Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

^£1 húrt> >0 TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér t Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI XXV. évÍQlyam, szám LAPJA 1969. május 17., szombat Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 69. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros főterére „leső vendégeket Droppa Gusztáv, a HXJNGEXPO vszér- i$úzgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte. A\megnyitón részt vettek: Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Ajtai Miklós, Apró Antal, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a 'Minisztertanács elnökhelyettesei, Eiszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Olt volt a kormány több tagja, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi élet­számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmából Bu­dapestre érkezett külföldi kereskedelmi küldöttségek, részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja, jelen voltak a külföldi pavilonok'’igazgatói'' és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyi­totta meg. \ Bíró József beszéde A miniszter bevezetőben üd­vözölte a megnyitó ünnepség részvevőit, a vásár valameny- nyi kiállítóját, majd így foly­tatta: — örömmel állapíthatom meg, hogy a Budapesti Nem­zetközi Vásár fejlődésének újabb jelentős állomásához ér­kezett: ezt bizonyítja a vásá­ron kiállítóként részt vevő 34 ország felsorakoztatott árukí­nálatának magas színvonala, a vásár nemzetközi vonzerejé­nek további növekedése, a nagy érdeklődés, a külföldi cégek növekvő száma. Ebben a nemzetközi érdeklődésben kifejezésre jut. hogy kereske­delmi partnereink kedvezően ítélik meg népgazdaságunk fejlődését és keresik a kap­csolatok felvételének, kiszéle­sítésének módjait, akiire jó alkalom kínálkozik egy ilyen találkozón. — A vásár a maga sajátos eszközeivel igyekszik szemlél­tetni népgazdaságunk ered­ményeit. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy harma­dik ötéves tervünk eddigi szakaszának feladatait sikerült megvalósítanunk, sőt több vo­natkozásban azokat túl is szárnyaltuk. — Összességében kedvezőek a fejlődés meggyorsítása érde­kében tavaly bevezetett új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai is. A szocialista tervgazdálkodás módszereinek tökéletesítésével párhuzamo­san az iparban és a mezőgaz­daságba» nőtt a gazdálkodó egységek kezdeményezése, ön­állósága, fokozódott a belső tartalékok feltárása. A terme­lés mindinkább figyelembe veszi a hazai és a külföldi ke­resletet, fokozott részvételünk a nemzetközi munkamegosz­tásban hozzájárul népgazdasá­gunk korszerű termelési szer­kezetének kialakításához. — Ennek megfelelően válto­zatlanul arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján fejlesszük »gazdasági, kereskedelmi kap­csolatainkat. Jelenleg több mint száz országgal állunk rendszeres kereskedelmi kap­csolatban. — Megvannak a lehetőségek arra, hogy a KGST keretében a szocialista országokkal a gazdasági együttműködés még intenzivebb és még hatéko­nyabb formáit alakítsuk ki. Ugyanakkor egyetértünk más országoknak azokkal a kezde­ményezéseivel is. amelyeket a kereskedelmi és a tágabb ér­telemben vett gazdasági kap­csolatok fejlesztése érdekében kifejtenek. Fontos kereskede­lempolitikai feladatunknak tekintjük, hogy bővítsük kap­csolatainkat a fejlődő orszá­gokkal. Epnen ezért örömmel üdvözlöm, hogy az ENSZ ivari fejlesztési szervezete, az UNIr DO a nemzetközi vásárok kö­zül elsőként a budapestin je­lentkezik, hogy kereskedelmi kapcsolatok közvetítésével is elősegítse a fejlődő országok gazdaságfejlesztési céljainak megvalósítását. Ugyancsak örömmel üdvözlöm a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron elő­ször kiállító Kolumbiát és Ka­nada Ontario államát. — A vásár természetesen nemcsak a nemzetközi keres­kedelem fontos találkozóhelye, hanem egyben szemléltető ta­núságtétele népünk eredmé­nyes alkotó munkájának. Er­ről győződhetnek meg azok a százezrek, akik a következő napokban az ország minden .részéből ide látogatnak. Meg­ragadom az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik a vásár előkészítésében: a kiállított hazai termékek tervezésében, szerkesztésében, előállításában reszt vettek. — Meggyőződésem, hogy a vásár magyar kiállításai a külföldi vendégek számára is jelképezik, sőt bizonyítják bé­kés szocialista építőmunkán­kat, azt a törekvésünket, hogy állandóan javítsuk az ország A kormány vezetői a megnyitó ünnepség részvevőinek tár­saságában a vásár megtekintésére indulnak. (Bozsán Endre felvétele) népének életkörülményeit, s itt szerzett tapasztalataik alá­támasztják. hogy gazdaságpo­litikánk alapvető célja szocia­lista társadalmunk fejleszté­se. a lakosság jólétének növe­lése, és hogy ebben elért ered­ményeink alapján népünk nyugodtan és bizakodva néz a jövőbe. Kedves vendégeink! Kívánom, érezzék jól ma­gukat és érjenek el jó ered­ményeket. Kívánom, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlesztésére irányu­ló közös munkánk sikeres le­gyen. Ezzel az 1969. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Körséta a vásárban A megnyitó után a vendé­gek körsétára indultak. Első útjuk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilon­jába vezetett, ahol a vendé­geket Kiss Árpád miniszter, az OMFB elnöke fogadta és kalauzolta. Nagy érdeklődés­sel szemlélték a korszerű elektronikus berendezéseket, köztük az egyik számítógép­pel', az. Elektronikus Mérőké­szülékek Gyárának konstruk­ciójával a helyszínen bonyo­lult matematikái feladatokat is, elvégeztek. Kiszámították például, hogy Balassagyarmat és Békéscsaba között az au­tósok számára 22 kilométer­rel rövidebb az út, ha nem a szokás szerinti Vác és Bu­dapest érintésével, hanem Szécsány—Salgótarján felé utaznak. A Magyar Tudományos Akadémia - avilonjában Lige­ti Lajos, az Akadémia alelnöke fogadta a látogatókat, akik itt megismerhették például a nagy tisztaságú, 'vékony fém­szalagok előállítására alkal­mas új berendezést. Ezután a könnyűipari pavi­lonba látogattak, ahol Nagy József né miniszter fogadta a vendégeket. Először az élő­képnél időztek, ahol balett­táncosok bemutatták a külön­böző korok öltözködési divat­ját, utána azonban a mai divatból kaptak bőséges íze­lítőt. A pavilonban Fock Je­nő külön-külön is érdeklő­dött egves vállalatok munká­ja, várható fejlődésé iránt. A Győri Pamutszövő és Műbőr- gyár kiállításánál például megkérdezte, hogy a gyár ré­szére nemrégen jóváhagyott egymilliárd forintos állami beruházás a tervnek megfele­lően realizálódik-e. A kérdés­re elmondották, hogy 1972- ben 12 millió négyzetméter­nyi áruval állítanak elő majd többet, mint a beruházás megkezdése előtt. A következő csarnok bejá­ratánál dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter üd­vözölte a vendégeket, akik elsősorban a szerszámgépipa­ri, a híradástechnikai és mű­szeripari részlegeket keresték fel.' A , Csepeli Szerszámgép- gyár pavilonjánál elsősorban á M US—320-as szerszámvál­tós marógép iránt érdeklőd­tek a vendégek. E gép egy­szerre tizenhat szerszámmal tud dolgozni. Ez a magyará­zata annak" tio°y külföldön is négy az érdeklődés iránta. Az Egyesült Izzó pavilonjá­nál Dienes Béla vezérigazgató az autólámpa-gyártó gépsort működés közben mutatta be. A gép óránként 1600 lámpát tud készíteni. Fock Jenő tájé­koztatást kért a korszerű miniatűr, úgynevezett integrál áramkörök gyártásának hely­zetéről, Németh Károly pedig a várható üzletkötések iránt érdeklődött. Dienes Béla el­mondotta, hogy szovjet dele­gációt várnak, s lehetséges, hogy még a Budapesti Nem­zetközi Vásár ideje alatt négymillió rubeles szerződést írnak alá magyar gyártmá­nyú vákuumtechnikai beren­dezések szállítására. Ezután a vendégek a nem­zetek pavilonját keresték fel, majd sorban a külföldi kiál­lítókat látogatták meg. (MTI) Barátsági gyűlés Pltenjanban Podgornij látogatása alkal­mából Phenjanban pénteken barátsági gyűlést rendeztek, amelyen négyezren vettek részt. Az elnökségben helyet foglalt CojJen Gen, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése Elnök­ségének elnöke és Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A szocialista országok gaz­dasági együttműködése, elv­társi kölcsönös segítségnyújtá­sa az általános haladásnak, a szocialista építés növekvő üte­mének legfontosabb tényezőjé­vé válik — hangoztatta be­szédében Podgornij szovjet ál­lamfő. Szólt arról, hogy a szovjet emberek mély megér­téssel és szolidaritással figye­lik a koreai nép igazságos har­cát hazája békés egyesítéséért, a .koreai nép önrendelkezési jogának biztosításáért. Podgornij a továbbiakban hangoztatta, hogy a Szovjet­unió figyelemmel követi a ti­vol-keleti helyzet alakulását. Éberségre intenek és erélyes tiltakozást váltanak ki a tér­ségben végrehajtott veszélyes mesterkedések: az, Egyesült Államok fegyveres erőinek összevonása Dél-Koreában, a provokációs hadgyakorlatok. A szovjet államfő rámutatott, hogy a távol-keleti feszültség enyhítéséhez kétségkívül hoz­zájárulna az is, ha Japán megtagadná a külföldi fegy­veres erők befogadását terü­letére, hiszen ezek a csapatok részt vesznek a vietnami nép elleni agressziós háborúban és provokációkat követnek el a KNDK ellen. Podgornij ezután arról be­szélt, hogy az általános bé­kéért és biztonságért vívott harc jelentős frontszakasza •továbbra. is az európai konti­nens, ahol.. a legnagyobb ve­szélyt; a nyugatnémet vezető körök . revansgolitikája jelenti. ' tMTI) A VENUS-5 LESZÁLLT A YENUSRA A TASZSZ hírügynökség pénteken jelentette, hogy a Venus—5 szovjet bolygóközi űrállomás sima leszállást haj­tott végre a Venuson. — A később indított Venus—6 űr­állomás közeledik a cél felé. A Venus—5 szovjet űrállo­más 130 napos repülés után, amelynek során körülbelül 350 millió kilométert tett meg, si­keresen befejezte bolygóközi útját és sima leszállást haj­tott végre a Venus bolygó lég­körében. Az űrállomás elvitt a bolygóra egy emblémát Lenin dombor­műves arcképével és a Szovjetunió állami címe­rével. Mialatt Nap körüli pályán ha­ladt, az űrállomással szilárd és rendszeres rádiókapcsolatot tartottak fenn. A Földről ér­kezett rádióutasításokra a Ve­nus—5 különböző mozdulato­kat végzett a vilásűrfc-\ fedélzeten elhelyezett műsze­rek segítségével széles körű tudományos vizsgálatokat vé­geztek a világűrben végbe­menő fizikai folyamatokra vo­natkozólag. Május 16-án, ma­gyar idő szerint 5.08 órakor a Venus—5 ötvenezer kilométer­re., közelítette meg a Venus- fcolygót. Elekor a Földről utasítás érke­zett, hogy az űrállomás kezdje meg útjának befe­jező szakaszát. Mielőtt a Venus—5 bejutott a bolygó légkörébe, az űrál­lomásról önműködően levált a leszálló berendezés, amely fe­délzetén magával vitte a tu­dományos és mérőműszereket. Magyar idő szerint 7.01 óra­kor a Venus bolygó légkö­rében megkezdődött a leszálló­berendezés aerodinamikus fé­keződése, amelyet nagy ará­nyú súlynövekedés, valamint a külső felület hőmérsékleté­nek jelentős emelkedése kí­sért. A leszálló berendezés se­bessége a másodpercenkénti 11,17 kilométerről másodper­cenként 210 méterre csökkent Ekkor működésbe lépett az ejtőernyőrendszer. Az ejtöer- nyőrendszer segítségével vég­rehajtott 53 perces leereszke­dés közben a leszállóberende­zés tudományos műszerei megmérték a Venus boly­gó légkörének hőmérsék­letét, légnyomását, vegyi összetételét, egy külön mérőműszer megha­tározta a leszállóberendezés helyzetének magasságát a bolygó felszíne fölött. A mé­rések adatait a leszállóberen­dezés rádiókészülékei folya­matosan közvetítették a Föld­re. A Szovjet Tudományos Akadémia intézeteiben feldol­gozzák a Venus bolygó lég­köréről szerzett fontos tudo­mányos adatokat. Mialatt a Venus—5 sikere­sen befejezte útját, a Venus— 6 automatikus űrállomás, ame­lyet január 10-én bocsátottak fel, közeledik a Venus boly­góhoz és május 17-én, ma­gyar idő szerint 7.03 órakor jut be annak légkörébe. A szovjet tudomány és tech­nika újabb dicsőséges oldallal gazdagította a világűr meghó­dításának történetét. (MTI) Hogyan készülnek az űrállomások? A Pravda pénteki számában Alekszandrov foglalkozik a szovjet Venus 5 és a Venus 6 szovjet űrállomások útjáyal. Rámutat: a Venus űrállomá­sokkal 112 rádiókapcsolat lé­tesült, s ennek során 1500 parancsot továbbítottak. Ezek­nek a rádiókapcsolatoknak külön érdek» ssegük, hogy lét­rejöhetnek mind az űrállomá­sok »kezdeményezésére«, mind pedig a földi irányító központ utasítására. Arra a kérdésre, hogy mi történt a két rádió- kgpcsolat között eltelt időben, azok az adatok válaszolnak, amelyeket a fedélzeti »emléke­ző« berendezés jegyzett fel. Utasításra ezeket az adatokat az űrállomás ilyen irányú be­rendezése, továbbítja a Földre, s az űrállomás »emlékező« be­rendezése újabb adatok rög­zítésére szabadul fel. A cikk befejezésül hangsú­lyozza, hogy az űrállomások irányítása minő felelősségtel­jesebbé vált, annak arányá­ban, ahogy közeledtek a Ve- nushoz. Az Izvesztyija pénteki szá­ma riportot közöl abból az üzemből, ahol a Venus szov­jet. bolygóközi űrállomásokat állítják elő. Az űrállomások főkonstruktőre a lap tudósító­jával folytatott beszélgetésé­ben elmondotta, hogy az űr­technika tulajdonképpen az óhajok drámája. Az a helyzet ugyanis, hogy egyetlen más műszaki ágazatban sem folyik ilyen késhegyig menő harc a súlytakarékosságért. Á terv­rajzokon minden alkatrész súlyát grammnyi pontossággal tüntetik fel. Emellett a súlymegtakarítást úgy kell megoldani, hogy az ne menjen a minőség és meg­bízhatóság rovására. A tervezőknek sikerült el­érni, hogy ma már a leszálló berendezések változatlan súly mellett nagyobb légköri nyo­mást és hőmérsékletet képesek elviselni, mint az 1967 ok­tóberben célhoz ért Venus—1 űrállomás. A kísérletek elvégzése érde­kében egyszerre öt űrállomást építenek. Míg az egyik helyen különleges technológiai be­rendezésen az alkatrészek leg­jobb összeállítását kísérletezik ki, ellenőrzik és beállítják az automatikai, addig a rázópa­don egy másik berendezés szi­lárdságát próbálják ki. A tényleges űrkísérlet csak akkor kezdődhet, ha a kísérleti pél­dányok minden próbát kiáll­tak. (MTI) Varsói közlemény Az egyesített parancsnokság terve szerint ez év május 12— 16 között Varsóban értekezle­tet tartottak a Varsói Szerző­désbe tömörült államok had­seregeinek vezérkari (főtörzs) főnökei az egyesített fegyve­res erők harckészültségével kapcsolatos kérdésekről. Az értekezleten kidolgozták a ba­ráti országok hadseregei harc- készültségének további foko­zására irányuló gyakorlati ja­vaslatokat. (MTI) VASáHHAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL DEÁK JANOS: B gépjavítás 8 vita pergőtüzében (3. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Benzin, kesztyű, kábeldarab (4. oldal) BAN ZSUZSA: Somogyi asszonyok nevében (5. oldal) DR. TÖTH TIBOR: Az 1919-es szövetkezeti tervek (6. oldal) BALÁZS BÉLA: AZ ÓDA (7. oldal) DR. TORMÁÉ ÁKOS: Antonioni§£ága (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents