Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

EMBER HOLDKOZELBEN Elhárították a váratlan hibákat — Ismét együtt az Apollo—10 űrhajósai Thomas Stafford és Eugene Cérnán, a Snoopy holdkomp Utasai 1969. május 32-én este, közép-európai idő szerint 22.31 órakor 15 kilométerre közelítették meg a Hold fel­színét. Ez az első eset, hogy űrhajó emberrel a fedélzetén ilyen közel merészkedett más égitesthez. A holdkomp a Nyugalom- tengere térségében közelítette meg tizenöt kilométerre a Hóid felszínét, vagyis ott, ahoi a tervek szerint az Apollo—11 legénysége júliusban leeresz­kedik a Hold felszínére. Miután a Snoopy — fedélze­tén Thomas Stafforddal és Eugene Cemanna! — 15 kilo­méterre közelii tette meg a Hóid felszínét, az asztronauták 22.47 órakor isimét működésbe hozták a holdkomp leszálló ra­kétáját. A rakéta mindössze hat másodpercig működött. A második begyújtásnak az volt a célja, hogy a komp — mi­közben másodszor is megkerü­li a Holdat — 362 kilométerre távolodjék el az égitesttől, a 15 kilométeres legkisebb tá­volság azonban változatlan marad. Amint a Snoopy 15 kilomé­terre haladt el a Hold felszíne fölött, az Apollo—10 főfcabin- ,ia 111 kilométeres távolságban keringett az égitest felett A két kabin kijzött a távolság 650 kilométerre növekedett. A két űrhajós elragadtatott szavakkal. számolt be az elé­jük tárult látványról. A »Nyu­galom-Ingeréről« — amely fölött tizenöt kilométeres ma­gasságban száguldottak, így nyilatkoztak: »Nagyszerű, fan­tasztikus vidék! Barna és szür­ke színárnyalatokat látunk, fekete és szürke sziklákat.« Stafford megjegyezte, hogy annyi sziklát lábnak, amivel bőven fel lehetne tölteni akár a Galveston-öblöt is. . Az űrutazás első négy napja gyakorlatilag hibátlanul, az eredeti űrprogramnak megfe­lelően ment végbe. Amikor azonban a fő feladatra készült a három űrhajós, egyszerre néhány perc leforgása alatt négy hiba is jelentkezett és nemcsak a földi irányítóköz- pont munkatársai. hanem Stafford és társai is érezhet­ték pár pillanatra a tragédia szelét. Magyar idő . szerint rövid­cm ” V; Az Apollo—10 űrkabinját és holdkonpját elválasztó és ösz- szekötő berendezés vázlata. Mint ismeretes, ezzel a műve­lettel járó drámai nyolc perc az űrutazás legveszélyesebb epizódja volt. (Teleíotó: AP—MTI—KS) del éjfél előtt, amikor az űr­hajósok a holdkompot meg­próbálták leválasztani az anyaűrhajóról, egyszerre ki­derült, hogy a mintegy 80 centiméter átmérőjű összekötő alagutat nem tudják kifogás­talanul mentesíteni az oxigén­től. Minthogy a »kiszellőzte- tés« nem történt meg az elő­írásnak megfelelően, a két űr­hajórész nem csatlakozott elég szorosan egymáshoz. Ebből a későbbiekben további problé­mák adódtak. Amikor ugyan­is a hajtóműveket begyújtot­ták, a két űrabjektum 3,5 fok­ra megdőlt és ha a dőlés foko­zódott volna, esetleg lehetet­lenné vált volna a két urha- j órész külön választása. Ennek ellenére az űrhajósok végre­hajtatták a holdkomp leválasz­tását az anyaűrhajóról és Stafford Cemannal együtt a holdkompon megkezdte külön repülését a Hold körül. Egy enyhe káromkodás fi­gyelmeztette a földi irányító- központot arra, hogy újabb hi­ba jelentkezett. Cérnán a hold­komp tájoló radarbarendezését akarta működésbe hozni, hogy a különvált egység felvegye a kapcsolatot az anyaűrhajóvail, kiderült azonban, hogy a ra­darberendezés bekapcsolóját az Apollo—10 űrhajón maradt Young nem észlelte. Néhány King gyilkosa a helyszínen percnyi izgalom után Young örömmel jelentette társainak, hogy a holdkomp radarja mű­ködik. »John. a legszívesebben megcsókolnálak« — kiáltotta örömében Yuongnak a hold­kompról Cérnán. A negyedik és egyben a leg­súlyosabb probléma akkor kö­vetkezett be. amikor. Stafford és Cérnán mára visszatérésre készülődött, s emiatt nyolc- drámai percet éltek át a hold­komp utasai, a houstoni irá­nyítóközpont munkatársai és velük együtt a tv-nézök milliód az Apollo—10 holdkomjának, becenevén a Snoopynak (Kot- nyelesnék) útja során: a leg­kritikusabb pillanatban, má­sodpercekkel a »felszálló« ra­kéta beindítása előtt a hold­komp váratlanul tengelye kö­rüli forgásba kezdett. A hold- komp ekkor alig húsz kilomé­terre volt a Hold felszínétől. Az űrpilóták lélekjelenléte azonban úrrá lett a bajon: Stafford kézi irányítással meg­állította a forgást és sikerült a megfelelő helyzetben stabi­lizálni a holdkompot, amely magyar idő szerint hajnali ne­gyed öt után találkozott az űr­kabinnak A könnyen végzetessé vál­ható helyzet magyarázata egy rossz helyzetben hagyott auto- mataikapcsoló volt, amely a holdkompot automatikusan forgatni kezdte, hagy a távo­labb és magasabban keringő űrkabinra irányozza radarját. A kapcsoló eUanorzese nem szereped a begyaaoroii rei- adatoK kozott. A forgás azdi uísozhatoüt volna súlyos ve­szélyt, mert kedvezőtlen hely­zet esetén a »felszálló« raiséta nem juttatta voina a talámo- zópontra a holdkompot. A holdkomp útja egyébként eddig a pontig csaanem hiba­mentes volt: elliptikus pályá­ján két ízben is alig 15 kilo­méteres magasságban szágul­dott el a júliusi űrutazásra ki­jelölt leszállóhely felett,. Bár a két űrhajós fényképezőgépe, illetve filmfelvevője éppen a kritikus pillamaitbap, a pálya legalacsonyabb pontján mond­ta fel a szolgálatot, addig szá­mos felvételt készítettek a ki­jelölt leszállóhelyről. Az idegtépő nyolc perc után a felszálló rakéta már rend­ben működött és a holdkomp fokozatosan közel jutott az űr­kabinhoz, ahol korábban már Y'ouing felkészült két társa mentésének megkísérlésére. Ki­sebb korrekciók után sikerrel hajtották végre az űrkabin és a holdkomp összekapcsolását. Stafford és Cérnán »nagytaka­rítást« végzett a holdkompom, amelyet magyar idő szerint hat óra után ismét leválasztot­tak az űrkabinról, majd távve­zérléssel Nap körüli pályára irányították. A három űrhajós nyolcórás elválás után isimét együtt volt az űrkabinban. Magyar idő szerint 7 óra táj­ban az űrhajósak 9 órás nyu­govóra tértek. Az Apollo—10 űrkabinja még folytatja keringését a Hald körül. Az űrkabint szom­baton indítják vissza a Föld felé és az -Apollo—10 utasai hétfőn szállnak le a Csendes- óceánra. « ♦ * Az Apollo—10 amerikai űr­hajó pénteken magyar idő szerint délben 112 órával fel­bocsátása után óránként 3660 mérföld (kb. 5500 kilométer) sebességgel keringett a Hold körül, olyan pályán, amely­nek a legalacsonyabb pontja körülbelül száz kilométerre, legmagasabb pontja pedig kö­rülbelül 120 kilométerre van a felszíntől. Az Apollo—10 főhajtóművét szombaton, magyar idő szerint délelőtt 11 óra után kapcsol­ják be, amikor az űrhajó a Hold túlsó oldalán lesz. A ra- kótahajtómű állítja rá az űr­kabint a Föld felé vezető pá­lyára. Az út során az űrhajó­sok szombaton két tv-közve- títést szándékoznak adnf. (MTI) Becsületes elemzéssel A Rudé Právo kommentár­ban foglalkozik a 130 újság­írónak a lap május 17-i szá­mában megjelent felhívásával. Megállapítja, a felhívás hoz­zájárult ahhoz, hogy az új­ságírók önkritikusan tudják elemezni január utáni tevé­kenységüket Olyan hírek ér­keztek — írja Stanislav ^borsky, a kommentár szer­zője —, hogy egyes újságíró­kat, akik a felhívást aláírták, sértegetések és fenyegetések érik a kollégák és mások ré­széről is. A régi gyakorlat is­métlődik tehát meg — írja a kommentár szerzője: »Ab­ban a pillanatban, ahogy va­laki az igazat meg akarja mondani a sajtóban a január után megnyilvánult negatívu­mokról és azok okairól, azon­nal pszichikai és erkölcsi nyomás célpontjává válik«. Az aláírók az olvasók előtt nyíltan kijelentették, hogy egyetértenek a párt politiká­jával. Nem gyakorolnak vi­szont kollégáikra nyomást, hogy a felhívást írják alá, hi­szen ez csak önkéntes elhatá­rozás alapján lehetséges. A nyilatkozatot aláíró új­ságírók azt akarták kifejezni, hogy elhatárolják magukat a képmutatástól és követelik a sajtó január utáni tevékeny­ségének becsületes elemzését. Az aláírás tényével senki nem válthatja meg korábban — január előtt vagy után — elkövetett hibáit. (MTI) Szovjet tárgyalási javaslat A határmenti folyami hajó­zással foglalkozó szovjet—kí­nai vegyes bizottság szovjet részlegének elnöke javasolta, hogy június 18-án Habarovszk városban kezdjék meg a ve­gyes bizottság tanácskozásait. A szovjet—kínai vegyes bi­zottság kínai részlegének elnö­kéhez intézett szovjet távirat hangoztatja, hogy remélik: a kínai fél jóindulatot tanú­sít majd annak érdekében, hogy a küszöbönálló tanács­kozáson megvitassák az Amur völgyében levő folyók határ- szakaszainak együttes haszná­latával kapcsolatos kérdése­ket, ami megfelelne mindkét ország hajózása érdekeinek. (MTI) Kinevezték Csehszlovákia Ludvik Svoboda köztársasá­gi elnök dr. Jan Fejest ne­vezte ki a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság új főügyé­szévé. Az új főügyész pénte­ken letette az esküt a köztár­sasági elnök kezébe. Jan Fejes 1909-ben született és sok évtizede dolgozik a jogi területekéin. A háború után je­r • r rí új lougyeszet lentős funkciót töltött, be: az ötvenes években azonban diszkriminációs intézkedések­nek volt kitéve, mivel megal­kuvás nélküli álláspontot fog­lalt el a szocialista törvényes­ség érvényesítésében. A leg­utóbbi időben a pozsonyi ke­rületi ügyészségen dolgozott. (MTI) Az őrmester elrepült Az AP amerikai hírügy­nökség pénteken délben kö­zölte, hogy az amerikai légi­erő egy őrmestere, aki földi szolgálatra osztottak be az egyik angliai támaszponton, hajnali öt órakor ellopott egy C—130 Herkules típusú csapatszállító óriásrepülőgé­pet és teljesen egyedül elre­pült — de nem tudják, ho­vá. Az amerikai légierő Ang­liában állomásozó egységei­nek ruislipi főhadiszállása közölte, hogy a 23 éves, nős Paul Meyer, aki három gyer­mek apja, a közelmúltban érkezett a Mildenhall tá­maszpontra, ahol az ameri­kai légierő fogadja és cso­portosítja a világ különböző pontjaira induló csapátszál­lító gépeket. Az amerikai és az angol légierő gépei azon­nal felszálltak, amikor a mildenhalli támaszponton döbbenten felfedezték, hogy az egyik Szállítógép hiány­zik, azonban nem akadtak a gép nyomára. A légierő szóvivője sze­rint a Hercules valószínűleg kikerült a radar-ellenőrzés alól, ami könnyen lehetséges az Atlanti-óceán felett. A gép 9 órai repülésre elegén- dő üzemanyagot vitt magá­val. (MTI) A Tennessee állambeli Nashville börtönéből 11 rendőautó- bó\ álló karaván kísérte Memphisbe, tette elkövetésének színhelyére James Earl Ray-t, Martin Luther King gyilko­sát. Ray tárgyalásának újabb szakasza kezdődik ebben a városban. (Telefotó: AP—MTI—KS) TANZÁNIA Méz és dohány Tabora városában Május 25-én tartják vi­lágszerte Afrika napját. Ezt a dátumot az Addisz Abe- bában tartott afrikai csúcs- értekezlet fogadta el. Aláb­bi cikkünket az évforduló alkalmából közöljük. »Gazdag, akár egy van- gamvezi, erős, akárcsak egy vangamvezi« — e szavakat gyakran hallhatjuk az itteni régi lakosoktól, akik még em­lékeznek e törzs régi dicső­ségére. A törzs — számará­nyát tekintve — jelenleg má­sodik Tanzániában és még őrzi a »vangamvezi király­ság« letűnt dicsőségének em­lékért. Tabora városa a szék­helye a törzsnek; innen su- gárszerűen futnak az utak a szomszéd afrikai államok fe­lé. . Táborán át haladt vala­mikor a hírhedt út, amelyen hosszú sorokban hajtották a rabszolgakereskedők az ele­ven árut az újvilágból ér­kezett vásárlókhoz Bagamo- jóba. Ma már csupán a meg­rozsdásodott vascölöpökre épült omladozó kikötő emlé­keztet a rabszolga-kereskede­lemre, magának a városnak neve azonban erről beszél; helyi nyelven ezt jelenti: »Is­ten veled, szivem-«, flielőtt az arab kereskedők birtokba vették volna a táborai út­vonalat, itt már régen felvi­rágzott a szarvasmarha-, bőr­és sókereskedelem. Az arabok ideérkezése felverte az ele­fántcsontagyar árát, s ez arra vezetett, hogy az óriási álla­tot csaknem teljesen kipusz­tították Afrikában. Annak idején a német hó­dítók arra készültek, hogy Táborát a saját gyarmati fő­városukká teszik. Ezerszám hajtották ide a helyi lakos­ságot, hogy utat építtessenek vele; az utak Burundi, Ruan­da és Kongó felé vezettek. Tabora városában a rab­szolgaság, a gyötrelem és ke­serűség már a múlté! 1958- ban az angol gyarmati kor­mányzó hűségfelhívására a törzs vezérei »nem«-mel vála­szoltak. Itt írták és alkották meg a mai Tanzánia himnu­szát is, amelynek első sora szerint a »TANÚ építi az országot«. (TANÚ a Tanga­nyika! Afrikai Nemzeti Unió rövidítése.) A függetlenség évei jelen­tős változásokat hoztak. Min­denekelőtt a dohánytermesz­tés fejlődött. A dohányeladás­ból származó jövedelem nagy­ban segíti az ország gazda­sági fejlődését. A dohányon kívül búzát termesztenek, fa- kitermeléssel és állattenyész­téssel foglalkoznak. A fákon hosszúkás alakú méhkasokat látunk, amelyek­ben — korábban — haszon­talan, sőt ellenséges afrikai méhek éltek. Ezek a méhek ma már az ember javára dol­goznak. A köröskörül messze nyúló szavanna a füvek és virágok csodálatos aromájá­val elősegíti a méhészet fej­lődését. A helyi szövetkeze­tek termékei már eljutottak az európai piacokra, ahol so­kan megszerették a sűrű, sö­tét színű táborai mézet. Tabora a dohány és a méz révén vált híressé. Dodoma, ez a kis település az ország közepén, szarvasmarha-piacá­ról lett híres. De jó termést takarítanak be földimogyoró­ból, olajos növényekből, sző­lőből Is. A legutóbbi évek­ben a szőlőtermesztés a kör­zet mezőgazdaságában olyan szintet ért ei, hogy az ország lakosainak szinte nemzeti büszkes igévé vált. A gyar­mati Tanganyikában ugyanis az angol mezőgazdasági ta­nácsadók a szőlőtermesztést haszontalan ötletnek tekin­tették. Az idő azonban a he­lyi parasztokat igazolta: az­óta hatalmas szőlők létesül­tek. Tavaly a mezőgazdaság­nak ez a fiatal ága 250 ezer shillingnél többet hozott a köztársaságnak. Miként az egész országban, Tanzániának ebben a körze­tében is kibontakozott az »ud- zsamaa mozgalom«, a szét­szórtan fekvő parasztföldek közös gazdaságban való egye­sítése; ezeket a közös gaz­daságokat itt úgy tekintik, mint a további társadalmi átalakulások biztosítékát Természetes, hogy a paraszt­ság vágyai nem korlátozód­nak csupán erre. Az írástu­datlanság megszüntetéséért indított tömeges kampány egyike a legfontosabb jelen­ségeknek Dodoma körzetében. Új iskolák, orvosi rendelők, falusi művelődési köznontok keletkeztek e körzet legkü­lönbözőbb falvaiban. Mindez meggyőzően és szemléletesen bizonyítja, mennyit tehet az afrikai, aki levetette a gyar­mati igát. E. R. SOMOGfl NÉPLAP Szombat, 1969. május 24.

Next

/
Thumbnails
Contents