Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

XXV. évfolyam, 85. szám Szerda, 1969. április 16. Kollégiumavatás Nyíregyházán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola és a Tanítóképző In­tézet kollégiuma Császy Lász­ló kommunista vértanú nevét vette föl a Tanácsköztársaság kikiáltásának jubileuma alkal­mából. Erre az ünnepre az or­szág minden főiskolájának képviselői hivatalosak voltak, így a Kaposvári Tanítóképző Intézeté is. A képzőt Sugár Erzsébet és e sorok írója kép­viselte. Nagy izgalommal indultunk útnak, hiszen egy ötszáz kilo­méternyire levő várost és az ott élő fiatalokat ismerhettük meg. A város egyik új lakó­negyede közelében épült a gyönyörű, csupa üveg kollé­gium. Három négyemeletes épületből áll. Ezeket kétszin­tes folyosók kötik össze, ame­lyek egyébként nagyon mo­dernül berendezett társalgók. Kétszáz diáit él ebben a para­dicsomban. Kétágyas, prakti­kusan fölszerelt szobákban laknak, amelyeket a hallga­tók, ízlésüknek megfelelően díszíthetnek. Jövőre már az új főiskola is felépül a kollégium közvetlen közelében. Bár a város is lehetőséget ad a szó­rakozásra, itt minden biztosít­va van. Film, zene, könyv, tánc és mindehhez a megfe­lelő környezet — mind adott. A fiatalok a kétnapos ün­nepségsorozatban bebizonyí­tották öntevékenységüket. A hatalmas arányú ünnep meg­szervezését, a kiállítások el­készítését, az irodalmi műso­rok kitűnő összeállítását, a színvonalas diákköri ülések lebonyolítását és mindezekről a gyors, képekben történő tu­dósítást, mindezt a hallgatók végezték el. Az első napon díszünnepségen emlékeztek meg a Tanácsköztársaságról, majd átvették' a KISZ kb-tóí kapott zászlót. A diákotthont kollégiummá nyilvánították, s Császy László nevét vette föl. Ezután a kollégiumban elhe­lyezett Császy-emléktáblát leplezték le és koszorúzták meg. Az ünnepélyen a zászlóra kötött szalaggal adtuk át in­tézetünk üdvözletét a nyíregy­házi főiskolásoknak. Délután kulturális bemutatót néztünk meg. A következő nap tudo­mányos diákköri üléseken vettünk részt, amelyeken a hallgatók a díjat nyert pálya­műveket olvasták feL A két­napos ünnepségsorozatot kol­légiumi avatóbál zárta. Mint vendégek és mint kollégák is nagyon jól éreztük magunkat. Sok hallgatóval ismerkedtünk meg, s kicseréltük tapasztala­tainkat. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás is erősíti a két intézet közötti jó kap­csolatot és barátságot. Adonyi Agnes Kézimunka-kiállítás Somogydöröcskén Néhány év óta hagyomány- nyá vált Somogydöröcskén, hogy a nőtanács helyi szerve­zete minden évben kézimun­ka-kiállítást rendez a felsza­badulás ünnepén a községi kultúrteremben. Az idén is áp­rilis 4-én nyílt meg ez a szívet- lelket gyönyörködtető, színes seregszemle, mely különösen sok látogatót vonzott a négy ünnepnapon, még a szomszé­dos községekből is. Jól lemérhető ezen a ki­állításon a somogydöröcskei lányok és asszonyok szorgal­ma és szépérzéke: nem tétlen­kedtek a téli hónapokban, ha­nem otthon és hétfő esténként a kézimunka-szakkörben szin­te egymással versengve készí­tették a szebbnél szebb pár- 1 nákat és térítőkét. Nem ta­láltunk köztük egyetlen gios- cses munkát sem, csak szép magyar tájjelegű díszítő mintá­kat. A látogatók hosszan el­időztek a színpompás matyó, kalocsai, úri, sárközi, buzsáki, torockói, kunsági és szűrhím- zésű párnák és térítők előtt. Ott láttuk az elmúlt téli hó­napok egész termését: 29 té­rítőt, 27 párnát, továbbá né­hány horgolást, szettet, stólát; teljes konyhagarnitúrát kalo­csai hímzéssel, valamint Pili- pár Ferencné tanácstitkár szép munkáját: egy mezőségi és két keresztszemes hímzett ruhát, illetve blúzt. Dicséret illeti az évről évre ismétlődő kiállítások lelkes rendezőjét, Braun Ferencnét, a helyi nőtanács elnökét, aki a szakkört vezeti, és minden­kinek szívesen ad szakmai ta­nácsot, segítséget. A kiállítást a nagy érdek­lődésre való tekintettel az ün­nepek után is nyitva tartot­ták. Sz. P. Ilolan taxi Csúcsforgalomban a fővá­rosban sem könnyű minden­hol taxit találni. A pályaud­varok mellett sok kocsi vára­kozik vonatérkezések idején, és mégis előfordul, hogy a nagy csomagokkal érkezők hosszú ideig kénytelenek vára­kozni egy-egy arra vetődő ta­xira. Nem régóta különböző már­kájú középkocsik is beállnak a parkírozóra a Volán utazási vállalat emblémájával. Amit a budapestiek már tudnak ró­luk: a Volán taxi vezetője divatos vonalú, csinos egyen­ruhát visel és rendkívül ud­varias, előzékeny. Ezzel meg­kezdődött a verseny a sze­mélyszállításban is, amihez a Volán minden feltételt meg­teremtett. Megjelenésük jó hír a vidékieknek is, akik Bu­dapesten járva — ha sok a csomagjuk vagy sürgős útjuk akad — a Volán taxit is igénybe vehetik. Jelenet A boszorkány című tv-játékból. (Szerda, 20.20.) Tájképek a Fehér Házban Honvédelmi nevelő munka Toponáron Hajsza a fehér tehenek után Egy egész héten át haszta­lan próbálták a rendőrök és az állatgondozók elfogni azt a hét fehér tehenet, amely köz­vetlenül a vágóhídra való szállítás előtt kiszabadult és azóta a Párizs környékbeli erdőkben kóborolt, váratlan éjszakai felbukkanásaival a gépkocsiforgalmat veszélyez­tetve. Miután az állatok visz­szacsalogatására és befogására irányuló minden kíséx'let ku­darcot vallott, a rendőrök és a környék vadászainak rész­vételével a hét végén valósá­gos hajtóvadászatot rendeztek a szabadságvágyó tehenekre. Végül is mind a hét állatot puskacsővégre kapták és le­lőtték. Nixon elnök diszkréten tájé­koztatta a washingtoni nemze­ti galériát, amely a Fehér Ház művészeti díszítéséért felelős, hogy nem állhatja a szélsősé­ges modem műalkotásokat. Néhány órán belül a Fehér Házból minden eltűnt, ami — mint túlságosan modern alko­tás — szemet szúrhatna az el­nöknek. A Fehér Házban elhe­lyezett festmények többsége je­lenleg tájkép, csendélet és tör­ténelmi, hazafias tárgyú jele­net. A kép amely nem éppen Hamlet szellemét idézi, egy dán kisvárosban, Brandeben készült. A helység néhány lakosa — valamennyien a modern képzőművészet rajongói — pályázatot hirdetett: modern műalkotásokat vásárolnának a brandei közparkok számára. A lelkes társaság kilenc absztrakt remekművet vásárolt meg, de a városi tanács csak a képünkön látható lenyűgöző mű íelálVtását engedélyezte. Milyen lehetett a többi? A honvédelemre való neve­lés az 1968—69-es tanévben kiemelt feladatunk, s arra hi­vatott, hogy a nevelő munka keretében a hazafias nevelés elméleti és gyakorlati egységét biztosítsuk. Az eszmei-politi­kai nevelő munkát a szaktan­tárgyak óráin kívül az osztály- főnöki órák úgynevezett »po­litikai ötpercei« is elősegítik. A forradalmi évfordulók színvonalas megünneplése, a Tanácsköztársaság jubileumi ünnepségével kapcsolatos és a tanulók által gyűjtött korabeli képanyag, dokumentációs gyűjtemény és albumokból rendezett emlékkiállítás is mind a tanulók aktív politi­kai tevékenységét bizonyítják. Az április 4-i ünnepélyre és Tízes a A talponálló talpig érő füstjében már csak a ká­romkodásokat lehetett elkü­löníteni hangszínük szerint, az arcokat nem. Fizetésnapi esetefelé. A sarokban két pufajkás egymást csókolgat­ja, s már félórája csak bo- > csánatot kérnek egymástól. Ma ismerkedtek össze. A pultnál támaszkodik a ma­gányos. Soha senkinek sem fizet, de egy meghívást sem fogadott még el. Csak iszik, amennyihez kedve van, meg ahogy a bukszája en­gedi. A vörösképű viszont mindenkit havernak szólít, uFcílják is érte, amint le­hajtották a potyát. A sűrű füstbe és borgőzbe egy tö­pörödött emberke nyit be. Hóna alatt dédapjától örö­költ ütött-kopott brácsája. — Muzsikát óhajtanak, urak? — bámul bele a bo­rostás képekbe. — Kell a nyavalyának a cincogásod, te ingyenélő. Miért nem lapátolsz, he..J az azt követő kiállításra a tanulók szüleit is meghívtuk, akik részben a műsorszámok­ban, részben pedig a kiállítás anyagában láthatták gyerme­keik munkáját. Az iskolában például ösz- szetett felszabadulási honvé­delmi versenyt rendeztünk. A további célok és feladatok közül érdemes megemlítem a magyaratádi iskolával közösen megrendezendő számháborút, amelyet májusban vívunk. A tapasztalat az, hogy mind az eszmei-politikai, mind pedig a gyakorlati honvédelmi mun­ka a tanulók egyéniségét ala­kítja és egészséges verseny- szellemüket növeli. Gombás György — iskolai honvédelmi felelős vonóban A töpörödött árrább vo­nult. —Itt sem kell egy kis könnyfacsaró, urak? — állt meg a vörösképű elölt. — Könnyfacsaró — csapta vállon a cigányt. — Jöhet. Mulasson a magyar, ha már annak teremtette az isten. Húzz valami magyarosat, mert csak azt állja a szűm. Az öreg kipakolt és rázen­dített a Vén cigányra. — Te aztán tudod tisztel­ni a történelmet. Ez valami ősi nóta, mi? — imbolygóit a vörösképű. V ggyel-bajjal előhúzta félig lecsúszott nadrágja zse­béből a pénztárcáját. — Na, gyere Petőfikéin, mulassunk egy kicsit. Ma­gyar voltál te is — s ráhúz­ta a falsul ugráló vonó vé­gére a tízest. Petőfi a kilyukasztott tíze­sen »hallgata« záróráig vé­rei vigadalmát. (Bán) T4EK4 Külföldi apróságok Yvónne Corteg spanyol származású londoni leány­zó elvesztette az állását — a keblei miatt A vörös hajú, 106 centi- méteres kebelbőségű lány ugyanis mélyen kivágott ruhákban jelent meg mun­ka helyén, egy elektromos készülékeket árusító bolt­ban. A vevők jöttek, men­tek, legeltették szemüket a csinos Yvonne-on, és rá sem néztek a hűtőszekré­nyekre, tűzhelyekre. Egy argentínai kisváros lakosai két ismeretlen ba­romfiárust köröznek, akik nemrégiben négyezer gyö­nyörű Rhode Island-i tyú­kot adtak el nekik. A pompás vörös tyúkok ugyanis az első eső után kifehéred tek. A párizsi Latin negyed­ben nemrégiben modern képkiállítás nyílt. A bejá­ratnál hatalmas tábla hir­dette, hogy: »Kutyáknak tilos a bemenet!« Egy csaló­dott művészetbarát a kö­vetkezőket írta még a szö­veghez: A városi állatvé­dő egyesület! Hónapok óta üldöz a cambridgei rendőrség egy mániákust. Áldozatait nem a gyanútlan járókelők kö­zül szemeli ki. Dehogy! A parkok sötét zúgaiból rendre ellopja a női szob­rokat. Csak nem tudni, minek! Egy amerikai tudós an- tibébi pirulákat állított elő patkányok számára, mert — mint mondja — ez a leghatékonyabb mód­ja a patkányirtásnak. Az első kísérlet nem si­került, a pirulának rossz volt az íze, a patkányok nem ették meg őket. A kísérletet tovább foly­tatják. Kérdés Egy nevelő intézet igaz­gatónője oktatja a fiatal lányokat: — Lányok, egyet jegyez­zetek meg. Sohase téved­jetek rossz útra, mert né­ha egy óra gyönyör az egész életet tönkreteheti. Van valakinek ezzel kap­csolatban valámilyen kér­dése? A hátsó sorokból meg­szólal egy bátortalan hang: — Kérem szépen, mi­képpen kell azt csinálni, hogy az a gyönyör egy egész óráig tartson? Tévénézés közben Tévéadás közben a fele­ség rámordul a férjére: — Béla, ne horkolj, nem tudok aludni... Válasz — Miért vagy. olyan szo­morú, Zoltán? — Hadd el barátom, örömteli események elé nézek... SamgyiNépkp Az MS7^p Somosrv melyet Bizottságának lapja. Megbízott főszerkesztő* JÁVORI BEJ-A Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon: tl-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be'^ldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál é9 postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 20 Ft. Index: 25061 Készült o Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat .kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezet ős Mautner Józsefi

Next

/
Thumbnails
Contents