyereségérdekeltség nem minden esetben teremtik meg automatikusan — főként rövid távon — az egyéni a csoport- és a népgazdasági érdekek összhangját. Esetenként a helyi döntéseknél is országos szintű mérlegelés, áttekintőkészség, szocialista felelősségérzet szükséges. A vállalatok vezetői most is a szocialista államot képviselő irányító szervektől kapják megbízatásukat, s ezért a bizalomért cserébe természetes követelmény a szocialista rendszerünkhöz való hűség, amely nemcsak szavakban, hanem elsősorban tettekben tükröződik. ldubm ozga lom a kaposrári járásban A kaposvári járásban 1960- ban alakultak meg az első klubok, 1961. decemberében négyet tartottak számon. Ezeknek a berendezése azonban roppant szegényes volt, csak helyet adott a fiatalokijak. A klubmozgalom 1964-ben a járási KISZ-bizottság és a járási művelődési osztály együttes erőfeszítése nyomán indult fejlődésnek. 1966-ban negyvenhat, 1968-ban pedig már hatvanhét elfogadhatóan berendezett klub működött a kaposvári járásban. A hatvanhét klubból huszonhét tanácsi, huszonhét párt-, tizenegy KISZ-, kettő pedig honvédségi klub. 1968-ban tizenegy klub indult a kiváló ifjúsági klub címért meghirdetett versenyben. A megtisztelő elnevezést a göllei József Áttila ifjúsági klub nyerte el. Osztopánban, Ecsenyben, Nagybajomban, | Kadarkádon, Hedrehelyen, Somogyjádon, Szentgáloskéren és Somogyaszalón eredményesen, színvonalasan vezeti1' fiatalok a klubokat. Ecsenyben és Osztopánban társadalmi munkát vállaltak a KISZ- esek, így vásárolták meg.klubszobájukba a bútorokat. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a somogyaszalóiak is: a klubot a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár KISZ-szervezete patronálja, megalakításában is jelentős szerepe volt a könyvtár ifjúkommunistáinak. A szentgáloskéri KISZ-fia- talok szintén lelkesen és jól tevékenykedtek klubjukban. A termelőszövetkezet azonban elvette tőlük a helyiséget, s egy olyat adott cserébe, amelyben nem tudják megvalósítani terveiket. Hadd soroljunk fői ezután néhány olyan közsé» get is, ahol a fiatalok passzi * vak, maguk sem szorgalmazzák a klubok létrehozását. Ka- posfüreden, Somogyszilban, Mernyén és Igáiban is a fiatalokon múlik, hogy nem alakították ki azt a közönséget, ahol szórakozhatnak, s megbeszélhetik mindannak* >->rob- lémá''~ 1 AZ ŰJ MECHANIZMUS KÖRÜLMÉNYEI KÖZÖTT a kibővült vállalati hatáskör és a nagyobb önállóság nyomán természetszerűleg sokasodik a vezetés munkája, gondja, felelőssége. Bizonyos fokig a vezetés jellege, szerepe is módosult. A hatékony vállalati nyereségérdekeltség következtében a műszaki-termelési kérdések helyett az értékesítési, a komplex gazdálkodási feladatok kerültek előtérbe. Növekedtek a vezetéssel szemben támasztott követelmények, szigorúbb lett a mérce, de a káderek kiválasztásának, megítélésének alapelve nem változott Ma is a népi demokráciához hű, politikailag és szakmailag képzett, szervezőképes és irányítani tudó emberekre van szükség a vezetésben. Az egység katonáinak ígéretét tolmácsolja Polacsek Lajos őrnágy. Kürtszó harsan. A laktanya udvarán álló katonák a parancsszóra mozdulatlanná dermednek, majd harsány kiáltással válaszo’nak Sárközi Sándor vezérőrnagy üdvözlő szavaira, aki a honvédelmi miniszter nevében köszönti őket Felhangzik a Himnu z, aztán parancsot olvasnak fel, amelyben a honvédelmi miniszter engedélyezi, hogy Bárócz János őrnagy katonái csapatzászlót vegyenek át a Híradástechnikai Vállalattól. — Egy éve, hogy vállalatunk dolgozói és az egység katonái között kialakult ez a mind barátibbá váló kapcsolat... Dolgozóink azért adományozzák ezt a zászlót, hogy ezzel is szorosabbá, még tartalmasabbá váljon kapcsola- tlink . . ApÍ7.7Pt<>lr o •7qc,t1A+ den harcost, tisztest, tiszthelyettest, tisztet és tábornokot a haza szolgálatának szent kötelességére emlékeztet...« Feszült figyelemmel hallgatják a katonák és az ünnepség más i észvevői a fogadalomnak is beillő szavakat A katonák jól ismerik a Híradástechnikai Vállalatot, gyakran megfordulnak az egyre fejlődő, gyarapodó üzemben és látják annak m!nd nagyobb eredményeit. Egy ilyen üzemtől csapat- zászlót átvenni azzal jár, hogy az üzemhez hasonlóan az egységben is folytatni, kiszélesíteni az eredményeket növelő szocialista versenyt Polacsek őrnagy arról adhat számot, hogy az egység katonái becsü’ettel teljesítik az esküben vállalt kötelesséélmezett díszmenet. Bárócz János őrnagy katonái tettek ígéretet arra, hogy a csapat- zászlót becsületben és tiszteletben tartják, s azt szabadságharcos elődeik példáin lelkesülve győzelemre viszik... Szalai László A kádermunka alapelve a reform nyomán jottányit sem módosult Azért kell ezt külön is aláhúzni, mert sokan félreértik, hogy az új gazdasági mechanizmusban időnként más hangsúlyt sőt esetleg más megfogalmazást is nyernek egyes kérdések. A párt IX. kongresszusának megállapítása, noha 1966 novemberében hangzott el, mégis időszerű, napjaink egyik aktuális kérdésére ad frappáns, félreérthetetlen választ: »A társadalomnak nem apolitikus szakemberekre és nem szakmailag hozzá nem értő *►politikusokra«, hanem megfeleTavaszi A ságvári Egyetértés Tsz irodájában fíetyei József elnököt kerestük. Az ablakokon éles szögben besüt a nap, az idő szinte a későig elnyúlt télből váltott át a korai nyárba. Hetyei József bizakodó. Befejeződött a kukoricavetés annyira, mint a másik. Azért így is jó termésre számítunk. Néhány nap múlva kezdjük a kiültetést A földben van nedvesség, s ezért jobb a helyzetünk, mint tavaly, amikor nagyon száraz volt a talaj. Tőlük kétszáz méterre éneklő asszonyok vetik a babot a már földbe került kukorica sorai közé. A Híradástechnikai Vállalat küldöttei szalagot kötnek a zászlóra. é« a hadsereg összetartozását — kérte Nagy Lajos, a Híradástechnikai Vállalat igazgatója. Ezután átadta a zászlót az egység képviselőinek, szalagot kötve arra. Polacsek Lajos őrnagy az egység katonáinak nevében szólt az ünnepségen részt vevőkhöz, elsősorban a zászlót adományozó vállalat képviselőihez: — A csapatzászló a katonai becsület, a dicsőség és a hősiesség jelképe, amely minölvedi Szabó Péter, a néphadsereg kiváló katonája. gyelem, eredményesen sajátítják el a kiképzési feladatokat, hajtják végre a kül- lönböző gyakorlatokat Ennek, s a mind tartalmasabb szocialista versenynek az eredménye, hogy az egység katonáinak húsz százaléka kapta meg A magyar néphadsereg kiváló katonája címet, s köztük tizenketten másodszor, egy katona pedig harmadszor. Kiváló raj címet négy raj ért el — egy raj már másodszor, s van az egységnél élenjáró katona, élenjáró szakasz és élenjáró század is. Joggal ígérhették tehát meg, hogy becsülettel védik és szolgálják majd a Híradás- technikai Vállalat által adományozott csapatzászlót. Olvedi Szabó Péter szakaszvezető tagja a kiváló címet két alkalommal elnyert rajnak, ő maga is a néphadsereg kiváló katonája. Arról beszélt az ünnepség után, hogy társaival gyakran tanácskoznak arról, hogy mit kell tenni, mire kötelezi őket a csapatzászló. ,Ez jutott kifejezésre az ünnepséget záró díszmenetben, amikor az új csapat- zászlót az egység katonái büszkén kísérték el az ünneplő közönség előtt. Fogadalomtétel is volt ez a fegyel— A háztájival együtt hatszáz holdon vetettünk kukoricát. Ez a szám magában foglalja az ötvenhét hold silókukoricát is. Előtte tárcsáztunk, kultiváloroztunk. Megtörtént a műtrágyaszórás és a vegyszerezés is. A vetést május elsejére befejeztük Szerződésünk van a mar- tonvásári kísérleti intézettel ötven holdra. Két speciális, tovább..zaporításra termesztendő vetőanyaggal kísérleteznek nálunk. A termést további nemesítésre átveszik, helyette szokványkukaricát adnak. Ez annyiban előnyös nekünk, hogy a termésnek körülbelül tízszeresét kapjuk vissza. Vetettünk jugoszláv hibrid kukoricát is. Hat mázsa vegyes műtrágyát szórtunk erre a földre holdanként. Késésünk van a tavaszi aprómagvak elvetésében. Az időjárás olyan szeszélyes és kiszámíthatatlan volt, hogy nem mertünk előbb nekivágni. A borsónk és a lucerruVik már kikelt. Ültetnek a kertésiek Balatonszárszón jókedvű asszonyokkal találkozunk a József Attila Tsz kertészetében. Éppen a dinnyepalántákat locsolják. Még ott áll a melegágyak között a nagy vízforraló üst is bizonyítva, hogy a közelmúltig melegített vízzel öntözték a parányi palántákat. Néhányan felszedik a melegágyak keretét, kezdik áttelepíteni a földkockákat. Ezekből már ágaskodnak a palánták. — Az áttelepítésre azért van szükség, hogy edződjenek, erősödjenek — magyarázza Kovács István kertész. — Eddig a hideg szél miatt nem tudtak fejlődni, de még nem késtünk el. Melegágyainkban körülbelül százhúszezer palánta van. A trágya minősége is befolyásolja munkánkat. Az érett, szalmás trágya nem melegít — A kukoricát folyamatosan vetettük, hogy ne egyszerre érjen majd be. Ma befejezzük. Az első napokban vetett kukorica már szépen kikelt. Szerencse, hogy az idő megjavult. Hagymánk már gyönyörű, megkezdjük az eladását. De félünk a szárazságtól. Öntözőberendezésünk még nincs, s enélkül nagyon nehéz megfelelő nedvességhez juttatni a növényeket. A burgonyánk és a borsónk kikelt. Zöldségünket megkapáltuk. Virágerdő a gyümölcsösben Balatonújhelyen az állami gazdaság igzgatója, Ferenczi Vendel kérdésemre ezt feleli: — A kukoricavetést ötszázhetven holdon már befejeztük. Korábhi munkánk a növény- ápolás, műtrágyaszórás volt. A kertészetben megkezdték a paradicsompalánták kiültetését Dátum szerint nekünk is elmaradásunk van a rossz időjárás miatt. Az ültetés után öntözünk is. Előóntözésre nem volt szükség. A gyümölcsösben most van a virágzás ideje. A kajszi már túl van rajta, az őszi gyülmöcsfák most borulnak virágba. Még a tavasz elején a sorközöket felszántottuk, tárcsáztunk, a gallyat elszállítottuk. Műtrágyáztunk is. Tizennyolc fajta barackunk van. Az egyik június végén érik. Július elején mór piacképes. Ebben az évben négy bódéban szeretnénk gyümölcsöt árusítani a Balatonon üdülőknek. Szerződéseink vannak erre. Ha biztosítani tudjuk a moJymentességet és a megfelelő minőséget, akkor többek között a Szovjetunióba is szállítunk majd. Ügy gondoljuk, hogy termésünk ötvenhatvan százalékát tudjuk exportálni. Három helyen jártunk. Mind a három helyen bizakodva néznek az idei termés elé. Leskó László
