Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
A szövetkezetek szocialista gazdaságban A SZÖVETKEZETEK SZÁMOTTEVŐ TÉNYEZŐI társadalmi-gazdasági fejlődésünknek. A népgazdaság csaknem minden ágazatában életképes formának bizonyultak. A szövetkezetek 1950-ben a mező- gazdasági termelés 4,1, az ipari termelés 1,2, az építőipari termelés 5,7 százalékát adták. a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 12,4 százalékát bonyolították le. 1967- ben a mezőgazdasági termelés közel háromnegyedét, az ipari termelés huszadát, az építőipar térmelésének nyolcadát, s a kiskéreskedelmi és v endéglátóipári forgalom közel egyharmadát, 1950-ben, az aktív keresők alig 2 százaléka dolgozott szövetkezetben, 1967-ben csaknem egyharma- da. A mezőgazdasági szövetkezetekben pél dául 1967-ben az aktív keresők száma mintegy egymillió-egyszázezer, a könnyűipari szövetkezetekben 160 ezer, a kohászati és gépipari szövetkezetekben 30 ezer, az építőipari szövetkezetekben majdnem 40 ezer, a fogyasztási szövetkezetekben százezer. A takarékszövetkezetek betétállománya csaknem kétmilliárd forint, s kereken egymilliárd forint kölcsönt folyósítottak. A lakásszövetkezetek nyolcmilliárd forint értékű lakást kezelnek. A szövetkezetek gazdasági súlyára utal, hogy a termelőszövetkezetek évi termelése meghaladja a 70, a szövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar forgalma pedig a 34 milliárdot. Társadalmi fejlődésünk szempontjából figyelemre méltó, hogy a korábban kisüzemi termelést folytató parasztgazdaságok és kisipari műhelyek a szövetkezeti társulás révén szocialista üzemekké fejlődtek. A GAZDASÁGI mechanizmus REFORMJA a szövetkezetek helyzetében, körülményeiben alapvető változásokat igényelt. A mezőgazda- sági szövetkezetekről törvényt hozott az országgyűlés, a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek és szövetségeik helyzetének rendezésére pedig kormányhatározat született. A törvény és a kormány határozata abból indul ki, hogy a szövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása, szocialista üzem, a szövetkezeti tulajdon alapján önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat, az önkormányzat elvei szerint működik és tagjait szocialista szellemben neveli. A jogszabályi rendezés során a legmagasabb szintű jogszabályok tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyek biztosítják, hogy a szövetkezet ténylegesen és a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása legyen.. A termelőszövetkezeti törvény és a kormányrendelet például a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta a szövetkezet alakulásának elhatározását, az alapszabály megállapítását, a tagfelvételt és kizárást, a vezetők megválasztását, visszahívását, az éves és távlati tervek, valamint a zárszámadás jóváhagyását, a közös vállalkozásban és a területi szövetségben való részvétel és kilépés, az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározását. A fontosabb kérdések eldöntése esetén lehetővé teszi a titkos szavazást. Magas szintű jogszabályok teszik jogosulttá a termelőszövetkezet tagjait a társadalom- biztosítás juttatásaira és a nyugdíjra, s írják elő, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csak államtitkári, illetve miniszteri rendelet, vagy ezeknél magasabb jogszabályok, meghatározott körben tanácsi rendeletek és saját választott szerveik határozatai háríthatnak. Területi szövetségeik és országos tanácsaik a szövetkezetekre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat H*m alapíthatnak, a tanácsok és a miniszterek azonban a szövetkezeteket alapvetően érintő intézkedéseiket, előterjesztéseiket kötelesek velük egyeztetni A JOGSZABÁLYOK tág határok között mozgó előírásokat tartalmaznak. Ezek alapján maguk a tagok . állapíthatják meg saját szövetkezetükre az érvényes konkrét előírásokat. Alapvetően a közgyűlés jogosult meghatározni a vagyoni hozzájárulás módját és mértékét is. A tevékenységi kört, az ügyrendet és munkarendet is maga a szövetkezet állapítja meg. A közgyűlés foglal állást abban is, hogy hány tagú választott testületet — vezetőséget, ellenőrző, művelődési. szociális, háztáji és egyéb bizottságot — hoz létre. Maga választja meg a bizottságok tagjait, határozza meg feladataikat, működési rendjüket. A kötelező szervezeti és működési elvek, továbbá a gazdaságpolitikai intézkedések alapján módjukban áll a tagoknak mérlegelni, hogy mely tevékenységre érdemes szövetkezni, milyen mértékű vagyoni és személyi hozzájárulás teszi életképessé a szövetkezetét, milyen szervezeti keretben és mely működési elvek alkalmazásával biztosítható a vállalatszerű gazdálkodás. A jogszabályok biztosítják, hogy a tagok élvezhessék a szövetkezés előnyeit, de egyértelműen kifejezésre juttatják azt is, hogy a kockázatot is nekik kell vállalniuk. A szövetkezetek a gazdasági kapcsolatok terén egyenrangúak az állami vállalatokkal. Ennek az elvnek a megtartását az állami, tanácsi szervek és saját érdekvédelmi szerveik biztosítják. AZ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁSNAK elengedhetetlen feltétele a megfelelő vezetés. A szövetkezetek vezetőségének összetételére kötelező előírás nincs. Ä tevékenységi kör figyelembevételével a tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy szövetkezetük élére politikailag, erkölcsileg kifogástalan, vezetőképes és megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek. A választott testületekben demokratikusan hozzák meg a döntéseket, a végrehajtásért azonban minden vezető személy szerint is felel. A tagok alapvető érdeke az ellenőrzés megszervezése. Ebben lényeges segítséget adnak a tanácsok és szakigazgatási szerveik. A szövetkezet gazdálkodásába em avatkoznak bele, hofiv a szövet- oszabálya 'vabbá \ és ;e- ■t- ,e- tő- •isági s az is erötel- -,c,.iK az igény a es gazdálkodás korszerűsítésére. Erre a lehetőséget a februári kormányhatározat intézményesen megadja. M. J. ugya* de f kezr sze.‘ bet m? sz rm ser. term egyét jesen műkőt A NEB vizsgálata a ruházati készletek alakulásáról Az áttérés nehézségei — Differenciálódás az iparban és a kiskereskedelemben — Csak menet közben A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban tárgyalt a ruházati készletek alakulásáról. A széles körű vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa: mi okozta a kereslet-kínálat zavarait, aminek következtében az iparágban és a nagykereskedelemben fölösleges készletek halmozódtak fel, ugyanaltkor a kiskereskedelem az igényeket különösen választékban nem tudta kielégíteni. Emlékszünk még a múlt év első negyedévére, amikor a nagykereskedelem késleltette az áruátvételeket, mivel az áttérés az új árrendszerre, a vállalati árjegyzékek elkészítése nem adott lehetőséget a korábbi évekhez hasonló ütemű beszerzésre. A visszavont rendelés Ez is közrejátszott abban, hogy az érintett iparág az első negyedévben kénytelen volt Megkezdték a vetést a kötcsei Jóreménység Tsz- ben. Az idén hatvan holdon termelnek borsót, melyet a Vetőmag-termeltető és Ellátó Vállalatnál értékesítenek. Máj Vilmos traktoros és Kóró István naponta 18 holdon vetik el a magot. INDUL A KÖVETKEZŐ CSOPORT Somogyi ßatalok az NDK-ban Utazik a nyelvtanár — Saját motoron ,Csábít a lehetőség“... Lassan két év telt el azóta, hogy a magyar fiatalok első csoportjai három évre a Német Demokratikus Köztársaságba utaztak szakmai gyakorlatra. Azóta több csoport talált új, ideiglenes otthonra a baráti országban, megyénkből mintegy száz somogyi fiatal tartózkodik az NDK-ban. A közeljövőben újabb csoportot indítanak, ebből az alkalomból kerestük föl Balogh Lászlót, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét. — Fiataljaink Drezdában, Gerában, Erfurtban, Ebers- bachban és más városokban vannak szakmai gyakorlaton, és fejlesztik tovább szakmai képzettségüket. Többnyire fiúk vannak /kint — lakatos, forgácsoló, autószerelő, villanyszerelő szakmunkások és természetesen azok, akik egy-egy szakmával ott ismerkednek. Általában négy-ötszobás, családias jellegű házakban laknak, kifogástalan lakberendezéssel, konyhai és egyéb felszerelésekkel. Mesélik a hazalátogatók, hogy ha kedvük van az otthoni főzéshez, gáz is rendelkezésükre áll. Sarkalatos kérdés a nyelv- tanulás. Az illetékesek már itthon előkészítő nyelvtanfolyamokat szerveznek, amelyeken a német beszéd alapvető ismeretei egy kis akarattal, szorgalommal könnyen elsajátíthatók. A nyevtanulás természetesen az NDK-ban folytatódik. több magyar középiskolai,, illetve egyetemi nyelvtanár utazik a csoportokkal. — Hogy érzik magukat a fiatalok? — A szinte törvényszerű kezdeti nehézségeken mindenki túlesik, aki komolyan veszi a tanulást, a munkát. Akik már eleve úgy vették, hogy nem üdülni mennek, megállják a helyüket. Szépen lehet keresni, a havi fizetés átlagosan 5—700 márka — természetesen az összeg a szakképzettségtől és a végzett munkától függ. Hogy ki tudnak jönni a pénzből, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sokan közülük már a saját motorkerékpárjukon jönnek haza. — Évente hányszor látogathatnak haza a fiatalok? — A szabadságukat itthon tölthetik, ezenkívül a nagyobb ünnepekre, karácsonyra, hús- vétra is hazajöhetnek. Egyszer egy évben megtérítik az utazás költségeit. — S akinek egy kis hazaira »fáj a foga« ... ? — A szülök, hozzátartozók egy évben tizenkét alkalommal vámmentesen küldhetnek csomagot, amelybe belefér a hazai meg más egyéb is. A kint élő fiatalok vámmentesen ugyancsak tizenkétszer adhatnak föl az itthoniaknak egv kis ajándékot. Rövid idő múlva újabb 116 somogyi fiatalnak nyílik lehetősége. hogy Kari Marx Stadt- ban, Lipcsében, Drezdában és más városokban dolgozzon. Több mint hatvan mechanikai műszerész, forgácsoló, lakatos és gépjárműlakatos utazhat, a többi hely a még szakképzet- len fiatalcké. Akinek nincs szakmunka sbizonyítványa, a hároméves kint tartózkodás után Magyarországom rövid tanfolyami után leteheti a vizsgát. — Milyen feltételek mellett kerülhet be valaki a csoportba? — Tizennyolc és huszonhat év közötti fiatalok jelentkezhetnek, nőtlenek, illetve haja- donok. Természetesen javaslat szükséges a munkahelytől, illetve az iskolától, a jelentkezőknek az orvosi vizsgálatokon is meg kell felelniük. — Megyénk nagy ipari fejlődésnek indult, a jövő is sok jót ígér. Gondolom, a már meglevő, illetve az ezután épülő ipari létesítményekben szívesen látják majd ezeket a fiatalokat. — Feltétlenül. Marcaliból például már több fiú az NDK- ban van, és várjuk a többi járási székhelyről, illetve a környékükről a jelentkezőket. Beszélgetésünk közben kopogtatott be a tizenkilenc <'ves. kaposvári Fábián József. Ö is ki szeretne jutni, tájékozódni jött. — Csábit a lehetőség, jó lenne egy szakma ismeretének és a német nyelvnek a birtokában hazatérni. Egyik barátom kint dolgozik, s amikor itthon volt, nagy kedvet csinált nekem. Kellemes környezet, kedves munkatársak, ötnapos munkahét — szóval elhatároztam, hogy megpróbálkozom; hátha bekerülök a csorxyrtba. Csak eddigi munkájától, magatartásától függ, hogy sáke- rül-e. »Pd — megrendelés nélkül, raktárra termelni. Ennek ellenére az áruforgalom nagyságát és a termelési értékeket tekintve a készletek nem mondhatók túlzottaknak. Differenciálódás azonban itt is van mivel az iparban a készletek nagyobb, a kiskereskedelemben pedig kisebb mértékben nőttek. Az iparban a készlet emelkedése — ez elsősorban a szövetkezeti iparra vonatkozik — semmiképpen a vállalat rossz munkájának a következménye. A fennakadásokért többnyire a fővárosi nagykereskedelmi vállalat a felelős. Egy példa: a Kaposvári Textilruházati Ktsz-töl harmincezer, Caruso és Universal nevű anyagból készült inget rendelt a Budapesti Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat. A ktsz beszerezte az anyagot és megkezdte az ingek gyártását. Közben azonban a nagykereskedelmi vállalat a rendelést visszavonta. Hogy a munka ne álljon meg, a ktsz az anyagot saját kockázatára feldolgozta, azonban december 31-ig nem tudta értékesíteni, így rendkívül nagy leltári készlet halmozódott fel. A. Kaposvári Ruhagyárban is nehézségeket okozott az értékesítés. A rendelés nélkül előállított áruknál a gyors divatváltozás, az eddigieknél lényegesebb fogyasztói kereslet éreztette hatását. Azonos megrendelések Az 1968-as hitelezési irányelvek megkövetelték, hogy az ipar piaci szükségletre és a fizetőképes kereslet igényeinek megfelelően termeljen. Így fordulhatott elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Kaposvári Ruhagyárnak egy esetben nem adott hitelt. A nagykereskedelem készleteinek alakulását döntően befolyásolta az első félév végén és a második félévben a kiskereskedelem közvetlen beszerzési módja. A nagykereskedelem sokszor csak menet közben szerzett tudomást a kiskereskede’em közvetlen beszerzéseiről, így gyakran mindketten azonos árukat rendeltek. A kettős termeltetés rossz irányba terelte a helyes készletpolitikát és a választék kialakítását — állapítja meg a Népi Ellenőrzési Bizottság. Eredménye s próbálkozások Kedvezőtlen hatással volt a készlet alakulására az ipari és a kereskedelmi vállalatok gyakran merev kapcsolata is, ez különösen az ártárgyalásokon fordult elő. A készletnövekedés megakadályozására több vállalat is intézkedéseket tett. Például az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a boltjaiban kereslet-kínálat jelzőszolgálatot vezetett be. A Textilruházati Ktsz utazó ügynökökkel próbálkozott, de fölvette1 a kapcsolatot az exportáló külkereskedelmi vállalatokkal is. Az igények kielégítésére kedvezően hatott, hogy a kiskereskedelmi vállalatok — és a boltok is — a kisipari szövetkezetekkel is gyártattak. Ez bővítette a választékot és lehetővé tette a kedvezőbb árak kialakítását is. Hitelnormák a népgazdaság érdekében A Népi Ellenőrzési Bizottság az említetteken kívül még több fontos kérdést is megvitatott, majd a hiányosságok megszüntetésére több értékes javaslatot tett. Többek között javasolta a készlethitelezési politika felülvizsgálatát, hogy az érintettek kapjanak kedvezményt a nehezebben értékesíthető, de a fogyasztóknak szükséges cikkekre is. Állapítsanak meg olyan hitelnormákat, amelyek az eddiginél jobban érvényesítik nemcsak a vállalati, hanem a népgazdasági érdekeket is. A bizottsági ülés vitájában sok szó esett a szezon végi kiárusításokról. amelyek a helyes üzletpolitikai elvek alkalmazásával eddig is eredményesek voltak. Pintér Dezső Az urbanisztikai társadalmi bizottság ■ ■I f r rri üléséről A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő urbanisztikai társadalmi bizottság tegnap délután ülést tartott. Első napirendi pontként Hotter István, a népfront városi titkára tájékoztatta a bizottság tagjait a március 24-i ülésen felmerült kérdésekről. — A cseri vidámpark kiépítését már el lehetett volna kezdeni, de sajnos, a tervek még nem készültek el. Az idei évre tervezzük a szentjakabi park építését, a versenyuszoda környékének rendezését, a textiles park rendezését stb. A tagság megvitatta a felmerült problémákat, s javaslatot tettek azok megoldására. A köztisztaságra vonatkozó kérdések ugyancsak a második negyedév végére kerülnek napirendre, mégis élénk vita alakult ki. lAszló Miklós, a Tanácsi Építőipari Vállalat mérnöke hozzászólásában elmondta: — Szükséges lenne a rendőrség helyszíni bírságolásainak számát növelni, s a lakosságot kényszeríteni, hogy többet törődjenek városunk tisztaságával. Az érdekeltekkel ismertetni kell a 2/1968. sz. tanácsi rendeletet, ami a bírságolásokról szól. Tudomásom szerint sem a házmesterek, sem az üzemek vezetősége nem ismerik _ kellően a rendeletet. — A köztisztasági albizottság az 1968-as jelentésében több javaslatot tett a város köztisztaságának javítására, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kellene. Ezután dr. Csillag Gusztáv, a társadalmi bizottság vezetője ismertette a második negyedévi munkatervet, majd a társadalmi munkák megszervezéséről beszélt. — Kaposváron minden vállalat, üzem és intézmény vezetőségét körlevélben kértük, hogy nyújtsanak segítséget a Tegyünk többet Somogyért mozgalom további eredményeinek eléréséhez. »Nagyszabású feladatok várnak megoldásra, melyek megvalósításához kérjük Kaposvár társadalmának, minden városszerető dolgozónak segítségét. Ez a segítség nélkülözhetetlen céljaink eléréséhez.« A továbbiakban az urbanisztikai bizottságon belül működő négy albizottság — köz- tisztasági, városfejlesztési, épí» tési koordinációs és társadat mi munka albizottság — vezö tői számoltak be az első ne gyedévben végzett munkájukról. SOMOGYI NÉPLAP laea. április tz.
