Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-03 / 99. szám
Henry Winston sajtóértekezlete Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke, csütörtökön sajtóértekezleten ismertette amerikai és külföldi újságírók előtt a párt új programtervezetét, amelyet a most folyó kongresszusnak kell elfogadnia. A programtervezet szerint az Egyesült Államokban megérettek a feltételek a szociális változásokra, a faji gyűlölet, a nyomor és a militarizmus megszűntetésére. Erősödtek a baloldali erők, növekszik a harc a békéért, a négerek felszabadításáért, a monopóliumok gazdasági kizsákmányolásának rendszere ellen. A végcél az, hogy a munkás- osztály kivívja a politikai hatalmat és megteremtse a szocialista társadalmat. A politikai hatalom kivívásában fontos szerep hárul a munkásosztály politikai pártjára, amely a munkásság és szövetségesei harcának irányításában a marxizmus—leninizmust alkalmazza. A párt országos elnöke rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja egységesen érkezett kongresz- szusához. Megjegyezte, hogy haladéktalanul meg kell szüntetni a vietnami kalandot, amely komolyan veszélyezteti az Egyesült Állmokban a demokratikus szabadságjogokat. A párt ideológiai tisztaságáért vívott harc fontosságát hangsúlyozva Henry Winston rámutatott, hogy a reakció a fajgyűlölet alapján próbálja bomlasztani az amerikai munkásosztályt Hangoztatta, hogy a néger munkások még mindig jogfosztott helyzetben vannak és még mindig megkülönböztetést alkalmaznak velük szemben. A fajgyűlölet elleni aktív küzdelem teremti meg a feltételeket a párt erősödéséhez és ahhoz, hogy az fokozottabb szerepet tölthessen be a dolgozó tömegek összefogásában. Tüntetés New Yorkban Az Egyesült Államok Kommunista Pártja New Yorkban rendezett országos kongresz- szusának részvevői és más haladó személyiségek nagygyűlésen emlékeztek meg csütörtökön este május 1-ről, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepéről. A nagygyűlés után New York szívében felvonulást rendeztek. A tüntetőket provokátorok támadták meg és verekedés tört ki. A rendőrség egy embert tartóztatott le — azt a tüntetőt, aki meg akart fékezni egy újnáci, fajgyűlölő jelszavakat kiáltozó provokátort. * « • John Mitchell amerikai igazságügy-miniszter határozott intézkedéseket helyezett kilátásba a rendőri szervek részéről a rohamosan terjedő diáksztrájkok, tüntetések megakadályozására. Kijelentette, hogy azokat, akik »egyetemi épületeket szállnak meg« és más eszközökkel zavarják az egyetemek . tevékenységét, »szükség esetén le kell tartóztatni« és bíróság elé állítani. Az igazságügy-miniszter első helyettese, Richard Kleindienst »ideológiai bűnözőknek« minősítette a diáksztrájkok szervezőit A hatóságok fenyegetése ellenére mintegy fél tucat amerikai egyetemen pénteken is folytatódtak a diáktüntetések. U THANT RÓMÁBAN U Thant, az ENSZ főtitkára r'mal tartózkodása során részt vett .a világszervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO ülésén. A képen: U Thant (balra) Addeke H. Boermának, a FAO főigazgatójának társaságában. (Telefotó: AP—MTI—KS) Csehszlovák bűnözőket tartóztattak le A Csehszlovák Szocialista Köztársaság közbiztonsági főhatósága pénteken a CTK-nak a következő közleményt juttatta el: A közbiztonsági szervek 1969. április 28-a és 30-a között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén nagyarányú akciót indítottak, hogy felkutassanak különböző közönséges bűnözőket és társadalomellenes elemeket. Ennek az akciónak a keret en igazoltattak 1225 sze- Hyt, közülük 141-et különböző okok miatt letartóztattak. Ugyanakkor megállapítottak 1628 esetben szállítási visszaéléseket, illetve a szocialista tulajdon hűtlen kezelését. Az akció folyamán megtaláltak 24 ellopott motorkerékpárt, 10 darab lőfegyvert, tranzisztoros rádiókat, építőanyagokat stb. Megtaláltak 74 körözött, illetve eltűntnek tartott személyt. (MTI) Patolicsey a hannoveri vásárban Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter (baloldalt) Kari Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter kíséretében megtekintette a hannoveri vásárt. (Telefotó: UPI—MTI—KS) Iraki közlemény az NDK elismeréséről Napirenden marad! A bagdadi rádió ismertette az Iraki Köztársaság forradalmi parancsnoki tanácsának a Német Demokratikus Köztársaság teljes elismeréséről' szóló közleményét A közlemény hangsúlyozza: Az elismerés azt a célt szolgálja, hogy megerősítsék az iraki nép és a szocialista országok népei közötti baráti kapcsolatokat és kifejezésre juttassák az NDK békeszerető politikájának elismerését A forradalmi parancsnoki tanács közleménye méltatja, hogy az NDK támogatja Irak nemzeti ügyét, az izraeli agresszió ellen vívott harcát. Emlékeztet arra, hogy az NDK síkraszállt a Palesztinái nép önrendelkezési joga mellett és szolidaritásáról biztosította az iraki nép harcát az imperialista reakciós és cionista összeesküvésekkel - szemben. Az NDK-val létesített kapcsolatok fejlődése — mint ahogyan ezt a Baath-párt hetedik kongresszusa is megállapította — erősíti az NDK békeharcát Európában és az egész világon. Otto Winzer külügyminiszter az NDK Államtanácsa nevében üzenetet intézett Saik- hali Ráki külügyminiszterhez és ebben közölte, hogy országa helyesléssel fogadta az NDK-nak Irak részéről történt elismerését. Több mint egy hónap teli el a hét európai szocialista ország képviselőinek budapesti értekezlete óta, s jogos' az olvasó igénye, amikor közelebbit szeretne tudni arról, ml történt az értekezletein elfogadott nagy jelentőségű dokumentummal, az európai országokhoz a kontinens biztonságának ügyében intézett felhívással? Annál is indokoltabb ez az érdeklődés, mert tudvalévőén éppen a magyar diplomáciai szolgálatot érte az a megtiszteltetés, hogy az ügy hivatalos szószólója lehetett az európai kormányoknál. A magyar külképviseletek március 28-a és április 12-e között huszonnyolc európai kormánynak, továbbá az ENSZ főtitkárának és a nyugat-berlini polgármesternek nyújtották át a felhívás szövegét. Ennek a széles, diplomáciai műveletnek a során külképviseleti misszióink vezetői sok országban alkalmat találtak arra, hogy az illető kormányok képviselőinek szóban is kifejtsék a relhívás tartalmát. Az így kialakult eszmecserék, a felhívás keltette érdeklődés és magatartás rendkívül gazdag, értékes anyag, amelynek alaposabb tanulmányozása bizonyára hosszabb időre szóló feladat. Á szembeszökő tanulság a budapesti felhívást átvevő egyetlen kormány sem vonta kétségbe egy európai biztonsági konferencia megtartásának indokoltságát, s a kormányok többsége a hét szocialista ország kezdeményezését pozitívan értékelte. Ez persze korántsem jelenti, hogy a dokumentum átadása során nem merültek fel problémák. Mégis: talán először fordult elő a háború utáni Európa történetében, hogy egy nemzetközi politikai kezdeményezés dokumentumát valamennyi címzett átveszi, egy sem utasítja el, miig akkor sem — mint például Nyu- gat-Berlin esetében —. amikor a címzett és az átadó nem is tart fent egymással formális diplomáciai viszonyt. (Ellentétektől megosztott kontinensünkön, ahol még mindig nem sikerült a világháború maradványait teljesen eltakarítani, bizony már ez is komoly eredménynek számít.).. Jóslásokba nem célszerű bocsátkozni, vajon a vezető nyugat-európai hatalmak végül is hogyan foglalnak majd állást, sikerül-e létrehozni a javasolt biztonsági konferenciát. A budapesti dokumentumot abban a meggyőződésban dolgozták ki, hogy van alapja. a konferencia megtartásának: éppen elég közös érdek,-" közösen megoldandó probléma szól a találkozó megrendezése mellett mind kontinensünk nyugati, mind pedig keleti részében. Kétségtelen persze, hogy a közös szükséglet, önmagában még nem. elegendő a konferencia megtartásának útjában tornyosuló nehézségek elhárításához. Igen. sok múlik azon, minden meghívott me.g- kapja-e részvétele. . eredményességének minimális biztosítékait. Elképzelhetetlen például a szocialista országok eredményes részvétele az európai biztonsági problémával foglalkozó bármely értekezleten, amelynek ne lenne teljes jogú részvevője a Német Demokratikus Köztársaság. Egyes NATO-országok első reagálásai arra utaltak, hogy ebben a kérdésben még sok vitára számíthatunk — Willi Brandt nyugatnémet külügyminiszter csak óvatos formában kerülgette a témát, amikor üdvözölte az értekezlet eszméjét, de hozzátette: helyteleníti »előzetes feltételek« kiszabását a nyugalomét részvétel számára. Itt nyilván arra gondolt, hogy a félhívás az európai biztonság alapjának tekinti Bonn lemondását az egyedüli képviselet elvéről, valamint a második világháború eredményeként kialakult államhatárok elismerését. Ezek pedig nem »előzetes feltételek«, hanem olyan normák, amelyek általános ^elismerése nélkül aligha marad miről érdemben tárgyalni. A bonniak— egyes NATO- beli partnereik tolmácsolásában —, tulajdonképpen azt fejtegették, hogy — mindegy, milyen fórumon, akár egy előértekezlet keretében is, de — a szocialista országok ismerjók el tárgyalási kérdésnek, más szóval; vitásnak az NDK államiságát, e. fennálló országhatárokat stb. A szocialista országok javaslata viszont félreérthetetlenné teszi, hogy ezek kialakult tények és nem vitakérdések; Bonn-nak semmi sem jár azért, ha végre pro forma is hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A . konferencia feladata világos:, meg, kell alkotnia, közös megegyezéssel az európai biztonság rendszerét, amelynek segítségével el lehet majd kerülni, hogy kontinensünk újabb háború áldozata legyen. Hogy erre a feladatra Nyugat-Európa kormányai már ma készek-e? Aligha. Kérdéses még az Amerikai Egyesült Államok magatartása is, amely igényt tart a jelenlétre a NATO-beli eu rópai partnerei jövőjét érintő ügyek eldöntésénél. S még tovább sorolhatnánk az értekezlethez vezető úton magasodó kérdőjeleket. Mégis, meggyőződéssel valljuk, hogy — ha nem is a legközelebbi jövőben, s szívós, talán hosszú vü^áelem eredményeként, de a belátható jövőben — lesz európai biztonsági értekezlet. Szabó L. István (MTI) A görög nép hangja Nemrégiben, hogy második születésnapját próbálta megünnepeltetni a szomorú Görögországban a nyílt fasiszta diktatúra, a világsajtó tele volt évfordulós számvetésekkel. A moszkvai Pravda hírmagyarázója teljes joggal írta le: »A katonai junta rendszere nem csupán az országon belül szigetelödik el, hanem nemzetközileg is.« Még a magukra valamennyire is adó polgári lapok sem mulaszthatták el Papadopulosz kétéves terrorrendszerének megbélyegzését. A NATO jubileumi tanácsülésén négy európai állam is szankciókat javasolt Görögország ellen. Csupán a Nyugat szélsőjobboldali körei, elsősorban az Egyesült Államok jobboldali sajtója tanúsít tartózkodó magatartást: »politikai balesetként« kezeli az ezredesek puccsát, amelynek a »mellékhatásai« kellemetlenek, azaz komp- romittálóak Görögország NATO-beli szövetségesei számára. Ami azonban, a lényeget illeti, vagyis azt, hogy pillanatnyilag a NATO megbízható bázisállamhoz jutott a »fekete ezredesek« segítségével Délkelet-Európában, ezek a körök nem szűnnek meg elégedetten nyugtázni. A legsötétebb politikai jobboldal sem titkolhatja azonban a kétéves görög diktatúra stabilitásával szemben táplált aggályait. Mert bár politikai foglyok ezreit sanyargatják a sziget-börtönökben, s a lakosságot a legelemibb demokratikus jogoktól is megfosztották, mégis, kevésnek bizonyult ez a két esztendő ahhoz, hogy a görög junta felszámolja vagy akárcsak megbénítsa ellenfeleit Az elmúlt két év — a görög ellenállás megszületésének, megerősödésének korszaka volt. Cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg világszerte az ellenállás szervezeti felépítéséről, de ezekben a közleményekben — a tényleges információk mellett — mindig szerepet kaptak a feltevések, találgatások is. Ez így van rendjén. Régen rossz lenne a görög ellenállásnak, ha szervezeteit és azok egy más közti viszonyát Ladas z, a titkos rend őrség főnöke a világsajtóból tanulmányoz hatná. A mély illegalitás érthető követkéz ménye a szervezeti áttekinthetetlenség. Any nyi kétségtelen, hogy az ellenállási sző vétségek betiltott politikai pártokhoz kapcsc lódnak, s ezek között a legnagyobb szerep a Görög Kommunista Pártnak van. A párt, valamint a szélesebb baloldali sző vétség, az EDA hívta életre a Hazafias Frontot. A baloldal azonban nem kívánja monopolizálni az ellenállást. A Hazafias Front hivatása, hogy a diktatúraellenes erők legátfogóbb szervezete legyen. Hogy ez mennyire sikerült, arra jellemző az 1967 őszén megrendezett harmincegyek pere, amelynek fővádlottja a zeneszerző Theodorakisz volt, az életfogytiglani fegyházra ítélt vádlottak között pedig a kommunista Konsztantin Fili- nisz, az Avgi volt főszerkesztője mellett ott volt Joannisz Laludasz is, aki jobboldali párt, az ERE tagja volt. A megszámlálhatatlan kisebb baloldali és nem baloldali szervezet és csoport közül egy másik, nagy ellenállási szövetség emelkedik ki, amely a legtekintélyesebb demokratikus polgári párt, a Centrum Un:ó irányítása alatt áll. Ez a demokratikus védelem nevet viseli, s Görögország határain belül működik. A Centrum másik szervezete, a pán-hellén fel- szabadítási mozgalom viszont főleg külföldön tevékenykedik, azzal a céllal, hogy a juntát elszigetelje a nyugati kormányoktól és pénzügyi köröktől. Mindkét szervezet Andreasz Papandreut tekinti vezetőjének. A görög ellenállás hatékonyságának az a fő kérdése: mennyire sikerül a különböző politikai irányzatokat követő nagy és kis szervezeteket egységbe tömöríteni, közöttük harci együttműködést kialakítani. A kommunista párt erre törekszik és a mostani évforduló alkalmából kibocsátott felhívásában is minden görög demokratikus párthoz, szervezethez és személyhez fbrdult — azokhoz, akik a junta ellen lépnek fel —, hogy egységes akciók megteremtése érdekében »kössenek megállapodást egy közös program alapján, amelynek célja a junta uralmának megdöntése, a diktatúrát ellenző pártok és szervezetek képviselőiből álló kormány megalakítása«. Athénben egyébként az évfordulónak ko- "ántsem az olimpiai stadionban összecsődített népgyűlés« volt a fénypontja, hanem egy lomhának a robaja, amit az ellenállók az ithéni rendőrparancsnokság házának bejáradnál helyeztek el. A robbanás hangját halmi lehetett az alig nyolcszáz méterre fekvő ilimpiai stadionban is. A fényes külsőségekül eltervezett »ünnepségből« a rendszer yengeségének, a vezetők félelmének látvá- yos beismerése lett: Papadopulosz és al- ’ezérei nem mertek beszédet mondani a sta- lionban. Megrémültek attól a hangtól, amely nemcsak jelképesen erősebb náluk: a görög' nép hangjától. 6z. L. I. 2 SOMOGYI NÉPL 4 Szombat, 1969. május 3.
