Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

Megkezdték az ACTH emberi hormon gyártásút Közrend és közbiztonság Somogybán 1919-ben Sorra érkeznek a levelek a vüág minden tájáról a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár címé­re. Svéd, amerikai, csehszlo­vák, szovjet, ausztrál, lengyel, finn és délamerikai gyógy­szerkutató-intézetek neves pro­fesszorai írják: »tudományos problémáink megoldására és kutatási célokra kérjük küld­jenek a szintetikus emberi ACTH hormonkészítményük­ből-«. .. és válaszként útrakel­nek a világ legkisebb csomag­jai 5 miligramm emberi ACTH-val, hogy az orvostu­domány fejlődését szolgálják. A világon első ízben Ma­gyarországon előállított szin­tetikus ACTH-hormon »szüle­tésének« körülményeiről és si­keréről dr Fekete György, a tudományos és kutatási főosz­tály vezetője és dr Kisfaludy Lajos a szintetikus kutatócso­port vezetője tájékoztatta la­punkat A fnagyar kutatóknak sikerült — 1959-ben az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem szer­veskémiai Intézetével, a Gyógyszeripari Kutatóintézet­tel együttműködve megkezd­tük az összehangolt kutatást az ACTH-hormon előállításá­ra. Az idő sürgetett bennün­ket, mert több külföldi gyógy­szerkutatóintézet is megkezdte a kísérleteket. A svájci CIHA gyógyszergyár érte el először az első komoly eredményeket: sikerült nekik 39 aminósavból előállítaniuk a mesterséges sertéshormont Ez az anyag azonban azóta sincs forgalom­ban. Mi tovább folytattuk a kutatást és 1962-ben már ne­künk is sikerült a sertéshor­mon rész-szintézise. Mester­séges anyagunk biológiai ak­tivitását azonban nem talál­tuk kielégítőnek, ezért újra kezdtük a kísérleteket. Négy évvel később — miután ne­gyedszer kezdtük el — sike­rült aminosavakból előállíta­nunk a teljes emberi hormont, és értékes részeit külön is. Kutatásaink eredménye világ­raszóló jelentőségű volt, mert a természetes emberi ACTH hormont eddig csak néhány alkalommal, különleges enge­délyekkel, klinikákon meghalt emberek agyalapi mirigyéből sikerült kipreparálni és mind­össze néhány milligrammnyi mennyiségben. — Milyen próbákat kellett kiállnia a szintétikus hormon­nak, hogy gyógyszer lehessen? Az igazgató próbálja ki — Először állatokon próbál­tuk ki, rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, amelyek­kel a használatban lévő ter­mészetes eredetű hormonké­szítmények. Meg kellett álla­pítani biológiai aktivitását és a kísérleti állatokra gyakorolt hatását. Legnagyobb problé­mánk az volt, hogy közvet­lenül nem tudtuk mihez vi­szonyítani a kapott adatokat, mivel ez volt az első ilyen szer. — íme a kész mesterséges hormon. (MTI foto — Bara István felvétele) Tulajdonságait, használhatósá­gát, ártalmatlanságát, és mel­lékhatásait csak közvetett módszerrel, az állati anya­gokból előállított termé­szetes ACTH-val tudtuk összehasonlítani. Eztán kö­vetkezett a legfontosabb: kipróbálni élő emberen. Hosz- szú ideig nem találtunk olyan embert, aki önként vállalta volna a kockázatot. Külföldön közben elterjedt a híre kuta­tásaink eredményének- A svéd Ferring cég ajánlotta fel első­ként az együttműködést. Vál­lalták, hogy részt vesznek a további munkálatokban, kipró­bálják embereken és forga­lomba hozzák a nyugateuró­pai országokban. Küldtünk nekik egy kisebb mennyiséget és megtudtuk, hogy mielőtt betegnek adták volna, dr.Jan Mulder orvos, a cég tudomá­nyos igazgatója kipróbálta sa­ját magán. Megállapította, hogy a készítmény hatékony és nincs semmilyen mellékha­tása. Azóta az eltelt 14 hó­nap alatt már mintegy száz betegen próbálták ki és rend­szeresen tájékoztatnak ben­nünket a klinikai próbák eredményéről. Nálunk, az első svédországi próbák után a szegedi 1. számú Belgyógyá­szati Klinikán kezdték meg kísérleti alkalmazását. — Miért jobb szer a szinte­tikus, mint a természetes ACTH és milyen betegségeket gyógyít? Nincs káros mellékhatása — Semmivel sem gyógyít több betegséget, mint az ed­dig használt ACTH-készítmé- nyek. A természetes hormonok azonban — miután állati anyagokból készültek — ide­genek maradtak az emberi szervezet számára. Használa­tuk az esetek 20 százalékában túlérzékenységet, kiütéseket, vérnyomásesést, súlyos esz­méletvesztést és több esetben hálált okozott. A szintetikus emberi ACTH-nak nincsenek ilyen mellékhatásai, mert em­beri anyag és hagy előnye, hogy korlátlan mennyiségben előállítható. Megfelelő adago­lásban a mellékvesét hortno- nok termelésére ösztönzi, ez­által mintegy negyven féle be­tegséget gyógyít, általában gyulladásos betegségeket, mint például különféle bőr-, reu- más-jellegű és szembetegsége­ket. A szintetikus emberi hor­mon gyártását megkezdték. Aminosavakból 130 bonyolult kémiai folyamat eredménye­ként állítják elő. A Kőbányai Gyógyszerárugyár a tervek szerint annyit termel majd be­lőle, amennyi a világszerte je­lentkező igények kielégíté­sére elegendő lesz. Hazánkban a jövő év elején kerül injek­cióként forgalomba. Tőke Péter B legrégibb közlekedési jelzés A közelmúltban egy út szé­lén megtalálták az eddig nap­világra került legrégibb köz­lekedési jelzést. Az utat már a Végi rómaiak is használták. A Livorno közelében lévő Bib- biona városka közelében az út élesen elkanyarodik, s ez valószínűleg már a rómaiak Ibis—2 lóerős járművei szá­mára is veszélyes volt. Közvetlenül a kanyar előtt ugyanis kiástak egy követ, amelyen ez a latinnyelvű fel­irat olvasható: »Terribilis est locus iste« (Ez a hely veszé­lyes). Oi»osz internacionalisták a Magyar Yöröshadseregben A Magyar Tanácsköztársa­ság védelméért a Vöröshad- sereg soraiban több interna­cionalista egység harcolt. Kö­zöttük az orosz zászlóalj is, amely orosz hadifoglyokból alakult. Az egység szervezője az orosz Kommunista Párt bu­dapesti csoportja volt. A kez­detben 500 főnyi zászlóalj ha­marosan több mint 700 főt számlált. Az orosz zászlóalj már áp­rilisban részt vett az inter­venció elleni harcokban, majd május végétől a győzelmes északi hadjáratban. Küzdöttek Losoncért a szlovák hadsereg ellen. Az orosz zászlóalj történe­tét feldolgozó könyvem anya­gának összegyűjtése közben sikerült egyes parancsnokok tís harcosok adatait megta­lálni.. A zászlóalj parancsnoka Kirill Kablukov, a cári had­sereg alhadnagya súlyosan sé­rülten esett fogságba. A sze­gényparaszti családból szár­mazó tiszt kiváló parancsnok lett. A politikai biztosa — Rafael Meller — rosztovi szü­letésű, foglalkozása nyomdai szedő. Az ezredében folytatott röplapterjesztésért bírósági el­járás fenyegette, ezért emig­rált Magyarország területére, ahol tevékenyen részt vett a munkások harcaiban. Politikai biztosként mindig a harcoló egységeknél tartózkodott, még sebesülten sem hagyta el őket. Pjotr Koblov kovácssegéd és földműves, szemipalatyinszki születésű, a cári hadseregben tisztes volt A zászlóaljban előbb raj-, majd szakaszpa­rancsnok lett. Derecske alatt harcosaival többször is visz- szaverte az elkeseredetten tá­madó ellenséges gyalogságot. A kisinyevi ács, Lev Ta- bacsnyikov, háború előtt kap­csolatba került a hírneves Ko- tovszkij forradalmi csapatával. Az internacionalisták közé lépve, már az első csatában ki­tüntette magát. Az általa ve­zetett felderítők fontos értesü­lésekhez juttatták a hadveze­tést. Tabacsnyikov később, a belső ellenforradalommal har­coló, különleges egységhez ke­rült. Kirill Kovalenko — ez az ukrajnai fiú — aktívan részt vett a zászlóalj megszervezé­sében. Becsbe utazott, ahon­nan harminc korábbi hadi­fogollyal tért vissza, akik be­léptek a magyar Vöröshadse­regbe. A harcok közben lett a Kommunista Párt tagja. Iván Makarevics kárpátuk- rajnai volt, az orosz expedíciós hadtesttel Franciaországba ke­rült, majd az antanttal a Bal­kánra, hogy onnan Szovjet- Oroszország ellen vonuljanak. Makarevics útközben megszö­kött és Magyarországra jött. A második század pártszerve­zetének titkára lett, de is­merte az egész zászlóalj mint kiváló felderítőt. Számtalan orosz internacio­nalista, aki a zászlóaljban vagy a magyar Vöröshadsereg soraiban harcolt, életét vesz­tette. Azok közül, akik haza­tértek néhány sorsa így ala­kult: Makarevics és Tabacs­nyikov gazdasági munkára mentek, Meller szakszervezeti vezető lett. Kablukov egy moszkvai hivatalba került, Koblovot falujában a szegény­parasztok bizottságának elnö­kévé választották, majd a polgárháborúban harcolt a fe­hérek ellen. Kovalenko kato­naiskolát végzett, hivatásos tiszt lett. Ezek az emberek életükben sole mindent átéltek. Nagyra becsüljük tetteiket, amellyel félévszázada a nemzetközi proletárszolidaritás ügye mellé álltak, erősítették a magyar és szovjet nép barátságát. J. Salrov 1918. október 31-én győ­zött a polgári demokratikus forradalom. Ezt követő na­pokban hosszú szerelvények hozták haza a, leszerelő ka­tonákat a frontokról, a négy­éves háborúból. A katonák fegyvereiket, lőszereiket nem adták le a begyűjtő állomá­sokon, hanem azokkal cso­portosan vadásztak a föld- birtokosok erdeiben, lecsapol­ták a halastavakat, feltörték a magtárakat A szegény nép — együtt a katonákkal — megindult az uradalmak el­len, elzavarták a jegyzőket, a kereskedőket. Az igazságkeresés volt ez, a régi renddel való leszámo­lás, a kínzó éhség és nyomor pillanatnyi enyhítése. Hiszen a négyéves háború, a mező- gazdasági munkások, gazda­sági csel:'/ek számára az éhínséget, a kisparasztok szá­mára a leromlást hozta. Míg az agrárproletárok éheztek, a szegényparasztok tönkre mentek, a közép- és nagybirtokosok a mezőgazda- sági munkások militarizálá- sa, katonai munkásosztagok­ba kényszerítése következté­ben meggazdagodtak. Ekkép­pen a végsőkig éleződtek az agrárproletárok, a szegény­parasztok és nagybirtokosok, nagykereskedők között eddig is meglévő feszültségek. No­vember 4-én megkezdődtek a parasztmozgalmak. Somogyi és tolnai parasztok felhívást1 intéztek Kaposvár nagykereskedőihez, hogy az árakat szállítsák le. Azok nem tettek eleget a felhívás­nak. Parasztok a frontról ha­zatért katonákkal szekereken és_ gyalog megindultak Kapos­vár felé. 1918. december 12-én virradóra Kaposvárra érkezett pár száz fegyveres rövid idő alatt lefegyverzte a dr. Stecz László rendőrka­pitány parancsnoksága alatt álló és az alispánnak alá­rendelt nemzetőrséget, elfog­lalták a város központjait, feltörtek 110 üzletet és 25 ma­gánlakást. A földbirtokosok után a városi burzsoázia is leckét kapott. Mélyen gyökeredző társa­dalmi alapokon nyugvó ösz­tönös megmozdulás, osztály­harc volt ez. Az osztályharc ténye vitathatatlan, de a módszer, amelyet december 12-én alkalmaztak a parasz­tok, nem helyeselhető, mert hozzájuk csapódtak dologta- lan csavargók, anarchisták, kapzsi nagygazdák, akiket nem a nagykereskedők, a vá­rosi burzsoázia elleni gyűlö­let vezérelt, hanem anyagi érdek, a fosztogatás. Mindezek ellenére sem le­het a történtekét úgy leegy­szerűsíteni, mind tette azt a Magyar Esti Lapok 1918. de­cember 14-i száma, amely szerint »1918. decemberében Kaposvárt támadták meg fosztogató katonák.« Ez az értékelés a polgári kornak fe­lelt meg, de messze volt a társadalmi igazságtól. Megalakul a Vörös Őrség A Károlyi kormányzat a parasztmozgalmak ellen igen, az ellenforradalmi szerVezke- dók ellen azonban nem lépett fel. A közrend, a közbizton­ság rendkívül leromlott. 1919. március 21-én — Kaposváron március 10-én — győzött a proletárdiktatúra. Március 21-én éjjel megalakult a pro­letárhatalom kormánya, a Forradalmi Kormányzóta­nács^ A tanácshatalom azon­nal hozzálátott a proletárdik­tatúra erőszakszerveinek lét­rehozásához, a közrend, a köz- biztonság helyreállításához. 1919. március 21-én meg­alakult a Belügyi Népbiztos­ság. Megalakulásával azon­ban még nem dőlt el a kar­hatalom sorsa, mert a Forra­dalmi Kormányzótanácsban nem volt egységes álláspont a karhatalommal kapcsolat­ban. Az álláspontok egyezte­tése, a közös nevezőre jutás után március 26-án a Belügyi Népbiztosság rendeletet adott ki a Vörös Őrség felállításá­ra. A Vörös őrség feladata a Tanácsköztársaság »belső rendjének megalapozása és fenntartása.« A hadsereg ré­sze az őrség tagjai bármikor áthelyezhetők a Vörös Hadse­reghez. A Vörös őrség fel­állításával egyidejűleg — a rendelet értelmében — az ösz- szes rendőri vonatkozású kar­hatalmi alakulatok megszűn­nek. A rendelet 7. paragra­fusa értelmében »ellenforra­dalmi és politikai üzelmek meggátlására a Vörös őrség Központi Osztályában nyomo­zó szerv állíttatik fel, politi­kailag megbízható szervezett munkásokból.« Létrejött a Tanácsköztársaság politikai nyomozó osztálya. A rendeletnek megfelelően megkezdték a Központi Osz­tály, a vármegyei és városi parancsnokság létrehozását, s a Vörösőr kerületek kialakí­tását. A Somogy megyei Vö­rös Őrség a Székesfehérváron székelő III. Vöröskerülethez tartozott. A Vörös őrség a volt karhatalmi szerveket úgy­szólván teljes egészében át­vette. Átvette a rendőrséget, a csendőrséget, a pénzügyőr­séget, a fogházőröket és a ha­tárrendőrséget. A szervezés­sel egyidőben megindult a to- borzó munka is, hogy munká­sokkal, parasztokkal erősítsék meg a zömmel régi karhata­lomból álló Vörös Őrséget. Kedvezőbb volt a helyzet a Politikai Nyomozó Osztály­nál, mert oda nagy többség­ben megbízható szervezett ■munkások kerültek, bár át­vettek néhány régi politikai nyomozót is a központi osz­tályba. A Forradalmi Kormányzóta­nács 1919. május 5-én kelt LXXXIV. rendeletével el­rendelte a forradalmi tör­vényszékek és más szervek mellett működő nyomozó tes­tületek megszüntetését és csak a Vörös őrségnek marad ilyen joga. Ezzel a karhatal­mi és nyomozó szerv is a Vörös Őrség lett. Ellátta a rendőrség közigazgatási, bűn­üldözési,. járőrszolgálati fel­adatait — falvakban ugyan­ezt a csendőrség — védte a határt, a demarkációs vonalat, őrizte a határforgalmat, a pénzügyőrségen keresztül el­látta a vám és a pénzügyőri feladatokat, az átvett börtön­őrökkel őrizte a letartóztatot­takat. Hatszáz ügy A Belügyi Népbiztos rende­letének megjelenése után Ka­posváron és a megyében is megkezdték a Vörös Őrség felállítását, a vörösőrök tobor­zását. Hamarosan megalakult a Kaposvári Vörös dandár. Március 29-én Kaposváron mintegy 1200 vörösgárdista volt. A falvakban a vörös őr­ség magvát a korábban szol­gálatot teljesítő csendőrség ké­pezte. Bár toboroztak mellé­jük parasztokból vörös őröket, a parancsnok legtöbb helyen a csendőrörs volt parancsnoka lett. A Vörös őrség megyei Parancsnoka Czógler Gusztáv volt csendőr őrnagy lett, poli­tikai helyettes Keller Lajos. A Vörös Őrség majd hat­száz ügyben járt el. Az álta­luk lefolytatott nyomozások megfeleltek a forradalmi tör­vényességnek, gyorsak és alakszerűek voltak. Törvény­telen eszközöket, erőszakot az eljárásaik során nem alkal­maztak. Volt a megyében po­litikai nyomozó testület is. Keller Lajos megyei vörösőr politikai helyettes 1919. július 8-án jelentette Latinca Sán­dornak; »a megyei Vöröspa­rancsnokság harmincöt poli­tikai nyomozóval rendelkezik, akik a belügyi népbiztosságtól nyerték megbízatásuk meg­erősítését.« Politikai nyomo­zó testület tehát volt, azon­ban a konkrét gyakorlati te­vékenységüket nem ismerj ük. Ennek megállapítása további kutatást igényel. A közrend és a közbizton­ság fenntartása sokrétű fel­adatot jelentett, melynek meg­oldásában nem vallottak szé­gyent a vörösőrök, de nem a volt rendőrök, csendőrök, fog­házőrök — mert ők nagy ré­szükben a Tanácsköztársaság ellenséged voltak — hanem a megbízható szervezett mun­kás, agrárproletár vörösőrök. Latinca Sándor minden bi­zonnyal látta, hogy a Vörös őrség nem minden egysége megbízható a proletárforrada­lom szempontjából, ezért fel­szólította Györffi Antalt, hogy -»megbízható munkásokból, akik már be voltak sorozva« ké­szültségi századot szervezzen »mely egy esetleges anarchiát képes elfojtani.« Ez a század fegyverezte le 1919. június 22-én a kaposvári Honvéd lak­tanyát megszálló ellenforra­dalmárokat is, akik fel akar­ták számolni Somogybán és Kaposváron a tanácshatalmat. Latinca május 7-i figyelmeztetése A tanácshatalom szemed so­kat fáradoztak a forradalmi vívmányok, a közrend és a közbiztonság védelme érdeké­ben. A megyei direktórium 1919. május 5-én éberségre hívta fel a politikai megbí­zottak figyelmét és elrendel­te; ha a községekben bármi­lyen megbízással járnak ide­gen személyek igazoltassák őket, mert ezen személyek ha­mis iratokkal a direktórium­mal ellentétes utasításokat ad­nak ki. Május 7-én Latinca figyelméztette a járási politi­kai megbízottakat »ellenforra­dalmárok lóháton járják a já­rásokat és ellenforradalmi moz­galmat csinálnak. Minden gya­nús embert letartóztatni.-« 3íS Amíg a román és cseh in­tervenciós csapatokkal szem­ben folyt az önvédelmi hábo­rú. amíg a magyar dolgozó nép az új társadalom fölépí­tésén fáradozott, amíg a pro­letárdiktatúra szervei védték a forradalom vívmányait, a re­akció szervezkedett, a Vörös­őrség egy része — csendőrök, rendőrök, fogházőrök — a pol­gári korból magát átmentett adminisztráció, szabotálta a Tanácshatalom védelmét Hogy viszonylag elfogadható közrend, közállapot volt a me­gyében és a megye székhe­lyen, elsősorban a Latinca- század karhatalmi egységei­nek, a munkás, paraszt vörös­őröknek, a direktóriumok in­tézőbizottságának köszönhető, ők minden lehetőt megtettek. Nem rajtuk múlott, hogy a proletárdiktatúra nem zúzta szét, nem söpörte el a meg­alkuvókat, a munkáshatalom árulóit. Sok proletár vére árán ta­nultuk meg, hogy a megalku­vókkal semmiféle kompro­misszum nem lehetséges, hogy a proletárállamnak valóban proletárokból álló adminiszt­rációt, karhatalmi-rendészeti, bűnüldöző és igazságszolgálta­tó szervezetet kell kiépítenie. Megtanultuk, hogy ezeket az intézményeket már a forra­dalom kezdetén szigorúan a munkásosztály pártjának irá­nyítása és ellenőrzése alá kell vonni, mert csak ez felel meg a proletárhatalom érdekeinek. Hogy mennyiben valósítottuk meg ezt a későbbi forradal­munkban azzal nem volt cé­lom e cikk keretében foglal­kozni. Dr. Gelencsér István A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat mar­cali építésvezetősége jó kereseti lehetőséggel fölvesz kőműveseket, építőipari könnyű- gépkezelőt, segédmunkásokat, valamint kegesztővizsgával rendelkező lakatost. Jelentkezés: Marcali, Széchenyi u. 22. sz. alatt, Hegyi György építésvezetőnéL (42008) SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1969. április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents