Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-21 / 114. szám
Citrom, narancs és társaik A szezon lényegében befejeződött. Ezért kérdeztük meg az illetékes kül- és belkereskedelmi szakembereket: — Hogyan alakult az ellátás déligyümölcsből és mi az általános helyzet ezen a téren? — Rekordszezon volt — mondta dr. Barta István, a Déligyümölcs- és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Soha ennyi déligyümölcs még nem fogyott el az országban, mint ebben az évben. — Érdekes néhány számadatot összehasonlítani — vette át a szót Dergács Ferenc, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. — Citromból 1958-ban 13 ezer tonna fogyott, 1968-ban 24 500 tonna. S az év első negyedének eredménye elérte a 14 500 tonnát. A narancsimport 10 evvel ezelőtt ötezer tonna volt, tavaly 18 ezer és az idei terv 20 ezer tonna. Grapefruit 1958-ban még egyáltalán nem hoztunk be. tavaly 500 tonnát importált unit és egy grammig elfogyott. A banán 1958-ban 127 tonna, 1968-ban 2 ezer tonna. Ez évben pedig ezer tonnával növeltük a megrendelést — mondta. — Ennél jóval nagyobb a banánkereslet — vetettük ellen. — Valóban. Ahogy javul az ország devizahelyzete, úgy emelkedhet majd a banánimport is — válaszolták a kül- keresek. A citrom a déligyümölcsök között a legfontosabb, megszűnt már idénycikk lenni. Egész évben kapható az ország minden részében. Hogyan biztosítják a zavartalan ellátást? — A világon valahol mindig érik citrom. Ennek ellenére számunkra csak az európai kontinens jöhet számításba. mert különben a szállítási költségek rendkívül megemelnék a citrom fogyasztó-' | árát. Elsősorban Olaszország hói. Görögországból és Törökországból érkezik a citrom Meglehetősen nehéz biztosítani az egyenletes ellátást, mert a citromfogyasztás nagyon sok tényezőtől függ, olykor szinte egyik napról a másikra meg duplázódik az igény: az idő járástól az influenzajárványig sok minden erős hatást gyakorol a keresletre. — A citrom minősége gyakran változó. Néhány évvel ezelőtt szó volt az osztályozásról: hiszen van vastag héjú, kevés létartalmú és vékony héjú, bőlevű citrom. Ára mégis azonos. — Évente háromszor valóban elkerülhetetlenül gyengébb a citrom minősége — válaszol kérdésünkre a DÉL- KER igazgatója. — Október közepétől november végéig, május-június időszakában és augusztustól szeptember végéig. Ez az időszak a citrom érésében az úgynevezett primőr idő, mivel a citrom azokban az országokban, ahonnan vásároljuk, különböző időszakban érik meg. — Miért nem érvényesítik ezt a citrom árában is? — Változtathatnánk a citrom árát, de az eredmény a vártnak pontosan az ellenkezője lenne. Akkor kellene itthon a legdrágábban adni a citromot, amikor lészegény — mert akkor primőr — és a külkereskedelem kétszer any- nyit fizet érte. A vékony héjú. már beérett termés világpiaci ára jóval alacsonyabb, tehát az említett osztályozás esetén a lényegesen jobb minőségűt kellene olcsóbban adnunk. — Nem lehet készleteket tárolni az olcsó, jó minőségű citromból? — Sajnos, nem. A citrom csak néhány hétig tárolható nagyobb károsodás nélkül, ezért a zavartalan ellátás érdekében nekünk kell alkalmazkodnunk a világpiaci helyzethez. — Beszélgetésünk kezdetén elhangzott, hogy néhány év alatt a naranc "hozatal is közel négyszeresére nőtt. — Elsősorban a fejlődő országoktól vásárolunk. Algéria. Marokkó, Kuba új beszerzési piacaink közé tartozik, de kedvelt a spanyol és a görög narancs is. 14 legújabb hébert — A kubai naranccsal még nem egészen ■ barátkoztak meg a vevők. Sokan reklamálnak a barnásfoltos héja miatt, hogy nem rothad-e? — A »barátságtalanság« valóban a küllemnek szól — mondják a DÉLKER képviselői. — Létartalma azonban eléri a »sárga« narancsokét, kül- földönö különösen kedvelik, többnyire kifacsarva isszák. Az egyébként, hogy elüt az itthoni megszokottól — árában is megmutatkozik, 8 forinttal olcsóbb kilója. — Magyarországon miért idénycikk a narancs? Európa számos országában az év minden szakában kapható. — A növényvédelem csak december elsejétől február 28-ig engedélyezi a narancs behozatalát, mert félti a hazai puha húsú gyümölcsöket a földközi-tengeri légy és egyéb növényi kártevők fertőzésétől — mondta Dergács Ferenc. — Az engedélyezett terminuson kívül csak 21 napos hűtőházi karantén után hozhatjuk forgalomba. Ezt a 21 napos hűtést azonban nem bírja ki a gyümölcs. Másodsorban kereskedelempolitikai szempont — a gyümölcsökben gazdag ország lévén —: a déligyümölcs elsősorban hiányt pótló szerepet, tölt be a téli és a tavaszi dőszakban. — Milyen lehetőségek kínálkoznak a narancsszezon meghosszabbítására? — A kubai narancsimport megnyújtja az idényt, mert a Földközi-tenger környékéről származó gyümölcsöktől eltérően nem rejti magában a fer- tőzöttség veszélyét. Amíg KuI bábán érik a narancs, hozzánk is eljuthat. — S a citrom, nem cipeli be a földközi-tengeri legyet? — Nem, mert a savanyú gyümölcsben nem telepszik meg ez a kártevő. — A narancs minősége sem egyforma. Ismerünk szinte »csupahéjú« narancsot, fonnyadtat, meg ki• válót. Indokoltnak tartom a narancsárak differenciálását — mondta a MONIMPEX vezér- igazgatója —, de eddig az első számú feladat a mennyiségi igények kielégítése volt. Ha ez sikerül — felmérések alapján mintegy 25 ezer tonna a jelenlegi országos igény —, akkor véleményem szerint sor kerülhet a minőségi osztályozásra is. R. I. Kovácsoltvas a lakásban A szép, ízléses kovácsoltvas minden korban kedvelt dísze volt a lakásnak. A kovácsoltvasak elterjedését csak növelte a modern otthonok stílusegységének felbomlása, így jól megférnek egymás mellett a különféle asztalkák, csillárok, polcok, falikarok, virágállványok, gyertya tarlók, hamutálak stb. Persze a jó ízlés az egyes vasból készült tárgyak között is különbséget OTTHON CSALAD tesz, mégpedig formájuk és kivitelük szerint. A forma éppúgy lehet ízléstelen, gics- cses, mint bármely más anyagból készült tárgy esetében. A kivitel szempontjából két kategóriát különböztetünk meg: a festett és az ún. vert vasak csoportját. Az előbbibe a hengerdéből kikerült vas felületének változatlanul hagyása mellett kialakított tárgyak tartoznak, rendszerint fekete színűre festve (ilyenek például a bordás betonvasból készített állványok). A vert kivitelű vastárgyak készítői ugyancsak hengerelt nyersanyagot — lapos-, gömb-, négyszög- és szögvasat, valamint lemezt — használnak fel, de azt hidegen vagy melegen alakítják, kovácsolják, felületét pedig díszítésekkel látják el. S ami a megkülönböztetés szempontjából nagyon lényeges: nem festik be feketére, hanem csak felületi kezeléssel látják el az anyag természetes megjelenési formájának meghagyásával. A megfelelően kiválasztott — lágy vagy félkemény — vasanyag könnyen engedelmeskedik a barkács szerszámainak. E munkáknál az üllő (ami akár egy nagyobb síndarab is lehet) és egy erős satu nélkülözhetetlen. A legegyszerűbb vastárgyak 1—4 mm átmérőjű huzalból készíthetők, többnyire hidegen való hajlítással. Egyszerű hajlítható sablont úgy alakíthatunk ki, hogy megfelelő nagyságú és vastagságú deszkalapra kirajzoljuk a tárgy formáját s lecsípett fejű erős szegeket verünk a deszkába a hajlítási pontokhoz. Ha a huzalt rúd- vagy csődarabia tekercseljük fel — megfelelő menetemelkedéssel —, sokféle módon felhasználható spirálist kapunk. Különösen jó hatást kelt. ha a spirálist két vékonyabb huzalból összefont anyagból készítjük el (az összefonás gyorsan megy, ha amerikáner pofáiba fogva csavarjuk össze a drótszálakat). A huzalokhoz hasonlóan bánhatunk a nem túl vastag laposvasakkal (abroncsvassal) is, sablon szerint könnyen hajlíthatok. A 2 mm-nél vastagabbak viszont csak satuban, az 5 mm-nél vastagabbak pedig megtüzesítve, satuban vagy üllőn formálhatók. A különféle keresztmetszetű idomvasak megcsavarása révén változatos formákat érhetünk el. Négyzetvas csavarását úgy végezzük, hogy először kijelö jük a csavarás helyét és hosszát, majd a csavarás kezdeténél az anyagot satuba fogjuk, a csavarás másik végpontjánál pedig a csavaróvassal (a menetfúráshoz használt forgatóvassal) erőteljes félfordulatokat teszünk mindaddig, míg a kívánt menetemelkedést meg nem kapjuk. A rr kadarab elgörbü- lését a rúdra felhúzott csodarabbal akadályozhatjuk meg. A csavaráshoz megfelelő óvatosság szükséges, túlfeszítés esetén ugyanis az anyag elpattanhat A menetek esetleges egyenetlenségeit óvatos kalapácsütésekkel üllőn igazítjuk ki. Egyenlőszárú szögvas megcsavarásával rendkívül tetszetős és erős rudat nyerünk. Ajánlatos az Idomvasak felületébe — még csavarás előtt — kalapács fokával vagy sarkával bemélyedéseket ejteni, a kikészítés során ez nagyon tetszetőssé teszi a tárgyat. A több darabból álló vastárgyak összeállítására a szegecselés, csavarozás vagy hegesztés jöhet számításba. Az utóbbi a legtetszetősebb, érdemes tehát néhány forintért szakemberrel elkészíttetni egy- egy varratot. A vastárgyak felületi kikészítésére csak végső esetben haszná’juk a festést, akkor is lámpakorommal keverve kenjük fel a vaslakkot, így matt színt kapunk. Ha a munkadarabot bekenjük növényi olajjal, s ezt az olaj réteget lángon (pl. benzinlámpával, gázlánggal) ráégetjük a tárgyra, szép bársonyos fekete felületet kapunk. A bemélyedésekkel díszített felületű tárgyakat (a vert vasat) kenjük be vékonyan vasiakkal vagy nyomdafestékkel, s egy idő után töröljük vagy csiszoljuk le a felületi festékréteget. A mélyedésekben benne marad a festék, ami növeli a tárgy esztétikus hatását. Régebbi kovácsoltvas tárgyakat úgy »frissíthetünk« fel, hogy csiszolóvászonnal, benzines vattával letisztítjuk, majd fekete cipőkrémmel bekenjük és puha ronggyal fényesítjük a felületüket. A viaszos réteg nemcsak tetszetőssé teszi a tárgyat, hanem a légköri korróziótól is megóvja. KIS KÍVÁNCSIAK erenetír Illik lés* mii A hosszúi haj és a rikító színek után el kellett jutni eddig is: Mr. Fish londoni divattervező bemutatta a férfiszoknyát. Méghozzá nem is skótok számára, mert a stílszerűen szűznek elkeresztelt modell ára meglehetősen borsos. — Most szállj ki szépen. A j fuvarköltséget talán majd ^megfizeti az állam. De te mi- 1 vei fizeted meg a káromat? •Azt a rombolást, amit Karola • becsületében végeztél? Csalód- I tam benned, Ella. Rövid az (élet ahhoz, hogy még egyszer (a tolláid alá bújjak meleged- >ni. Kérlek, hagyj magamra a (bánatommal. — Dobálj meg sárral, ha > hazudtam! — mondta búcsúszóul. — De ha igazam lesz, [én dobállak meg! — Rendben van. Vágd csak [ bátran hozzám ezt az egész ! pocsék sárgolyót. f Talán kár hangsúlyozni, f hogy ezután nyomban a Csil- [lag étterembe siettem, s az J sem bírhat a meglepetés eredével, hogy Karola valóban jött ült a stoplámpával a pálmafa alatt. Már kizárólag csak j azt tartottam volna hihetet- ; lennek, ha datolyát szednek fa pálmafáról, mivel az ilyen f déli növények ritkán szoktak ? termőre fordulni fenyőládában, f kiváltképp az ellenségeim feje " felett Lényegében meg kellene nyugodni, amikor másodszor is beigazolódik az ember gyanúja, de számomra mindig is ismeretlen volt a magam iránti káröröm. Mindössze az nyújtott némi vigasztalást, hogy a saját öltönyömet láttam a osábítón. Ebből következtetni tudtam Karola tapintatára. Zöldeskék ünneplőruhám olyan illúziót kelthetett benne, mintha félig-meddig még hozzám tartozna, tehát nem mert egészen a radikális hűtlenség útjára lépni. Ha még ettől a kis irgalomtól is megfosztott volna, talán túl sem élem a pálma alatti ösz- szeesküvést. De tisztelve emberi jogaikat, úgy intéztem a dolgot, hogy észre se vegyék kíváncsiskodásomat. Sajnos, soha nem tartoztam a bánatukat titkolni tudó emberek közé. De mivel nem illik a fájdalmat lealacsonyítani azzal, hogy méltatlan körülmények között panaszoljuk el, újfent eszembe jutott a híres zongorahangoló tanácsa. Váltás után mámorra szomjasan támolyogtam el a csó- nakházba. Barátaim érkeztéig sikerült kialakítani magamban a közlékenységhez szükséges atmoszférát. — Karola erkölcstelen életet folytat a rovásomra — közöltem velük suttogva. — Én mindjárt láttam, hogy ez a nő tönkretesz! — hányta a szikrát Diszeli borbély üvegszeme. Medres, a szerelő rámför- medt: — Ügy kell! Minek erőszakoskodtál annyit, hogy legyek a tanúd? — Amikor szájon csókolt, azonnal tudtam, hogy reped t- sarkú — mondta Petár, a sekrestyés, aki ellopta a miseruhát, hogy Diszeli szabályosan adhasson össze bennünket. Végső kétségbeesésemben Tulipán Artúrhoz, a Lant Hercegéhez folyamodtam. — Te is engem okolsz? A Lant Hercege nem tartozott a durva lelkületű iszákosok közé. Magasra emelte keskeny arcát, sóhaja tele volt intelligens rumszaggal. Néhány pillanatig az égiekkel tanácskozott, aztán rímekben válaszolt. Bőség múltán hasad kordul önzésed ím búra fordul Jó dolgodban nem kerestél Nőddel vígan kiteleltél Károdon most tapasztalj hát Feledd azt a kósza szajhát Párosával lesz még párod Ha a szíved be nem zárod Mit nézel rám ilyen bután Fuss gyorsan a többi után! Eddig soha nem kételkedtem Tulipán Artúr tehetségében. de mára már elegem volt a rossz költőkből és a szívtelen barátokból. Magányom végül is hazahajtott Karolá hoz. Otthon találtam, s ugyanazt cselekedte, mint a többi normális munkanapon: feküdt, olvasott és cigarettázott. — Kelj fel, Karola! — tértem azonnal a tárgyra. — Kuss! Most a legizgalmasabb a könyv. A sivatagi rablók épp ebben a pillanatban etetnek meg az óriáshangyákkal egy' olyan undok hülyét, mint amilyen te vagy. — Mi a könyv címe? — A fehér csontok útja. — Akkor nem rólam szól. Tehát kelj fel gyorsan, mert lekésed a vonatot. — Ki mondta, hogy utazni akarok? — Én. Vissza kell menned ahhoz a drága jó soproni édesanyádhoz. Karola már leolvasta jellegzetes viselkedésemről, hogy honnan fúj a szél, de azért megkérdezte a formaság kedvéért] — Mi a bajod velem, ha szabadna tudnom? Én is csupán az etikett okából válaszoltam. (A befejező rész következik.) 3 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. május U.
