Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

A balatonbogláriak kérdése: Megfeledkeztek ígéretükről, vagy nem gondolták komolyan? Amikor átrendezték Balatonboglár központját, a köz­ség vezetői és lakói egyaránt megdöbbenéssel látták, hogy a strandra, a Balaton-partra vezető egyik legforgalma­sabb vasúti átjárót is lebontják, ezzel megszűnik a síne­ken át történő gyalogos és gépjármű-közlekedés. Azok, akik most járművel vagy gyalog a strandra kívánnak jutni, kénytelenek jó néhány száz métert kerülni. Balatonboglá- belterületén most csak egyetlen helyen, a kikötőhöz vezető útnál lehet a síneken áthaladni. Nincs innen messze a Balaton, mégis nemegyszer sokáig tart el­jutni oda. Közel az állomás, és a személy-, valamint a tehervonatok tolatási határa a sorompón túlra esik. Emiatt tíz-húsz percre, sőt hosszabb időre is lezárják a sorom­pót naponta több alkalommal. Ezalatt pedig a két irány­ból érkező gépkocsik, motorok tucatjai torlódnak össze a forgalmas 7-es úton, gyalogosok százai várakoznak, hogy eljuthassanak céljukhoz. Igaz, a gyalogosok többsége nem sokat törődik azzal, hogy megszűnt a sorompó; inkább szabálytalanul átmegy a síneken, minthogy kerülőt tegyen és félórákat várakoz­zon. A május eleji nagy melegben hirtelen megnőtt ba­latoni forgalom is igazolta, hogy a bogiári vezetők jogo­san tiltakoztak a sorompó, az átkelőhely megszüntetése eilen. A MÁV Pécsi Igazgatósága korábban helyt adott pa­naszuknak és azt ígérte, hogy május végére változtatnak ezen a tarthatatlan állapoton, újból felépitik a lebontott sorompót. Hamarosan itt a íipnap vége, s az ígéret be­váltására semmi remény, mert munkást, aki ezen dolgoz­na, egyet sem látni. Most arra kíváncsiak a község ve­zetői és lakói: megfeledkeztek vajon ígéretükről a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetői, vagy nem is gondolták ko­molyan ...? Sz. L. Továbbképző tanácskozás a tsz-ek belső ellenőrzéséről A termelőszövetkezetek el­lenőrző bizottsági elnökeinek és tagjainak továbbképző ülést tartott tegnap a Közép-somo­gyi Termelőszövetkezetek Te­rületi .Szövetsége a TIT-szék- házban. Körmendi Ottó, a szö­vetség közgazdasági csoportjá­nak vezetője ismertette a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit a bel­ső ellenőrzés hatékonyságának fokozásáról. Ezután részlete­sen elemezték a bizottságok további feladatait, és javasla­tokat tettek azok megoldásá­nak módjaira. Nagy gondot fordítanak a jövőben arra, hogy az ellenőrző bizottságok munkája program szerint ha­ladjon, és erről minden eset­ben írásbeli jelentést készít­senek. Jó példaként kiemelték a hetesi, a szentgáloskéri és a nagyberki termelőszövetkeze­tekben folyó ellenőrző tevé­kenységet. Végül Dárdai Ár­pád, a szövetség jogügyi cso­portjának vezetője a termelő­szövetkezeti alapszabályokról és törvényekről tartott elő­adást XXV. évfolyam, 116. szám. Péntek, 1969. május 23. íítj .... i%!V' Szocsiban, a hjres üdülőhe­lyen megkezdődött a tanítás az új 1280 személyes iskolá­ban. Az iskola két épületből éli, melyeket galéria köt össze. Az elsőben a tanítás folyik, osztályok, szertárak, műhe­lyek kaptak benne helyet. A második a szakkörök helyisé­gei, nagy sportterem és elő­adóterem együtteséből áll; ez utóbbi egyben 500 személyes szélesvásznú filmszínház is. Ugyancsak itt kapott helyet a konyha és az étkezde. Minden foglalkozás a tantár­gyaknak megfelelő szertárban; kémiai, fizikai, történelmi, matematikai, biológiai szertár­ban folyik. Ez a szertárakra támaszkodó oktatási rendszer nagyobb lehetőséget biztosít a pedagógusnak szemléltető esz­közök bemutatására és a technika felhasználására az oktatásban. A fizikai szertár­ban minden asztalhoz vizet és lektromos áramot vezettek, ! biológiai szertárban'^ketrecek vannak elhelyezve kis állatok­kal és madarakkal, sőt az egyik sarokban a • kaukázusi növény- és állatvilág gyűjte­ménye látható. A linguafon részleg az idegen nyelvű ok­tatás céljára szolgál, a beren­dezés lehetővé teszi, hogy a tanár bármelyik tanulóval kü­lön is foglalkozzék. 44 évig a pult mögött Tervszerű községfejlesztés ra is futotta, hogy a falu köz­pontjában parkot létesítsenek, s megfelelő autóbuszgarázst építsenek. A falu fejlesztésében sokat segített a kavicsbánya és a termelőszövetkezet, hiszen egymillió forint értékű mun­kát és anyagot adtak a prog­ram megvalósításához. Fölvételi a zéneiskolába (Tudósítónktól.) A közelmúltban adott szá­mot tízéves községfejlesztési tevékenységéről a Gyékényesi Községi Tanács. Tímár István vb-elnök elmondta, hogy az elmúlt évtized alatt két és fél millió forintot fizetett be a lakosság faluja fejlesztésére. A társadalmi munka és a fel­használt helyi anyag értéke másfél millió, illetve egymillió forintot tesz ki. Űj általános iskola és óvo­da, 3300 méter beton- és asz­faltjárda, több mint másfél ki­lométer villamos hálózat, va­lamint a járásban második­ként — új strand létesült. De jutott pénz a külterületi utak javítására, a művelődési otthon, a lőtér korszerűsítésé­re, állatorvosi és rendőrlaká­sok, azonkívül községi rava­talozó építésére. A lakosság erejéből még ar­Éverite igen tekintélyes szá­mú új növendék jelentkezik a kaposvári Liszt Ferenc Zene­iskolába. A több mint tíz kü­lönböző vonós, fúvós hangsze­res, illetve zongora és magán­ének tanszakon mintegy fél­ezer növendék tanult az idei évben is. A hangszeres játék elsajátításán túl a zeneiskolá­nak az a célja, hogy zeneértő, zeneszerető emberré nevelje növendékeit. A kivételes te­hetségű növendékek számára pedig nyitva az út a zenei pá­lyákra. A zeneiskolába az általános iskola 2. osztályától lehet je­lentkezni, s a növendékek ta­nulmányaikat — hét éven át — az általános iskolával pár­huzamosan végezhetik el. Az idén, vagyis a jövő tan­évre a zeneiskolában zongora, hegedű, cselló, nagybőgő, fu­vola, klarinét, oboa, trombita, kürt, harsona (posan), deb és — tizenhat éven túl — ma­gánének tanulására lehet je­lentkezni. Az 1869—70-es tanévre je­lentkező új növendékeket 1968. június 2-án és 3-án hallgat­ják meg a zeneiskolában. Spül a Szentára vezető új, 8 kilométer hosszúságú bekötő út. Ez. az utolsónak clkc- fzülö bekötő út a csurgói járásban. Az új utat no\ ember ben adják át rendeltetésének. Nádas József 16 éves korá­ban kezdett ismerkedni a va­sasszakmával Kaposváron, egy magánkiskereskedő tanulója­ként. 1951-ben került a kapos­vári fogyasztási szövetkezet áruházába, ahol a vas-műsza­ki részleg vezetésével bízták meg. Csak a könyveket sze­rette jobban a szakmájánál. Nagy volt az öröme, amikor később rábízták a kaposvári faluellátó könyvesbolt vezeté­sét. A könyvforgalmat 1958- töl 1968-ig megtízszerezte. A könyvesbolt bizományosi gár­dájának kialakításáért is so­kat tett, több mint 150 peda­gógus, boltos, könyvtáros be­szervezése is az ő érdeme. Most, negyvennégy évi mun­ka után átadta-helyét: a pul­tot pihenéssel cserélte föl — nyugdíjba ment. D. Z. így is lehet... (Tudósítónktól.) Sok vád éri — és mondjuk meg őszintén, legtöbbször jo­gosan — az építőipart. Sok a határidő-eltolódás és a minő­ségi hiba. A kivitelezésről rit­kán hallani dicsérő szót. A közelmúltban mégiscsak találkozhattunk ilyen, esettel. A Csurgói Napsugár Ktsz a mült év végére készítette el a MÉK zákány telepi, üzeme ré­szére az új, korszerű irodahá­zat és a szociális helyiségeket magába foglaló épületszár­nyat. Határidőre és jó minő­ségben készültek el a mun­kák. A MÉK Somogy megyei Központja jutalomzászlóval köszönte meg az építőknek az eredményes munkát. Néhány napja adták át mű­szakilag Csurgón azt a köz­épületet, amelyben az Állami Biztosító irodahelyiségei és ál­lami lakások kaptak helyet. Az itteni munkákat is jó mi­nőségben, közmegelégedésre végezték el az építők. Az im­pozáns épület lelkiismeretes munkájukat dicséri. Lám, így is lehet építeni. Kutyák és emberek Híradórészletekre emlék­szem versenyekről, ahol ku­tyákat díjaznak. Apróbb, nagyobb ebeket vezetnek. Néha életeket mentő, hatal­mas kutyákat mutatnak. Emlékszem a falusi házak­ból előguruló szörpamacsok- ra is. Gazdájuk mellett ér­zik leginkább biztonságban magukat. Nézem a televíziót. Bázel­ből közvetítenek mérkőzést. Véletlenül pillantom meg a kutyákat. Fent a kép jobb sarkában, a pálya szélén vezetik őket. Farkasok em­ber szavára hallgató szár­mazékai. Feszül a kötél, inas lábaik ugrásra készek. Tudom, hogy miért sétáltat­ják körbe a lelátó előtt eze­ket az állatokat. Lám, né­hány szurkoló már magáról megfeledkezve, a pályára szaladva akarja ünnepelni a gólt. Az ember a kutyával megindul feléjük. A kamera szemérmesen elfordul. Tu­dom, hogy a kutyákat ma­gukról megfeledkezett szur­kolók ellen sétáltatják kör­be. Bennem mégis ágaskodik valami a kutyás emberek és állataik ellen. Néhány film­kocka maradt meg emléke­zetemben egy régi filmből, az Emberi sorsból. Ilyen ku­tyák szaggatják Szokolov ruháját, marnak a bőrébe. A mozdulatra emlékszem, ahogy a kezével próbál vé­dekezni. A mozdulat meg­törik, a kéz lehull. Jól táp­lált véreb ül a mellén. Nézném a mérkőzést, de már nem tudok másra gon­dolni, csak a kutyás embe­rekre, akik ott• vezetik az ugrásra kész állatokat a pá­lya szélén, h, L. TAtSXÁ SOROK. A nevetésről, humorról — komolyan — Az embereket legjob­ban arról a viccről ismer­jük meg, amelyiken meg­ütköznek. (Lichtenberg) — Életünkben keserű az a nap, amikor nem neve­tünk. (Chamiord) — Ha az ember nem nevetne ezen a huszadik századon, akkor rögtön öngyilkos lehetne. (Remarwue) — Szerencsétlenek azok, akiknek nincs humorérzé­kük, mert ők a komoly helyzetekben sem tudnak megfelelően viselkedni. (Jean Paul) —• A vidámság a: roko­na a merészségnek (He­mingway) — A humor az emberi érzések legfennköltebb formája. (Björnson) — Igyekszem mindenen nevetni, nehogy sírnom kelljen. (Beaunarchais) A humorérzék segítsé­gével saját gyöngeségein- ket éppen úgy föl tudjuk ismerni, mint a mások hibáit. Megakadályozhat bennünket minden bűn el­követésében — kivéve persze azokat, amelyeket érdemes elkövetni. (S But­ler) Törvénytisztelő Ava Cartner hollwoodi filmcsillag egy ízben a »jó erkölcsök hazájában«, Spanyolországban töltötte szabadságát. A strandon hevert és bikiniben süt­kérezett, amikor hozzálé­pett a rendőr és tiszteleg­ve megszólalt: — Bocsásson, meg, ké­rem, de nálunk Spanyol- országban tilos kétrészes fürdőruhát viseni. — Oké! Nos, melyik részt vessem le? Az alsót vagy a felsőt? Kutyaharapást a szőrével Edgar Wallace-1, a de- tektívregények híres szer­zőiét délelőtt 10 óra körül fölkereste egy komor fia­talember. — Tegnap este bele­kezdtem az ön egyik könyvének olvasásába — mondta szemrehányóan a fiatalember —, s annyira lebilincselt, hogy egész éj­szaka olvastam. Reggel az­tán késve érkeztem a munkahelyemre. A főnö­köm — az a vén hülye — ezért megszidott. Mitévő legyek? Wallace könyvespolcához lépett, leemelt egy vastag kötetet és átadta a fiatal­embernek a következő szavakkal: — Ez a legújabb regé­nyem. Ha elkezdi olvasni, megfeledkezik a főnökéről, önmagáról és arról is, hogy megszidták! Somom! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő: JÁVORI Bét.a Szerkesztőségj Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefont 11-510, 11-511. 11-512, Kiadta a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefonj 11-51«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot néni. órzünk meg és aem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 PL Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda" ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár* La Unka S. il. «. Felelős vezetőd Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents