Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
-ír VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ri°n $>\iW Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 82. szám 1969. április 12., szombat A szocialista brigád vezetők harmadik országos tanácskozása Gáspár Sándor beszéde A Szakszervezetiek Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának rendezésében az Építők Székhazának kongresszusi termében pénteken reggel 9 órakor megkezdődött a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozása. Csaknem 97 000 brigád több mint egymillió tagjának képviseletében mintegy ezer külmiind több dolgozót tegyen műveltebbé, kulturáltabbá. Fóruma és egyben kerete is az önképzésnek, a magasabb szakmai ismeretek, a tudomány, a korszerű technika elsajátításának. A mozgalom kilejezá a munkásosztály egyre növekvő kulturális igényét, s ezzel számolniuk kell mindazoknak, akik hivatásuknál fogva kulturális szükségleteket elógíteKadir János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lassán Márta, az Ózdi Kohászati Művek Tyeres- kova szocialista brigádjának vezetője a tanácskozás szünetében. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — Képtávírón érk.) dött vesz részt a tanácskozáson. Az állami vállalatokon és intézményeken kívül képviseltetik magukat a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjai is. Ott van valamennyi szakma és korosztály képviselője, nagy számban vannak jelen a szocialista brigádok alapító tagjai. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára. Ott volt a kormány több tagja, a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti mozgalom vezetői. Tagja volt az elnökségnek a szocialista brigádmozgalom számos kitüntetettje. A tanácskozást az elnöklő dr. Beckl Sándor, SZOT-titkár nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára tartott beszámolót. Bevezetőben utalt arra, hogy a szocialista brigádmozgalom létrejötte a magyar munkásosztály történelmi jelentőségű állásfoglalását, hitvallását jelentette a szocialista rendszer mellett. Ezután a szocialista brigádmozgalomra jellemző vonásokról szólt. A brigádmozgalom része a szocialista munkaversenynek, abból nőtt fcf, annak magasabb formája. A brigádmozgalom a,tapvető törekvése, hogy hozzájáruljon hazánk gazdasági erejének növeléséhez. A szocialista, brigádmozgalom másik fő törekvése, hogy társadalmi tömegméretekben nek ki — mondotta többek között, majd részletes elemzés után megállapította: A szocialista brigádmozgalom az elmúlt tíz év során dinamikusan fejlődött és tartalmában sokat gazdagodott. A mozgalom legfőbb jellemzője az, hogy ma már meghatározó szerepe van a vállalatok termelési, gazdasági eredményedben és ezzel az egész népgazdaság fejlődésében, nagy hatással vem a dolgozók tudatának alakulására, és ezzel az egész társadalom tudatának fejlődésére. Ezért a szocialista brigádmozgalmat ma már nemcsak üzemi, vállalati tényezőnek tekintjük, haúem nagy társadalmi, politikai erőnek is, amely társadalmi méretekben járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához. Az emberek társadalmunktól több lakást, magasabb bért, színvonalasabb szociális gondoskodást, magasabb nyugdíjat, több gyermekintézményt, egyszóval javuló életet várnak. Ezek jogos igények. Tegyük hozzá, hogy a történelemben a szocializmus az egyetlen olyan társadalom, ahol az uralkodó osztály — szövetségeseivel egyetemben — maga termeli meg és hozza létre az emberi jóléthez és felemelkedéshez szükséges anyagi javakat. Olyan sajátos helyzetben vagyunk, hogy nálunk a munkás- osztály, a dolgozó nép a megrendelő, a kivitelező és a felhasználó is. Ilyen módon a .szocializmus iránti növekvő igények egyben a munkásosztálynak önmaga iránti nagyobb igényességét jelentik. Haladásunk üteme a szocializmustól elvárt igények kielégítése. Mindenekelőtt a munkásosztály, a szocialista útra tért parasztság, valamennyi dolgozó réteg odaadó, becsületes munkájától függ, ez alkotja társadalmunk arculatát, szocialista rendszerünk gazdaságát, erejét, szilárdságát, s benne az egyes emberek személyes boldogulását. Csak ezen az úton tudjuk a növekvő igényéket kielégíteni. Ez egyben meghatározza a mozgalom jövőjét, választ ad a szocialista brigádok azon kérdésére, hogy »hogyan tovább?« Gáspár Sándor a szónoki emelvényen. Tisztelt tanácskozás! Kedves elvlársaik! Szilárdan hisszük, hogy munkásosztályunk, s elsősorban a szocialista brigádmozgalomba tömörült több mint egymillió dolgozó féltő gondossággal ápolja a mozgalom nemes hagyományait, megérti a mai helyzetből származó követelményekét és latba veti erejét, képességeit szocialista céljaink megvalósításáért. Gáspár Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Méhes Lajos, a KISZ központi bizottság első titkára mondotta el korreferátumát. A beszámolók után hozzászólások következtek. A pénteki tanácskozási nap utolsó felszólalójaként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után bejelentették, hogy a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása szombaton reggel 9 órakor folytatja munkáját. (Wormser Antal felv.) A Magyar Rádió és a Televízió péntek este hangversenyt adott a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása részvevőinek tiszteletére. (MTI) HÚSZÉVES AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Sajtótájékoztató a biztosításról Újságíróknak, a Magyar Rádió és Televízió munkatársainak tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót az Állami Biztosító. Fehér Sándor vezér- igazgató ismertette az Állami Biztosító feladatköreit, biztosítási rendszerét, valamint az értéit húsz év eredményeit. 1949 áprilisában alakult meg az Állami Biztosító. Az azóta elért fejlődést a számok mutatják a legjobban. 1949 óta a díjbevétel negyvenszeresére, a kárkifizetés nyolcvanszorosára emelkedett, az életbiztosítási összeg pedig 169-szorosá- ra nőtt. Az Állami Biztosító mintegy hatmillió folyamatos biztosítást kezel, ezek közölt az egymillió, .termelőszövetkezeti tag egész évi' munkájának eredményességét szolgáló tsz- vagyonbiztosítást, az állami vállalatok több száz milliárd forint értékű vagyonának tűzbiztosítását, a lakosság élet-, baleset- és vagyonbiztosításait, valamint a másfél millió tanuló-balesetbiztosítást. 1968- ban az Állami Biztosító egymillió kárt rendezett, a kártérítések összege 1 milliárd 600 millió forint volt. Az új gazdasági mechanizmus bonyolult és nehéz feladatot rótt az Állami Biztosítóra. 1968. április 1-én megszűnt az állami vállalatok elemi kárainak költségvetési fedezete és ugyanakkor kormányrendelet engedélyezte, hogy a Vállalatok önkéntes alapon biztosítást kössenek. A tűzbiztosítást, amely robbanás, villámcsapás okozta károkra is kiterjed, a vállalatok 67 százaléka kötötte meg, a gépjármű-szavatossági biztosítást 84, a betöréses biztosítást 20, a cascót 30 százalékuk vette igénybe. Áz Állami Biztosító a mezőgazdasági biztosítások terén is nyomon követte a gazdasági élet változásait. Az új gazdasági mechanizmus előkészítése során kibővített mezőgazda- sági vagyonbiztosítási rendszert vezetett be, tökéletesítve ezzel az 1961-ben létrehozott biztosítási rendszert. A termelőszövetkezetek éltek az új lehetőséggel. 1968-ban 2771 tsz közül 2438 kötötte meg az új biztosítást. 1968-ban 874 millió forint kártérítést kaptak a tsz-ek. Az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek és a háztáji, valamint egyéni gazdaságoknak 1968-ban összesen a mezőgazdasági károkért egymilliárd 200 millió forint kártérítést fizetett a biztosító. Az Állami Biztosító fedezetet nyújt az otthonok elemi káraira is. Az elmúlt évben félmillió káresetet jegyeztek az otthonokban a statisztikák. 200 000 baleset volt egy év alatt, érthető, hogy megnőtt az igény a személybiztosítások iránt is. 1968-ban 66 és fél millió forintot használtak fel az intéző bizottságok rendkívüli segélyekre, utazásra, üdülésre és kulturális célokra. A csoportos élet- és balesetbiztosítás alapján 137 millió forintot fizettek ki. Tíz éve kötelező a gépjármű-szavatossági biztosítás. 1968-ban 70 millió forintot térítettek a Casco és gépjárműszavatossági biztosítások után. A gépkocsi-tulajdonosok régi óhaja teljesül azzal, hogy a nyugati országokban is segítséget nyújtanak a magyar. autósoknak casco biztosítás alapján. AZ MSZMP SOMOGY NECTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA » ' B. Z*s
